Magyar Nemzet, 2007. február (70. évfolyam, 31-58. szám)
2007-02-14 / 44. szám
14Mapi lemez-Kultúra 2007. február 14., szerda Rovatvezető: Vitézy Zsófia kultura@magyarnemzet.hu Tárlat az utcán Tárlat az utcán címmel a Van Gogh-kiállításhoz kapcsolódó színházi előadást láthat a közönség február 18-án délután 5 órától a Szépművészetiben. A Van Gogh életrajza alapján, Kocsis István által írt színdarab a festőzseni és Gauguin kapcsolatát mutatja be. Szereplők: Kovács Róbert, Heidinger Zoltán. (MN) Mészáros Márta berlini díja Az 57. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon életműve elismeréseként a Berlinale Kameradíjával tüntették ki Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendezőt, érdemes művészt, a Magyar Mozgókép Mesterét. A díj átadása alkalmából tegnap este a fesztiválon levetítették Örökbefogadás című filmjét, amelyért Mészáros Márta 1975-ben a Berlinale történetében első rendezőnőként megkapta a fesztivál fődíját, az Arany Medvét. (MTI) Koncert a kastélyban Barokk környezetben ad koncertet ma este Szentpéteri Csilla zongoraművész a röjtökmuzsaji Szidónia Kastélyszállodában. A Koncert a kandallónál - A szerelem színei a zenében című esten Sipeki Zoltán gitáron, Kovács „Tobzi” Tamás ütőhangszereken működik közre. A koncertbelépő ára 2900 forint, de 7900 forintért a gyertyafényes vacsorán is részt vehetnek a látogatók. (L. Zs.) Pósa Zoltán estje a Polgárok Házában A Polgárok Házában (Bp. VIII., Visi Imre u. 6.) holnap este hatkor kezdődik Pósa Zoltán József Attila-, Bertha Bulcsúdíjas író, költő, a Magyar Nemzet munkatársa Alászállás című verseskönyvének bemutatója Csontos János költő műsorvezetésével. Közreműködik Molnár Györgyi, Ordasi Éva, Szentpéteri Eszter előadóművész, Sashegyi Zsófia, Lukácsi Huba énekes. (P. Sz. E.) Fiatalok a FISE-ben A FISE Galériában (Bp. V., Kálmán Imre u. 16.) ma este hatkor Fresh FISHES címmel a tavaly felvett egyesületi tagok: Kővágó Gabriella, Martin Krisztina, Mohári Kinga, Schöff Mónika, Szurdi Kata és Vidák Anna kiállítását nyitja meg Vámos Magda, a Magyar Divatszövetség elnöke. (V. K.) Félelem szíve A Magyar Műhely Galériában (Bp. VII., Akácfa u. 20.) ma este hatkor Félelem szíve címmel Plakó Tibor 1988 és 2007 közötti rajzaiból nyílt kiállítást nyitja meg L. Simon László író, szerkesztő. (V. K.) Ismét csángó bál Budapesten Nehezebb anyagi körülmények ■ Idén a menyekező szokásait mutatják be Idén tizenegyedik alkalommal gyűlnek össze a csángó muzsika és tánc szerelmesei Budapesten. A lakodalom témája köré felépített XI. Csángó bálról, amelyen a Gyimesből, Moldvából érkezett előadók mellett hazai revival zenekarok is fellépnek, a szervezőt és egy személyben a színpadi műsor egyik szerkesztőjét, Nagy Bércéit kérdeztük. Sashegyi Zsófia______________ ugyan kerül egy budapesti fiatal egy ilyen ősi kultúra vonzáskörébe? Gondolok itt elsősorban a bál közönségére, hiszen feltehetőleg nem az idősebb korosztály a rendezvény célközönsége. - Valószínűleg mindenkinek más az indíttatása, valamennyien másképp kerültünk kapcsolatba a népzenével, a néptánccal. Nálam fontos volt a család hatása, középiskolás koromban pedig Domokos Pál Péter előadásai, Berecz András meséi, a Tatros együttes muzsikája, Csomna Gergely fotói irányították figyelmemet a moldvai és a gyimesi magyarokra. - A táncháztalálkozók és a csángó bál közönsége nagyjából fedi egymást? - Részben igen. A csángó bálra az ország minden tájáról körülbelül 2500-3000 ember szokott eljönni, akik a csángók iránt érdeklődő művészek, értelmiségiek, közéleti személyiségek közül kerülnek ki, de annak a körülbelül háromszáz amatőr