Magyar Nemzet, 2011. július (74. évfolyam, 178-207. szám)

2011-07-01 / 178. szám

Konfliktusok bénítják az LMP-t M Munkatársunktól___________ D­urva belharcok dúlnak az LMP-ben, legalábbis erre le­het következtetni abból a levélből, amely az Egyenlítő TV blogon je­lent meg. Az LMP negyvenkilenc tagja, köztük tíz országgyűlési képviselő is aláírta azt a doku­mentumot, amelyben nehezmé­nyezik az egyre durvább belső harcokat. A belső levelezőlistákon ugyanis - az ezeken megjelenő üzeneteket lényegében valameny­­nyi párttag láthatja - patkánynak, politikai prostituáltnak, sőt dro­gos „k...vának” és „sz...rkava­rónak” nevezték egymást a tagok. Az LMP-n belüli feszültség odáig fajult, hogy egyes párttagok úgy vélekedtek, mások elől „el kell szívni a levegőt”, „ki kell őket füs­tölni a pártból”, „el kell vágni a torkukat”. Az indulatokat csillapítani hi­vatott levelet aláírta Schiffer And­rás, Karácsony Gergely, Kaufer Vi­rág, valamint Scheiring Gábor is; úgy vélik, a párt sorsa is megpe­csételődhet, ha az LMP nem vál­toztat belső működésén. Schiffer András lapunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy már önmagában az is káros, hogy a belső levelezések rendre a nyil­vánosság elé kerülnek, holott a Lehet Más a Politikán belül nincs több konfliktus, mint más politi­kai erő esetében. Schiffer András problémának nevezte ugyanak­kor, hogy három kampányon van­nak túl, ez szerinte egyfajta fá­radtságot és kimerültséget okoz, amelynek egyik velejárója a sze­mélyeskedő hangnem. Schiffer Andrásék levelében egyébként az áll, hogy „az LMP mint szervezet ma nagyon rossz állapotban van. Miközben a párt kívülről nézve fokozatosan erősödik, (...) addig belülről olyan konfliktusok bénít­ják, amelyeket sokszor azok sem értenek pontosan, akik részt vesz­nek bennük”. Gyurcsány fülkeforradalma A volt miniszterelnök a jelenlegi MSZP-nek már nem kíván elnöke lenni ListasiK LÁSZLÓ_______________ N­agy politikai és erkölcsi si­kerként értékelte a Demok­ratikus Koalíció platform ál­tal kezdeményezett pártszavazást Gyurcsány Ferenc, amelyen sze­rinte több mint kilencezren vettek részt, az igenek aránya pedig hét­ezer felett lesz. A volt miniszterel­nök úgy fogalmazott: a pártszava­zás alakulása a legvérmesebb re­ményeiket is meghaladta. - Ha tetszik, ez a szocialisták belső fül­keforradalma - fogalmazott. A politikus úgy vélte, ennek üzene­te, hogy a párt változást akar, és ezen a pártszavazás pártjogi ered­ménye sem változtat, vagyis az, hogy az igenek száma eléri-e a párttagok létszámának 25 száza­lékát. - A pártszavazás azt üzeni a párt vezetésének, hogy mélyebb és gyorsabb átalakulás kell - je­lentette ki Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány kérdésre válaszolva azt mondta, a „politikailag belát­ható jövőben” politikus szeretne maradni, de a jelenlegi MSZP-nek már nem kíván elnöke lenni. Ki­emelte: a demokratikus ellenzék megszervezésére törekszik úgy, hogy annak láttán 2014-ben a mostani kormánytöbbségnek „beleremegjen a lába”. Egy másik reakciójában ugyanakkor úgy vé­lekedett, valószínűleg már nem lesz miniszterelnök. A pártszavazás eredményessé­géhez az szükséges, hogy a 32 ezer regisztrált párttag több mint ne­gyede, vagyis nyolcezer párttag azonosan válaszoljon a kérdések­re. Eredményhirdetés a szombati választmányi ülésen lesz. A múlt szerdán kezdő­dött pártszavazáson a Magyar Szocia­lista Párt tagjai arról dönthettek, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnökö­ket. Véleményt mondhattak arról, hogy tisztségviselőiknek kötele­zően vagyonnyilatkozatot kelljen tenniük, egy kérdés a pártgazdál­kodás átláthatóbbá tételére vo­natkozott, egy pedig a párton belüli funkcióhalmozás ellen lé­­ FOTÖ: TÓTH TIBOR pett fel. Gyurcsány: Mélyebb és gyorsabb átalakulás kell Morvaiból kérnek, a Jobbikból nem Az EP-képviselő megfigyelő lett • Nem hatja át a szabadság szelleme a pártot? fr