Magyar Nemzet, 2007. február (70. évfolyam, 31-58. szám)

2007-02-21 / 51. szám

A kínok borzalmas kastélya körül Az 1923. január 31-én, New Jerseyben született amerikai Norman Mailert huszonöt évesen tette világhírűvé a Meztelenek és holtak, amely sokak szerint minden idők legjelentősebb második világhá­borús regénye. Mailer most megjelent, Várkastély a vadonban cí­mű regényével visszatért első remekművének korába, a világot kis híján elpusztító nemzetiszocialista vezető gyerekkorához. O­LVASÓ 18 Pósa Zoltán________________________ K­ issé leegyszerűsítve Adolf Hit­ler gyermekkoráról szól a grandiózus, pszichofizikus társa­dalmi regény, amely angolszász nyelvterületen kívül először ma­gyarul látott napvilágot. Azért ne­héz egy mondatban meghatározni a sokágú regénynek már a témáját is, mert a Meztelenek és holtakhoz ha­sonlóan időutazást tesz a múltba is, hogy megérthessük hőseinek szinte minden lehetséges indítékát. A filmesként, bestsellerszerző­ként is remek író vadonatúj köny­vében, a Várkastély a vadonban cí­mű regényben sem elégszik meg azzal a bőséges anyaggal, amit Adolf Hitler életrajzi adatai kínál­nak. Könyve olvasmányos, élveze­tes, ötszázötven oldalnyi terjedelme ellenére egyszerre elolvasható best­seller, de több is annál. A regénybe­li Hitler gyermekkorát metafizikai keretekbe plántáltan, egy sátáni kí­sértő szemszögéből kísérhetjük vé­gig, aki az ördögök fejedelme, a Maestro megbízásából irányítja, manipulálja a pokol céljaira adott­ságai alapján is százszázalékosan alkalmas fiút. Hitler primer vérfer­tőzésen alapuló frigy gyümölcse, de már szüleinek nemzésekor is jelen volt a sátán, hiszen egy vérfertőzé­sekben, rokonházasságokban tob­zódó családja sarjaként született Ausztria és Németország határán, Braunauban. Bár az őszintén hívő, vallásos édesanya révén sátáni pártfogója szerint esélye lehetett volna arra, hogy inkább az őran­gyal, rajta keresztül a Teremtő su­gallatait kövesse, az ifjú Adolf, első becenevén Adi mindig a sátáni su­gallatokra hallgat. Ateista, hata­lomfüggő, törtető apja nyomdoka­in haladva válik szenvedélyes állat­kínzóvá, társainak önjelölt, de elfo­gadott vezérévé, áttételes módon saját testvérének is gyilkosává. A reáliskolai érettségi és apja halála után már várja a mindent eldöntő sátáni parancsszót: nagy építész, festőművész szeretne lenni, de leg­inkább vezér. A negatív fejlődési regény címét a fináléban értjük meg. A sátáni ne­velő, nagyot ugorva az időben, el­mondja, a Várkastély a vadonban - Das Schloss im Wald - a koncent­rációs táborok csúfneve volt, ame­lyet maguk a szenvedők adtak neki, tudván, hogy a túlélés egyik fő esz­köze a humor. Az örök életű ördögi kísértő arra is utal, hogy a borzal­mas eszme a Maestro és tanítvá­nyai által újra és újra föléled a kom­munizmusban, a közel-keleti konf­liktusban és a világ megannyi táján. A sötét erők küldötte azért vesze­delmes, mert képes újabb és újabb reinkarnációkra, még az angyalok szerepét is képes ideig-óráig elját­szani. Mailer sátánjának zárómon­datait idézve: „Közben én is annyit változtam, hogy már magam sem tudom, vajon ígéretes új ügyfelet keresek-e, avagy inkább hű jó bará­tot magamnak. Meglehet, erre sin­csen válasz, de legalább elmondha­tom magamról, hogy még nem fogytam ki a kérdésekből!” (Norman Mailer: Várkastély a vadonban. Regény, fordította Bart István, Ulpius-Ház Kiadó, 2007,564 oldal.) Hamburg, Minnesota A Budapest Film Kultúrsokk című DVD-sorozatának filmjei nem feltétlenül erőszakkal sokkolnak, inkább egyediségükkel, merész témaválasztásukkal, maradék vagy új tabuk döntögeté­­sével tűnnek ki a mezőnyből. Filmgyűjtemény haladóknak. H Á Z I M 0 Z I 11 Hf.c.yi 7.Q1.TÁN_______________________ A­nno Saul filmje, a Kebab kap­csolat egy bazi nagy török bal­hé története, de feltűnnek benne görögök is. Viszont