Magyar Nemzet, 2011. július (74. évfolyam, 178-207. szám)
2011-07-01 / 178. szám
Konfliktusok bénítják az LMP-t M Munkatársunktól___________ Durva belharcok dúlnak az LMP-ben, legalábbis erre lehet következtetni abból a levélből, amely az Egyenlítő TV blogon jelent meg. Az LMP negyvenkilenc tagja, köztük tíz országgyűlési képviselő is aláírta azt a dokumentumot, amelyben nehezményezik az egyre durvább belső harcokat. A belső levelezőlistákon ugyanis - az ezeken megjelenő üzeneteket lényegében valamenynyi párttag láthatja - patkánynak, politikai prostituáltnak, sőt drogos „k...vának” és „sz...rkavarónak” nevezték egymást a tagok. Az LMP-n belüli feszültség odáig fajult, hogy egyes párttagok úgy vélekedtek, mások elől „el kell szívni a levegőt”, „ki kell őket füstölni a pártból”, „el kell vágni a torkukat”. Az indulatokat csillapítani hivatott levelet aláírta Schiffer András, Karácsony Gergely, Kaufer Virág, valamint Scheiring Gábor is; úgy vélik, a párt sorsa is megpecsételődhet, ha az LMP nem változtat belső működésén. Schiffer András lapunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy már önmagában az is káros, hogy a belső levelezések rendre a nyilvánosság elé kerülnek, holott a Lehet Más a Politikán belül nincs több konfliktus, mint más politikai erő esetében. Schiffer András problémának nevezte ugyanakkor, hogy három kampányon vannak túl, ez szerinte egyfajta fáradtságot és kimerültséget okoz, amelynek egyik velejárója a személyeskedő hangnem. Schiffer Andrásék levelében egyébként az áll, hogy „az LMP mint szervezet ma nagyon rossz állapotban van. Miközben a párt kívülről nézve fokozatosan erősödik, (...) addig belülről olyan konfliktusok bénítják, amelyeket sokszor azok sem értenek pontosan, akik részt vesznek bennük”. Gyurcsány fülkeforradalma A volt miniszterelnök a jelenlegi MSZP-nek már nem kíván elnöke lenni ListasiK LÁSZLÓ_______________ Nagy politikai és erkölcsi sikerként értékelte a Demokratikus Koalíció platform által kezdeményezett pártszavazást Gyurcsány Ferenc, amelyen szerinte több mint kilencezren vettek részt, az igenek aránya pedig hétezer felett lesz. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott: a pártszavazás alakulása a legvérmesebb reményeiket is meghaladta. - Ha tetszik, ez a szocialisták belső fülkeforradalma - fogalmazott. A politikus úgy vélte, ennek üzenete, hogy a párt változást akar, és ezen a pártszavazás pártjogi eredménye sem változtat, vagyis az, hogy az igenek száma eléri-e a párttagok létszámának 25 százalékát. - A pártszavazás azt üzeni a párt vezetésének, hogy mélyebb és gyorsabb átalakulás kell - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány kérdésre válaszolva azt mondta, a „politikailag belátható jövőben” politikus szeretne maradni, de a jelenlegi MSZP-nek már nem kíván elnöke lenni. Kiemelte: a demokratikus ellenzék megszervezésére törekszik úgy, hogy annak láttán 2014-ben a mostani kormánytöbbségnek „beleremegjen a lába”. Egy másik reakciójában ugyanakkor úgy vélekedett, valószínűleg már nem lesz miniszterelnök. A pártszavazás eredményességéhez az szükséges, hogy a 32 ezer regisztrált párttag több mint negyede, vagyis nyolcezer párttag azonosan válaszoljon a kérdésekre. Eredményhirdetés a szombati választmányi ülésen lesz. A múlt szerdán kezdődött pártszavazáson a Magyar Szocialista Párt tagjai arról dönthettek, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket. Véleményt mondhattak arról, hogy tisztségviselőiknek kötelezően vagyonnyilatkozatot kelljen tenniük, egy kérdés a pártgazdálkodás átláthatóbbá tételére vonatkozott, egy pedig a párton belüli funkcióhalmozás ellen lé FOTÖ: TÓTH TIBOR pett fel. Gyurcsány: Mélyebb és gyorsabb átalakulás kell Morvaiból kérnek, a Jobbikból nem Az EP-képviselő megfigyelő lett • Nem hatja át a szabadság szelleme a pártot? fr