Bodacz____________________ A Jobbikkal semmiképpen nem dolgozna együtt az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Heinz-Christian Strache. A politi­kus szerint - aki az egyik élharco­sa az európai jobboldali pártokat összefogni szándékozó együttmű­ködésnek - a Jobbikot nem hatja át a szabadság szelleme. Morvai Krisztinával, a magyar radikális párt listavezetőjeként strasbourgi széket elnyerő képviselővel szem­ben viszont nincs kifogása Stra­­chénak. A tavaly ősszel megalakult Szö­vetség az Európai Szabadságért nevű csoportot radikális és euro­­szkeptikus pártok alkotják. Mor­vai, ellentétben a Jobbikkal, az FPÖ mellett részt vehet a formáció munkájában - igaz, egyelőre csak megfigyelőként. Strache egy teg­napi sajtótájékoztatón azt hangsú­lyozta, hogy bár Morvai Krisztina jobbikos listavezetőként jutott európai parlamenti székhez, még­is független képviselő, aki nem tagja a radikális pártnak. Hogy a Jobbik és Morvai Krisz­tina között milyen feszültségeket kelt, ha a képviselőnő csatlakozik ahhoz a szervezethez, amely a Vo­­na Gábor-féle politikai erővel szó­ba sem akar állni, azt egyelőre csak találgatni lehet. A Heinz- Christian Strache által vezetett FPÖ egyébként manapság távolról sem ugyanaz a párt, mint ami volt az autóbalesetben elhunyt Jörg Haider elnöksége idején. A radi­kális jobboldali attitűd ugyan bi­zonyos szempontból megmaradt, de már inkább jellemző rá egyfajta nemzeti mázzal leöntött liberaliz­mus. Nem véletlen, hogy az Oszt­rák Szabadságpártot már egyre kevésbé nevezik szélsőségesnek, pláne fasisztának, pedig Jörg Hai­der elnöksége idején ezek még a finomabb jelzők közé tartoztak. A szövetséget a strasbourgi parlament elnöksége „európai szintű politikai pártként” köny­velte el. Ez nemcsak azt jelenti, hogy önálló erőként jelenhet meg a közösség politikai porondján, hanem van egy nem elhanyago­landó járulékos hozadéka is, még­pedig az, hogy központi támoga­tásra is jogosult. Nem is kevésre: az idén 372 ezer euróra, százmillió forintnyi összegre. Rezidensek jövőjéről egyeztettek Még mindig nem tudni, biztosít-e forrást a kabinet az orvosbérek emelésére Mi Munkatársunktól__________ E­gyeztetéseket kezdett a rezi­densek jövőjéről Szócska Mik­lós egészségügyért felelős államtit­kár, aki szerint az orvosképzés si­kerágazatnak számít Magyarorszá­gon. Jelenleg az összes orvosi egye­temen többségben vannak a külföl­di hallgatók, hiszen az itt végzők külföldön is piacképesek - jelentet­te ki. Az államtitkár, valamint Rét­helyi Miklós nemzeti erőforrás mi­niszter tegnap fogadta a szakma képviselőit, hogy a képzésben szük­séges változtatásokról tárgyaljanak. Szócska hangsúlyozta: a képzési rendszer átalakításának szakmai és pénzügyi tétje is van. Remélik, a harmadik negyedévben megjelen­hetnek a képzésben részt vevőket ösztönző EU-s pályázatok is. Az egyeztetéseket háromfordulósra tervezik. Tegnap a képzés tartalmi elemeiről, a következő találkozón pedig a szakmai lehetőségekről konzultálnak. A harmadik egyezte­tés témája lesz a jövedelem kérdése, így továbbra sem tudni: a kormány kíván-e forrást biztosítani az orvos­bérek emelésére, s ha igen, mennyit és miből. Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint a képzésről folytatott egyeztetések­nek addig nem lesz eredményük, amíg az oktatók és a rezidensek is megélhetési küzdelemben állnak. Mint mondta, a képzés színvonala is azért romlott, mert már a tapasz­talt kollégák is elhagyják az orszá­got. Kiemelte: az államvizsgázók szerint sem megfelelő az egyetemek gyakorlati képzése, sokan nem is találkoznak oktatójukkal. Réthelyi és Szócska a tárgyalóasztalnál. A rezidensek szerint már a tapasztalt doktorok is elhagyják az országot fotó: hegedűs Márta 32011. július L, péntek I!I*IIli 1(1 " ’;ih ' 'ti Elnököt választ a Fidesz kongresszusa A politikai bulvár szempontjá­ból eseménytelen tisztújító kongresszusra készül vasár­nap a Fidesz a budai Millená­rison. Nem várható változás a párt vezetésében: az elnöki posztra újra Orbán Viktort je­lölték, és tisztségükben ma­radhatnak az eddigi alelnökök is. Úgy tudjuk, Angela Merkel német kancellár levelének fel­olvasásával kezdődik a hét vé­gi kongresszus.