táncegyüttesnek a szerepe is nagyon fontos, amelyekhez csaknem tizenötezres táncos közösség kapcsolódik. Ezen kívül biztató, hogy - bár jelentősen csökkenő állami támogatás mellett - a művészeti iskolákban is folyik még néptáncoktatás, ami azért nagy lehetőség, mert így olyan gyerekekhez is eljut ez a kultúra, akik amúgy nem találkoznának vele. 2000-től egészen tavalyig volt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában egy úgynevezett csángó keret évi százmillió forintos összeggel. Ezt egyrészt az iskolai és iskolán kívüli magyar nyelvoktatásra fordították Moldvában és Gyimesben, másrészt közösségi rendezvényeket, falunapokat, fesztiválokat, nyári táborokat, konferenciákat, csángó gyerekek magyarországi és erdélyi üdültetését támogatták belőle. Ezt az összeget tavaly a felére csökkentették, idén pedig már nem lehet tudni, pontosan mennyi jut belőle a csángó rendezvényekre, mivel a határon túli magyarok támogatására szánt pénzeket besöpörték a Szülőföld Alapba. - Miből finanszírozzák a bált? - Hála istennek - s szívesen tekintjük ezt a munkánk elismerésének is -, az idei rendezvényhez is kaptunk állami támogatást, ugyanakkor a támogatók köre kissé átalakult. A gazdasági társaságok, bankok - tisztelet a kivételnek - visszahúzódóban vannak, miközben számos önkormányzat tartotta fontosnak a csángók ügyének felvállalását. Természetesen számítottunk rá, hogy nehézségeink lesznek, úgyhogy faragtunk a költségeinkből. - Mire számíthatnak, akik elmennek a Petőfi Csarnokba? - Idén a menyekező a témája a budapesti csángó bálnak. A gyermektáncház után a Csürrentő együttes felvezetésével indul a program. Hét órakor kezdődik a színpadi műsor, ahol a lakodalomhoz kapcsolódó szokásokat mutatunk be. Ezután hajnali ötig két helyszínen folyik majd a tánc. A gyimesi és moldvai hagyományőrzők és hazai revival zenekarok mellett koncertet ad a Dresch Quartet is. Mindezen kívül az ide látogatók több kiállítást is láthatnak, amelyeken Kása Béla zenészekről készített portréit és Petrás Mária csángó iparművész kerámiáit, valamint moldvai szőtteseket mutatunk be. H Nagy Bércét nemcsak szervez, de zenélni is fog a Zurgóval :prö: éberling András Csáthra emlékeztek 120. születésnapján Is Molnár Györgyi____________C sáth Géza születésének 120. évfordulója alkalmából emléktáblája megkoszorúzásával emlékeztek tegnap a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának tanácstermében és kertjében. A megemlékezésen beszédet mondott Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság főtitkára és Szász János színházi és filmrendező. A művész novelláit Jordán Tamás színművész olvasta fel. Csáth Géza született Brenner József 1888. február 13-án látta meg a napvilágot, „író és zenekritikus, a hazai psychoanalízis, a megújuló magyar irodalom első képviselőinek egyike” - ahogy Marosits István szobrászművész alkotásán, az emléktáblán áll. Szász János, aki az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című Csáth-művekből alkotott díjnyertes film rendezője, elmondta: kár, hogy ez az ország nem mindig ismeri fel a kincseit, pedig Csáth Géza igazán az. A 2005-ben elkészült emléktábla Kéner Balázs Csáth-kutató kitartó munkájának köszönhető. A koszorúkat Boros Géza, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője és Szakolczay Lajos írókritikus, a Magyar Írószövetség választmányának tagja helyezték el. A megemlékezésen Németh Ádám zongorista Weiner Leó Chopin emlékére írt művét játszotta el, melynek utolsó öt ütemét az emléktáblán elhelyezett, feketére pácolt tölgyfakeresztre vésték. Az ünnepi est az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című