Magyar Nemzet, 2009. április (72. évfolyam, 90-118. szám)

2009-04-01 / 90. szám

2009. április 1., szerdaBelföld tav Int A kormány Oroszország ügynöke? Financial Times: Brüsszelben is megszólaltak a vészcsengők ■ Veres János: A kabinetet meglepte az orosz befolyásszerzés a Malban Nem kizárt, hogy a magyar kormány tevékenyen hozzájárult ah­hoz, hogy az orosz Szurgutnyeftegaz 21,2 százalékos részesedést szerzett a Malban - vélekedett Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A kormányszóvivő ezt már hétfőn cáfolta, teg­nap pedig egyetértett abban az ellenzéki politikussal, hogy a nemzeti stratégiai vállalatok függetlenségét meg kell őrizni. H­ORIKÁNY T .ÓRÁNT________________ B­ ebizonyosodott, hogy az a kormányzati politika, ami a stratégiai vállalatok eladását cé­lozta, veszélyezteti a magyar la­kosságot - jelentette ki Németh Zsolt, a parlament külügyi bizott­ságának fideszes elnöke. Mindezt annak kapcsán mondta, hogy hét­főn kiderült: az OMV az orosz Szurgutnyeftegaznak adta el a Malban meglévő 21,2 százalékos részesedését. Az osztrák olajtársaság hétfői közleményében az állt, hogy a JP Morgant bízták meg a részvény­­csomag eladásával, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Vagyis az orosz befektető és a kialkudott - a jelen­legi részvényárfolyam csaknem kétszeresénél megállapított - vé­telár a bankház érdeme. Az OMV úgy kommentálta a JP Morgan munkáját, hogy „az értékesítés nem várt gyorsasággal zajlott le”, s megjegyezték: ezen kívül sem­miféle kapcsolat nincs a Szurgut és az OMV között. Németh Zsolt szerint ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy az osztrák cég szándé­kai korábban sem voltak tisztessé­gesek. - Nem kizárt, hogy az OMV már eleve orosz megrendelésre kezdett bele a Mal felvásárlásába - fűzte hozzá a politikus. Hangsú­lyozta, az a társaság, amely a piaci ár kétszeresét képes kifizetni a Malért, annak komoly politikai, stratégiai szándékai vannak. - Amennyiben a Mal többségi orosz tulajdonba kerülne, az sú­lyosan veszélyeztetné Magyaror­szág ellátásbiztonságát - emelte ki. Hangsúlyozta, bebizonyoso­dott az is, hogy helyes döntés volt a „lex Mól” elfogadása tavaly, mi­vel ez nagyobb védelmet biztosít a stratégiai vállalatoknak.­­ Jó esetben nem véletlenül ak­kor került sor erre a tranzakcióra, amikor az MSZP és az SZDSZ meg­bénította a magyar államot, így csak annyi lenne a kormány felelős­sége, hogy évek óta képtelen volt felkészülni egy ilyen váratlan beha­tolásra - fejtette ki a Fidesz szakpo­litikusa. Hozzátette, azonban van egy rosszabb verzió is - s szerinte ez a megalapozottabb aminek alapján a magyar kormány tevé­keny hozzájárulásával került a stra­tégiai jelentőségű olajtársaság egy része a Szurgutnyeftegazhoz.­­ A Magyar Köztársaság kor­mánya­­ határozottan leszögezi, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha, még infor­málisan sem került szóba a Malban történő tulajdonszerzés - áll a Kor­mányszóvivői Iroda hétfői közle­ményében, mely a közelmúltban le­zajlott moszkvai orosz-magyar kormánytalálkozóra utal. - Piac­­gazdaságban a kormánynak nem feladata kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak megfelelően zajlik - derült ki az iratból. Németh Zsolt viszont úgy látja, a krományszóvivői reagálás nem elégséges, azt szeretné, ha a kérdést Gyurcsány Ferenc kormányfő maga tisztázná. - Magyarország vagy bé­na kacsa, vagy pedig Oroszország ügynöke - jelentette ki. Tegnap Daróczi Dávid kor­mányszóvivő nem reagált ugyan a fideszes poltikus felvetéseire, ám levélben üdvözölte Németh állás­pontját a nemzeti stratégiai ágaza­2007. május: az orosz üzletem­ber, Megdet Rahimkulov családja bejelentette, öt százalék feletti ré­szesedést szerzett a Mólban. 2007. június: az OMV megkezd­te a Mól bekebelezéséért folyta­tott háborút Az osztrák cég 18,6 százalékra növelte részesedését a magyar olajtársaságban. 