Magyar Nemzet, 2007. február (70. évfolyam, 31-58. szám)

2007-02-14 / 44. szám

14Mapi lemez-Kultúra 2007. február 14., szerda Rovatvezető­: Vitézy Zsófia kultura@magyarnemzet.hu Tárlat az utcán Tárlat az utcán címmel a Van Gogh-kiállításhoz kapcsolódó színházi előadást láthat a kö­zönség február 18-án délután 5 órától a Szépművészetiben. A Van Gogh életrajza alapján, Kocsis István által írt színda­rab a festőzseni és Gauguin kapcsolatát mutatja be. Sze­replők: Kovács Róbert, Heidinger Zoltán. (MN) Mészáros Márta berlini díja Az 57. Berlini Nemzetközi Film­­fesztiválon életműve elisme­réseként a Berlinale Kamera­díjával tüntették ki Mészáros Márta Kossuth-díjas filmren­dezőt, érdemes művészt, a Magyar Mozgókép Mesterét. A díj átadása alkalmából teg­nap este a fesztiválon levetí­tették Örökbefogadás című filmjét, amelyért Mészáros Márta 1975-ben a Berlinale történetében első rendezőnő­ként megkapta a fesztivál fő­díját, az Arany Medvét. (MTI) Koncert a kastélyban Barokk környezetben ad koncertet ma este Szentpéteri Csilla zon­goraművész a röjtökmuzsaji Szidónia Kastélyszállodában. A Koncert a kandallónál - A szerelem színei a zenében cí­mű esten Sipeki Zoltán gitá­ron, Kovács „Tobzi” Tamás ütőhangszereken működik közre. A koncertbelépő ára 2900 forint, de 7900 forintért a gyertyafényes vacsorán is részt vehetnek a látogatók. (L. Zs.) Pósa Zoltán estje a Polgárok Házában A Polgárok Házában (Bp. VIII., Visi Imre u. 6.) holnap este hatkor kezdődik Pósa Zoltán József Attila-, Bertha Bulcsú­­díjas író, költő, a Magyar Nem­zet munkatársa Alászállás cí­mű verseskönyvének bemuta­tója Csontos János költő mű­sorvezetésével. Közreműködik Molnár Györgyi, Ordasi Éva, Szentpéteri Eszter előadómű­vész, Sashegyi Zsófia, Lukácsi Huba énekes. (P. Sz. E.) Fiatalok a FISE-ben A FISE Galériában (Bp. V., Kálmán Imre u. 16.) ma este hatkor Fresh FISHES címmel a tavaly felvett egyesületi tagok: Kővá­gó Gabriella, Martin Krisztina, Mohári Kinga, Schöff Mónika, Szurdi Kata és Vidák Anna ki­állítását nyitja meg Vámos Magda, a Magyar Divatszövet­ség elnöke. (V. K.) Félelem szíve A Magyar Műhely Galériában (Bp. VII., Akácfa u. 20.) ma este hatkor Félelem szíve címmel Plakó Tibor 1988 és 2007 közötti rajzaiból nyílt ki­állítást nyitja meg L. Simon László író, szerkesztő. (V. K.) Ismét csángó bál Budapesten Nehezebb anyagi körülmények ■ Idén a menyekező szokásait mutatják be Idén tizenegyedik alkalommal gyűlnek össze a csángó muzsi­ka és tánc szerelmesei Buda­pesten. A lakodalom témája köré felépített XI. Csángó bál­ról, amelyen a Gyimesből, Moldvából érkezett előadók mellett hazai revival zene­karok is fellépnek, a szervezőt és egy személyben a színpadi műsor egyik szerkesztőjét, Nagy Bércéit kérdeztük.­ ­ Sashegyi Zsófia______________ ugyan kerül egy budapesti fia­tal egy ilyen ősi kultúra von­záskörébe? Gondolok itt elsősorban a bál közönségére, hiszen feltehető­leg nem az idősebb korosztály a ren­dezvény célközönsége. - Valószínűleg mindenkinek más az indíttatása, valamennyien másképp kerültünk kapcsolatba a népzenével, a néptánccal. Nálam fontos volt a család hatása, középis­kolás koromban pedig Domokos Pál Péter előadásai, Berecz András meséi, a Tatros együttes muzsikája, Csomna Gergely fotói irányították fi­gyelmemet a moldvai és a gyimesi magyarokra. - A táncháztalálkozók és a csán­gó bál közönsége nagyjából fedi egy­mást? - Részben igen. A csángó bálra az ország minden tájáról körülbelül 2500-3000 ember szokott eljönni, akik a csángók iránt érdeklődő mű­vészek, értelmiségiek, közéleti sze­mélyiségek közül kerülnek ki, de annak a körülbelül háromszáz amatőr táncegyüttesnek a szerepe is nagyon fontos, amelyekhez