Magyar Nemzet, 2009. április (72. évfolyam, 90-118. szám)
2009-04-01 / 90. szám
2009. április 1., szerdaBelföld tav Int A kormány Oroszország ügynöke? Financial Times: Brüsszelben is megszólaltak a vészcsengők ■ Veres János: A kabinetet meglepte az orosz befolyásszerzés a Malban Nem kizárt, hogy a magyar kormány tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy az orosz Szurgutnyeftegaz 21,2 százalékos részesedést szerzett a Malban - vélekedett Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A kormányszóvivő ezt már hétfőn cáfolta, tegnap pedig egyetértett abban az ellenzéki politikussal, hogy a nemzeti stratégiai vállalatok függetlenségét meg kell őrizni. HORIKÁNY T .ÓRÁNT________________ B ebizonyosodott, hogy az a kormányzati politika, ami a stratégiai vállalatok eladását célozta, veszélyezteti a magyar lakosságot - jelentette ki Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. Mindezt annak kapcsán mondta, hogy hétfőn kiderült: az OMV az orosz Szurgutnyeftegaznak adta el a Malban meglévő 21,2 százalékos részesedését. Az osztrák olajtársaság hétfői közleményében az állt, hogy a JP Morgant bízták meg a részvénycsomag eladásával, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Vagyis az orosz befektető és a kialkudott - a jelenlegi részvényárfolyam csaknem kétszeresénél megállapított - vételár a bankház érdeme. Az OMV úgy kommentálta a JP Morgan munkáját, hogy „az értékesítés nem várt gyorsasággal zajlott le”, s megjegyezték: ezen kívül semmiféle kapcsolat nincs a Szurgut és az OMV között. Németh Zsolt szerint ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy az osztrák cég szándékai korábban sem voltak tisztességesek. - Nem kizárt, hogy az OMV már eleve orosz megrendelésre kezdett bele a Mal felvásárlásába - fűzte hozzá a politikus. Hangsúlyozta, az a társaság, amely a piaci ár kétszeresét képes kifizetni a Malért, annak komoly politikai, stratégiai szándékai vannak. - Amennyiben a Mal többségi orosz tulajdonba kerülne, az súlyosan veszélyeztetné Magyarország ellátásbiztonságát - emelte ki. Hangsúlyozta, bebizonyosodott az is, hogy helyes döntés volt a „lex Mól” elfogadása tavaly, mivel ez nagyobb védelmet biztosít a stratégiai vállalatoknak. Jó esetben nem véletlenül akkor került sor erre a tranzakcióra, amikor az MSZP és az SZDSZ megbénította a magyar államot, így csak annyi lenne a kormány felelőssége, hogy évek óta képtelen volt felkészülni egy ilyen váratlan behatolásra - fejtette ki a Fidesz szakpolitikusa. Hozzátette, azonban van egy rosszabb verzió is - s szerinte ez a megalapozottabb aminek alapján a magyar kormány tevékeny hozzájárulásával került a stratégiai jelentőségű olajtársaság egy része a Szurgutnyeftegazhoz. A Magyar Köztársaság kormánya határozottan leszögezi, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha, még informálisan sem került szóba a Malban történő tulajdonszerzés - áll a Kormányszóvivői Iroda hétfői közleményében, mely a közelmúltban lezajlott moszkvai orosz-magyar kormánytalálkozóra utal. - Piacgazdaságban a kormánynak nem feladata kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak megfelelően zajlik - derült ki az iratból. Németh Zsolt viszont úgy látja, a krományszóvivői reagálás nem elégséges, azt szeretné, ha a kérdést Gyurcsány Ferenc kormányfő maga tisztázná. - Magyarország vagy béna kacsa, vagy pedig Oroszország ügynöke - jelentette ki. Tegnap Daróczi Dávid kormányszóvivő nem reagált ugyan a fideszes poltikus felvetéseire, ám levélben üdvözölte Németh álláspontját a nemzeti stratégiai ágaza2007. május: az orosz üzletember, Megdet Rahimkulov családja bejelentette, öt százalék feletti részesedést szerzett a Mólban. 2007. június: az OMV megkezdte a Mól bekebelezéséért folytatott háborút Az osztrák cég 18,6 százalékra növelte részesedését a magyar olajtársaságban. 