Magyar Nemzet, 2011. szeptember (74. évfolyam, 239-268. szám)
2011-09-01 / 239. szám
Vállaljanak felelősséget a bankok is! Több szerénységet kért a „bankár elvtársaktól” Orbán Viktor a jegybankelnök azon kijelentéseire reagálva, miszerint felesleges megmenteni a devizahiteleseket. A kormányfő szerint elfogadhatatlan, hogy a rossz devizahitelkonstrukció minden következménye az emberekre zuhanjon. A Magyar Nemzeti Bank azt állítja: a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentum nem tartalmaz új megállapítást. M Vass-Gabay Dorka______________ Így gondolkodnak a bankárok - fogalmazott Orbán Viktor az MR1-Kossuth rádió tegnap reggeli műsorában a jegybankelnök devizahitelesekről szóló kijelentését kommentálva. Ismeretes: a WikiLeaks internetes portálon nyilvánosságra hozott bizalmas távirat szerint Simor András a devizahitelesek megsegítéséről 2008-ban az amerikai nagykövetnek, April H. Foley-nak azt mondta: felesleges a segítség, mert a magyaroknak meg kell tanulniuk, hogy nincs ingyenebéd. A miniszterelnök szerint ezek a bankárember szavai, ezért is nem szabad odaengedni őket semmilyen politikai pozícióba, ahol emberek sorsáról döntenek. Egy bankár soha nem fogja megérteni, mit jelent az, hogy senkit nem szabad az út szélén hagyni. Orbán Viktor kiemelte: az biztos, hogy a leckét meg kell tanulni, ám ez a bankokra is vonatkozik, nekik is részt kell vállalniuk abból a teherből, amelyet a korábbi, elhibázott devizahitel-politika ma jelent. A WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentum egyetlen olyan megállapítást sem tartalmaz, amely nyilvánosan ne hangzott volna el 2008-ban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről - reagált lapunk megkeresésére a jegybank. Közleményükben ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a 2008. év végi gazdasági helyzet, különös tekintettel a forint árfolyamára, jelentősen különbözött a jelenlegitől. Állításuk szerint a jegybank évek óta elkötelezett az átlátható hitelezési környezet kialakítása mellett, ezért számos, a devizahitelezés kockázatait csökkentő javaslatot tett. Ennek némiképp ellentmond Király Júlia alelnök tavaly októberi kijelentése, amely szerint semmiképp sem a devizahitelesek megmentése a jó megoldás a jelenlegi helyzetben, hiszen senki nem adott felhatalmazást arra, hogy választói, adófizetői pénzből egy szűk réteget húzzanak ki a bajból. Simor András MNB-elnök egyébként 2008-ban az MR1- Kossuth rádióban is elmondta: az üzleti életben nincs ingyenebéd. A devizahitelesek helyzetéről két hete úgy fogalmazott: a svájci frank erősödésének a hatásait a kormány otthonvédelmi akcióterve, illetve a különböző bankok otthonvédő programjai tompíthatják. ■ KÖTCSEI TALÁLKOZÓ: Ki tartozik kinek? címmel rendezik meg szeptember 10-én, szombaton a tizedik kötcsei találkozót a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében. A pikniken, amelyen elsősorban az ország gazdasági, pénzügyi helyzetéről lesz szó, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is felszólal - tudatta Balog Zoltán, az alapítvány kuratóriumának elnöke. (MTI) 32011. szeptember 1., csütörtök Belföld • Magyar Nemzet Éjjeli menedékhelyek a fővárosban Hajléktalanvita: az ombudsmani bírálatra építés a válasz • Módosult a budapesti zászló Fűtött utca elnevezéssel tegnap elindította a Fővárosi Közgyűlés a hajléktalanokat segítő legújabb programot. Az önkormányzat állami segítséggel még idén több száz fedélnélkülit helyezne el éjjeli menedékhelyeken. Az