Bodacz____________________ A Jobbikkal semmiképpen nem dolgozna együtt az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Heinz-Christian Strache. A politikus szerint - aki az egyik élharcosa az európai jobboldali pártokat összefogni szándékozó együttműködésnek - a Jobbikot nem hatja át a szabadság szelleme. Morvai Krisztinával, a magyar radikális párt listavezetőjeként strasbourgi széket elnyerő képviselővel szemben viszont nincs kifogása Strachénak. A tavaly ősszel megalakult Szövetség az Európai Szabadságért nevű csoportot radikális és euroszkeptikus pártok alkotják. Morvai, ellentétben a Jobbikkal, az FPÖ mellett részt vehet a formáció munkájában - igaz, egyelőre csak megfigyelőként. Strache egy tegnapi sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy bár Morvai Krisztina jobbikos listavezetőként jutott európai parlamenti székhez, mégis független képviselő, aki nem tagja a radikális pártnak. Hogy a Jobbik és Morvai Krisztina között milyen feszültségeket kelt, ha a képviselőnő csatlakozik ahhoz a szervezethez, amely a Vona Gábor-féle politikai erővel szóba sem akar állni, azt egyelőre csak találgatni lehet. A Heinz- Christian Strache által vezetett FPÖ egyébként manapság távolról sem ugyanaz a párt, mint ami volt az autóbalesetben elhunyt Jörg Haider elnöksége idején. A radikális jobboldali attitűd ugyan bizonyos szempontból megmaradt, de már inkább jellemző rá egyfajta nemzeti mázzal leöntött liberalizmus. Nem véletlen, hogy az Osztrák Szabadságpártot már egyre kevésbé nevezik szélsőségesnek, pláne fasisztának, pedig Jörg Haider elnöksége idején ezek még a finomabb jelzők közé tartoztak. A szövetséget a strasbourgi parlament elnöksége „európai szintű politikai pártként” könyvelte el. Ez nemcsak azt jelenti, hogy önálló erőként jelenhet meg a közösség politikai porondján, hanem van egy nem elhanyagolandó járulékos hozadéka is, mégpedig az, hogy központi támogatásra is jogosult. Nem is kevésre: az idén 372 ezer euróra, százmillió forintnyi összegre. Rezidensek jövőjéről egyeztettek Még mindig nem tudni, biztosít-e forrást a kabinet az orvosbérek emelésére Mi Munkatársunktól__________ Egyeztetéseket kezdett a rezidensek jövőjéről Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint az orvosképzés sikerágazatnak számít Magyarországon. Jelenleg az összes orvosi egyetemen többségben vannak a külföldi hallgatók, hiszen az itt végzők külföldön is piacképesek - jelentette ki. Az államtitkár, valamint Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter tegnap fogadta a szakma képviselőit, hogy a képzésben szükséges változtatásokról tárgyaljanak. Szócska hangsúlyozta: a képzési rendszer átalakításának szakmai és pénzügyi tétje is van. Remélik, a harmadik negyedévben megjelenhetnek a képzésben részt vevőket ösztönző EU-s pályázatok is. Az egyeztetéseket háromfordulósra tervezik. Tegnap a képzés tartalmi elemeiről, a következő találkozón pedig a szakmai lehetőségekről konzultálnak. A harmadik egyeztetés témája lesz a jövedelem kérdése, így továbbra sem tudni: a kormány kíván-e forrást biztosítani az orvosbérek emelésére, s ha igen, mennyit és miből. Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint a képzésről folytatott egyeztetéseknek addig nem lesz eredményük, amíg az oktatók és a rezidensek is megélhetési küzdelemben állnak. Mint mondta, a képzés színvonala is azért romlott, mert már a tapasztalt kollégák is elhagyják az országot. Kiemelte: az államvizsgázók szerint sem megfelelő az egyetemek gyakorlati képzése, sokan nem is találkoznak oktatójukkal. Réthelyi és Szócska a tárgyalóasztalnál. A rezidensek szerint már a tapasztalt doktorok is elhagyják az országot fotó: hegedűs Márta 32011. július L, péntek I!I*IIli 1(1 " ’;ih ' 'ti Elnököt választ a Fidesz kongresszusa A politikai bulvár szempontjából eseménytelen tisztújító kongresszusra készül