Hamburgban játszódik, és az utóbbi évek egyik legsikeresebb német vígjátéka. A főhős Ibo, egy kissé teszetosza ifjú török, akinek leghőbb vágya, hogy megrendezze az első német kung­­fu filmet, de egyelőre reklámfilme­ket készít a bácsikája gyorséttermé­nek. Ibo apja Baba, aki taxizik, és dafke nem hajlandó megtanulni egy árva szót sem németül. Feltű­nik a helyi pénzbehajtók kis közös­sége és még néhány markáns ka­rakter, ráadásul a szomszéd görög taverna tulajdonosa (akit persze Klitorisznak szólítanak a törökök) is Ibóval szándékozik reklámot csapni a boltnak. Miközben öt tö­rök öt görögöt dögönyöz örökös örömök között, a film néha besok­kolja a multikultitól beájult politi­kailag nagyon korrekteket, de any­­nyi humorral és szeretettel. Steven Baigelman filmje, a Fék­telen Minnesota is elég vicces, de ez már egy másik modor, mondjuk Vincent szórakozott így a Ponyva­­regényben. A kilencvenes évek egyik legsötétebb humorú mozijá­ban mindenki alapjáraton lúzer, komoly kis vigyorgó állna össze a hősökből. Jaks (Keanu Reves) gát­lástalan kis csavargó, aki bátyja (Vincent D’Onofrio) esküvőjére lá­togat haza, és egyből le is nyúlja a menyasszonyt (Cameron Diaz). Ez­zel konkoly kerül testvéri kötelékük tiszta búzájába. Mellékesen feltűnik Dan Aykroyd és Courtney Love is, mindenki brillírozik, a zenét töb­bek között Bob Dylan és Nancy Sinatra szolgáltatja. (Rebab kapcsolat, rendezte An­ne Saul; Féktelen Minnesota, ren­dezte Steven Baigelman.) 152007. február 21., szerdaKultúra Csörgősipkás sztárgladiátorok A gyenge láncszemek ellenére a műsor akár még jó is lehetne . Varga Ki.ára__________________ V égül is nem tudom pontosan, mit lehet számon kérni egy új hellenisztikus kor, egy új bomló Róma provincia lakóján, ha teszem azt, az illető sztár, vagyis valós telje­sítményei mellett - vagy ellenére - a bulvármédia üdvöskéje is. És mit lehet számon kérni az új helleniz­mus Circus Maximusain, a keres­kedelmi csatornák sztáros-béná­­zós-kiszavazós, páratlan nézettségi adatokat produkáló műsorain. Nyilván azért az sem igaz, hogy semmit a világon, és kötelező épp­olyan idióta félvigyorral az ajkun­kon örvendezni a tehetségtelenség, a rövidlátó, ám számító butaság minden kínos megnyilvánulásán, mint amilyet az ilyen műsorok sze­replői arcán gyakorta látunk. De nem sajnáljuk a világért sem, mert pénzt kap érte, nem is keveset, és benne lesz a bulvárlapokban is, és még híresebb lesz, mint eddig. Mindent félretéve be kell valla­nom, hogy a Sztárok a jégen című péntek-szombati sztárgladiátor­­torna a TV2-n inkább meggyőzött arról, mint az RTL Klub Szombat esti láza, hogy egy ilyen ökörködő­s­­bénázós műsor akár még jó is le­hetne. A TV2-nek persze három Megasztárral és egy Megatánccal a háta mögött nagyobb a gyakorlata a műfajban. Egészségesebb, levegő­­sebb, kevésbé csiricsáré és lehango­ló színpadképet tud létrehozni. Tilla, az új idők Antal Imréje pedig lecserélhetetlen a maga érzelmi in­telligenciájával, atmoszférateremtő képességével és főként azzal, hogy képzett csúcsértelmiségi létére nem nézi le a szórakoztató műfajt. A sza­badon választott jégtánckar azért is szerencsésebb versenyszám, mint a standard tánc, mert több benne a lehetőség arra, hogy mindenki ma­gát adja - még véletlenül sem a po­fátlan píárkodásra gondolok, amit egyesek megengedtek maguknak -, a jég pedig jobban indokolja az ügyesen eladott ügyetlenkedést, mint a parkett. Már amikor nem annak vagyunk tanúi, hogy az amúgy magabiztos sztár, miután végigreszkette,­­grimaszolta a kűr­­jét, visszaszól a zsűritagnak, aki mindezt szóvá teszi. A műsor egyik gyenge láncszeme a stylistcsapat, különösen a sminkesek, fodrászok, akik még a szép jégtáncos lányok­ból is bóbitás, bagolyképű banyá­kat tudtak kreálni, a nádszálvékony Dobó Katából pedig termetes asz­­szonyságot, de