­ ­ Szilágyi Richárd____________ C­saknem 1900 küldöttet vár­nak a Millenárisra, a Fidesz kongresszusára. A párt alapszabá­lya szerint a kongresszus kétéven­te választja meg elnökét, illetve az alelnökeit. Pártelnöknek újra Or­bán Viktort, az alelnöki posztokra pedig 2009-hez hasonlóan most is Kósa Lajost, Pelczné Gáll Ildikót, Pokorni Zoltánt és Varga Mihályt jelölték. Rajtuk kívül Lázár János frakcióvezető, Szájer József, a Fi­desz európai parlamenti frakciójá­nak vezetője és Kövér László vá­lasztmányi elnök is tagja az elnök­ségnek. Információink szerint Angela Merkel német kancellár levelének felolvasásával kezdődik a kong­resszus. Az elnökség nevében Kó­sa Lajos, a frakció képviseletében pedig Lázár János értékeli majd az eltelt két évet. A Millenárison fel­szólal még mások mellett Kövér László választmányi elnök is, majd a szavazások után beszédet mond az új elnök. Kósa Lajos, Debrecen polgár­­mestere lapunknak adott interjú­jában nemrégiben egyértelművé tette, hogy nem várható változás a nagyobbik kormánypárt vezetésé­ben. Kövér László pedig április vé­gén nyilatkozott arról, hogy nem várható és nem is szükséges, hogy változzon a párt elnökségének összetétele vagy a pártelnök sze­mélye. Országos óvodaépítést indít a kormány Folytatás az 1. oldalról • A rendelkezésünkre álló infrastruk­túrafejlesztési uniós forrás teljes keretét óvodafejlesztésre fordítjuk, így a hátrányos helyzetű települése­ken egy-két éven belül lehet elegen­dő férőhely - mondta lapunknak Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőfor­rás Minisztérium közoktatásért fe­lelős helyettes államtitkára. Rövid időn belül várhatóan 16 milliárd fo­rintra szóló EU-pályázatot írnak ki óvodafejlesztésre, elsősorban új óvoda építésére. Felmérést végez­tek arról, milyen mértékű a férő­­helyhiány, és mely országrészekben a legsúlyosabb a helyzet. Eszerint országos átlagban az óvodai férő­hely-kihasználás 90 százalékos, szerte az országban mintegy 34 ezer üres férőhely van. Ezek azonban rendkívül egyenetlenül oszlanak el, van, ahol a kelleténél több a hely, máshol azonban kevés, és akad olyan település is, ahol egyáltalán nincs óvoda. Ráadásul most csak az óvodáskorú gyerekek 84 százaléka jár ilyen intézménybe, de a három­éves kortól történő kötelező óvo­dáztatás bevezetésével ez az arány is nőne. 49 olyan település van, ahol legalább húsz óvodáskorú gyermek él, de nincs óvoda, és 12 településen 15 olyan óvoda működik, amelynek a kihasználtsága 130 százalékos, ami kritikusnak mondható. A hát­rányos helyzetű, főként észak-ma­gyarországi települések mellett sú­lyos férőhelyhiányt tapasztaltak több nagyvárosban, és rossz a hely­zet Budapest egyes kerületeiben, például Buda több részén. A pályázatok által a hátrányos helyzetű településeken épül majd óvoda. A nagyvárosokban és a fő­városban tapasztalt férőhelyhiányt szabálylazítással és átmenetileg a családi napközik fokozott támoga­tásával oldják meg. A családi nap­közik támogatásának két formája lehetséges: az erőteljesebb állami támogatás és az önkormányzatok ösztönzése arra, hogy támogató szerződést kössenek a napköziket működtető szervezetekkel. A sza­bálylazítás azt jelenti majd, hogy rendezett szociális hátterű, kultu­rált körülmények között élő gyer­mek a szülő kérésére felmentést kaphat az óvodalátogatás alól. A kérelmeket a védőnők bírálnák el. Most ötéves kortól kötelező az óvoda. A három- vagy négyéves óvodáskorú gyermek felvételi ké­relmét férőhely hiányában elutasít­hatják, kivéve, ha a gyermek hal­mozottan hátrányos helyzetű. Az új közoktatási törvény koncepciója hároméves kortól tenné kötelezővé az óvodába járást.

Next