Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)

2008-11-25 / 322. szám

Erzsébetvárosi köszöntés Az Erzsébetvárosi Közösségi Ház­ban (Bp. VII., Wesselényi u. 17.) bensőséges ünnepségen köszöntik a Művészetbarátok Egyesületének tagjai szerdán délután fél hatkor a hatvan­éves Pósa Zoltán írót, lapunk munkatársát, s levetítik Csontos János Az ezeréves Pósa Zoltán című portré­­filmjét. (P. Sz­. E.) Jótékonysági akció a Bárkában A Bárka Színház és a VIII. kerüle­ti önkormányzat karácsonyi előadással kedveskedik a ke­rületben élő kiemelten hátrá­nyos helyzetű gyerekeknek. December 21 -én a Mátyás király asztalánál című báb­előadást tekintheti meg a gye­rekközönség. (P. T. Gy.) Balázs Attila regénye az írók Boltjában Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél című új regényét ma négy órakor mutatja be Csuhas Ist­ván és Reményi József Tamás az írók Boltja Teázójában (Bp. VI., Andrássy út 45.). (MN) Szerzői est Messiaennal Bölcső Bálint műveit hallhatjuk ma este nyolc órakor a Fonóban (Bp. XI., Sztregova u. 3.), ahol a kompozíciókat Herczenik Anna, Horia Dumitrache, Krulik Eszter, Rohmann Ditta, Fülei Balázs, Schlanger Tamás és maga a szerző szólaltatja meg. A koncerten a száz éve született francia zeneszerző, Olivier Messiaen Kvartett az idők végezetére című műve is elhangzik. (K. E. V.) L Magyar tart • Kultúra m »««*»»., *«m Rovatvezető: Vitézy Zsófia kultura@magyarnemzet.hu Mindig azt csinálhatta, amit szeretett E­rős egyéniség, csupa szív ember volt • Zenésztársak emlékeznek a legendás hangú Tunyogi Péterre A magyar rockzenészek gyako­ri konfliktusai ellenére sincs olyan pályatárs, aki ne ápolna szép emlékeket a P. Mobil le­gendás hangjáról, Tunyogi Pé­terről. A kiváló zenész két hét­tel ezelőtt, hatvanegy éves ko­rában hunyt el. 81 Csibra Tibor____________ B­álint Zoltán, Bundi, a zenész menedzsere lapunknak ponto­sította azokat a sajtóinformációkat, hogy Tunyó felhagyott volna a munkával a 2004-es műtétje után: mint fogalmazott, valóban keve­sebbet dolgozott, de nem hagyta el a színpadot. Énekelt a CS. I. T. és a Transit Rock Band nevű zene­karokban, majd három éve megala­kította a Tunyogi Rock Bandet. Utóbbiba bekerültek ismert ze­nészek is, mint a régi társ, Kékesi „Bajnok” László, illetve Döme De­zső, Fischer László. Fischer, aki a Korál gitárosaként szerzett nemzet­közi hírnevet, makacs, erős ember­nek írja le Tunyót. Érdekesnek ne­vezte, hogy bár évtizedekig voltak pályatársak, csak az utóbbi eszten­dőkben kerültek szorosabb szak­mai és emberi kapcsolatba. Felidéz­te azokat a zenekari próbákat, ami­kor megkérdezte a már beteg énekest, hogy ülve is képes-e ugyanarra a teljesítményre. Tu­nyogi nyugalomra intette, majd be­lekezdett a dalba. - Az eredmény megdöbbentett - emlékezik Fi­scher. - Tunyónak olyan kivételes torka volt, amilyennel a szakmában is ritkán találkozik az ember. Érthe­tetlen volt, hogy szorult ilyen hang egy kicsi, törékeny emberbe - tette hozzá. - Sok konfliktusunk akadt a több, együtt töltött évtized alatt, de ez természetes, s mindig meg tud­tuk ezeket beszélni - mondta el la­punknak Schuster Lóránt, a P. Mo­bil alapítója, vezetője. Ő kezdemé­nyezte, hogy Vikidál Gyula távozá­sa után Tunyogi kerüljön a csapat­ba 1978-ban. Sok rajongó tartott az addig kevéssé