Magyar Nemzet, 2012. november (75. évfolyam, 299-327. szám)
2012-11-09 / 306. szám
Nyelvtanítás: szigorú feltételek Folytatás az 1. oldalról Kitérnek arra is, hogy a vizsgaszintek meghatározására a hagyományos alapfok, középfok és felsőfok terminológia helyett inkább a közös európai referenciakeret skálájának megnevezéseit tanácsos alkalmazni, ám nyelvtanárok szerint ez nem a legjobb ötlet. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke azt mondta lapunknak: elfogadják, hogy a fenntartó minőségi követelményeket fogalmazzon meg az iskolákkal szemben, ám fontosnak tartják, hogy szakmai, pedagógiai szempontból értelmes feltételeket szabjanak. A közös európai referenciakeret egy olyan központi, standardizált szempontrendszer, amely függetlenül attól, hogy ki hol tanulta a nyelvet, mindenkivel szemben ugyanazokat a követelményeket támasztja. A probléma csak az, hogy felnőtteknek készült, és alkalmatlan arra, hogy a gyerekek nyelvtudását mérjük vele, mivel az egyes tudásszintekhez tartozó meghatározások felnőtt élethelyzetekhez kötődnek. Egy tízéves gyerek tudását például nehéz az alapján lemérni, hogy megérteti-e magát egy banki szituációban, hiszen az életkorából kifolyólag lehet, hogy még nem is járt bankban - jegyezte meg Rozgonyi. A stratégiával kapcsolatban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egyébként a napokban közölte, egyelőre nincs napirenden a dokumentum elfogadása, az csak munkaanyag. ■ BALOG ZOLTÁN TÁRGYAL. A tárgyalások azonnali megkezdését javasolja a pedagógusok sztrájkbizottságának követeléseiről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - tudatta tegnap Mendrey László elnök, hozzátéve: információik szerint a kormány szerdai ülésén az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét, Balog Zoltánt jelölték meg a sztrájkbizottság tárgyalópartnereként. A Pedagógusok Szakszervezete közben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy elmarad a péntekre tervezett egyeztetés Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral, az új időpont és helyszín később derül ki. Ismert, a tanárok azt követelik, hogy januártól 20 százalékkal emeljék meg a közalkalmazottak bérét, és halasszák el az iskolák állami átvételét, valamint a pedagóguséletpályamodell bevezetését. (MTI) Balog Zoltán KORMÁNYPÁRTI MÓDOSÍTÓK. Számos ponton módosítanák a köznevelési intézmények átadásátvételéről szóló javaslatot fideszes országgyűlési képviselők Rögzítenék például, hogy települési önkormányzati társulás is működtethet iskolát illetve szeretnék hogy az önkormányzatok december 1-jéig hozhassanak döntést arról, hány technikai dolgozó munkaviszonya szűnjön meg az év végén. (MTI) Belföld2012. november 9., péntek Bajban van a Dévény-alapítvány Világhírű az agykárosult gyermekeket gyógyító módszer Az idén jelentősen csökkentek a Dévény Anna Alapítvány bevételei, így veszélybe került a nehéz anyagi körülmények között élő családok születési sérült gyermekeinek ingyenes gyógyítása. SZAI.AI I.ALIRA________________________ Veszélybe került a Dévény Anna Alapítvány működése és ezáltal a születési sérült gyerekek ingyenes gyógyítása, az idén ugyanis jelentősen, mintegy 25 millió forinttal csökkent az intézmény bevétele. Az alapítvány 22 éve világviszonylatban is egyedülálló módszerrel segíti az oxigénhiány miatt agykárosodást szenvedett, koraszülött, megkésett mozgásfejlődésű, valamint egyéb okokból mozgásszervi problémákkal küzdő csecsemőket és kisgyermekeket. Dévény Anna, az alapítvány szakmai vezetője hangsúlyozta, a kezelés eredményeként százból nyolcvan páciens meggyógyul. Rózsa Adrienne, az alapítvány egyik szakembere rámutatott: a kiemelkedően magas gyógyulási eredmények alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a kezelések negyedét támogatja, a fennmaradó részt azonban önállóan kell előteremteniük. Hangsúlyozta, a szülői adományok, valamint az adó egy százalékának felajánlásából befolyó összeg csökkenése miatt alapítványuk rákényszerült arra, hogy az idáig mindenkinek ingyenes vizsgálatokért a továbbiakban díjat kérjen, és az eddig háromezer forintos működési hozzájárulást négyezer forintra emelje. Az intézmény évről évre egyre több sérült gyermeket kezel, csak az idén 400 új kezelésre szoruló