2007. október: az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett lex Mól törvényt 2007. október: az Európai Bizottság megkezdte a lex Mól vizsgálatát 2008. március: az Európai Bizottság bejelentette, részletes vizsgálat alá veti az esetleges Mol-OMV- fúziót 2008. augusztus: az OMV viszszavonta a Mol felvásárlására tett ajánlatátok függetlenségének fontosságát illetően. Brüsszelben is „megszólaltak a vészcsengők” a tranzakció miatt - írta a Financial Times. A londoni gazdasági-politikai napilap értesülése szerint az EU-bizottság energiaügyi illetékesei aggodalmuknak adtak hangot, hogy az ügylet alááshatja az egységes uniós energiapolitika kialakítását célzó, éppen mostanában újjáéledő erőfeszítéseket. Veres János pénzügyminiszter azt mondta a Financial Timesnak, hogy „ez a kereskedelmi tranzakció meglepetésként érte a magyar kormányt”. A miniszter szerint Magyarország felveti az ügyet az orosz kormánynak, amint a Szurgutnyeftegaz további részletekkel szolgál. A Fidesz szerint nem kizárt, hogy a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az oroszok több mint húszszázalékos részesedést szerezzenek a Malban. A kormányszóvivő cáfol Összeesküvés-elmélet vagy valóság A Mol felvásárlására indított tranzakció csak akkor lehet sikeres, ha az oroszok semlegesíteni tudják az olajipari társaságot az akvizíciós törekvésektől megvédő OTP-t és annak vezetőjét, Csányi Sándort - írta az Index egy, az interneten terjedő elmélet alapján. A szöveg szerint a bankárt is hírbe hozó UD Zrt. nevével fémjelzett lehallgatási ügy szintén beilleszthető a kontinens gázellátásáért folyó nagypolitikai csatározásokba. Török László A Szurgutnyeftegaz a Mólban szerzett több mint húszszázalékos befolyásszerzése ráerősített azokra az interneten is terjedő elméletekre, amelyek szerint Moszkva stratégiai célja a magyar olajipari társaság megszerzése, hogy ezen keresztül biztosítsák a Déli Áramlat gázvezeték beindítását, illetve a magyarországi tározók bevonásával az európai gázellátás „biztonságát”. Az Index tegnap arról írt, hogy a Mal megszerzése csak úgy lehet sikeres, ha a Gazprom lehetőleg még a jobboldal újbóli hatalomra kerülése előtt semlegesíteni tudja az olajcéget az akvizíciótól megvédő OTP-t és annak vezetőjét, Csányi Sándort (a pénzintézet korábban az OMV felvásárlási kísérleteit is megakadályozta). Egyes gazpromos vezetők Csányi létét csak „oligarchaproblémaként” emlegetik. (Az oligarchákat Oroszországban koncepciós perrel és adóvizsgálattal intézik el.) 2008 szeptemberében Vlada Ruszakova, a Gazprom stratégiai és hálózatfejlesztési igazgatójának budapesti útja után robbant ki az UD Zrt.-ügy - olvasható az Index által is meghivatkozott elméletben, amely tehát összefüggést lát a magyar titkosszolgálatokat is érintő lehallgatási botrány. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök oroszországi tárgyalásai és az orosz gázipari óriás hosszú távú céljai között is. A hírportál közölte azt is, hogy a Csányi Sándornak is dolgozó UD Vagyonvédelmi Zrt. közreműködött a Mal informatikai rendszerének védelmében, az olajcég vezetői szerint ugyanis bennfentes információkhoz juthattak olyan érdekcsoportok, amelyek „a Mal feletti befolyás megszerzésére külföldről nagy erőket mozgató manőverek indítottak”. A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának, Laborc Sándornak a feljelentései és az azután indult lejárató médiakampány miatt csődbe jutott UD egyik vezetője, Horváth József korábban a Magyar Nemzetnek elmondta: „Nekünk sikerült dokumentálni, hogy nem fedik teljesen a valóságot a cég (a Mol - a szerk.) informatikai szakembereinek a biztonságra vonatkozó állításai, megállapítottuk, hogy nincsenek kellően védve.” A cégvezető azonban üzleti titokra hivatkozva további részleteket a megbízásról nem kívánt elárulni. Moszkva Gyurcsányt siratja Kommerszant: Csökken a Déli Áramlat támogatottsága az Európai Unióban . Munkatársainktól____________ Nem adott túl nagy teret az eseménynek, de nyilvánvaló sajnálkozással írt az orosz sajtó Gyurcsány Ferenc bukásáról. A Kommerszant című gazdasági lap a többi orosz kommentárhoz hasonlóan elsősorban a Déli Áramlat gázvezetékkel összefüggésben elemezte Gyurcsány távozását, s úgy vélte: ez igen kellemetlen meglepetés Moszkva számára, mert csökken a Déli Áramlat támogatottsága az unióban, s ez a Gazprom pénzügyi nehézségeivel együtt komolyan lefékezheti