Magyar Nemzet, 2007. november (70. évfolyam, 298-326. szám)
2007-11-02 / 298. szám
Gerő alpári szavai az államfőről Nem kommentálja a Köztársasági Elnöki Hivatal, hogy Gerő András történész egy nyilvános fórumon „beszari alaknak” nevezte Sólyom László államfőt. Munkatársainktól___________ Egyre keményebb hangnemben kritizálja az SZDSZ és a hozzá közel álló balliberális értelmiség a köztársasági elnök tevékenységét. Gerő András történész újságírók előtt, egy SZDSZ-es képviselő társaságában kijelentette: Sólyom „beszari alak”, aki nem alkalmas posztja betöltésére. Hétfőn este a Budai Liberális Klub szervezésében Gusztos Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője, Ludassy Mária filozófus és Gerő András történész nyilvános vitát tartott a készülő gyűlöletbeszédtörvényről a meghívott balliberális médiumok jelenlétében. A liberális-neokonzervatív internetes portál, a Hírszerző tudósítója szerint a felszólók közül abban „mindenki egyetértett, hogy a szélsőséges eszmék terjedésében, és az ellenük való fellépés sikertelenségében a Fidesz az egyik főbűnös”. A találkozón az is kiderült, hogy ez minden szempontból és minden irányból bizonyítható. Ludassy Mária szerint például a Fidesz azért nem határolódik el a szélsőségesektől, mert az „Isten, haza, család” jelszavakat hangoztatja, amelyek „a nácibarát francia Vichy-kormány jelszavai is voltak”. Gusztos szerint pedig ha a Fidesz kerül hatalomra, „eltűnnek az utcáról a randalírozók, helyette viszont a közmédiumokban fognak feltűnni”. A Hírszerző szerint az est folyamán a gyűlöletbeszéd elleni keményebb fellépést sürgető Gerő az államfő tevékenységét értékelve kifejtette: Sólyom László egy „beszari alak”, aki nem alkalmas köztársasági elnöknek. Mint emlékezetes, múlt hét csütörtökön a parlamentben Takács Albert rendészeti miniszter szokatlanul éles hangnemben bírálta Sólyom Lászlónak a tavaly októberi 23-i zavargásokkal kapcsolatos véleményét, mivel az nem egyezett a kormány álláspontjával. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője pedig feltette a kérdést: király-e a köztársasági elnök? Majd közölte, ha Sólyom László megszólal, az alattvalóknak nem illik ellenvetéssel élni. Lapunk tudomása szerint a rendszerváltozás óta példátlan, hogy egy közszereplő olyan vulgárisan szidalmazza a hivatalban levő államfőt, mint azt Gerő András tette. A Köztársasági Elnöki Hivatal sem Gerő András, sem Eörsi Mátyás szubjektív, tényekre nem alapozó véleményét nem kívánta kommentálni, mondván, efféle megnyilatkozásokkal nem foglalkoznak. A TASZ szerint lehet fotózni a rendőröket Vitát kavartak az intézkedő rendőrökről megjelentetett fotók: míg az adatvédelmi biztos úgy véli, a rendőr nem közszereplő, addig a Társaság a Szabadságjogokért szerint igen, így a jogvédők véleménye az, hogy a fényképeket a hozzájárulásuk nélkül is nyilvánosságra lehet hozni. NI Puhái Tamás_________________ Nem ért egyet Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalásával a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az intézkedő rendőrökről közzétett fotók ügyében. A jogvédő szervezet közleményében rámutatott: igenis közszereplőnek minősülnek az intézkedő rendőrök, akik ilyenkor közhatalmat gyakorolnak, és ebben a minőségükben személyes adataik - így képmásuk is - közérdekből nyilvános adatnak számítanak, amiről az adatvédelmi törvény is rendelkezik. Ezzel szemben Péterfalvi Attila állásfoglalásában, amelyet az ORFK megkeresésére készített, az olvasható: „az intézkedő rendőr nem tekinthető közszereplőnek, intézkedése pedig nem minősül közszereplésnek”. Az ombudsman rámutatott: „a rendőr hozzájárulásának hiányában arcképe nem hozható nyilvánosságra”, így annak közzététele jogszerűtlen. Ismeretes, a rendőrség azért fordult az adatvédelmi biztoshoz, mert egyes internetes honlapokon nem takarták ki a rendőrök arcát a fényképeken. Eközben kiderült, hogy vipera volt annál a rendőrnél, akiről az egyik kereskedelmi televízió felvételt készített a múlt heti Erzsébet hídi blokád után. A BRFK a képsorok alapos áttanulmányozása után szerdán úgy döntött, fegyelmi eljárást kezdeményez a rendőr őrmester ellen, mivel a vizsgálat megállapította, hogy valóban egy nem rendszeresített kényszerítő eszközt, egy teleszkópos botot ejtett ki a kezéből az ideiglenesen csapatszolgálatra beosztott fővárosi rendőr. A képeken jól látszott, amint a tüntetőket az Astoria felől a Blaha Lujza tér felé üldöző rendőrök egyike leejt egy fémtárgyat. A férfi előbb lehajolt a tárgyért, majd mégis úgy döntött, fut tovább a többiekkel. Takács Albert rendészeti miniszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a legszigorúbb következményei lesznek, ha bebizonyosodik, hogy a rendőr olyan tárgyat ejtett el, amelyet akkor nem tarthatott volna magánál. Emlékezetes, tavaly ősszel következmény nélkül használhattak nem rendszeresített teleszkópos és ólmos botot a rendőrök. TAKÁCS A GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNYRŐL. Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint a gyülekezési törvénynek arról is rendelkeznie kellene, mi a teendő, ha a tüntetők maszkkal takarják el az arcukat, vagy védőfelszerelést tartanak maguknál. A tárcavezető szerint rendezni kell az egy helyszínre bejelentett több, ellentétes tartalmú tüntetés kérdését, valamint a demonstráció térbeli és időbeli kiterjedését. Ismert, Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a napokban fölvetette, hogy egy bejelentés nélküli, de békés tüntetést ne kelljen azonnal feloszlatnia a rendőrségnek, ugyanakkor el lehessen távolítani a tüntetés helyszínéről azt, aki maszkkal takarja el az arcát „Nyilvánvaló hamisítások” Az MSZP vezetése eltussolta a kőbányai fiktív tagtoborzások ügyét? A szocialista pártvezetés tudott az első fokon elítélt kőbányai képviselő ügyeiről, mégsem tettek semmit - állítják az MSZP helyi szervezetének egykori tagjai, és ezt látszik igazolni egy lapunk birtokába került dokumentum is. A vesztegetés miatt első fokon két évre ítélt MSZP-s Kaszab Csaba kőbányai szocialista politikushoz köthető gyanús helyi tagfelvételek miatt ugyan már 2003-ban elrendeltek vizsgálatot a szocialisták, de ezt éppen maga az érintett végeztethette el. N Zsebák Csaba_________________ Senkinek nem állt érdekében a pártvezetésben, hogy a fiktív tagtoborzások ügyét rendezzék - mondta tegnap a Magyar Nemzetnek Póter Andrásné, a kőbányai MSZP egyik alapítója. A Kaszab Csabához köthető tömeges tagbeléptetések és a gazdasági jellegű visszaélések miatt a pártból többedmagával kilépett hölgy úgy nyilatkozott: „renitens” társaival együtt úgy érezte, mintha a szocialista párt meghatározó vezetőinek, illetve jogászainak már „tele lett volna a hócipője” az ő megtisztulást sürgető beadványaikkal. Az m1 kedd esti Híradójának nyilatkozva a helyi MSZP-alapító egyébként közölte, hogy a pártban négyszemközt mindenki elismerte, hogy igazuk volt, de amikor lépni kellett volna, akkor - mivel Kőbányán az egyik adat szerint 1980 párttag volt - Kaszab Csaba alpolgármester érinthetetlennek bizonyult. - Ott ültünk hat jogásszal szem-ben a Köztársaság téren az egyeztetőbizottságnál, és gyakorlatilag nem értették, hogy mi a problémánk azzal, hogy aki meghalt négy éve, az még mindig a nyilvántartásban szerepel Kőbányán - állította Péterné a köztelevíziónak. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva a kilépett helyi MSZP-alapító még vasárnap tudatta: a tagrevíziót ugyanazok felügyelték, akik az illegális tagtoborzást végezték, illetve az adatokat meghamisították, vagyis Kaszab Csabáék. Hiller István akkori pártelnök már három évvel ezelőtt kapott bejelentést arról, hogy a tagrevízió Kőbányán gyanús feltételek közepette zajlik. A lapunk birtokába került, 2005. március 16-i levélben tizenöt akkori kőbányai szocialista azt kéri Hillertől és a párt vezetőitől, hogy oszlassák fel a főváros X. kerületének MSZP-szervezetét, valamint a gyanúba keveredett tisztségviselőket zárják ki a mellékelt indokok alapján. „Ma keserűen azt kell mondanunk, hogy az eltelt másfél hónap sajnos csupán azt erősítette meg (...), hogy valójában nem tudunk a párton belül olyan eszközökről, eljárási rendekről, amelyek alkalmasak lennének a nyilvánvaló hamisítások-csalások sorozatát megállítani, megszüntetni” - olvasható a levében, amelynek aláírói az MSZP akkori elnökét, Gyurcsány kormányfő bizalmasát figyelmeztetik: „csak az idő telt el, melynek során ugyan további konkrét bizonyítékok birtokába jutottak, de az érdemleges és a megoldást segítő közeledés mindannyiszor elutasításra talált”. Hogy a kőbányai tömeges tagbeléptetésekről nem csupán a párt akkori elnöke, hanem a miniszterelnök is tudott, alátámasztani látszik Pálfy Andrásnak kedden lapunknak adott nyilatkozata. A kőbányai MSZP volt tagja közölte: 2004 szeptemberétől számtalan beadványt készítettek a helyzet rendezéséért, de mivel nem jártak sikerrel, a következő pártkongresszuson az összes prominens vezetőt megkeresték. Pálfy András azt is megerősítette, hogy egy e-mailben a részletekről értesítették magát Gyurcsány Ferencet is, aki miniszterelnöki minőségében azt válaszolta: az ügy nem tartozik a hatáskörébe. A „kőbányai dosszié” pikantériája, hogy