Magyar Nemzet, 2007. november (70. évfolyam, 298-326. szám)

2007-11-10 / 306. szám

M Magyar Nemzet • Magazin 2007. november 10., szombat Szétválaszt, ami összeköt - ígéretek, magyarázkodások, beismerések A híd túl messze van Lezárhatják hídjainkat a tüntetők, kordonnal zárhatják le őket a rendőrök, felállványozhatják a metróépítők, egyre megy: Budapest már rég nem a hidak városa. A város közlekedését ma már a tervezett, de mégsem épülő műtárgyak hiánya határozza meg. Óbudán és Csepelen hatalmas területek fejlesztése állhat le, a főváros évtizedekre átjárhatatlannak bizonyul­ t állami beruházásban 1995-ben átadott Lágymányosi ki­vételével nem épült új híd Magyarország fővárosában ti­zenöt éve. Ezt több mint két éve írtuk le a Magyar Nem­zet hasábjain, és a már azóta készülő­, az M0-s körgyű­rű dunai átvezetőjeként Megyeri hídnak nevezett léte­sítményt leszámítva, megállapíthatjuk: a nagy fogad­kozások ellenére azóta sem sok minden változott.­­ Az új Duna hidak építésének legfőbb alapja, a 1j parlament által 2003-ban elfogadott országos te­rületrendezési tervről szóló törvény és a fővá­ros 2000-es fejlesztési terve négy dunai átkelő létesítését irányozta elő: az M0-s autóút északi hídját, az aquincumi hidat, a Galvani úti hidat és az al­bertfalvai hidat - vázolta a máig érvényes elméleti helyzetet Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes, aki 2005 márciusától tölti be ezt a pozíciót. A főpolgármester-helyettes korábbi prognózisa az M0-s híd megépülését 2007-re, az Óbudát Újpesttel összekötő aquincumiét 2010-re, a Csepel-sziget közlekedését megoldó, Dél-Pestet és Dél-Budát összekötő hidakat pedig előreláthatólag 2013-ra jelezte. Mint mondta, a fő kérdés, hogy a jövőben a kormányok befektetnek-e Budapestbe, vagy sem - bár a főváros elsődleges felelőssége a szabályozási tervek elkészítése. Ehhez ké­pest Ikvai-Szabó nemrég elismerte: a 60 milliárdos beruházásra, az aquin­cumi híd építésére nincs pénz annak ellenére, hogy a fővárosi Podmaniczky-program fő elemeként szerepel a Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök és Demszky Gábor Budapest-szerződése alapján a kormányprog­ramban, s az MSZP és az SZDSZ fővárosi koalíciós megállapodásában is. A tizenhét éve hivatalában lévő főpolgármester ezzel eljátszotta annak az esé­lyét, hogy 2010-ig tartó mandátuma végéig egyetlen hidat is felépítsen, ugyanis az MO-s állami beruházásban készül. Az Antall-kormány által fel­építtetett Lágymányosi hidat Demszky csak felavatta, a fejlesztést az állam végezte el. Az MO-s híd esetében egyértelmű, hogy az a semmibe vezet majd, ha a tervezett budakalászi lehajtó kialakítása után nem kötik össze a 11-es és a 10-es főutat. A főpolgármester tavalyi kampányában személyesen Tarlós Istvánt, a Fidesz fővárosi frakciójának mai vezetőjét, a III. kerület volt pol­gármesterét tette felelőssé, hogy nem készült el a fenti út nyomvonala, pe­dig Óbuda és Békásmegyer képviselő-testülete egységesen kiállt a lakosság érdekeit figyelembe vevő változat mellett. A gazdasági tárca akkor hét ter­vet is benyújtott, azonban valamennyi érintette volna a lakott területeket. A III. kerületi képviselő-testület tavasszal a kormánypárti képviselők szavazataival támogatta azt az új nyomvonaljavaslatot, amely alagútban vezetné el a gépjárműforgalmat a budai régióban. Szakemberek szerint azonban ennek építése 2014 előtt nem kezdődhet meg. Bús Balázs óbudai polgármester és újpesti kollégája, Derce Tamás a közelmúltban az aquin­cumi híd hiányára is felhívta a figyelmet: az M0-s körgyűrű elsősorban Budapest teherszállító forgalmát enyhíti majd, a városi közlekedés gond­jaira nem ad megoldást, különös tekintettel a pesti oldalon addig meg­valósíthatatlan körvasút melletti körútra. A polgármesterek szerint a kor­mánynak és a fővárosnak a MÁV-val kellett volna asztalhoz ülnie, hogy az északi vasúti híd felújítása mellett - uniós támogatással - megépülhessen az aquincumi híd is. Az EU közúti híd építését önmagában nem támogat­ja, csak ha van kötött pályás közlekedési kapcsolat is. Ma már a fővárosi illetékesek sem hisznek abban, hogy az északi M0-s, azaz megyeri hídon kívül épülhet új dunai átkelő Budapesten belátható időn belül. A fővárosi önkormányzat nyolc közúti hidat működtet, amelyből öt a Belvároson ha­lad át, egy pedig az észak-déli forgalmat áteresztő, jelenleg az egyetlen M0-s Duna-híd. Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes irodájának tájékozta­tása szerint a város vezetői a meglévő hidak felújítására összpontosítanak. Ebből jelenleg annyi látható, hogy a Szabadság hidat a nyáron - az erede­ti tervekhez képest - sok hónapos késéssel lezárták, felállványozták, és a négyes metró beruházásának keretéből felújítják. A hivatalos dokumentu­mok szerint 2009-ig tartó munkálatok költsége több mint ötmilliárd fo­rint. „A Podmaniczky-program középtávú fejlesztései egy élhetőbb, átjár­­hatóbb és szolidárisabb Budapestet vetítenek előre” - áll a városházi ösz­­szeállításban, amely kifejezetten sikeresnek tartja a főváros három éve tar­tó út- és hídfelújítási akcióját, amelyet még Medgyessy Péter miniszterel­nök ígért meg Demszky Gábornak azzal a felkiáltással, hogy az állam „minden egyes fővárosi forinthoz ugyanannyit ad majd”. Nemrég a főpol­gármester elismerte, hogy az ígéret eddig nem valósult meg, sőt az idén az állam a Gyurcsány Ferenc által beígért hétmilliárd forint helyett csupán 2,1 milliárdot adott a fővárosnak út- és hídfelújításra, így az idei 156 kilo­méternyi aszfaltozás tervét csaknem a harmadával csökkentették. Ezzel együtt a Főpolgármesteri Hivatal összesítése sikernek tartja, hogy 2005- ben 12, 2006-ban három felüljáró újult meg, megkezdődött a Szabadság híd már említett felújítása, új aszfaltburkolatot kapott az 1950-ben épült Árpád híd. Egyik legforgalmasabb dunai átkelőnk szenvedi el a legna­gyobb terhelést, naponta több mint százezren kelnek át rajta. Felújítását ezért szakaszolták, a járdát, illetve a bicikliutat két éve építették át. Vajda Pál korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes 2005-ben azt mondta, hogy az 1-es villamos sínpályája alatti szigetelés tönkrement, most viszont csak annyit tudtunk meg, hogy a legközelebbi részleges felújítási munka egy di­latáció cseréje lesz majd, amelyre a következő fél évben kerülhet sor. A legkritikusabb állapotban a Margit híd van, amelyről a városházán azt közölték: tatarozását „az M0-s északi híd átadását követően lehet meg­kezdeni, mivel a város közlekedése szempontjából kiemelkedő jelentősé­gű híd lezárása miatti forgalomkiesés így kisebb fennakadást okoz a buda­pesti közlekedésben. A Margit híd felújításának előkészítése, tervezése je­lenleg tart, az engedélyezési tervek készítése folyamatban van, a kivitele­zésre 2008 végén, illetve 2009 elején lehet számítani.” A Margit hídról augusztusban betondarabok hullottak a rakpartra. A szerkezetet a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. emberei átvizsgálták, majd megállapították, hogy „a híd valóban felújításra szorul, de szerkeze­tileg stabil, a vasbeton pálya szorul helyenként alátámasztásra. Nincs bal­esetveszély.” Ugyanakkor ha átsétálunk egyik partról a másikra, láthatjuk, mit tett a korrózió. Az úgynevezett mederhidat második világháborús fel­­robbantása után 1947-48-ban építették újjá, 1978-ban újították fel utoljá­ra, és 2001-ben, hat évvel ezelőtt lejárt a műtárgy ciklusideje. Tavaly ugyan megerősítették a járda melletti korlátokat, ugyanakkor nagy riadal­mat keltett a Combino villamosok próbajáratán tapasztalt oszlopdőlés. Volt szakember, aki attól tartott, hogy a pályalemezek korróziója miatt le­szakadhat a híd. Ezt az illetékesek azóta is cáfolják, bár az autósok és a villamoson, bu­szon utazók közül ma is sokan félnek. A Margit híd felújításának becsült költsége 12 