Magyar Nemzet, 2005. június (68. évfolyam, 147-176. szám)
2005-06-01 / 147. szám
2 slaftvar ,Twnzet - Belföld 2005. június 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Kártérítést fizethet a főváros Újbudán Jogerős ítéletében kártérítésre kötelezte a Fővárosi Bíróság a fővárosi önkormányzatot amiatt, hogy a Lágymányosi híd forgalmát rávezette a XI. kerületi Andor utcára, jelentős értékcsökkenést okozva az itteni lakóknak - jelentette be tegnap Kupper András, a Fidesz- MKDSZ-frakció vezetője. Szerinte egy korábbi bizottsági határozat elszabotálása miatt 5-6 milliárdos kártérítést kell fizetni, ami peren kívüli egyezséggel csökkenthető lenne. Bőhm András, az SZDSZ frakcióvezetője közölte: amíg nem ismerik az ítéletet, nem foglalkoznak az üggyel. (Sz. Zs.) Verekedés a cigány önkormányzatban Bántalmazták az Országos Cigány Önkormányzat kommunikációs igazgatóját a tegnapi közgyűlésen - állította a sértett. Lapunk úgy tudja, a fő napirendi pont a 2004-es mérlegbeszámolóról való szavazás lett volna. Ám Kolompár Orbán elnök idő előtt berekesztette az ülést, miután felháborodást keltett, hogy nem vette napirendre a vele szembeni bizalmatlansági indítványt. Dógi János, az ellenzék vezetője cáfolta, hogy inzultálták volna a szerinte modortalan kommunikációs igazgatót. (J. I.) „Sajnálatos módon" nem volt rasszizmus A szerencsétlen cigány gyerek leszúrása után gyorsnak tartottam azt az állásfoglalást, hogy rögtön a rasszizmust hozták fel. A végén sajnálatos módon kiderült, hogy nem ez áll a háttérben - fogalmazott a TV2 Mokka című műsorában Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal budapesti elnöke, az MSZP politikusa. (MN) Rendőrségi nyomozás Székhelyi ellen Hang Zalán Nemzeti jelkép megsértése miatt indított nyomozást a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója ellen - áll a testület közleményében. A feljelentést egy debreceni lakos tette a direktor ellen azért, mert - mint ismeretes - Székhelyi az SZDSZ márciusi, szegedi tisztújító küldöttgyűlésén Orbán Viktorra célozva kijelentette: „ő maga pedig, mint Tokaj hímvesszeje, nektárt fog csöpögtetni mindenhová”. A feljelentő a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysághoz fordult, de az - elfogultság látszatára hivatkozva - másik nyomozó hatóság kijelölését kérte az Országos Rendőr-főkapitányságtól, amely a Békés megyei rendőri testület mellett döntött. A Csongrád megyei kapitányság azért jelentett be elfogultságot, mert évek óta szerződéses viszonyban áll a szegedi teátrummal. Székhelyi József főigazgató lapunk megkeresésére úgy vélte, nem követett el bűncselekményt, s a feljelentést „torznak, csúsztatónak és lököttnek” nevezte. Eszem ágában sincs, nem volt és nem is lesz a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek meggyalázása - fogalmazott a direktor. - Épp a Himnusz szellemisége miatt éreztem úgy, hogy az ország siralmas állapotáért aggódva meg kell szólalnom, ha sikoltozva, hát sikoltozva - tette hozzá Székhelyi. Postabank: kettős felelősség A korábbi bankvezetés és a könyvvizsgáló is okolható a százhetvenmilliárdos kárért A hajdani három könyvvizsgáló közül az egyik felelős a Postabank több mint százmilliárd forintos veszteségéért, de csak fele részben. Zárt tárgyalás után döntött így tegnap a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma. A kár másik részét maga a bank okozta. Az ítélet egyelőre csupán a felelősséget állapította meg, az összeg meghatározása akkor következhet, ha a tegnapi