ismert, apró termetű zenésztől, nem gondolták méltónak a robusztus, vehemens elő­adásmó­­dú Vikidál helyére. Olyan pletykák is szárnyra keltek, hogy nem fogja bírni a terhelést, bevérzik a torka. Az első közös fellépés azonban nagy siker volt, Tunyót azonnal el­fogadta a közönség, majd húsz éven át a P. Mobil védjegye volt. Schuster nem kívánt rangsort állítani az együttes korábbi éneke­sei között, de azt kijelentette, hogy Tunyóval volt a legjobb dolgozni, erős egyéniség volt, de mindig meghallgatta az észrevételeket, a kritikát. - Csupa szív ember, aki­nek talán így volt jó, hogy az utol­só percig azt csinálhatta, amit sze­retett - búcsúzott Tunyótól a ze­nésztárs. Tunyó törékeny alkat, de erős egyéniség volt fotó: ma archív FV-Arr-A­­J 2DOS ! legoBS a Legjorsak között Prima Primissima Díj ISMÉT IZGALOM ÉS ÖRÖM! hogy szavazatával sik­erül-e közönségdíjhoz segíteni kedvencét! mert egy Mercedes-Benz A-osztályú autót nyerhet a Pappas Auto Magyarország Kft. jóvoltából! Ismét reflektorfénybe kerülnek hazánk kiemelkedő tehetségei, a tudományos, kulturális, művészeti és sportélet kiváló­ságai. A Prima Primissima Díj várományosai 10 kategóriában indulnak, és minden kategóriában 3 jelölt verseng majd a legjobbnak járó kitüntetésért. A díjazot­tak között minden évben 700 000 euró kerül kiosztásra. A kategóriák győztesei 2008. december 5-én, az MTV által köz­vetített Prima Primissima Gálán vehe­tik át az 50 000 euró pénzjutalommal járó Prima Primissima, és a 10 000 euró­­val járó Prima Díjakat. A szakmai elismeréseken kívül egy 50 000 euró értékű közönségdíj is át­adásra kerül. Hogy ki a legérdemesebb a Pri­ma Primissima Közönségdíjra, azt Ön dönti el! Kérjük, hívja kedven­ce telefonszámát, majd tárcsázza a per­jel utáni számot, vagy küldje el ugyan­ezt a számot SMSben legkésőbb 2008. december 1-ig. Szavazatát leadhatja a www.primaprimissima.hu honlapon is. Koncz Zsuzsa TEL/SMS: 0670-70-77-008/1 Melis György TEL/SMS: 0670-70-77-008/2 Szokolay Sándor TEL/SMS: 0670-70-77-008/3 A szolgáltatás NEM emelt díjas! Bemutatjuk Önnek a MAGYAR ZENEMŰVÉSZET KATEGÓRIA három jelöltjét. KONCZ ZSUZSA Előadóművész. Első nagy sikere a Rohan az idő. Főszereplője az Ezek a fiatalok című filmnek. Eddig 34 albumot jegyez, mint pl. Szerelem, Jelbeszéd, Kertész leszek, Ég és föld között. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték. MELIS GYÖRGY Operaénekes. 1949 óta az Operaház magánénekese. Pályafutása alatt eléne­kelte a legjelentősebb bariton szerepeket, köztük Don Juan-t és Falstaff-ot. Kiemel­kedő alakítást nyújtott A sevillai borbély­ban, valamint Tiborcként a Bánk bánban. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték. SZOKOLAY SÁNDOR Zeneszerző. 1959 és 1994 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszer­zés szakán oktatott. Több operáját kül­földön is nagy sikerrel játsszák. Oratóri­umokat, baletteket, három szimfóniát és két vonósnégyest írt. Munkásságát Kos­suth-díjjal is elismerték. Ne feledje, szavazatával sorsoláson vesz részt, és egy Mercedes-Benz A-osztályú személygépkocsi boldog tulajdonosa lehet! mtv I 0 Mercedes-Benz Pappas Auto S §8Er\$T&VOr.:hu, DUNA [origo] presso ♦Klubrádió -et bírna feerVvm Az egyes kategóriák jelöltjeinek neve, önéletrajza, valamint a játék leírása megtalálható a