az egyre sokasodó jelek szerint egy fiktív módon gigantikusra felduzzasztott MSZP-szervezetről lehetett szó, amely a különböző tisztújításokon akkora erőt képviselhetett, mint négy-öt másik szocialista kerületi szervezet. Ezért a pártvezetés - bár ez még nem nyert bizonyítást - feltehetőleg a kőbányai status quo fenntartásában volt érdekelt. Katus Ferenc is előzetesben marad A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára három hónappal, 2008. február 4-ig meghoszszabbította a bíróság Katus Ferencnek, a Zuschlagügy egyik gyanúsítottjának az előzetes letartóztatását - tájékoztatta Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság szóvivője a távirati irodát szerdán. Hozzátette: az ügyészi indítványt megalapozottnak ítélték, a meghosszabbítást egyrészt változatlanul a szökés, elrejtőzés veszélyével, másrészt azzal indokolták, hogy megalapozottan feltehető: Katus szabadlábra kerülése esetén a többi gyanúsítottal vagy esetleg a nyomozó hatóság látókörébe még nem került személyekkel összebeszélne, avagy bizonyítékok megsemmisítésével a büntetőeljárás meghiúsítására, megnehezítésére törekedne. Emlékezetes Szegedi Városi Bíróság október 4- én helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Katus Ferencet, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Zuschlag-ügyben jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsít társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban. A bíróság korábban három hónappal meghosszabbította Zuschlag János és Lados István előzetes letartóztatását is. Kósa Lajos az élen Horváthot, Gyurcsányt és Kókát szeretik a legkevésbé __Munkatársünktól.___________K ósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, Sólyom László köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke követi egymást a politikusok azon népszerűségi listáján, amit a Századvég és a Forsense készített. Az idén október 12. és 26. között végzett telefonos közvélemény-kutatás szerint a két nagy párt között nem csökkent a különbség, a politikusi garnitúra megítélése öszszességében erősen negatív. A válaszadók 62 százaléka közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat, és alig akad öt százalék, aki úgy véli, rendben mennek az ország ügyei. A legkevésbé rokonszenves politikus továbbra is Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter lett. Jelentősen csökkent Dávid Ibolya népszerűsége, az MDF elnöke jelenleg a negyedik helyen áll. A vizsgálat szerint az előző felméréshez képest a legnagyobb, négypontos pozitív változást a kormány tagjaként Szekeres Imre érte el. A kutatásból az is kiderül, a Fidesz-szavazók körében a leginkább ellenszenves jobboldali politikus Mikola István, az MSZP- sek körében pedig sajátosan magas Kósa Lajos elfogadottsága. PROFI SEREG BOCHKORRAL. A professzionális hadsereg fennállásának harmadik évfordulóját ünnepli Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke és Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Mögöttük Bochkor Gábor bulvármédiasztár, aki tavasszal Afganisztánba is elkísérte a tárcavezetőt FOTÓ: burger zsolt A kormányfőt nem lepte meg a Zuschlag-ügy II Zsebük_______________________ Gyurcsány Ferenc a 168 Óra legújabb számában megjelent interjújában azt mondta: a szélsőséges magatartásra kész emberek legfeljebb néhány ezren vannak. Ám sokat sejtetően hozzáfűzte: 2006- ban ezek a fickók azt az üzenetet kapták, hogy „hazafias cselekedet” benzines palackot hajigálni, antiszemita jelszavakat kántálni. A kormányfő-pártelnök hangoztatta, hogy a szocialista pártnak 2010-ben azt a „versenyzőt” kell indítania, aki a leghitelesebben képviseli közös ügyüket, így is leszállította, hozzátéve: „Nem vagyok sem kiválasztott, sem a sors küldötte.” Az MSZP-n belüli támogatottságáról szólva kijelentette, hogy van, akinek fél év után elfogyott az ereje, más egy év után kimerült, a többség azonban tudja, hogy gyötrelmes úton, de jó irányba haladnak. „De mindenkinek azt mondom: ha van jobb elképzelése, ne fosszon meg bennünket a lehetőségtől” - nyomatékosította Gyurcsány. A felvetésre, valóban annyira meglepte-e, hogy Zuschlag Jánosék ilyen ügyesen „tapogatják le” a közpénzt, a kormányfő azt válaszolta: maga a jelenség nem, hiszen kormányokon átívelően ez volt a gyakorlat. Ám Zuschlagra kitérve azt állította, hogy konkrétan ő mit csinált, az nem csak meglepő, megrázó is volt. Ismeretes: Gyurcsány később az őszödi beszédet is úgy magyarázta, hogy a „hazugság” és a „semmittevés” nemcsak az ő korábbi kormányzására, hanem már az Orbán-kabinet működésének második felére is jellemző volt.