határozat jogerőre emelkedik. Kulcsár Anna A bíróság elsőfokú közbenső részítélete szerint a Postabank egykori könyvvizsgálói közül egyedül a Deloitte & Touche Kft. felelős azért, hogy a bank egykori tulajdonosai - a magyar állam és több állami vállalat - kárt szenvedhettek el az 1997-es és 1998-as években. A céget azonban nem a teljes összeg erejéig terheli a felelősség, a kár ugyanis részben a bank hibájából következett be, azt tehát a tulajdonosoknak kell viselniük. A magyar állam és több állami vállalat 2000 végén perelte be a bank három könyvvizsgálóját, mert úgy vélte: az auditorok problémamentesnek minősítették a Princz Gábor vezette bank működését, bár az üzleti tevékenységgel komoly gondok voltak. A könyvvizsgálóknak - a felperesek szerint - nem lett volna szabad jóváhagyó záradékkal ellátniuk a menedzsment éves beszámolóit, mert a mérlegek nem feleltek meg a valóságnak. Az állam emiatt arra kényszerült, hogy tőkeemelés és konszolidáció útján mintegy 170 milliárd forintot költsön a bank megmentésére. A bíróság szerint a banknál korábban auditorként működő Arthur Andersen és a Prudentia Kft. nem követett el hibát. A kár fele részét azért kell a tulajdonosoknak viselniük, mert a valótlan éves beszámolót a pénzintézet részvényesei által kijelölt vezetők terjesztették elő. Az ítélet ellen még fellebbezhetnek a felperesek és az alperes is. A kár pontos összegének kiszámítására akkor kerülhet majd sor, ha a tegnapi döntés jogerőre emelkedik. Princz Gábor ellen a Fővárosi Bíróságon 2003 júniusa óta tart a büntetőeljárás. A 36,5 milliárd forint összegben hűtlen kezeléssel vádolt volt bankvezér perében nemrég kezdődött a tanúk kihallgatása. A Princz Gábor vezette menedzsment hamis mérleget készített fotó: nagy Béla Jogerősen pert vesztett Juszt László a Munkatársunktól_______________ Jogerősen, teljes egészében elutassította Juszt László Magyar Rádióval és Lovas Istvánnal szembeni keresetét a Fővárosi Ítélőtábla - tájékoztatta lapunkat dr. Balsai Szabolcs ügyvéd, Lovas István jogi képviselője. Juszt azért perelte be a Magyar Rádiót és Lovas Istvánt, mert egy 2003-as jegyzetében Lovas az alábbiakat mondta - egyebek mellett - a Vasárnapi Újságban: „Százhatvankettő napja nem tudjuk, kik verték meg brutálisan Dr. Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, akinek megverésére nyilván pusztán a véletlenek miatt egyebek között Juszt László, a Kádár-rendszerből jól ismert kormánypárti tévés Szász Károly ellen irányuló uszító műsorát követően került sor.” A Fővárosi Bíróság elsőfokú tanácsa mindezekért elmarasztalta a Magyar Rádió és Lovas István alpereseket. A mostani jogerős döntés azonban megváltoztatta a határozatot, Juszt keresetét teljes egészében elutasította, és kötelezte Jusztot a perköltség megfizetésére. Juszt László Célt tévesztett szakképzési terv? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a térségi szakképző központok létrehozása rrvén a szakképzési intézmények összevonása és bezárása zajlik. Ez a hiányszakmák eltűnéséhez, illetve fölösleges munkaerő képzéséhez vezethet. Farkas Melinda Bár több cégnek szüksége lenne elektroműszerészekre, a fővárosi önkormányzat mégis az őket képző intézet bezárása mellett döntött - mondta lapunknak Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. A szakember szerint ugyanakkor olyan szakmák képzését erősítik, ahol folyamatosan szűkül a piac. Ilyen például a textilipar. Kerpen szerint az esélyegyenlőséget nagymértékben rontja, hogy a