2007. október: az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett lex Mól törvényt 2007. október: az Európai Bi­zottság megkezdte a lex Mól vizs­gálatát 2008. március: az Európai Bizott­ság bejelentette, részletes vizsgá­lat alá veti az esetleges Mol-OMV- fúziót 2008. augusztus: az OMV visz­­szavonta a Mol felvásárlására tett ajánlatát­­ok függetlenségének fontosságát illetően. Brüsszelben is „megszólaltak a vészcsengők” a tranzakció miatt - írta a Financial Times. A londoni gazdasági-politikai napilap értesü­lése szerint az EU-bizottság ener­giaügyi illetékesei aggodalmuknak adtak hangot, hogy az ügylet aláás­hatja az egységes uniós energiapo­litika kialakítását célzó, éppen mostanában újjáéledő erőfeszíté­seket. Veres János pénzügyminisz­ter azt mondta a Financial Times­­nak, hogy „ez a kereskedelmi tranzakció meglepetésként érte a magyar kormányt”. A miniszter szerint Magyarország felveti az ügyet az orosz kormánynak, amint a Szurgutnyeftegaz további részle­tekkel szolgál. A Fidesz szerint nem kizárt, hogy a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az oroszok több mint húszszázalékos részesedést szerezzenek a Malban. A kormányszóvivő cáfol Összeesküvés-elmélet vagy valóság A Mol felvásárlására indított tranzakció csak akkor lehet sike­res, ha az oroszok semlegesíteni tudják az olajipari társaságot az akvizíciós törekvésektől megvédő OTP-t és annak vezetőjét, Csányi Sándort - írta az Index egy, az interneten terjedő elmélet alapján. A szöveg szerint a bankárt is hírbe hozó UD Zrt. nevé­vel fémjelzett lehallgatási ügy szintén beilleszthető a kontinens gázellátásáért folyó nagypolitikai csatározásokba.­ ­ Török László A Szurgutnyeftegaz a Mólban szerzett több mint húszszá­zalékos befolyásszerzése ráerősí­tett azokra az interneten is terjedő elméletekre, amelyek szerint Moszkva stratégiai célja a magyar olajipari társaság megszerzése, hogy ezen keresztül biztosítsák a Déli Áramlat gázvezeték beindítá­sát, illetve a magyarországi táro­zók bevonásával az európai gázel­látás „biztonságát”. Az Index tegnap arról írt, hogy a Mal megszerzése csak úgy lehet sikeres, ha a Gazprom lehetőleg még a jobboldal újbóli hatalomra kerülése előtt semlegesíteni tudja az olajcéget az akvizíciótól megvé­dő OTP-t és annak vezetőjét, Csányi Sándort (a pénzintézet ko­rábban az OMV felvásárlási kísér­leteit is megakadályozta).­­ Egyes gazpromos vezetők Csányi létét csak „oligarchaprob­lémaként” emlegetik. (Az oligar­chákat Oroszországban koncep­ciós perrel és adóvizsgálattal inté­zik el.) 2008 szeptemberében Vlada Ruszakova, a Gazprom stratégiai és hálózatfejlesztési igazgatójának budapesti útja után robbant ki az UD Zrt.-ügy - ol­vasható az Index által is meghi­vatkozott elméletben, amely tehát összefüggést lát a magyar titkos­­szolgálatokat is érintő lehallgatási botrány. Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök oroszországi tárgya­lásai és az orosz gázipari óriás hosszú távú céljai között is. A hír­portál közölte azt­ is, hogy a Csányi Sándornak is dolgozó UD Vagyonvédelmi Zrt. közreműkö­dött a Mal informatikai rendsze­rének védelmében, az olajcég ve­zetői szerint ugyanis bennfentes információkhoz juthattak olyan érdekcsoportok, amelyek „a Mal feletti befolyás megszerzésére külföldről nagy erőket mozgató manőverek indítottak”. A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának, Laborc Sándor­nak a feljelentései és az azután in­dult lejárató médiakampány mi­att csődbe jutott UD egyik vezető­je, Horváth József korábban a Ma­gyar Nemzetnek elmondta: „Ne­künk sikerült dokumentálni, hogy nem fedik teljesen a valósá­got a cég (a Mol - a szerk.) infor­matikai szakembereinek a bizton­ságra vonatkozó állításai, megál­lapítottuk, hogy nincsenek kellő­en védve.” A cégvezető azonban üzleti titokra hivatkozva további részleteket a megbízásról nem kí­vánt elárulni. Moszkva Gyurcsányt siratja Kommerszant: Csökken a Déli Áramlat támogatottsága az Európai Unióban . Munkatársainktól____________ N­em adott túl nagy teret az ese­ménynek, de nyilvánvaló saj­nálkozással írt az orosz sajtó Gyurcsány Ferenc bukásáról. A Kommerszant című gazdasági lap a többi orosz kommentárhoz hason­lóan elsősorban a Déli Áramlat gáz­vezetékkel összefüggésben elemez­te Gyurcsány távozását, s úgy vélte: ez igen kellemetlen meglepetés Moszkva számára, mert csökken a Déli Áramlat támogatottsága az unióban, s ez a Gazprom pénzügyi nehézségeivel együtt komolyan le­fékezheti a terv megvalósítását. Az