Magyar Nemzet, 2009. április (72. évfolyam, 90-118. szám)

2009-04-06 / 95. szám

Magyar nemzet Rovatvezető: Vitézy Zsófia 2009. április 6., hétfő Díjak a Titanicon Tegnap ért véget a tizenhatodik Titanic, a nemzetközi filmfesz­tivál díjait szombat este adták át az Uránia Nemzeti Filmszín­házban. Az első filmes norvég rendező, Rune Denstad Langle vígjátéka, az Észak kapta a Hullámtörők-díjat, valamint a diákzsűri díját. Közönségdíjas lett a zsűri elnöke, Baltasar Kormákur Fehér nászéjszaka című filmdrámája. (T. G.) Tollas Tibor-emlékest A Fókusz Egyesület és a Magyar Napló szerdán este hatkor a Magyar Írószövetség Klubjá­ban (VI., Bajza utca 18.) emlé­kezik Tollas Tibor költőre, a kommunizmus börtönében megalakult Füveskert csoport alakjára. Szakolczay Lajos iro­dalomtörténész, Tollas Tibor válogatott verskötetének szer­kesztője beszél a könyvről, közreműködik Nagy Alajos, a Szabadságharcos Világszövet­ség európai tiszteletbeli elnö­ke, Tunyogi Csapó (Kocsis) Gábor, a Tollas Tibor által szerkesztett Nemzetőr egykori szerkesztőhelyettese, Kapi- Horváth Ferenc zongoramű­vész, Szatmári Attila színmű­vész. (P. Z.) Versünnep a kaszinóban Csaknem félszáz fiatal- és felnőtt­korú irodalomkedvelő részvé­telével rendezte meg a hét vé­gén a Kaposvári Polgári Casino a költészet napjához kapcsolódó, immár hagyomá­nyos szavalóversenyét. A so­mogyi településekről és a me­gye középiskoláiból érkezett versmondók ezúttal is a Csiky Gergely Színház művészei előtt adtak számot előadói felkészültségükről. (G. J. A.) A nádudvari költő találkozik olvasóival A népi-nemzeti irodalom egyik legidősebb képviselője, Veres Péter és Szabó Pál személyes barátja, az idén nyolcvanhét éves nádudvari költő, Nádud­vari Nagy János a költészet napja alkalmából, április 8-án, szerdán Budapestre lá­togat és este fél hatkor az Er­zsébetvárosi Közösségi Ház­ban (VII. kerület, Wesselényi u. 17.) találkozik az olva­sókkal. (P. Z.) Fesztiválra készülődik Veszprém­ i Gulyás_____________,___________ M­inden ízlésnek megfelelő, ugyanakkor minden eddigi­nél populárisabb lesz a veszprémi ünnepi játékok idei programja - hangzott el a minap a veszprémi várban tartandó rendezvényről. Július 26-án a bakonyi város Arénájában Bernstein West Side Story című musicaljét viszik szín­re Miklósa Erika és Dolhai Attila főszereplésével, másnap a Gipsy Kings lép a közönség elé, július 24- én Jan Garbarek dzsesszegyüttese klasszikus művek feldolgozásával szórakoztatja a közönséget, 25-én pedig Candy Dulfer és Maceo Parker koncertjére várják a közön­séget. Az ünnepi játékok zárónapján afropop zenével varázsolja el a kö­zönséget Salif Keita, a kísérő­ren­dezvények közül az Auer Szimfo­nikusok hangversenye és a város Dubniczay-palotájában rendezett herendiporcelán-kiállítás ígér ma­radandó élményt. Különleges könyvek kiadója Serdián Miklós György Lukács Györgyről ír regényt • Makovecz-gyűjtemény bemutatója április 8-án Serdián Miklós György író, szerkesztő, ha beleszámítja az emigrációban, szamizdatban készített könyveit, húsz esz­tendeje alapította meg az Editio Plurilingua könyvki­adót, íróként, könyvkiadó­ként különleges színt képvisel a magyar kultúrában. it Pósa Zoltán ■__________________ A szamizdatkorszakban adta ki Nyelvlecke című regényét, amit jóval később Lipót-alsó cím­mel írt át aktualizálva. A Huszon­egy magyar szöveg című könyvé­nek sem véletlenül volt ily provo­katív címe, mert normális korban, normális világban természetes, hogy magyar ember magyar szöve­get ír, de a XXI. század első évti­zedének közepén már semmi sem egyértelmű. Már nyomdában van az 1919-ről szóló Szivarklub című Serdián-regény, amely sajátos mó­don tárgyalja a marxista-leninista esztétika egyik legutolsó képviselő­je, Lukács György tevékenységét. Az esztéta nemcsak támogatta, ha­nem társadalmilag legitimálni pró­bálta a vörösterrort, ennek ellenére hihetetlen módon szalonképes még ma is. Lukács legvonzóbb tu­lajdonsága volt, hogy szertartáso­san ápolta szivarozási szokásait, innen a Szivarklub cím. A regény egyik érdekessége, hogy a nagy for­materemtő XX. századi amerikai író, John Dos Passos 1919 című könyvére, az Amerikai trilógia egyik darabjára épít, konkrétan idéz is belőle. Másik