ügyben komoly vita alakult ki, ugyanakkor a kormánypárti többség tovább folytatta Budapest átalakítását, módosította a város új zászlaját is. Szabó Zsolt j elentős többséggel fogadta el a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén a hajléktalanok elhelyezését részben megoldó „fűtött utca” programot. Összességében csaknem 500 millió forintból három ingatlan átépítésével legalább 280- 350 fedélnélkülinek alakítanak ki éjjeli menedékhelyeket Újpesten, a Józsefvárosban és az I. kerületben. Az önkormányzat egyelőre 42,3 millió forintot különített el, a főpolgármester a Belügyminiszternél és a kormánynál kezdeményezi a beruházás kiemeltté minősítését, továbbá hogy azt a központi költségvetés finanszírozza. Az előterjesztést az LMP háromtagú frakciója nem támogatta, egyik fővárosi képviselőjük, Somfai Ágnes pedig lemondott eddigi „hajléktalanügyi megbízotti” pozíciójáról, amellyel korábban Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester bízta meg. A politikus azzal magyarázta döntését, hogy „a főváros vezetése egy hajléktalanokat kriminalizáló” rendeletet alkotott. Az ellenzéki képviselő tegnap felszólította a főpolgármestert, hogy Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa bírálata alapján a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül azt a rendeletet, amely 50 ezer forintig terjedő bírsággal fenyegeti az életvitelszerűen közterületeken élőket. Tarlós István leszögezte: nem ért egyet az ombudsmannal. Arra, hogy a hajléktalanbűnözésről szóló korábbi kijelentése kirekesztő lenne, Budapest vezetője azt válaszolta: nem minden hajléktalan bűnöző, de a csepeli tragédia figyelmeztető. Szerinte a súlyos társadalmi probléma szociális, de egyben rendészeti kérdés is. Egy további döntés alapján egységesek lehetnek a városban a kerékbilincselés szabályai. Eszerint az üzemképtelen, valamint a közúti forgalom biztonságát, a közbiztonságot veszélyeztető, szabálytalanul parkoló járműveket ezután elszállíttatnák. A képviselők elfogadták a BKV Zrt. konszolidált üzleti beszámolóját is, amelyből kiderült: a cég a tavalyi kormányzati és fővárosi támogatásoknak köszönhetően 610 millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt évet. Számos, könyv szerinti értéken több milliárd forint értékű, használaton kívüli korábbi gyermek- és ifjúságvédelmi ingatlant nyilvánítottak forgalomképessé, amelyek eladásából bevételt remélnek. Bár az MSZP siralmasnak nevezte, hogy a főváros bérleti megállapodásokat köt a színházakkal. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és a színházak reagálásából kitűnt: nem járnak rosszul a kulturális intézmények. A képviselők döntöttek arról is, hogy a József Attila Színház adósságállományának rendezésére 393 millió forintot utalnak át szeptember 20-ig. Ebből 120 millió kamatmentes kölcsön, 169 milliót és a létszámleépítéshez kapcsolódó kiadásokra szánt 104 milliót pedig támogatásként biztosítják. A Mikroszkóp Színpad pénzügyi helyzetének év végéig történő rendezésére 36 milliós támogatást szavaztak meg, amely így még 25 előadást megtart december 31-ig. A közgyűlés minimálisan módosította Budapest nyár elején elfogadott zászlaját: a hadi jelképként alkalmazott farkasfogak ezután egymással szemben, háromszögek alkotta sávokat képezve szegélyezik a város címerét. Döntöttek a Római-parti gát fejlesztésének és a Széll Kálmán tér átépítésének további tervezéséről, a Móricz Zsigmond körtér forgalmának átalakításáról és a nagykörúti jelzőlámpák összehangolásáról