újság ugyanakkor megemlíti, hogy a Svájcban tavaly januárban be­jegyzett Déli Áramlat Rt. vezetőjé­nek széke mindmáig üres. Bár ta­valy a Gazprom felajánlotta Roma­no Prodi addigi olasz miniszterel­nöknek, ő taktikusan kitért az aján­lat elől. „Nem kizárt, hogy Gyur­csány Ferenc meggyőzhetőbbnek bizonyul” - írja a lap. A Vremja Novosztyej idézett egy Magyaror­szágon dolgozó energetikai szakér­tőt, Borisz Sesztakovot, aki szerint a soron következő választások nyo­mán a parlamenti helyek kéthar­mada a jobboldalhoz kerül. Hozzá­tette: ezt követően Gyurcsány poli­tikai hagyatékát, s ezen belül az Oroszországgal kapcsolatos politi­kát minden valószínűség szerint fe­lülvizsgálják. A Gyurcsány-kabinet egyik utolsó lépése a Déli Áramlat gázvezetékről szóló megállapodás aláírása volt. A magyar jobboldal azonban már jelezte, hogy ameny­­nyiben győzelmet arat a 2010-es választásokon, megszünteti „Ma­gyarország Oroszország felé való egyoldalú irányultságát” - idézte Sesztakovot a Vremja Novosztyej. Az orosz sajtó korábban is kö­rülrajongta Gyurcsányt, igaz, erre rá is szolgált a távozó kormányfő. „Magyarország végtelenül hálás Oroszországnak, amiért a szovjet csapatok hatvan évvel ezelőtt fel­szabadították hazánkat” - idézte Gyurcsány Ferenc moszkvai szava­it még 2005. február 17-én az orosz Ria Novosztyi hírügynökség. A ma­gyar miniszterelnök első moszkvai látogatásán az orosz politika és saj­tó felé tett hatásos belépője megala­pozta Gyurcsány számára a kedve­ző és az elmúlt négy év során a ma­gyar sajtó által nagyon aktívnak be­állított orosz-magyar konzultáció­kat. A hat oroszországi látogatásá­ról szóló orosz, többnyire hírügy­nökségi anyagok kiemelték, hogy a magyar miniszterelnök vizitjei al­kalmával nagyon fontosak voltak a négyszemközti, tolmács jelenléte nélküli megbeszélések. Gyurcsány Vlagyimir Putyinnal való jó kap­csolatát az orosz lapok többsége kész tényként kezeli. A 2006-os parlamenti választásokat megelő­ző, február 28. és március 1. közöt­ti magyarországi Putyin-látogatás apropóján a Gazprom tulajdoná­ban lévő orosz Izvesztyija napilap Magyar forradalom posztszovjet forgatókönyv szerint című cikké­ben megjegyzi, Putyin azért érke­zett Budapestre, hogy dollármilliár­dos befektetések ígéreteivel segít­sen Gyurcsánynak és pártjának a választási kampányban. A választá­sokat megnyerő szocialista kor­mányfő még 2006 nyarán - szocsi látogatását megelőzően - kétszer is egyeztetett Vlagyimir Putyin akkori orosz államfővel. A két telefonos megbeszélés ténye azért lehet érde­kes, mert a Ria Novosztyi egyedül e két tárgyalásról tesz említést. A be­számolók szerint Gyurcsány és Putyin 2006 nyarán a kétoldalú kapcsolatok fokozásáról, energeti­kai és gazdasági kérdésekről egyez­tetett. A Mol kérdése a telefonos egyeztetéseket követő 2006. szep­tember 18-i szocsi találkozó egyik kulcskérdése volt, legalábbis ezt ír­ta a Ria Novosztyi, amely kiemeli, Putyint kifejezetten a Mol-csoport oroszországi energiaszektorban történő befektetései érdekelték. Az orosz államfő mindezek mellett ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy a Mol a Gazprommal karöltve nyugat-szibériai olajlelőhelyek ki­termelésében vegyen részt. A Malév orosz privatizációs szerződésének aláírását követően, 2007. március 22-én Vlagyimir Putyin meghívására Moszkvába ér­kező Gyurcsány útját az orosz sajtó már csak rutinlátogatásként említi. Több médium ekkor már arról cik­kezik, hogy az 1956-os forradalom brutális szovjet leverésének árnyé­kában a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok reneszánszukat élik. A Putyinnal az orosz sajtó szerint ki­fejezetten jó viszonyt ápoló magyar kormányfő a tavalyi orosz elnök­váltás előtt, február 25-én Budapes­ten találkozott az akkor még mi­niszterelnök-helyettes, Gazprom­­elnök Dmitrij Medvegyevvel is, majd három nap múlva a magyar Országgyűlést megkerülve aláírta a Déli Áramlat gázvezeték magyaror­szági szakaszának megépítéséről szóló kormányközi megállapodást. Gyurcsány idén március 10-én járt legutóbb Moszkvában, ez volt az el­ső hivatalos találkozója Dmitrij Medvegyev államfővel. Gyurcsány és Putyin megtalálta a közös hangot fotó: afp

Next