szakképző központok létrejöttével a lakóhelytől távolabb kerül a képzés, így éppen azok a társadalmi rétegek kerülnek nehezebb helyzetbe, akiknek a felemelkedés lehetőségét adta a szakképesítés megszerzése. A PDSZ szerint a szakképzést már az általános iskolában elő kell készíteni. Ennek egyik legfontosabb eleme a készségtárgyak súlyának növelése lenne. Míg Magyar Bálint oktatási miniszter egy fórumon 50-60 integrált szakképző központ létrehozásáról beszélt, addig a kormányfő már csupán huszonkét központot említett. Annyi bizonyos, hogy 2006-ra mintegy felére, négyszázra csökkentik a megszerezhető szakképesítések számát. Az oktatási tárca úgy reagált: a térségi integrált szakképző központok létrehozása a gazdaságosabb működést szolgálja, és növeli az esélyegyenlőséget. Aggályos megkülönböztetés A magyar jogrend nem ismeri a pozitív diszkriminációt Elsősorban azok jelentkezését várja az RTL Klub a romáknak szóló műsorvezetői felhívásra, akik romának is néznek ki - tudatta lapunkkal Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. E kitételt azonban több jogász is aggályosnak nevezte, mert a magyar jogrend nem ismeri a pozitív diszkriminációt. __Bodacz Balázs Magát romának valló, érettségizett fiatalok jelentkezését várja az RTL Klub és a Hégető Honorka Alapítvány, akik közül ketten televíziós gyakorlati képzésben, ösztöndíjban és intenzív angol oktatásban részesülhetnek. Többen úgy vélik azonban, hogy noha a pályázat célja helyes, a nevesített etnikai csoporton kívüliek kizárása több törvénnyel, így elsősorban az alkotmánnyal is ellentétes. Egy 1993-as törvény szerint csak az tekinthető valamely csoporthoz tartozónak, aki azt magáról kijelenti. Ezért semmiféle jog- vagy egyéb hátrány nem érheti - fejtette ki lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. Elmondta ugyanakkor, hogy az RTL Klub pályázatán ha valakit azért utasítanak el, mert noha romának vallja magát,a társadalom általános szemlélete szerint nem néz ki cigánynak, úgy bírósághoz fordulhat, hiszen ez esetben nem történik más, mint hogy bőrszíne vagy egyéb más rasszjegyei alapján hátrányos megkülönböztetés éri. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója lapunknak kifejtette: a pályázatra bárki jelentkezhet, aki romának vallja magát, alkalmasságáról egy szakmai testület dönt majd. - Fontos, hogy egy akkora nézettséggel rendelkező televízió, mint a miénk, felismerje felelősségét a romák integrációjában. Ha azt elérjük, hogy valaki a képernyő előtt ülve legalább annyit mond a műsorvezetőnkre, hogy „ahhoz képest, hogy roma, egészen szimpatikus”, már megtettük az első nagy lépést - mondta a televíziós vezető. - Fontos, hogy akiket kiválasztunk, azok romának is nézzenek ki, hiszen a cigányság megjelenését kívánjuk demonstrálni - jelentette ki. - A televízió pályázata, valamint több kormányzati intézkedés mögött is a pozitív diszkrimináció gondolata áll mint az integráció egyik lehetséges eszköze. A baj csak az, hogy a magyar jogrendszer nem ismeri a pozitív diszkrimináció intézményét. Ez jogilag értelmezhetetlen fogalom. Aki a kinézete miatt valakit másokhoz képest pozitívan különböztet meg, az az ettől eltérő kinézetűeket hozza hátrányos helyzetbe. Ez jogszabályba ütközik, egész egyszerűen diszkrimináció - jelentette ki lapunknak Somogyi János jogász. Konszenzus a kisebbségi választásról Jövőre a jegyzőknél kell jelentkezniük azoknak, akik részt kívánnak venni a kisebbségi választáson - többek között ez szerepel abban a