is. ■ MEGFENEKLETT A BÁLNA. Felmondta tegnap a fővárosi önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződését a a CET nevű, bálnát idéző épületet kivitelező Porto Investment Hungary Kft. Mint ismert, a cég a Duna-part egykori közraktárait fejlesztené PPP- konstrukcióban, azaz magánbefektető bevonásával. A cég közleménye szerint a városháza szegte meg többször is súlyosan a szerződést. - Ha a főváros a 60 napos határidőn belül nem változtat szerződésszegő magatartásán, több mint 10 milliárd forintot kell fizetnie - fenyegetett a Porto. A 8 milliárd forintos beruházást tavaly át kellett volna adni. A Főpolgármesteri Hivatal közölte: keresik a megoldást, melynek révén akár a Porto közreműködése nélkül is mielőbb átadhatják a létesítményt. Lapunk úgy tudja, az Állami Számvevőszék feljelentése alapján az ügyben már a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja a büntetőeljárást. Ilyen lesz Budapest új zászlaja a Fővárosi Közgyűlés tegnapi döntése nyomán fotó: nagy Béla Bizonytalan kórházátadások Nem tudni, milyen feltételekkel kerülhetnének állami működtetésbe az intézmények Az utolsó pillanatban, a Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdete előtt Tarlós István főpolgármester visszavonta azt az előterjesztést, amellyel megkezdődtek volna az érdemi tárgyalások a fővárosi kórházak állami kézbe adásáról. Ezzel ismét megmutatkozott a folyamatot jellemző bizonytalanság. Szabó Zsolt-Zivkovics Natália Egyesek szerint az előterjesztés visszavonását Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár kérte, miután találkozott Tarlós Istvánnal, de nem sikerült vele megegyezni az anyagi kérdésekről. Ismert: a főváros azt szerette volna, ha az állam ellentételezi azt az öszszeget, amellyel az önkormányzat az elmúlt években hozzájárult a fekvőbeteg-ellátó intézmények működéséhez, fejlesztéséhez. Erre azonban nincs pénz. Más hírek szerint az előterjesztés visszavonásának az oka inkább az, hogy belátták, a javaslat egyes elemei törvénysértők. Sokan azt a mellékletet kritizálták, amely már most megvonta volna a kórházvezetők önállóságát. Számukra ugyanis beszámolási kötelezettséget írtak volna elő, azaz, szinte minden lépésükről tájékoztatniuk kellett volna az állami egészségügyi háttérintézmények összevonásával létrehozott Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet. A főpolgármester lapunk kérdésére úgy fogalmazott: - Az utolsó pillanatban értesültem arról, hogy az intézmények átadásának nincs meg a jogi háttere, s további egyeztetések szükségesek. Annak is szerepe lehetett a dolgok alakulásában, hogy miközben az érdekek egymásnak feszülnek. Pesti Imre, a fővárosi kormányhivatal vezetője tényként közölte a sajtóban: az átvett kórházak a kormányhivatalok alá kerülnek. Szócska Miklós egy tegnapi szakmai konferencián úgy fogalmazott: nem száll be abba a „műsorba”, hogy hová kerülnek az intézmények. Ugyanakkor nevet nem említve, de jól azonosíthatóan Pestinek üzent vissza. Azt mondta: „Az, aki most olyanokat üzen, hogy bibibí, enyémek lesznek a kórházak, az valójában a beszállítóknak, és a befolyásos köröknek üzen, hogy továbbra is vele kell tárgyalni. Ez azt mutatja, továbbra is érvényes az a beszállítói érdekrendszer, amely két évtized alatt képtelen volt elérni, hogy központosított beszerzéssel vegyék a kórházak a gyógyszert és az energiát.” Az előterjesztés visszavonásáról Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász úgy fogalmazott: mindez azt jelzi, hogy tévedtek