Magyar Nemzet, 2007. november (70. évfolyam, 298-326. szám)
2007-11-02 / 298. szám
, 2007. november 2., péntekLátó-Tér Magyar Nemzet Integráló óvodát zárnak be Szegeden Decembertől költöztetik új helyre a Down-szindrómás és autista gyermekeket 11 Munkatársunktól____________________ E gy szeptember végén elkészült ÁNTSZ-jelentésre hivatkozva december végén bezárnak Szegeden egy, a belváros közepén, a Deák Ferenc utcában működő óvodát, ahol Down-szindrómás és autista gyermekeket integráltan, azaz egészséges társaikkal együtt nevelnek. Erről egy hétfőn öszszehívott, kedden megtartott szülői értekezleten tájékoztattak. A közoktatási törvény értelmében tanév közben oktatási intézmény működésén változtatni, azt bezárni vagy áthelyezni csak akkor lehet, ha az épülete életveszélyes állapotban van. A szülői értekezleten Kardos János, az önkormányzat oktatási irodájának vezetője és Lóczi Tünde, az óvodaigazgatóság vezetője azt állították a szülőknek: nem bezárni akarják az óvodát, csupán áthelyezni, mert az ÁNTSZ olyan hiányosságokat tárt fel az épületben, amelyek miatt a gyermekek nem maradhatnak ott tovább. A gyermekeket ezért nevelőikkel együtt a város szélén lévő intézménybe helyezik át. Bár a tájékoztatón először azt állították az illetékesek, hogy egyetlen dolgozótól sem válnak meg, a későbbiekben már többször is azt mondták, hogy négy óvónőt helyeznek át a Gyík utcai intézménybe, illetve a dajkákat is átminősítik. Az óvodában jelenleg három csoportban vannak gyermekek, mellettük hat óvónő dolgozik. A Gyík utcai intézmény azonban csupán két csoportot tud fogadni. A szülők a tájékoztatást értetlenül fogadták: ha ugyanis életveszélyes az épület, akkor már a következő napokban sem viszik oda gyermekeiket, ha azonban nem az, akkor törvénysértésre készül az önkormányzat. A szülők kifogásolják azt is, hogy a város szélére költöztetné az óvodát az önkormányzat, valamint hogy a jelenlegi három csoportot két csoportba vonnák össze. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a jelenlegi csoportonként három-négy főről akár a duplájára is nőhetne a speciális nevelési igényű gyermekek létszáma, ami már nem szolgálná az integrációt. A nevelők ugyanis nem biztos, hogy boldogulnak a nagyobb létszámú, speciális fejlesztésre szoruló gyermekekkel, ez viszont az egészséges csemeték hátrányára is válhat. Az egyik Down-kóros kisfiú édesanyja arra is felhívta a figyelmet: gyermekénél nem néhány hétig, hanem egy teljes évig tartott, amíg beszoktatták az óvodába, fejlődése szempontjából kifejezetten káros lenne, ha ezt elölről kellene kezdeni. A szülők attól is tartanak, hogy a költöztetéssel megszűnik az integrálás. A város szélére ugyanis várhatóan csak azokat a gyermekeket viszik ki, akiknek mindenképpen szükséges a fejlesztőpedagógus a neveléséhez, a többiek (amennyiben tehetik) inkább közelebbi intézménybe viszik csemetéjüket. Kardos János a szülői értekezleten beismerte: az épület nem életveszélyes, csak a fűtési rendszer balesetveszélyes. Az irodavezető többször is hangsúlyozta az értekezleten: nem bezárni akarják az óvodát. Ennek ellenére a szerdai Délmagyarország című megyei napilapban Sólymos László (MSZP) alpolgármester kifejezetten az óvoda bezárásáról beszélt. Az ÁNTSZ egyébként kilenc pontban fogalmazta meg aggályait, ezek között szerepel az önkormányzat által is súlyos gondnak tartott korszerűtlen fűtési és világítási rendszer. A helyhatósági számításai szerint előbbi javítása kétmillió, utóbbié pedig egymillió forintba kerülne. Az ÁNTSZ hibaként rója fel továbbá, hogy