Magyar Nemzet, 2007. május (70. évfolyam, 118-146. szám)
2007-05-02 / 118. szám
2 Rovatvezető: Huth Gergely Belföld 2007. május 2., szerda Különgéppel utazott, de spórolt A miniszterelnök és kísérete költségtakarékossági szempontokat figyelembe véve utazott múlt pénteken különgéppel Portugáliába - állítja a Kormányszóvivői Iroda, amely szerint Gyurcsány Ferenc mindig a legtakarékosabb megoldást választja. A Fidesz szerint a kabinet felesleges költségekkel terheli a költségvetést. Borsodi Attila__________________ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök delegációjával azért utazott különgéppel portugáliai tárgyalásaira, mert menetrend szerinti járattal egy helyett három napig tartott volna az út, és a szállásköltség is sokkal többe került volna - erről tájékoztatta a Kormányszóvivői Iroda a távirati irodát. Hangsúlyozták, a tárgyalások utáni hétvége szállás-, illetve utazási költségét is a miniszterelnök fizette. A közlemény rámutat: Gyurcsány mindig a legtakarékosabb megoldással utazik hivatalos útjain, „ellentétben Orbán Viktorral, aki annak idején azért béreltetett különgépet magának az adófizetők pénzén, hogy diplomát kaphasson Bostonban”. Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő ellenben úgy véli, a „legtakarékosabb” kormány több száz millió forintot költ saját maga reklámozására, PR- jára és a romlott áru újracsomagolására, így spórol az új arisztokrácia. Először azt hazudják, hogy magukon kezdik a spórolást, utána pedig kiderül, hogy felesleges költségekkel terhelik a központi költségvetést - jegyezte meg a fideszes politikus. Megírtuk, különgéppel utazott portugáliai tárgyalására és az azt követő hétvégi pihenőre múlt pénteken Gyurcsány Ferenc és kísérete. A kormányfőt - és feleségét - szállító Malév-repülőgépért a Miniszterelnöki Hivatal Kormányszóvivői Irodájának tájékoztatása szerint kilencmillió forintot fizettek. A Freedom House a magyar sajtóról A Freedom House a magyar sajtó helyzetét általában szabadnak tekinti, megemlítve a sajtótörvényt, amely rendelkezéseivel elősegítette a politikai érdekcsoportok megjelenését a médiában. Kiemelik, tavaly a Magyar Rádió elnököt választott, egy két éven át húzódó vitát lezárva ezzel. Megemlítik, hogy a Népszava újságíróját 2005-ben államtitoksértés vádjával elítélték. Megállapítják: Magyarországon független hírszolgáltatók az állami hatalom nyomása nélkül dolgozhatnak, bár egyértelműek közöttük is a politikai törésvonalak. Az országok rangsorában hazánk 21 ponttal holtversenyben a 39. helyet foglalja el, többek között Franciaországgal és Szlovéniával együtt. Finnország 9 ponttal az első. (MN) Dombi Margit Hevesi-díja Dombi Margit, a Magyar Nemzet debreceni tudósítója, Lacza Tihamér, a Pátria Rádió munkatársa, Méry Zsuzsa, az MTV munkatársa és az életművéért elismert Szűcs József, az Ezermester főszerkesztője vehette át idén a tudomány és technika új lehetőségeinek érdekes és közérthető magyarsággal fogalmazott népszerűsítéséért járó Hevesi Endre-díjat. (V. K.) Kiürült kórházkasszák 'V a Több helyen elérték a limitet, amely fölött a biztosító nem fizet a beavatkozásokért A makói kórház egy héttel április vége előtt minden szakmában elérte azt a határt, amely fölött már nem fizet az egészségbiztosító az elvégzett beavatkozásokért. Szentesen valamivel jobb a helyzet: ott pénteken azt prognosztizálta az intézmény vezetője, hogy csak néhány szakmában lépik túl a keretet. A hódmezővásárhelyi kórház viszont április 24-ig másfélszer annyi beteget látott el, mint amennyit az egészségbiztosítási pénztár engedélyezett számára. Munkatársunktól________________ Április 23-án kimerült az intézményünk kerete, de a sürgősségi és az akut eseteket természetesen ellátjuk - közölte kérdésünkre a makói kórház főigazgatója. Barátii Lajos elmondta: az áprilistól hatályos új finanszírozási szerződés 63 százalékkal csökkentette az elvégezhető beavatkozások számát, azaz a teljesítményvolumen-korlátot. (Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosító csak előre megszabott pénzt fizet ki a kórháznak, ha az intézmény ennél több beavatkozást végez, annak fedezetét máshonnan kell előteremtenie.) A főigazgató elmondta: minden halasztható műtétet, beavatkozást áttesznek a következő hónapra. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nem bővíthették kapacitásukat a járóbetegellátásban, még azokban a szakmákban sem, ahol a fekvőbeteg-ellátás megszűnt. További gond, hogy az új beutalási rend szerint a makóiak sürgősségi ellátását Szegeden végzik, így lényegében üresen kong a korszerű, felszerelt sürgősségi osztály. A helyzet javulását attól várják, hogy az intézmény indult az egészségügyi tárca struktúraátalakításra kiírt pályázatán: egynapos sebészetet szeretnének kialakítani, így a megszűnt osztályokat is „visszacsempésznék” a kórházba. Az intézmény már jelezte a tárcának a volumenkorlát miatti gondokat, remélik, hogy felülvizsgálják az új finanszírozási szerződést is. Szentesen, Csongrád megye egyik súlyponti intézményében valamivel jobb a helyzet, bár ott még nem készítettek pontos statisztikát. A lapunknak pénteken nyilatkozó megbízott főigazgató szerint a hónapból hátralévő pár napban már nem lesz komoly gond. Fenyves Ernő elmondta: néhány szakmában azonban előfordulhat, hogy minimálisan túllépik az egészségbiztosító által megszabott keretet. - Bár csak a legsúlyosabb, legindokoltabb eseteket kezeltük, a hódmezővásárhelyi kórház másfélszer annyi beteget látott el, mint amenynyit lehetett volna - mondta Kállai Árpád, az intézmény főigazgatója. Közölte: a belgyógyászat és a sebészet például kétszáz százalékát teljesítette az egészségbiztosítási pénztár által jóváhagyott teljesítményvolumen-korlátnak. - A Szegedi Tudományegyetem Orvoscentruma nincsen bajban - mondta Thurzó László elnökhelyettes. Az árpilis 21-i adatok szerint a klinikák összességében a volumenkorlát 65 százalékát használták fel. Hozzátette: vannak olyan szakmák, amelyek ennél többet teljesítettek, de olyanok is, amelyek kevesebbet, így nem várható, hogy komoly gond lesz, négy terület kivételével a volumenkorlát átcsoportosítható - jelezte. Túri Sándor, a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájának vezetője azonban fenntartja korábbi nyilatkozatát. Nem tudja elképzelni, miként számolták ki azt, hogy a gyermekklinika a teljesítményének csak 68 százalékát használta fel április 21-ig. Emlékezetes, április közepén két mérgezett keceli kisgyermek esete kapcsán derült ki, hogy a klinika április 12-ig elérte a teljesítményvolumen-korlátot. A hónap elején még csak 611 pontnyi teljesítményt fizetett a biztosító a klinikának, de azóta intézményen belüli átcsoportosítással az orvoscentrum vezetése ezt hétszázra emelte. - Már ezt is felhasználtuk - tette hozzá Túri. Előre sejtették. Ezrek tiltakoztak februárban Hódmezővásárhelyen az egészségügyireform* ellen ft: :th LAMPERTH AZT ÍGÉRI, NEM LESZ ELBOCSÁTÁS. Nem igaz, hogy elbocsátás vár négyszáz kórházi dolgozóra - közölte Lamperth Mónika önkormányzati miniszter, megyei pártelnök Kaposvárott, az MSZP majálisán. - Több aggódó kaposvári ember megkeresett, és azt kérdezték, igaz-e a megyei közgyűlésen elhangzott és több lapban is megjelent, tömeges elbocsátásról szóló bejelentés, mire én közöltem: nem igaz - magyarázta Lamperth, aki hozzátette, hatékony szerkezetátalakításra van szükség a fejlesztés előtt álló kórházban. Ez azonban szerinte nem leépítést, hanem létszámfejlesztést indokol. (G. J. A) Munkahelyi stressz: jogszabállyal gátolnák Tízből négy magyar munkavállaló túl megerőltetőnek, streszszesnek tartja munkáját, ami háromszorosra növeli a szív-, a koszorúér- és a daganatos betegségek esélyét. A munkahelyi stressz csökkentésére, kiszűrésére jogszabályjavaslattal állt elő a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Bakonyi Adám__________________ Tízből négy magyar dolgozó túl megerőltetőnek és stresszesnek tartja munkáját. Ez megfelel az uniós átlagnak. A felmérések szerint az EU munkavállalóinak jelentős hányada úgy látja, hogy állásának súlyos hátránya is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerőltető és idegőrlő, 21 százalékuk úgy érzi, veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozik, 14 százalék pedig úgy véli, hogy munkája akadályozza a szakmai, családi és magánéleti egyensúlyának fenntartását. A munkahelyi stressz rövid távon gyomorfekélyt, magas vérnyomást vagy szorongásos depressziót okozhat, hosszabb távon pedig háromszorosára növeli a szív-, a koszorúér- és a daganatos megbetegedések kialakulását. Mindebben komoly rizikótényező lehet a feszült főnökbeosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, az elismerés hiánya és a túl alacsonynak tartott fizetés is. A közös érdeket felismerve az európai szakszervezeti és munkáltatói szövetségek keretmegállapodás kialakítását kezdeményezték a probléma kezelésére. A stressz csökkentése, kiszűrése javítja a munkavégzés hatékonyságát, a dolgozók egészségi állapotát, ami gazdasági és társadalmi előnyt jelent. Mindez jó a kormányoknak is, hiszen így csökkenthetők például az egészségbiztosítási kiadások. Bár a tagállamoknak nincs jogharmonizációs kötelezettségük a