megállapodásban, amelyet a kisebbségi joganyag módosításáról kötött a Fidesz és az MSZP. N Joó István_______________________ Hosszú huzavona után immár bizonyos: nem kapnak az országos kisebbségi önkormányzatok hatósági jogkört arra, hogy választói névjegyzéket állítsanak össze, elbírálva, ki a kisebbségi és ki nem. Bár 2006-ban már kell nyilatkoznia kisebbségi voltáról annak, aki részt akar venni a kisebbségi választásokon, de csak a jegyző előtt, aki az önbevallást nem kérdőjelezheti meg. A nagyobbik kormány- és ellenzéki párt közös bizottsági módosítócsomagja úgy venné elejét az etnobiznisznek, vagyis az álkisebbségi jelöltek megválasztásának, hogy a képviselőjelölt számára kötelezővé tenné az anyanyelv ismeretéről való nyilatkozatot. Továbbá csak az lehetne jelölt, akit kisebbségi szervezet ajánl. Fontos mozzanata az immár célba ért egyezkedésnek, hogy továbbra is csak az őshonos magyarországi kisebbségekhez tartozók tekinthetők honi kisebbségi választópolgároknak. Bevándorlók, menekültek, letelepült külföldi, például uniós polgárok akkor sem működhetnek közre a kisebbségi önkormányzatok megalakításában, ha van a nemzetiségüknek megfelelő hazai minoritás. A kisebbségi jogszabályozás változatlanul az őshonos, hagyományos hazai nemzeti kisebbségek védelméről szól - nyugtázta tegnap Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. A módosítócsomagot méltatva elmondta: az Európában egyedülálló kisebbségi kulturális autonómiaintézményrendszerünket most már több tartalommal lehet megtölteni. Mesterházy Attila, az esélyegyenlő,ségi tárca politikai államtitkára ezzel kapcsolatban azt emelte ki: ha a módosítócsomagot szentesíti a parlament, a kisebbségi intézmények finanszírozása biztonságosabbá válik azáltal, hogy látható lesz magában a költségvetési törvényben is. Ügyvezető elnöke lehet a közrádiónak Konszenzusos jelölt hiányában eredménytelenül zárulhat a Magyar Rádió elnöki tisztségére kiírt új pályázat is, így megtörténhet, hogy az intézmény éléről július végén távozó Kondor Katalin valamelyik alelnökét nevezi ki ügyvezetőnek. ___Kristály Lf.hr._________________ tzenhatan vásárolták meg a közrádió új, elnöki pályázatára kiírt pályázati csomagot, amelyre azért került sor, mert a korábbi megmérettetés eredménytelenül zárult. A második forduló pályázati munkáit június 15-én bontják fel. Értesüléseink szerint a korábbi esélyes Such György nem pályázik ismét, de az első körből újra megméretteti magát Czeglédi Réka, a BBC munkatársa, Fodor János televíziós és rádiós műsorvezető, illetve Szayly József, a Petőfi rádió adófőszerkesztő-helyettese. Az új pályázók között van Szente László, aki rádiós műsorokban, illetve Friderikusz Sándor köztelevíziós produkciójában is dolgozik, valamint a Gondolat-jel adásaiból ismert Győrffy Miklós, továbbá B. Király Györgyi. Indul még Pálffy István, az MTV Híradójának műsorvezetője és Benedikty Béla, a Petőfi adó volt főmunkatársa is. Az új kiírás eredményességéről Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnök elmondta: az előző pályázatot konfliktusokkal terhelt munka előzte meg, de legalább konszenzussal jelölhették Such Györgyöt. „Mivel jelenleg ilyen személy nincs, az előzmények ismeretében súlyos kétségeim vannak azt illetően, hogy eredményes lesz-e ez a forduló” - fogalmazott. Hozzáfűzte: az új kiírás eredménytelensége egy harmadik pályáztatáshoz vezethet, de a július végén távozó Kondor Katalin ügyvezetőnek kijelölheti a rádió két alelnökének valamelyikét. "