a konyha nem szellőzik megfelelően, a dolgozóknak nincs külön szociális helyiségük, nincs külön gazdasági bejárat, nincs játszóudvar, illetve az intézményen kívüli hulladéktárolás nem megoldott. A valóságban azonban az óvoda konyhájában már évek óta nem főznek, a dolgozóknak van külön mosdójuk és öltözőjük is, az óvodának pedig soha nem volt játszóudvara, és a kukákat mindig a ház kapubejárójában tárolták. (Az óvoda egy több mint száz éve épült ház földszintjén működik, felette most is lakások vannak.) A szülők elmondták azt is: a ház kéményeit augusztusban újították fel, így azok nem lehetnek balesetveszélyesek. A fűtési rendszer kétmillió forintos javítási költségeiről a szülők úgy vélekednek: hat gázkonvektor van az óvodában, cseréjük darabonként körülbelül hatvanezer forintba kerülne. Ezekbe a költségekbe egyébként a szülők is hajlandók lennének beszállni. Az értekezleten az egyik szülő felvetette: a szemközti, szintén önkormányzati tulajdonú épületben szeptemberig egy magánóvoda működött, helyiségei most üresek. A felújítás idejére átköltözhetne oda az óvoda, így nem vadidegen környezetbe, a város szélére kellene elzarándokolniuk a szülőknek a gyerekekkel. Kardos János azt ígérte: a szülők által felvetett kérdéseknek utánanéz, és november 12-én egy újabb értekezleten válaszol azokra. Másnap, szerdán reggel azonban érdekes levél fogadott minket az óvodában - mondta el lapunknak az egyik szülő, Szabóné Frank Emese. A dokumentumban az áll, hogy gyermekének egy másik óvodát javasolnak a jelenlegi helyett, ha azonban a felkínált intézmény nem felel meg, november 6-án telefonon kérjen egyeztetésre időpontot a megnevezett ügyintézőnél. Szabóné közölte: fia személyes adatait teljesen elírták, lányának másik óvodát ajánlottak fel, mint fiának, a személyes egyeztetést pedig hamarabb kell megejteni, mint ahogyan az oktatási iroda vezetőjével megbeszélt újabb szülői értekezletet megtartják. Emellett november 9-én ülésezik Szeged közgyűlése, a testület elé kerülő előterjesztés ugyancsak arról szól, hogy a Gyík utcai óvodába költöztetik a Deák Ferenc utcai óvoda csoportjait. A szülők egyébként úgy vélik: óvodájukat azért kell bezárni, mert a közelben négy hónapja nem tud megnyitni egy kaszinó. A szerencsejáték-barlang ugyanis kétszáz méternél közelebb van az óvodához, így nem kaphat működési engedélyt. Év közben, december elsejétől bezár egy óvodát Szegeden az önkormányzat. Az intézménybe járó gyermekek egyharmada Down-szindrómás vagy autista, őket integráltan nevelik az óvodában. A három csoporttal - a belváros szívében lévő ingatlanban - működő intézményt egy városszéli óvodában akarják elhelyezni, ahol két csoportnak van hely. A döntésről kedden tartottak szülői értekezletet úgy, hogy az erre szóló meghívót hétfőn adták át. Az önkormányzat oktatási irodájának vezetője november 12-re újabb tájékoztatást ígért, ám azóta kiderült: november 9-én a közgyűlés várhatóan végleges döntést hoz az ügyben. A szülők szerint egy közelben épülő kaszinó megnyitása, illetve az óvodaépület esetleges eladása állhat a háttérben. Magyar cunamikórház Szumátrán Habsburg György elnök szerint nagy vérveszteség érheti a hazai Vöröskeresztet Mi lett a cunamikárosultaknak gyűjtött magyar adományok sorsa? Vajon milyen fázisban tartanak a Magyar Vöröskereszt által finanszírozott karitatív építkezések Délkelet-Ázsiában? A többi közt erről nyilatkozott lapunknak Habsburg György, a jótékonysági szervezet elnöke. Csontos János_________________________ S okakat meglepetésként ért szerepvállalása a Magyar Vöröskeresztnél: jobban el tudták képzelni utazó nagykövetként. Három év elnökösködés után, egy évvel a ciklus lejárta előtt már bevallhatja: igazolta a várakozásait e merőben új munkakör? - Őszintén szólva nem pontosan tudtam, hogy mire vállalkozom, de nem is volt túl sok időm töprengeni rajta. 