fő forrása Bendl Júlia objektív Lukács György-monográfiája. A Szivar­klub nem történelmi és főleg nem posztmodern regény. Az esemény­sor úgy pereg végig előttünk, hogy Lukács György, aki a regény szür­reális fikciója szerint mintha most is élne, visszagondol az életére. Ser­dián Miklós György az olvasók megnyugtatására közli, hogy a kis­regény rövid, ő inkább a cseh kis­prózát, Hrabalt, a kisregényíró Páralt tekinti mintának, mint a nagyregényt teremtő kortársakat, és maximális sűrítésre törekszik. Bár nem szándékosan, de óhatatla­nul mindkét minőségben, íróként is, kiadóként is újszerű, már-már egzotikus munkákat tesz le az asz­talra. Legújabb, készülő munkájá­ról annyit árul el, hogy öt nyelven írt (magyar, eszperantó, angol, né­met és spanyol) könyvének új, bő­vített kiadásán dolgozik. Áttérve saját könyvkiadói mi­voltának ismertetésére, Serdián Miklós György elmondta, hogy tíz­éves, szamizdatjellegű működés után az 1999 óta legálisan tevé­kenykedő kiadó a magyar mellett angol, japán, német, spanyol, esz­perantó és számos más nyelven je­lentet meg könyveket. Ebből követ­kezik, hogy nagy előszeretettel fog­lalkoztat több nyelven is alkotni ké­pes szerzőket, Kabdebó Tartiást, Ferdinandy Györgyöt és másokat. Nem kizárt, hogy a jövőben gyakor­latilag újra szinte szamizdat keretek között lesz kénytelen működni a ki­adó - tette hozzá kesernyésen a ki­adóvezető. Idén már megjelent Makovecz Imre írások című könyve. Április 8- án, a K. A. S. galériában megnyíló Makovecz Anna-kiállításon mutat­ja be a kiadó a művész Szeretet, jó­ság, öröm, fény, levegő című, gyűj­tőknek szánt kiadványát. Serdián szerkesztőként időszerűnek tartja az iszlám szótár megjelentetését, hisz az iszlám kifejezésekkel kap­csolatban a Magyar Tudományos Akadémia szabályzata is idejét­múlt. Nagyon fontosnak tartja az Obi, a gőgös kókuszdió című afro­­kubai mese-összeállítást illusztrált változatban, és Makovecz Imre ta­nítványainak, Csernyus Lőrinc és Túri Attila építőművészetének be­mutatását. Az utóbbi hat év alatt eljutot­tunk odáig, hogy egy könyvkiadó - eltekintve néhány kivételezettől - immár nulla forint támogatásra számíthat az államtól, és csak inno­vatív, egyszemélyes vállalkozásként tud talpon maradni. 2010-ben az ezoterikus előrejelzések szerint hi­hetetlen megtisztulás várható min­den vonalon. Csak már látnám - fe­jezi be a kiadóvezető. Serdián Miklós György húsz éve alapította meg az Editio Plurilinguát FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Több generáció találkozója Szomszédaink kultúrájáról sem feledkeztek meg Idén huszonnyolcadik alkalommal rendezték meg a táncházta­lálkozót a Papp László Budapest Sportarénában. A néptáncos­­népzenés seregszemle egyben a népművészet ünnepe is, így a rendezvényt minden évben kirakodóvásár kíséri a Népművésze­ti Egyesületek Szövetségének szervezésében. 11 Kiss Eszter Veronika__________ S­zombat délelőtt még elfogad­ható a létszám, a tapasztalat szerint délutánra már mozogni is alig lehet, az esti gálára érkezők­nek pedig már nem is jut hely, ezért időben jövünk. Ilyenkor fut a gyermekprogramok nagyobb ré­sze is, bár ezekből jócskán marad másnapra, hiszen a táncháztalál­kozó ma már legalább annyira a kisgyermekes családokra épít, mint a néptáncegyüttesek kama­szaira és a mozgalomban meg­őszült nagyszülőkre. Helyénvaló ez a gondolkodásmód, és látszik is az eredmény: a néphagyományra a legfogékonyabbak a legkisebbek és ifjú szüleik. Ezzel újabb ötven­hatvan évre biztosíthatják a talál­kozó látogatottságát. Az árusoknál kisebb a tolongás, de hogy ez a válság tünete, avagy a korai időpontnak szól, nehéz lenne eldönteni, az azonban biztos, hogy idén inkább az olcsóbb vásárfiúk lelnek gazdára, ahogy ezt egy ideje a népművészeti vásárokon tapasztal­hatjuk. A küzdőtéren éppen szlo­vák zene szól - kár, hogy ezt Fico nem hallja -, s aki megérkezett, gondolkodás nélkül beáll. A tánc­házmozgalom, amely a határon túli magyarok sorsát annyira a szívén viseli, csöppet sem bélyegzi meg azokat a népeket, akik fennhatósá­ga alatt a magyarok kisebbségi sor­ban élnek, sőt. Élteti az ő kultúráju­kat is, hiszen a Kárpát-medence néprajza csakis egységében érthető meg. Bár az új aréna hangulata nem