azok, akik azt gondolták, egyszerű lesz az intézmények állami fenntartásba vétele. Mint mondta, hosszú időt vesz igénybe a részletek megtárgyalása, az erről szóló vita azonban leköti az erőforrásokat. Sinkó Eszter szerint még mindig nem késő visszalépni a tervektől, mert a kórházak átvétele szerinte nem oldja meg az ellátórendszer súlyos gondjait. A szakember úgy fogalmazott a tegnapi konferencián: vészforgatókönyvet kell csinálni az egészségügyben. Az egyébként jó elgondolásokat tartalmazó Semmelweis-terv már nem elegendő. Olyan rossz a helyzet, hogy a belső tartalékokhoz kell nyúlni, s le kell építeni a kórházi kapacitásokat. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy fogalmazott, annyira komoly gondok vannak az ellátórendszerben, hogy minden nap halogatás újabb problémákat okoz. Ha már megszületett a kormányzati döntés az intézmények állami működtetésbe adásáról, akkor azt mielőbb, lehetőleg az év fordulójával meg kell lépni. Rácz Jenő hozzátette, körülbelül hatvanmilliárd forint lesz az év végére a kórházak adósságállománya. - Ezt a pénzt ki kell fizetni a beszállítóknak, egyébként még készpénzért sem kapunk árut. Az intézményeknek feltétlenül pluszforrásra van szükségük - szögezte le. ■ SZERKEZETVÁLTÁS: Körülbelül húsz funkcióváltó kórházzal számolunk, az első körös listára tizenhét került fel, közülük öttel tárgyaltunk, s négy igent is mondott - fogalmazott Szócska Miklós. - Ezek lesznek azok a gyógyintézetek, amelyekben javarészt megszűnik a „hagyományos” aktív ellátás, s helyette például krónikus ápolás vagy éppen egynapos sebészeti ellátás lesz. Bizonyos esetekben funkcióváltást, míg más helyeken erőforrás-koncentrációt kell alkalmazni. A periférián lévő, fenntarthatatlan kórházaknál pedig más intézményhez történő integrációt fogunk javasolni. Az átalakítások még ebben a fél évben megkezdődhetnek - tette hozzá. Nehéz szülésnek ígérkezik a kórházátadás FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Szanyi Tibor nem kér bocsánatot . Puhái Tamás___________________ Szanyi Tibor szerint belefér az internet stílusába az, amit Rédly Elemér győri katolikus plébánosról és Bock József borászról írt kedden egy közösségi oldalon. Ezért az MSZP-s politikus lapunknak azt mondta: nincs miért elnézést kérnie. Ismert, Szanyi az államadósság elleni alapba befizető Rédlyről és Bockról azt írta: „Orbánék nemzeti gyűjtést indítottak sok ezer milliárd forintnyi államadóssággal szemben. Mennyi jött össze??? Pár millió, amit a félbolond Bock József meg valami síbolós pap dobott össze. Nota bene, egy papnak nem lehet pénze, legfeljebb ha kilopja az eklézsia kasszájából.” Szanyi úgy látja: a „síbolós pap” a maga módján megállja a helyét, mert egy egyházi személy nem rendelkezhet ilyen pénzforrásokkal. Úgy vélte, Bock József, akivel barátságban van, jót mosolyogna a „félbolondos” kiszóláson. Bock József viszont lapunknak elszomorítónak nevezte, hogy egyes politikusok ilyen stáusban foglalkoznak a hazánkat sújtó államadósság ügyével. Ki mint él, úgy ítél - ezt már Rédly Elemér mondta Szanyi sértéseire. A katolikus plébános szerint a politikus nem ismeri őt, s tájékozatlanul ír le olyan dolgokat, amik nem fedik a valóságot. Rámutatott: főiskolai tanárként kapott fizetéséből, s nyugdíjából tette félre azt az összeget, amit befizetett az államadósság elleni alapba. Az Összefogás az államadósság ellen alap ötlete Rédlytől származik, aki egymilliót fizetett be. A legtöbbet, nyolcmillió forintot eddig Bock József adta.