2004. december 4-én választott meg a közgyűlés elnöknek, s december 26-án megtörtént a cunamikatasztrófa. Lehet mondani, hogy szinte azonnal a mély vízbe kerültem, akció közben ismertem meg a szervezetet. Éles szituációban még a megyei tevékenységekről is könnyebb valósághű képet kapni. - Mennyiben volt más ez a misszió ahhoz képest, mint amit addig művelt? - Személyes kapcsolatom azelőtt nem volt a Vöröskereszttel, így érdemi tapasztalatom sem a szférában. Amikor felkértek erre a tisztségre, áttekintettem azokat a területeket, ahol valóban segíthetek. Két ilyet találtam: egyrészt a nemzetközi kapcsolatteremtést, másrészt a nagyobb nyilvánosság elérését, a társadalmi elismertség kiterjesztését. Úgy érzem, mindkettőben előre tudtunk lépni. Egy minapi konferencián az idősek helyzete volt a téma, s tizennyolc ország példatárát sikerült felvonultatni. A tavalyi nemzetközi konferenciánkon pedig a véradással kapcsolatos kreatív ötleteket cseréltük ki. Időközben nemcsak az Európai Unió koordinációs csoportjának lettünk tagja, de aktívabb az együttműködés a föderációval, a 186 nemzeti Vöröskeresztszervezettel is. A tekintélynövekedés olyasmiben is megmutatkozik, hogy a föderáció európai bizottsága Budapestre jött. A hazai társadalmi elismertség pedig a láthatósággal és átláthatósággal függ össze. Azon törjük a fejünket, mit tehetünk az önkéntesekért, hogy büszkék lehessenek a missziójukra. - Ez bizonyára nem zökkenőmentes, hiszen a Magyar Vöröskereszt monopolhelyzete immár a múlté, számos más karitatív szervezet is tevékenykedik az országban... - A monopolhelyzet még a nonprofit szektorban sem szerencsés: nekünk, a legnagyobbaknak is folyton bizonyítanunk kell, s ez erőfeszítésre serkent. Ez még akkor is így van, ha a karitatív szférában nem beszélhetünk piaci értelemben vett versenyről. - A szökőárprojekt három évvel ezelőtt az egész nemzetet megmozgatta. El tudnak számolni az adományokkal? - Egy ilyen szervezetnek erre mindig készen kell állnia - nem sokkal az érkezésem után estünk át például egy alapos számvevőszéki vizsgálaton. Egy ilyen természeti csapás után először mindenki azt küld a térségbe, amit szükségesnek gondol; később a Vörös Félhold kért speciális eszközöket. A harmadik fázis az újjáépítés. A háromszázezer áldozatot követelő cunami után a hazai közjogi méltóságok által kezdeményezett gyűjtés révén a Magyar Vöröskereszt segélyszámlájára tavaly év végéig közel 753 millió forint érkezett magánszemélyektől, cégektől és civil szervezetektől. Ebből idén január végéig 251,3 millió forintot fordítottunk a Srí Lanka-i és indonéziai segélyprogramok finanszírozására. A fennmaradó, ugyancsak e projektre fordítandó 501,5 millió forintot elkülönített, kamatozó bankszámlára helyeztük. Sri Lankán - a régi Ceylon szigetén - májusban már közösségi házat is avattak... - Az intézmény Ahangama faluban, Habaraduwa város közelében épült meg, és többet nyújt a Magyarországon ismert művelődési házaknál, hiszen iskolai előkészítőt, könyvtárat, számítógépszobát, játszóteret, rendezvény- és fitnesztermet is magában foglal. Az építési és szervezési költségek együttesen 25,8 millió forintra rúgtak, s a Magyar Vöröskereszt fedezi az átadástól számított egy éven át a közösségi ház működtetési