azért is kiosztanék egy-két barackot, ahogyan beöltöz­tették Tillát gyászhuszárnak, és sze­gény Szekeres Nórával is elbántak mind frizura, mind toalett tekinte­tében. A másik gyenge láncszem­­ a folyton meghibásodó szavazógé­pet leszámítva - a zsűri két abszo­lút nem szakértő tagja: Varnus Xa­vér és Liptai Claudia. Nekik, úgy tű­nik, az instrukciók szerint a Mokka Havas-Liptai-csörtéit kellene rep­rodukálniuk, sőt a hölgynek a megasztáros Soma emlékét is mu­száj ápolnia személyeskedő beszó­lásaival, morgásaival. Arra többen is ráéreztek (Nagy Feró, Nacsa Oli­vér és mások), hogy hosszú távon a dögunalomtól csak a felszabadult ökörködés mentheti meg a műsort, de a fenti páros nemcsak zsűritag­ként súlytalan, különösen Regőczy Krisztina és Sallai András jégtánc­világbajnokok mellett, hanem po­énjaik is szánalmasak, ízléstelenek Hozzájuk csak a jégszínház táncka­ra hasonló, amely ismét meggyő­zött minket, hogy nem mindenről a Kádár-rendszer tehet: 17 év kapita­lizmus után se látni két táncost, aki egyszerre emelné a lábát. (Sztárok a jégen. TV2,febr. 16.) Hosszú távon csak a felszabadult ökörködés mentheti meg a produkciót a dögunalomtól fotó: TV2 A Mezőség, a nyomorúság Golgotája FOLYÓIRAT S KÁKONYI PITFA______________________ E­rdély egyik legelmaradottabb, legkevésbé ismert tájegységé­nek, a Mezőségnek szentelte febru­ári számát a PoLíSz. Már a táj jeles írója, a XIX. századi novellista, Petelei István megállapította: „A nyomorúság Golgotáját járja e sze­gény nép. Lányai: ugyanolyan test­ben, ugyanúgy érzők, örvendők, sí­rók, mint a márványos paloták asz­­szonyai: húsokat harapják, fáj szí­vük, ha ideje eljön - megmozdul, ugyanolyan jussal a boldogságra, mint a gazdagoké... Öregeik: ugyanolyan gyengék, gondosság, ápolás után vágyók, gyámoltala­nok, mint minden emberi asza­lók. ..” A lírai szavak azóta sem ve­szítették el aktualitásukat, mint az a lapban közölt esszékből, tanulmá­nyokból kiviláglik. Zöld György az egyház szerepét és múltját tekinti át, Adamovits Sándor a mezőség „helikonista” íróinak (Bánffy Mik­lós, Makkai Sándor, Nyírő­ József és Szabédi László stb.) munkásságát vizsgálja, Barabás László a táj nép­rajzi tagolódását veszi górcső alá, míg Vetési László a „Mezőség nagy misszionáriusának”, Földes Károly­­nak az életútját ismerteti, aki életét így summázta: „Életet akarok a ro­mok felett!” Nagy Miklós Kund iz­galmas tanulmányában arra keres választ, hogy az emberi leleményes­ség, az önfenntartó akarat hogyan találat kiutat a „holttengeri” elszi­geteltségből és nyomorúságból. Is­mertet néhány kezdeményezést, amelynek (s a példájuk nyomán lét­­rejövőknek) köszönhetően valóban élet sarjadhat a romokon. BUDAPEST BANK A GE Money Bank tagja Minden sikeres vállalkozás mögött áll egy üzleti kártya Budapest Üzleti Kártya Hitel* induláskor 0% kamattal’' ■ Alacsony kamatozású, ■ 20 millió forint állandó hitelkerettel, ■ tárgyi fedezet nélkül. "Felhívják figyelmét, hogy a jelen hirdetésben szereplő adatok kizárólag tájékoztató jellegűek és a teljesség igénye nélkül a hivatkozott termék egyes jellemzőit tartalmazzák. A jelen tájékoztatás nem minősül ajánlattételnek, a banki kötelezettségvállalás minden esetben egyedi hitelbírálat függvénye. A Budapest Üzleti Kártya igénybevételének részletes feltételeit és kondícióit a Bank vonatkozó, mindenkori hirdetménye tartalmazza. **A hivatkozott kamatérték­ű kamatakció 2007. február 1-tól április 30-ig tartó időszaka alatt benyújtott és befogadott hitelkérelmek sikeres elbírálása és a kölcsön folyósítása esetén érvényes. Ebben az esetben a folyósított kölcsön első havi hitelkamatának mértéke 0%. A jelen hirdetésben szereplő bankkártya külső megjelenése pusztán illusztráció, a változtatás jogát a-bank fenntartja. ■ Üzleti Vonal: 06-40-344-444 ■ www.budapestbank.hu

Next