www.primaprimissima.hu weboldalon. Velünk leszel, Tunyó! # Hegyi Zoltán_____________________________________________ T­unyogi Péter Zalaegerszegen, a Ciklon zenekarban kezdte zenei pá­lyafutását, mert akkor éppen ott lakott. Szülei ugyanis színészek vol­tak, különböző színházakban játszottak szerte az országban, így aztán Tunyogi három általános iskolába járt, és számtalan színpadon. Dobos­ként kezdte, aztán jött a sorsfordító pillanat, valami lelte az énekest, és neki kellett leénekelni a műsort, a dob mögül. Valahogy megúszta, aztán előrement, és ott is maradt. A Ciklon után a Spirál következett, majd a 70-es évek egyik jó kis hard rock bandája, a Beton. Gyakran játszottak a P. Mobil előtt, a lőrinci ifjúsági parkban, így amikor 1979-ben Vikidál Gyula kivált a Mobilból, Schuster Lórántéknak nem kellett messzire menniük énekesért. És jött a Hajsza, a Gálya, a Főnix éjszakája. Sajátos szubkultúra volt ez, a „csöveseké”, a rockzene fundamentumát képvisel­te, a lázadást. Évtizedekkel a motorostalálkozók sörözgetései előtt va­gyunk még, ha három MZ-s összejött, az már tömeg volt, és feloszlatta a rendőr. A Mobil a kívülállást szimbolizálta, a szabadság ízét, a rockzené­nek ez a része még nem ipar volt, új érzést közvetített klasszikus eszkö­zökkel, bőrgatya, nagyterpesz, hang kiereszt, törzsi buli indul. És Tunyoginak volt mit kieresztenie. 1995-ben saját zenekart alapított Tunyogi Rock Band néven, amit tíz év udán a Tunyogi Band követett. 61 éves volt. Küzdött az élettel és a halállal. 2005-ben gerincdaganat­tal operálták, de nem állt le. Persze egy örökmozgó nem szisszen minden kis szilánkhoz. 2008. november 1 -jén egy koncert előtt rosszul lett, meg­szédült, leesett egy lépcsőn, súlyos fejsérülést szenvedett. Azonnal meg­operálták, majd egy újabb műtét után mesterséges kómában tartották. November 9-én adta vissza lelkét a Teremtőnek. És ha azt mondod, kezdj új életet, a válasz csak annyi, hogy kettő nem lehet. Könyvet akart írni az életéről, mert nem sok időnk van már, kiveszőben vagyunk, mondta néhány éve egy interjúban. Talán valaki, egy értelmesebb kö­zegben, majd megírja. Benne lenne a legendás Mobil-koncert a Fradi­­pályán, az énekes nehezen stimulálható magánya, a Honfoglalás szvit az Állami Hangversenyzenekarral és a lányaival, aminél rockénekes és apa nem kaphat többet a sorstól. És persze rengeteg elképesztő történet egy elképesztő korból. Csillagok hullnak, születnek újak, ez ilyen műfaj, de Tunyó valahogy állandónak tűnt a magyar kemény rock színtéren. Zenésztársai a Velünk leszel mindig című dallal búcsúznak tőle, te­metése ma 13 órakor lesz Újpesten, a Megyeri úti temetőben.Találko­­zunk valahol, valamikor. Ezeréves kapcsolatok Lengyelek a Rákóczi-szabadságharcban­ ­* Pósa Zoltán_____________ K­őbánya városközpontjában található a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, amelyet 1998-ban hoztak létre az Országos Lengyel Kisebbségi Ön­­kormányzat tőszomszédságában. A múzeum pénteken kétnyelvű, magyar-lengyel tudományos kon­ferenciának adott helyszínt, ma­gyar és lengyel Rákóczi-szakértők, történészek és levéltárosok, többek között Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes akadémikusok, Gebei Sán­­ dor, Link-Lenczowski Andrzej, Wieliczko Mieczyslaw egyetemi ta­nárok, valamint