a terv megvalósítását. Az újság ugyanakkor megemlíti, hogy a Svájcban tavaly januárban bejegyzett Déli Áramlat Rt. vezetőjének széke mindmáig üres. Bár tavaly a Gazprom felajánlotta Romano Prodi addigi olasz miniszterelnöknek, ő taktikusan kitért az ajánlat elől. „Nem kizárt, hogy Gyurcsány Ferenc meggyőzhetőbbnek bizonyul” - írja a lap. A Vremja Novosztyej idézett egy Magyarországon dolgozó energetikai szakértőt, Borisz Sesztakovot, aki szerint a soron következő választások nyomán a parlamenti helyek kétharmada a jobboldalhoz kerül. Hozzátette: ezt követően Gyurcsány politikai hagyatékát, s ezen belül az Oroszországgal kapcsolatos politikát minden valószínűség szerint felülvizsgálják. A Gyurcsány-kabinet egyik utolsó lépése a Déli Áramlat gázvezetékről szóló megállapodás aláírása volt. A magyar jobboldal azonban már jelezte, hogy amenynyiben győzelmet arat a 2010-es választásokon, megszünteti „Magyarország Oroszország felé való egyoldalú irányultságát” - idézte Sesztakovot a Vremja Novosztyej. Az orosz sajtó korábban is körülrajongta Gyurcsányt, igaz, erre rá is szolgált a távozó kormányfő. „Magyarország végtelenül hálás Oroszországnak, amiért a szovjet csapatok hatvan évvel ezelőtt felszabadították hazánkat” - idézte Gyurcsány Ferenc moszkvai szavait még 2005. február 17-én az orosz Ria Novosztyi hírügynökség. A magyar miniszterelnök első moszkvai látogatásán az orosz politika és sajtó felé tett hatásos belépője megalapozta Gyurcsány számára a kedvező és az elmúlt négy év során a magyar sajtó által nagyon aktívnak beállított orosz-magyar konzultációkat. A hat oroszországi látogatásáról szóló orosz, többnyire hírügynökségi anyagok kiemelték, hogy a magyar miniszterelnök vizitjei alkalmával nagyon fontosak voltak a négyszemközti, tolmács jelenléte nélküli megbeszélések. Gyurcsány Vlagyimir Putyinnal való jó kapcsolatát az orosz lapok többsége kész tényként kezeli. A 2006-os parlamenti választásokat megelőző, február 28. és március 1. közötti magyarországi Putyin-látogatás apropóján a Gazprom tulajdonában lévő orosz Izvesztyija napilap Magyar forradalom posztszovjet forgatókönyv szerint című cikkében megjegyzi, Putyin azért érkezett Budapestre, hogy dollármilliárdos befektetések ígéreteivel segítsen Gyurcsánynak és pártjának a választási kampányban. A választásokat megnyerő szocialista kormányfő még 2006 nyarán - szocsi látogatását megelőzően - kétszer is egyeztetett Vlagyimir Putyin akkori orosz államfővel. A két telefonos megbeszélés ténye azért lehet érdekes, mert a Ria Novosztyi egyedül e két tárgyalásról tesz említést. A beszámolók szerint Gyurcsány és Putyin 2006 nyarán a kétoldalú kapcsolatok fokozásáról, energetikai és gazdasági kérdésekről egyeztetett. A Mol kérdése a telefonos egyeztetéseket követő 2006. szeptember 18-i szocsi találkozó egyik kulcskérdése volt, legalábbis ezt írta a Ria Novosztyi, amely kiemeli, Putyint kifejezetten a Mol-csoport oroszországi energiaszektorban történő befektetései érdekelték. Az orosz államfő mindezek mellett ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy a Mol a Gazprommal karöltve nyugat-szibériai olajlelőhelyek kitermelésében vegyen részt. A Malév orosz privatizációs szerződésének aláírását követően, 2007. március 22-én Vlagyimir Putyin meghívására Moszkvába érkező Gyurcsány útját az orosz sajtó már csak rutinlátogatásként említi. Több médium ekkor már arról cikkezik, hogy az 1956-os forradalom brutális szovjet leverésének árnyékában a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok reneszánszukat élik. A Putyinnal az orosz sajtó szerint kifejezetten jó viszonyt ápoló magyar kormányfő a tavalyi orosz elnökváltás előtt, február 25-én Budapesten találkozott az akkor még miniszterelnök-helyettes, Gazpromelnök Dmitrij Medvegyevvel is, majd három nap múlva a magyar Országgyűlést megkerülve aláírta a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló kormányközi megállapodást. Gyurcsány idén március 10-én járt legutóbb Moszkvában, ez volt az első hivatalos találkozója Dmitrij Medvegyev államfővel. Gyurcsány és Putyin megtalálta a közös hangot fotó: afp