csak­nem tizenötezres táncos közösség kapcsolódik. Ezen kívül biztató, hogy - bár jelentősen csökkenő ál­lami támogatás mellett - a művé­szeti iskolákban is folyik még néptáncoktatás, ami azért nagy le­hetőség, mert így olyan gyerekek­hez is eljut ez a kultúra, akik amúgy nem találkoznának vele. 2000-től egészen tavalyig volt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumá­ban egy úgynevezett csángó keret évi százmillió forintos összeggel. Ezt egyrészt az iskolai és iskolán kí­vüli magyar nyelvoktatásra fordí­tották Moldvában és Gyimesben, másrészt közösségi rendezvénye­ket, falunapokat, fesztiválokat, nyári táborokat, konferenciákat, csángó gyerekek magyarországi és erdélyi üdültetését támogatták be­lőle. Ezt az összeget tavaly a felére csökkentették, idén pedig már nem lehet tudni, pontosan mennyi jut belőle a csángó rendezvényekre, mivel a határon túli magyarok tá­mogatására szánt pénzeket besö­pörték a Szülőföld Alapba. - Miből finanszírozzák a bált? - Hála istennek - s szívesen te­kintjük ezt a munkánk elismerésé­nek is -, az idei rendezvényhez is kaptunk állami támogatást, ugyan­akkor a támogatók köre kissé átala­kult. A gazdasági társaságok, ban­kok - tisztelet a kivételnek - vissza­húzódóban vannak, miközben szá­mos önkormányzat tartotta fontos­nak a csángók ügyének felvállalá­sát. Természetesen számítottunk rá, hogy nehézségeink lesznek, úgy­hogy faragtunk a költségeinkből. - Mire számíthatnak, akik el­mennek a Petőfi Csarnokba? - Idén a menyekező a témája a budapesti csángó bálnak. A gyer­mektáncház után a Csürrentő együttes felvezetésével indul a program. Hét órakor kezdődik a színpadi műsor, ahol a lakodalom­hoz kapcsolódó szokásokat muta­tunk be. Ezután hajnali ötig két helyszínen folyik majd a tánc. A gyimesi és moldvai hagyományőr­zők és hazai revival zenekarok mel­lett koncertet ad a Dresch Quartet is. Mindezen kívül az ide látogatók több kiállítást is láthatnak, amelye­ken Kása Béla zenészekről készített portréit és Petrás Mária csángó iparművész kerámiáit, valamint moldvai szőtteseket mutatunk be. H Nagy Bércét nemcsak szervez, de zenélni is fog a Zurgóval :prö: éberling András Csáthra emlékeztek 120. születésnapján Is Mol­nár Györgyi____________C­ sáth Géza születésének 120. évfordulója alkalmából emlék­táblája megkoszorúzásával emlé­keztek tegnap a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Pszichiát­riai és Pszichoterápiás Klinikájának tanácstermében és kertjében. A megemlékezésen beszédet mon­dott Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság főtitkára és Szász János színházi és filmrende­ző. A művész novelláit Jordán Ta­más színművész olvasta fel. Csáth Géza született Brenner József 1888. február 13-án látta meg a nap­világot, „író és zenekritikus, a hazai psychoanalízis, a megújuló magyar irodalom első képviselőinek egyi­ke” - ahogy Marosits István szob­rászművész alkotásán, az emlék­táblán áll. Szász János, aki az Ópi­um - Egy elmebeteg nő naplója cí­mű Csáth-művekből alkotott díj­nyertes film rendezője, elmondta: kár, hogy ez az ország nem mindig ismeri fel a kincseit, pedig Csáth Géza igazán az. A 2005-ben elkészült emléktáb­la Kéner Balázs Csáth-kutató kitar­tó munkájának köszönhető. A ko­szorúkat Boros Géza, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztály­­vezetője és Szakolczay Lajos író­kritikus, a Magyar Írószövetség vá­lasztmányának tagja helyezték el. A megemlékezésen Németh Ádám zongorista Weiner Leó Chopin em­lékére írt művét játszotta el, mely­nek utolsó öt ütemét az emléktáb­lán elhelyezett, feketére pácolt tölgyfakeresztre vésték. Az ünnepi est az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című film születésnapi vetí­tésével zárult a Művész moziban.