film születésnapi vetítésével zárult a Művész moziban. Quasimodo-költőverseny PDSA 7.0tán A Budapesti Olasz Kultúrintézetben tegnap Cserép László kuratóriumi titkár, Bóka István balatonfüredi polgármester, Mezey Katalin József Attila-díjas költő, a Salvatore Quasimodo Alapítvány kuratóriumának elnöke, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a Bertha Bulcsú-emlékdíj zsűrielnöke, Arnaldo Dante Marianacci, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója tartott sajtótájékoztatót a XV. Salvatore Quasimodo-költőverseny és a IV. Bertha Bulcsú-emlékdíj, valamint a II. irodalmi filmszerzők pályázatának meghirdetéséről. Európában, sőt világszerte is egyedülálló, hogy két festői kisváros, Balatonfüred és Arpino, két nemzet, az olasz és a magyar képes összefogni irodalmának támogatására. Salvatore Quasimodo Nobel-díjas olasz költő olyannyira megszerette Balatonfüredet és annak szívkórházát, hogy alapítványt teremtett egy balatonfüredi nemzetközi költőtalálkozó és egy magyar költői verseny támogatására. Idén is két magyar nyelvű, kiadatlan, más pályázaton nem díjazott verset kell beküldeni a balatonfüredi polgármesteri hivatalba öt példányban, május 30-ig. A Bertha Bulcsú-emlékdíjat életműre adják, meghívásos pályázat formájában. A harmadik kategória, az irodalmi filmszerzők pályázata szintén meghívásos jellegű, a Salvatore Quasimodo-költőverseny tavalyi győztes verseiből kell filmet készíteni két erre méltónak talált rendezőnek. Újdonság a Salvatore Quasimodo-díj középiskolások számára kiírt pályázata, amelyen részt vehet minden olaszul tanuló magyar középiskolás tizenkét soros, magyarul és olaszul megírt versekkel. A díjakat szeptember 8-án adják át Balatonfüreden. Talentum-díj sikeres ifjú tudósoknak A Közép-európai Tehetségkutató Alapítványt Kenyeres Sándor üzletember hozta létre 2002-ben. Az alapítvány az Akadémiával karöltve ötödik alkalommal ítélte oda a Talentum Akadémiai Díjat három, kiemelkedő tehetségű fiatal tudósnak. tj Urbán Péter________________ Világviszonylatban is egyedülálló tudományos munkásságáért Gyurcsányi E. Róbert kémikus, Katona István agykutató és Langó Péter régész kapta a 2006. évi Talentum-díjat. A 20 ezer euróval járó elismerést Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át a fiatal tehetségeknek. Gyurcsányi, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szokatlanul ifjan lett docens, a kémiai és bioszenzorok fejlesztésével alkotott kiemelkedőt. A Bolyaiplakett és hazai, valamint külföldi ösztöndíjak nyertese már az Egyesült Államokban és Svájcban is kutatott. Katona István az endocannabinoid receptorról írt dolgozatot. A cannabis, vagyis az indiai kender hatóanyagához hasonló vegyület is részt vesz az agyi idegrendszer munkájában, ez a „belső cannabinoid” az idegsejtek túlműködésekor csillapítóként lép fel. Langó Péter a 10. századi magyarság Kárpátmedencében fellelhető anyagi nyomait mutatta be angol nyelvű tanulmányában, a honfoglalás tárgyilagos, a külföldi szakma számára is érvényes feldolgozásán fáradozik. Kiszolgáltatott értelmiség Roberto Ruspanti professzor nyílt levele a közvéleményhez Roberto Ruspanti egyetemi tanár, költő, műfordító, a magyar irodalom és kultúra olaszországi népszerűsítője nem érti, hogy mi történik Magyarországon. Az udinei egyetem hungarológiai tanszékének professzora képtelen fölfogni, hogy a megszorítások, a munkahelyi „ésszerűsítések” nélkülöznek minden emberséget, s a szakszervezeteknek semmi ereje sincs a dolgozók érdekeinek védelmére. Ami itt történik, az Olaszországban elképzelhetetlen. S a legdöbbenetesebb számára, hogy az értelmiség