kérdésben, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elkészítette a munkahelyi stressz okainak és következményeinek feltárására, illetve csökkentésére vonatkozó javaslatát. Erről az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságában már megkezdődtek a tárgyalások, a keretmegállapodásnak októberre kell megszületnie. A MOSZ szerint a munkavédelmi törvényben, vagy önálló „stresszjogszabályban” kellene rögzíteni azokat a veszélyforrásokat, amelyek a munkavállalók egészségkárosodásához vezetnek. Emellett az egyes ágazatok, munkakörök speciális igényeihez igazodva kormányzati, minisztériumi rendeletekkel lehetne megelőzni, csökkenteni a munkahelyi stresszt. Az elképzelések között szerepelnek olyan jogilag nem kötelező megoldások is, mint ajánlás, iránymutatás és etikai kódex. belpol@magyarnemzet.hu Messze még a koalíciós kiegyezés Folytatás az 1. oldalról A Fidesz alelnöke egy 2004-ben készült OECD-tanulmány megállapításait összegezve közölte: a munka készítői nem ismernek olyan országot, ahol a több-biztosítós modell eredményes lenne. Egy másik EU-s tanulmányt ismertetve azt mondta: az állami egészségbiztosítók fenntartása az esélyegyenlőség biztosítását jelenti. Felezné chilei tapasztalatok alapján beszámolt arról, hogy a gazdagokat az üzleti, a szegényeket az állami biztosító látja el, ez utóbbi esetben viszont az alacsony jövedelmek miatt a befizetett pénz nem elég a megfelelő ellátáshoz. Csehországot és Szlovákiát is megemlítette, ahol a nyereség érdekeit biztosítók megjelenése nem jelentette a minőségi szolgáltatások kialakulását. Az induló 14 biztosító közül 11 egy idő után csődöt mondott, és eltűnt a befizetett pénzzel. Pelczné aláhúzta: a kormány mai elképzelése a globális tőkét szolgálja. A Fidesz szerint nem a biztosítómodell-váltás az egészségügyi reform kulcsa, hanem a mostani rendszert kellene fejleszteni. Schvarcz Tibor (MSZP) erre kifejtette: a versengő üzleti magánbiztosítók rendszerét nem támogatják, legfeljebb a kiegészítő biztosítások terén. Lendvai Ildikó frakcióvezető megerősítette, hogy nem támogatnak olyan modellt, amely aszerint különbözteti meg az embereket, mennyit fizetnek. Közölte, az új modellben nem nőhetnek ugrásszerűen az állam és az az állampolgárok által fizetett járulékok, és az ellátás színvonala sem csökkenhet. Azt valószínűsítette, hogy a vasárnapi koalíciós egyeztetésen nem jutnak dűlőre e kérdésben. Úgy vélik, az SZDSZ által javasolt modell módot adna arra, hogy a biztosítók „indirekt módon” válogassanak a biztosítottak között. Terjed a szingli életforma A kereszténydemokraták erősítenék a család intézményét Munkatársunktól_____________ A szingli életforma terjedése, az egyre kevesebb házasság az értékválsággal van összefüggésben, ezért kívánatos volna egy jó családpolitika, olyan támogatás, amely a család intézményét erősíti - fejtette ki Harrach Péter, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke a Fidelitas által szervezett Új nemzedék egy új Budapestért című konferencián. Az eseményen politikusok és közéleti szakemberek tartottak előadásokat gazdasági, demográfiai, egészségügyi, valamint környezetvédelmi témákban. Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakértője előadásában arról beszélt, hogy a gazdasági és környezetvédelmi érdekek összekapcsolásában látja a megoldást az olyan fenyegető problémákra, mint a vízhiány és az energiafüggőség. Az ellenzéki politikus szerint a problémák összefüggenek. Példaként említette, hogy ha nem alakítanak ki több zöldövezetet a városban, akkor a magas hőmérséklet miatt az emberek légkondicionálással próbálják meg csökkenteni otthonaik és munkahelyük hőmérsékletét, ami több energiát igényel. - Magyarország az utolsó helyen áll az alternatívenergia-termelők területén az Európai Unióban - hangsúlyozta Illés Zoltán. Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt hallgatóságának, hogy Magyarországon a várható élettartam 7-8 évvel elmarad az európai uniós átlagtól, emellett hazánkban nagyon magas a gyógyszerfogyasztás. A képviselő szerint az egészségügyből való pénzkivonás súlyos hiba egy olyan korban, amelyben globálisan az egészségügyi iparág súlya majdnem megegyezik a hadiiparéval. Globális kihívásokra keresték a választ a Fidelitas hétfői konferenciáján. Harrach Péter (KDNP) szerint a demográfiai problémák a szingli életforma terjedésével is összefüggésben vannak, úgy vélte, erősíteni kell a család intézményét. Pesti Imre (Fidesz) annak okait taglalta, hogy hazánkban a várható élettartam 7-8 évvel kevesebb, mint az uniós átlag. Illés Zoltán Harrach Péter Pesti Imre