költségeit is. - Indonéziában miért épp a kórházépítés mellett döntöttek? Nyugat-Szumátrán, Banda Aceh városban, amelyet a szökőár nagyrészt belemosott az óceánba, kifejezetten gyermekklinika építésére volt szükség. Ám olyan az egészségügyi rendszer, hogy ez csak felnőttkórházzal együtt működtethető. Az elpusztult Meuraxa kórházat a tengerparttól távoli, biztonságos helyen építi újjá a Hilfswerk Austria osztrák segélyszervezet. e 89 ágyas osztrák kórház mellett, önálló épületben épül fel a Magyar Vöröskereszt 23 ágyas gyermekkórháza, amely orvostechnológiailag kapcsolódik az osztrák felnőttkórházhoz. Közel van hozzá, de külön épületben. Az avatás november közepén esedékes. - Miért késett az átadási időpont egy évvel az eredeti tervekhez képest? - Voltak problémák a telektulajdonossal, és az indonéz bürokrácia is legendaszámba megy: a helyi hatóságok csak tavaly szeptemberben, egy évvel a tervezett időpont után adták ki az építési engedélyt, így az újjáépítési folyamat is épp ennyit csúszott. Helyi tervezőkkel és építőkkel dolgoztattunk - ez is előfeltétele volt a projektnek. A kórházakban, amelyeket műszerezve adunk át, s a működését is finanszírozzuk egy ideig, kizárólag indonéz orvosok és ápolók gyógyíthatnak. - Mi lesz a sorsa az adományozók által összegyűjtött összeg többi részének? - A pénzadományokat tartósan lekötöttük, s az elkészült munkákat utólag fizetjük ki. Minden átutalás publikus, mint ahogyan a Hilfswerk és a Magyar Vöröskereszt közötti szerződés is. A látványos ázsiai építkezések mellett azonban a szervezet fő tevékenysége nyilván belföldre összpontosul. Sokszor felvetődik, mi a fontosabb: az alapmisszió vagy az új kezdeményezések. Negyedmillió tagunk van, 42 ezer önkéntesünk, az utánpótlást pedig a 75 ezer ifjúsági vöröskeresztes jelenti. Júliusban és augusztusban 29 balatoni strandon tartottak önkéntes ügyeletet a fiatalok, közel ezer esetet látva el. Évi 250 ezer véradó és 450 ezer véradás mellett 110 ezer elsősegélyvizsgázóról is beszámolhatok. De a hagyományos tevékenységen túl megemlíthető a jól működő somogyi program, amely a fogyatékosokat és a hajléktalanokat segíti, igyekezve visszavezetni őket a munkaerőpiacra. E projektekben - így például Győr- Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár- Beregben - gyakran nem a pénz, hanem a tudás és a tapasztalat játssza a nagyobb szerepet, noha Kaposváron pályázati úton egy kétszázmilliós hajléktalanszálló is megépült. Nem lehet eleget foglalkozni az elöregedés problémájával sem, ami összefügg a demográfiai katasztrófával. Egy szülőképes nőnek átlagban 2,1 gyermeket kellene világra hozni a társadalom regenerációjához, ám Európában ez a szám családonként 1,44 körül van, nálunk pedig mindössze 1,25. Van tehát feladata jócskán a Vöröskeresztnek is. A társadalmi beágyazottság azt is jelenti, hogy a szervezetnek nincsenek fenntartási gondjai? - Tény, hogy a közjogi méltóságok egymásnak adják nálunk a kilincset, de a társadalmi presztízst a költségvetési támogatás kevéssé tükrözi. Míg ez a támogatás 2000- ben félmilliárd forint volt, idén pedig 243 millió, az új költségvetés mindössze 200 millióval számol. Ez igen nagy vérveszteség volna, számos alapmissziót is vissza kellene fognunk. - Tavaly ötpárti egyetértéssel sikerült megnövelni az összeget... - Ebben a konszenzusban reménykedünk idén is. - Meddig tervezi az elnökösködést? - A mandátumom jövő év végéig szól, majd a közgyűlés dönt a továbbiakról. A vérfrissítés mindig jót tesz, két ciklusnál többet azonban semmiképpen sem tudok elképzelni.