­­ Quasimodo-költőverseny PDSA 7.0­­tán A Budapesti Olasz Kultúrinté­­zetben tegnap Cserép László kuratóriumi titkár, Bóka István ba­latonfüredi polgármester, Mezey Katalin József Attila-díjas költő, a Salvatore Quasimodo Alapítvány kuratóriumának elnöke, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a Bertha Bulcsú-em­lékdíj zsűrielnöke, Ar­­naldo Dante Marianacci, a Buda­pesti Olasz Kultúrintézet igazgatója tartott sajtótájékoztatót a XV. Sal­vatore Quasimodo-költőverseny és a IV. Bertha Bulcsú-emlékdíj, vala­mint a II. irodalmi filmszerzők pá­lyázatának meghirdetéséről. Euró­pában, sőt világszerte is egyedülál­ló, hogy két festői kisváros, Bala­­tonfüred és Arpino, két nemzet, az olasz és a magyar képes összefogni irodalmának támogatására. Salva­tore Quasimodo Nobel-díjas olasz költő olyannyira megszerette Bala­­tonfüredet és annak szívkórházát, hogy alapítványt teremtett egy ba­latonfüredi nemzetközi költőtalál­kozó és egy magyar költői verseny támogatására. Idén is két magyar nyelvű, kiadatlan, más pályázaton nem díjazott verset kell beküldeni a balatonfüredi polgármesteri hiva­talba öt példányban, május 30-ig. A Bertha Bulcsú-emlékdíjat életműre adják, meghívásos pá­lyázat formájában. A harmadik kategória, az irodalmi filmszerzők pályázata szintén meghívásos jel­legű, a Salvatore Quasimodo-köl­tőverseny tavalyi győztes versei­ből kell filmet készíteni két erre méltónak talált rendezőnek. Új­donság a Salvatore Quasimodo-díj középiskolások számára kiírt pá­lyázata, amelyen részt vehet min­den olaszul tanuló magyar közép­­iskolás tizenkét soros, magyarul és olaszul megírt versekkel. A dí­jakat szeptember 8-án adják át Balatonfüreden. Talentum-díj sikeres ifjú tudósoknak A Közép-európai Tehetségku­tató Alapítványt Kenyeres Sán­dor üzletember hozta létre 2002-ben. Az alapítvány az Akadémiával karöltve ötödik alkalommal ítélte oda a Talen­tum Akadémiai Díjat három, kiemelkedő tehetségű fiatal tu­dósnak. tj Urbán Péter________________ V­ilágviszonylatban is egyedül­álló tudományos munkássá­gáért Gyurcsányi E. Róbert kémi­kus, Katona István agykutató és Langó Péter régész kapta a 2006. évi Talentum-díjat. A 20 ezer euróval járó elismerést Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke adta át a fiatal tehetségeknek. Gyurcsányi, aki a Budapesti Műsza­ki és Gazdaságtudományi Egyete­men szokatlanul ifjan lett docens, a kémiai és bioszenzorok fejlesztésé­vel alkotott kiemelkedőt. A Bolyai­­plakett és hazai, valamint külföldi ösztöndíjak nyertese már az Egye­sült Államokban és Svájcban is ku­tatott. Katona István az endocan­­nabinoid receptorról írt dolgozatot. A cannabis, vagyis az indiai kender hatóanyagához hasonló vegyület is részt vesz az agyi idegrendszer munkájában, ez a „belső cannabi­­noid” az idegsejtek túlműködése­kor csillapítóként lép fel. Langó Pé­ter a 10. századi magyarság Kárpát­medencében fellelhető anyagi nyo­mait mutatta be angol nyelvű ta­nulmányában, a honfoglalás tárgyi­lagos, a külföldi szakma számára is érvényes feldolgozásán fáradozik. Kiszolgáltatott értelmiség Roberto Ruspanti professzor nyílt levele a közvéleményhez Roberto Ruspanti egyetemi tanár, költő, műfordító, a magyar irodalom és kultúra olaszországi népszerűsítője nem érti, hogy mi történik Magyarországon. Az udinei egyetem hunga­rológiai tanszékének professzora képtelen fölfogni, hogy a megszorítások, a munkahelyi „ésszerűsítések” nélkülöznek minden emberséget, s a szakszervezeteknek semmi ereje sincs a dolgozók érdekeinek védelmére. Ami itt történik, az Olaszor­szágban elképzelhetetlen. S a legdöbbenetesebb számára, hogy az