milliárd forint, és a főváros csak hosszú távú, hétéves tervében szerepelteti annak „fedezetét”. A tényleges munkában azonban a kormány segítségére és uniós támogatásra is számítanak. Információnk szerint az esetleges pályázatról még novemberben dönthet a kabinet. A fővárosi vá­rosüzemeltetési bizottság korábban elfogadta a rekonstrukciós tanul­mánytervet, és ha lesz rá pénz, észak felé kibővül a híd: a Margitsziget felő­li oldalon kétirányú bicikliutat építenek, amelyeket bekötnek a már meglé­vő kerékpárút-hálózatba, a hídfőknél megszűnnek az aluljárók, helyettük zebra lesz, a kanyarban kiigazítják az íveket, hogy szélesebb legyen az út.­­ A többi híd megfelelő állapotban van, ezen kívül már nem készülünk egyik híd tartós lezárására sem - szögezték le a városháza illetékesei, akik szerint a hidak acélszerkezeteinek mázolására nyolc-tíz évenként, statikai beavatkozásra pedig 30-40 évenként van szükség. A szűkszavú megállapításnak némileg ellentmond Vajda Pál volt fő­polgármester-helyettes két évvel korábbi tájékoztatása.­­ A távlati tervek szerint leparancsolnák az autókat a Lánchídról, ami nyaranta hétvégenként jelenleg is megtörténik, ám a forgalom előli végle­ges lezárás egyelőre nem lehetséges. Az idén fővizsgálatot tartanak a hí­don, vélhetően 2007-ben csak felületvédelemre lesz szükség. Ugyanebben az évben rekonstruálnák az Erzsébet híd pesti feljáróját, míg a Petőfi híd alsó pályaszerkezetének felújításával csak 2010-ben számolnak. A tízéves Lágymányosi híd műszaki állapotának felülvizsgálata szintén öt év múlva várható - hangsúlyozta akkor Vajda Pál, aki azt állította, hogy a budapes­ti hidakra a következő hat-nyolc évben - a működtetési költségeken túl - legalább 15 milliárd forintot kell fordítani. A Margit híd állapota a legkritikusabb, augusztusban betondarabok hullottak a rakpartra. Alsó képünk az épülő dunaújvárosi Pentele hídról készült, amelyet várhatóan jövő nyáron adnak át a forgalomnak k 32 híd ível át a Duna fi­- és mellékágán, Budapesten kívül össze­sen tizenegy településen. A főváros hídjai: az Északi összekötő vasúti híd, az Árpád híd, a Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet híd, a Szabadság híd, a Petőfi híd, a Lágymányosi híd, a Déli Összekötő vasúti híd, a Deák Ferenc híd, más néven Hárosi MO-s híd, az Óbudai-sziget K-hídja a Biatori-gátnál és az Árpád hídhoz közelebb eső Hajógyári híd, valamint a Csepel­­­re vezető Kvassay és Gubacsi híd. Vámosszabadinál a településről elnevezett híd, Komá­romnál a Vasúti összekötő híd és az Erzsébet híd, Esztergomnál a Mária Valéria híd, az An­gyal híd, a Tabán híd, a Béke híd, a Bottyán híd és a Kossuth híd, Dunaújvárosnál a Pentele híd, Dunaföldvárnál a Beszédes József híd, Szekszárdnál a Szent László híd, Bajénál a Türr István híd és a Petőfi híd, Győrnél a Vásárhe­lyi Pál híd, a Kossuth híd és a Széchenyi híd, Tahitótfalunál a Tildy Zoltán híd, Szigethalomnál a Taksony híd, Ráckevénál az Árpád híd. A rendszerváltozás óta a leg­több híd a polgári kormány ideje alatt, az ezredforduló idején épült meg, illetve akkor ist láttak hozzá a beruházáshoz. A szekszárdi Szent László hidat már Medgyessy Péter avatta föl 2003-ban. Orbán Viktor volt miniszterelnök akkor így fogalmazott: „A Szent László hídnak van egy sajátos magyar küldetése: az, hogy a kettészakadt Magyaror­szágot, Pannóniát és Hunniát egy országgá formázza." A Fidesz elnöke emlékezte­tett: az 1998 és 2002 közötti időszak közös sikere a felújított bajai és dunaföldvári híd, valamint a több évtizedes torzót megszüntető új Mária Valéria híd, amely a mai Szlovákia területén lévő Párkányt köti össze Esztergommal. A dunaújvárosi Pentele hidat a Gyurcsány-kormány adta át az idén júliusban, augusztusban pe­dig elkészült az M7-es autópálya Zamárdi—Balatonszárszó szakasza a sokat vita­tott kőröshegyi völgyhíddal. Utóbbi nem a Duna, hanem csaknem sík terep fölött ível át.

Next