a legkiszolgáltatottabb. Mi Munkatársunktól_______________ Ruspanti professzor nyílt levélben fordult a Magyar Köztársaság elnökéhez, Sólyom Lászlóhoz, az oktatási és kulturális miniszterhez, Hiller Istvánhoz és a magyar közvéleményhez. Emlékeztet rá, hogy a magyar kultúra szerelmeseként feladatának tekinti ápolni a Magyarországról alkotott képet, a magyar népnek és kultúrának az imázsát. És pontosan ezért érzi, hogy kötelessége szót emelni az ókori görögök által „polisznak hívott politika, illetve „politikai gondolkodás” néhány magyarországi aspektusa ellen. Jellemző példaként említi az egyik budapesti múzeumban történteket, ahol az azonnali, mintegy 36 óra leforgása alatt véghezvitt hirtelen elbocsátás húsz-, harmincvagy éppen negyvenéveseket érintett, köztük diplomás (főiskolai, egyetemi végzettségű), munkaképességük teljében lévő embereket. Ez a tömeges, minden kritériumot nélkülöző felmondási hullám leginkább egy lottósorsolásra emlékeztet - írja -, az alkalmazottak úgymond vakon történő elküldésének célja az, hogy eleget tegyenek az eldöntött munkaerő-leépítésnek. Mindez bármilyen áron történhet, akár kihasználva a szimpátia-antipátia, vagy éppen a személyi preferenciák lehetőségét is. Az olaszok gyakran bírálják politikusaikat, de egyetlen olasz vezetőnek sem jutna eszébe, hogy a közszféra alkalmazottait ily módon küldje el. Ráadásul mindenfajta mérlegelés és indok nélkül. Amikor Budapesten elérkezik a felmondás pillanata, mindezt a kollégák magas fokú közönye kíséri, mert a megmaradók, mintegy láncreakcióként, félnek saját helyük elvesztésétől. Nem tehetnek mást, mint fellélegezve hálát adnak az égnek, hogy mindez nem velük történt, ami a professzor szerint a szolidaritás teljes hiányára utal. Manapság úgy tűnik, mintha a magyar politikai vezetést egyfajta erkölcsi és kulturális érzéketlenség irányítaná - véli a professzor, akinek éveket felölelő Petőfi-kutatásai és -fordításai jól ismertek mind Magyarországon, mind Olaszországban -, hiszen ugyanez az eljárásmód vonatkozik az ország számos kulturális és közigazgatási intézményére. Hangot akar adni bírálatának és tiltakozásának egy olyan törvénnyel szemben, mely mindezt lehetővé teszi, és amely elvont fogalomként - lét és család nélkül - kezeli a dolgozókat. Ezért elhatározta, hogy a magyar értelmiségi dolgozókkal szemben alkalmazott jogtiprás elleni tiltakozása, és a dolgozókkal - köztük kollégáival - való szolidaritása jeleként készen áll viszszaadni Magyarországnak a Szabadság Hőse emlékérmet és a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László kézjegyével ellátott oklevelet, valamint azt a Pro Cultura Hungarica kitüntetést, amelyet a magyar kultúra olaszországi terjesztése érdekében eltöltött harmincéves munkássága elismeréseként kapott Magyarországtól. Mint demokrata és európai állampolgár, mint a magyar kultúra külföldi terjesztője úgy érzi, Magyarország európai története és kultúrája nem érdemli meg azt, hogy ekkora csorbát szenvedjen az a jogi kultúra, amelyen egész Európa és az európai népek egymás mellett élése alapul. ROBERTO RUSPANTI PROFESSZOR az Udinei Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének egyetemi tanára. A Pro Cultura Hungarica (1993) kitüntetettje, a Szabadság Hőse (2006) emlékérem tulajdonosa, mert kulturális tevékenységével hozzájárult az 1956-os forradalom emlékének ébrentartásához, a magyar PEN Club Ady Endre-díjának kitüntetettje (1992), a Magyar Közoktatási Minisztérium és a Magyar Kulturális Minisztérium első díjának nyertese Petőfi Sándor remekművének, a János vitéznek a fordításáért és olaszországi terjesztéséért (1997).