éppen áll összhangban a táncházak világával, a parkoló szomszédságá­ban berendezett folkkocsmában mulatókat ez nem zavarja. A kama­ratermeket összekötő folyosó kissé steril, de azért itt is minden beugró­ban táncolnak, vagy legalább zene szól. Egyetlen apróságot nem ér­tünk, miért nem kapjuk meg a PET-palack kupakját. Ezt ugyanis biztonsági előírás tiltja, így viszont kilötykölik a gyerekek a folyadékot. Különösebben nem lepődünk meg a biztonságiak logikáján, elvégre a cumisüveg is az egyik legbeváltabb Molotov-koktél-tároló... A jó han­gulatot azonban semmi sem tudja elrontani, még az sem, hogy az egyetlen bankautomata csődöt mond, hiszen a táncháztalálkozó mára már igazi ünneppé vált, amelynek megvan a maga méltósá­ga, s ez minden mást feledtet. A táncháztalálkozó mára a népművészet igazi ünnepévé vált fotó: éberling András kultura@magyarnemzet.hu A művészeti akadémia választásokat akar A Magyar Művészeti Akadémia szombaton tartotta éves köz­gyűlését a Magyar Kultúra Alapítvány székházában Sára Sándor főtitkár ügyvezető elnökletével. A tagság az elnökség tagjai közé választotta Ács Margit írót. Az idei akadémia aranyérmét Kolár Péternek, a kassai Thália Színház igazgatójának ítélték.­ ­ Munkatársunktól_____________ R­ endhagyó megnyitóbeszédé­ben Makovecz Imre elnök ki­jelentette, hogy amikor a kormány tönkreteszi az anyaországi és a Kár­pát-medencei magyarságot, a mű­vésztársadalom nem kegyeskedhet. Kötelességünk - mondta -, hogy minden erőnkkel megakadályoz­zuk a hatalomátmentési kísérletet, például úgy, hogy részt veszünk az előre hozott választásokat követelő országos tüntetéseken. A közgyűlés egyetértésével Ács Margit közleményt fogalmazott meg, amelyben többek között az áll, hogy ebben a történelmi pillanat­ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai az ország, a nemzet sorsáért érzett felelősségtől sarkallva fordul­nak honfitársaikhoz. Ha a volt ál­lampárt utódja és a mögötte álló erők oly ügyesnek bizonyultak ma­gánvagyonuk fölhalmozásában, a hatalom megszerzésében, majd az illegitimmé vált kormányzás meg­tartásában, akkor vajon csak ügyet­­lenség-e, hogy lepusztították az or­szágot? Lehet-e tudatos közremű­ködés nélkül kiárusítani a nemzeti vagyont és az energiapiacot, le­gyengíteni a forintot és az állampa­pírok értékét? És nyilvánvalóan tu­datos pusztítás, ami a magyar isko­lákat, a vidéki életet, az egészség­ügyet és a Kárpát-medencei ma­gyarság összetartozását érte. Nem késlekedhetünk tovább - fogalma­zott az írónő -, hogy jövőnk, gyer­mekeink jövője érdekében együttes akarattal félreállítsuk az ország­vezetést. Összegezve: az akadémia tagjai előre hozott választást és fele­lős nemzeti kormányt követelnek. A közgyűlésen mutatták be a Magyar Művészeti Akadémia em­lékkönyve című kiadványt, amelyet Kováts Flórián titkár és Nagy Fran­ciska író szerkesztett. A testület ha­gyományainak megfelelően az éves közgyűlésen az akadémia egyik tag­ja ízelítőt ad valamelyik készülő munkájából. Kovács István költő, a Kilencek költőcsoport tagja a len­gyel irodalom fordítója, valamint a lengyel kultúra kiváló elméleti szakembere gazdag előadásban te­kintette át a lengyel-magyar kultu­rális kapcsolatokat. A közismert tényekhez, Báthori István lengyel királyságának törté­netéhez, a nagy-magyarországi len­gyel szabadságharcosok, a zseniális Bem József és a bátor, de kevésbé zseniális Dembinszky Henrik hős­tetteihez, illetve balfogásaihoz is tu­dott új adalékokat adni. Ám kevés­bé ismert például, hogy a ma­gyar-lengyel kapcsolatok nemcsak ezer-, hanem ezeregyszáz évesek. Halicsban egy ásatáson előkerült egy honfoglalás idején őrszolgálat­ban ott maradt magyar törzs emé­­lete, amelynek tagjai lendzsannak mondták magukat. Még keveseb­ben tudják, hogy 1958. június 18- án, Nagy Imrének és társainak tör­­vénytelen kivégzése után két­ nap­­pal a Honvéd focicsapata­­ egy Chorzów nevű lengyel kisvárosban szerepelt és 3-2-re győzött a Ruch Chorzów ellen. A mérkőzés elején a lengyel közönség kikényszerítette a kétperces néma gyászszünetet a magyar szabadságharc mártírjai­nak emlékére. A szocialista tábor­ban az első nyilvános szolidaritási tüntetés a magyar ’56 mellett tehát Lengyelországban történt.

Next