értelmiség a legkiszolgáltatottabb. Mi Munkatársunktól_______________ R­uspanti professzor nyílt le­vélben fordult a Magyar Köz­társaság elnökéhez, Sólyom Lász­lóhoz, az oktatási és kulturális mi­niszterhez, Hiller Istvánhoz és a magyar közvéleményhez. Emlé­keztet rá, hogy a magyar kultúra szerelmeseként feladatának te­kinti ápolni a Magyarországról al­kotott képet, a magyar népnek és kultúrának az imázsát. És ponto­san ezért érzi, hogy kötelessége szót emelni az ókori görögök által „polisznak hívott politika, illetve „politikai gondolkodás” néhány magyarországi aspektusa ellen. Jellemző példaként említi az egyik budapesti múzeumban történte­ket, ahol az azonnali, mintegy 36 óra leforgása alatt véghezvitt hir­telen elbocsátás húsz-, harminc­vagy éppen negyvenéveseket érintett, köztük diplomás (főisko­lai, egyetemi végzettségű), mun­kaképességük teljében lévő embe­reket. Ez a tömeges, minden kri­tériumot nélkülöző felmondási hullám leginkább egy lottósorso­lásra emlékeztet - írja -, az alkal­mazottak úgymond vakon törté­nő elküldésének célja az, hogy eleget tegyenek az eldöntött mun­kaerő-leépítésnek. Mindez bár­milyen áron történhet, akár ki­használva a szimpátia-antipátia, vagy éppen a személyi preferen­ciák lehetőségét is. Az olaszok gyakran bírálják politikusaikat, de egyetlen olasz vezetőnek sem jutna eszébe, hogy a közszféra al­kalmazottait ily módon küldje el. Ráadásul mindenfajta mérlegelés és indok nélkül. Amikor Buda­pesten elérkezik a felmondás pil­lanata, mindezt a kollégák magas fokú közönye kíséri, mert a meg­maradók, mintegy láncreakció­ként, félnek saját helyük elveszté­sétől. Nem tehetnek mást, mint fellélegezve hálát adnak az égnek, hogy mindez nem velük történt, ami a professzor szerint a szolida­­ritás teljes hiányára utal. Manapság úgy tűnik, mintha a magyar politikai vezetést egyfajta erkölcsi és kulturális érzéketlen­ség irányítaná - véli a professzor, akinek éveket felölelő Petőfi-ku­­tatásai és -fordításai jól ismertek mind Magyarországon, mind Olaszországban -, hiszen ugyanez az eljárásmód vonatkozik az or­szág számos kulturális és közigaz­gatási intézményére. Hangot akar adni bírálatának és tiltakozásá­nak egy olyan törvénnyel szem­ben, mely mindezt lehetővé teszi, és amely elvont fogalomként - lét és család nélkül - kezeli a dolgo­zókat. Ezért elhatározta, hogy a magyar értelmiségi dolgozókkal szemben alkalmazott jogtiprás el­leni tiltakozása, és a dolgozókkal - köztük kollégáival - való szoli­daritása jeleként készen áll visz­­szaadni Magyarországnak a Sza­badság Hőse emlékérmet és a Ma­gyar Köztársaság elnöke, Sólyom László kézjegyével ellátott okleve­let, valamint azt a Pro Cultura Hungarica kitüntetést, amelyet a magyar kultúra olaszországi ter­jesztése érdekében eltöltött har­mincéves munkássága elismeré­seként kapott Magyarországtól. Mint demokrata és európai ál­lampolgár, mint a magyar kultúra külföldi terjesztője úgy érzi, Ma­gyarország európai története és kultúrája nem érdemli meg azt, hogy ekkora csorbát szenvedjen az a jogi kultúra, amelyen egész Európa és az európai népek egy­más mellett élése alapul. ROBERTO RUSPANTI PROFESSZOR az Udinei Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének egyetemi tanára. A Pro Cultura Hungarica (1993) kitüntetettje, a Szabadság Hőse (2006) emlékérem tulajdonosa, mert kulturális tevékenységével hozzájárult az 1956-os forradalom emlékének éb­rentartásához, a magyar PEN Club Ady Endre-díjának kitüntetettje (1992), a Magyar Közoktatási Minisztérium és a Magyar Kulturális Minisztérium első díjá­nak nyertese Petőfi Sándor remekművének, a János vitéznek a fordításáért és olaszországi terjesztéséért (1997).

Next