vasárnap a Fidesz a budai Millenárison. Nem várható változás a párt vezetésében: az elnöki posztra újra Orbán Viktort jelölték, és tisztségükben maradhatnak az eddigi alelnökök is. Úgy tudjuk, Angela Merkel német kancellár levelének felolvasásával kezdődik a hét végi kongresszus. Szilágyi Richárd____________ Csaknem 1900 küldöttet várnak a Millenárisra, a Fidesz kongresszusára. A párt alapszabálya szerint a kongresszus kétévente választja meg elnökét, illetve az alelnökeit. Pártelnöknek újra Orbán Viktort, az alelnöki posztokra pedig 2009-hez hasonlóan most is Kósa Lajost, Pelczné Gáll Ildikót, Pokorni Zoltánt és Varga Mihályt jelölték. Rajtuk kívül Lázár János frakcióvezető, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti frakciójának vezetője és Kövér László választmányi elnök is tagja az elnökségnek. Információink szerint Angela Merkel német kancellár levelének felolvasásával kezdődik a kongresszus. Az elnökség nevében Kósa Lajos, a frakció képviseletében pedig Lázár János értékeli majd az eltelt két évet. A Millenárison felszólal még mások mellett Kövér László választmányi elnök is, majd a szavazások után beszédet mond az új elnök. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere lapunknak adott interjújában nemrégiben egyértelművé tette, hogy nem várható változás a nagyobbik kormánypárt vezetésében. Kövér László pedig április végén nyilatkozott arról, hogy nem várható és nem is szükséges, hogy változzon a párt elnökségének összetétele vagy a pártelnök személye. Országos óvodaépítést indít a kormány Folytatás az 1. oldalról • A rendelkezésünkre álló infrastruktúrafejlesztési uniós forrás teljes keretét óvodafejlesztésre fordítjuk, így a hátrányos helyzetű településeken egy-két éven belül lehet elegendő férőhely - mondta lapunknak Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára. Rövid időn belül várhatóan 16 milliárd forintra szóló EU-pályázatot írnak ki óvodafejlesztésre, elsősorban új óvoda építésére. Felmérést végeztek arról, milyen mértékű a férőhelyhiány, és mely országrészekben a legsúlyosabb a helyzet. Eszerint országos átlagban az óvodai férőhely-kihasználás 90 százalékos, szerte az országban mintegy 34 ezer üres férőhely van. Ezek azonban rendkívül egyenetlenül oszlanak el, van, ahol a kelleténél több a hely, máshol azonban kevés, és akad olyan település is, ahol egyáltalán nincs óvoda. Ráadásul most csak az óvodáskorú gyerekek 84 százaléka jár ilyen intézménybe, de a hároméves kortól történő kötelező óvodáztatás bevezetésével ez az arány is nőne. 49 olyan település van, ahol legalább húsz óvodáskorú gyermek él, de nincs óvoda, és 12 településen 15 olyan óvoda működik, amelynek a kihasználtsága 130 százalékos, ami kritikusnak mondható. A hátrányos helyzetű, főként észak-magyarországi települések mellett súlyos férőhelyhiányt tapasztaltak több nagyvárosban, és rossz a helyzet Budapest egyes kerületeiben, például Buda több részén. A pályázatok által a hátrányos helyzetű településeken épül majd óvoda. A nagyvárosokban és a fővárosban tapasztalt férőhelyhiányt szabálylazítással és átmenetileg a családi napközik fokozott támogatásával oldják meg. A családi napközik támogatásának két formája lehetséges: az erőteljesebb állami támogatás és az önkormányzatok ösztönzése arra, hogy támogató szerződést kössenek a napköziket működtető szervezetekkel. A szabálylazítás azt jelenti majd, hogy rendezett szociális hátterű, kulturált körülmények között élő gyermek a szülő kérésére felmentést kaphat az óvodalátogatás alól. A kérelmeket a védőnők bírálnák el. Most ötéves kortól kötelező az óvoda. A három- vagy négyéves óvodáskorú gyermek felvételi kérelmét férőhely hiányában elutasíthatják, kivéve, ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Az új közoktatási törvény koncepciója hároméves kortól tenné kötelezővé az óvodába járást.