a fiatalabb nemze­dékhez tartozó történészek és levél­tárosok részvételével. A múzeum és levéltár jelenlegi ügyvezetője, Sutarski Konrad len­gyel költő, műfordító elmondta la­punknak, hogy a múzeum misszió­ja az ezeréves lengyel-magyar­kapcsolatrendszer bemutatása. A konferencia célja a Rákóczi-sza­­badságharc lengyel hátterének elemző bemutatása volt, mert ez kevésbé ismert és nagyrészt még feldolgozatlan szelete ennek a té­makörnek. A lengyel-magyar tör­ténelem fehér foltjai közé tartozik többek között a Lengyelországban született I. (Szent) László gyermek­kora. Ő apai ágon a magyar Árpád­ház, anyáin pedig a lengyel Piast­­dinasztia sarja. Nem tudjuk még, hogy ott Lengyelhonban pontosan hol és mikor született, a történészek 1040 körülre datálják világrajöve­telét. Az ottani krónikák szerint lengyelül beszélt és gondolkodott. Édesapja, a későbbi I. Béla király többéves lengyelországi tartózko­dásának részletei is ismeretlenek. Nem tudni azt sem, mikor és hol je­lent meg a történelmi magyar terü­leten az első lengyel nyelvű, könyv alakú kézirat és nyomtatvány. Az biztos, hogy a Rákóczi-szabadság­­harc nyolc éve során, 1703-tól 1711-ig Lengyelország jelentős mértékben segítette a magyar fel­kelést katonai, gazdasági, pénzügyi és diplomáciai értelemben is. A Lengyelországból magyar földre érkezett lengyel, litván, ruszin, ko­zák, tatár, svéd és francia katonák létszáma valószínűleg jóval na­gyobb volt, mint az 1848-1849-es szabadságharc idején, csak a len­gyeleknek II. Rákóczi Ferenc sza­badságharcának korában még nem voltak oly sikeres tábornokai és csatasikerei, mint száznegyven év­vel később. Sutarski Konrad a zárszóban el­mondta még, hogy a magyar-len­gyel történelem kutatói két év múl­va Lengyelek a magyar földön cím­mel szerveznek szimpóziumot, amely sorban a negyedik lesz a mú­zeumbeli magyar-lengyel konfe­renciák történetében. Az állhatatlan Egerben a Munkatársunktól___________ A Gárdonyi Géza Színház foly­tatja egyedülálló vállalkozását: Márton László nagyszabású drá­matrilógiája első része. A nagyratö­­rő tavalyi bemutatója után idén műsorra tűzte a második részt is. Az állhatatlant a közönség novem­ber 28-án láthatja Csizmadia Tibor rendezésében. Már áll a díszlet. Míg az első rész egy háztetőn játszódik, a folytatásban kinyílik a színpad, és a nézők két oldalról kísérhetik fi­gyelemmel a történéseket. Csanádi Judit díszlettervező szerint a darab az örök magyar történelem metafo­rája. - Sohasem néztünk szembe a tragédiákkal, inkább eltussoltuk - állítja. - Amikor elkezdtem ezzel a darabbal foglalkozni, szíven ütött, hogy mennyire a mai Magyaror­szágról szól. A várt fellendülés után mégis a pusztulás következik. Ezt akartam megragadni. A színikritikusok Nagy Fruzsina jelmeztervezőnek ítélték a legjobb jelmez díját A nagyratörő jelmezei­ért. - Nagyon örültem A nagyratö­­rőnek, mert egy különleges világot tudtam létrehozni, ami jól műkö­dött a színpadon - mondja­­. Nem akartam egy új világot kitalálni, mert nagyon szeretem az előző jel­mezeket. Ezért ezt próbáltam to­vább vinni, úgy, ahogy a díszlet is. Nagyon izgalmasak lesznek a ru­hák, már alig várom, hogy „átala­kíthassam” őket. Mindenkiben van hajlam arra, hogy szaggasson, tör­­jön-zúzzon, égessen, ha lehet. Ezt most én is kiélhetem.

Next