érintettet vettek fel. Miután egyre több a rászoruló család, ebben az évben száz gyermek szülei nem tudtak hozzájárulást fizetni. - Ahhoz ragaszkodunk, hogy a nehéz anyagi körülmények közt élő családok továbbra is ingyen részesülhessenek a kezelésben - szögezte le Dévény Anna. A támogatások növekedésével kapcsolatban az OEP nem kompetens, mivel az szakmapolitikai döntést igényel - reagált megkeresésünkre az egészségbiztosítási pénztár. Dévény Anna (balra): A nehéz anyagi körülmények között élő gyerekeknek ingyenes a kezelés fotó: Kocsis Zoltán B ISMÉI Színjáték a Játékszín körül Megfelelő áron kelt el a végelszámolás alatt álló társaság • A pályáztatás nem volt kötelező Titkosítás nem történt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egy független értékbecslő vagyonértékelését vette alapul, amikor a Játékszín Nonprofit Kft.-t Németh Kristóf színművésznek és három társának eladta - tudta meg lapunk. Az értékbecslő 2,9 millió forintban állapította meg a Játékszín árát, Némethék 3,1 millióért vették meg a teátrumot. nem.GYFsi Gábor______________ T egnap a Népszava cikksorozata után a 168 Óra is arról tájékoztatta olvasóit: Németh Kristóf és három üzlettársa „fillérekért” privatizálta az október 30-án újra megnyílt Játékszínt. A hetilap - akárcsak a Népszava - szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) azzal, hogy 3,1 millió forintért értékesítette a színházat üzemeltető Játékszín Nonprofit Kft.-t, irreálisan alacsony árat kért. A 168 Óra cikke azt állítja: az MNV Zrt. „tíz évre titkosította” az árbecslést, és beszámol arról a névtelen feljelentésről is, amely „az állami vagyon elherdálása” miatt érkezett a Fővárosi Főügyészséghez. Mint ismert, a Játékszín 1992 óta működött a kultusztárca fenntartásában, 2011-ben is mintegy 144 millió forint állami támogatást kapott. Tavaly december közepén a humán minisztérium kulturális államtitkársága a Budapesti Kamaraszínházzal és a Játékszínnel felbontotta a támogatói szerződését - az államtitkárságnak ugyanis egymilliárd forintot kellett megtakarítania. A két színház végül az évad befejezésére mégis kapott támogatást, a Játékszín 63,4 millió forintot, mégpedig január végén: azóta nyilvános, hogy a színházat működtető cégek végelszámolás alá kerülnek. A Játékszínben meg is fordult több külföldi befektető, hogy kulturális célokra miként lehetne hasznosítani a színházat, mégis, a volt igazgató, Balázsovits Lajos némi meglepetéssel vette tudomásul, hogy a színházat üzemeltető, végelszámolás alatt álló céget Németh Kristóf - az amúgy a Klubrádióban is műsort vezető - színész három társával október elején megvásárolta 3,1 millió forintért, hogy magánszínházként működtesse tovább. Mint a Magyar Nemzet megtudta: az MNV Zrt. a döntést előkészítéshez tartozó értékbecslést nem titkosította, az ugyanis a törvény szerint eleve nem nyilvános. Igaz, bizonyos esetekben ezalól lehet felmentést adni, az MNV Zrt. is épp ezt fontolgatta a Játékszín ügyében, ám a feljelentés miatt úgy döntött: ezek az iratok elsősorban a Fővárosi Főügyészséget illetik. Bár a Népszava és a 168 Óra szerint már a Játékszín neve is megér önmagában 50-100 millió forintot, egy cég, amelyik nem számíthat évente százmilliós állami támogatásra - enélkül pedig a nullszaldót sem érné el -, nevéért valójában semmilyen pénzt nem kaphat az üzleti szférában. Úgy tudjuk, a független értékbecslő 2,9 millió forintban állapította meg a Játékszín Nonprofit Kft. értékét, s mivel 25 millió forintnál kevesebbet ér, ezért nem volt törvényi kötelezettsége az MNV Zrt.-nek megpályáztatni a céget. Tavasz óta pedig bárki tehetett volna vételi ajánlatot a vagyonkezelőnél a fenntartó cégre. A balliberális lapokban „aranybányaként” feltüntetett Játékszín - az ingatlan Terézváros tulajdona - bérleti jogát 8,1 millió forintra árazta az értékbecslő, a világítást, hangosítást, színpadtechnikát - amelyet Balázsovitsék főkönyve 1,9 millió forintra taksált - 8,7 millió forintra értékelte fel. Egyéb pénzeszköze, követelése a cégnek: 7,2 millió forint. Az összesen mintegy 24 millió forint vagyonnal bíró Játékszín Nonprofit Kft. kötelezettsége, felmerülő további végelszámolási költsége azonban hozzávetőleg 21 millió forint, így jött ki az az eredmény, hogy 2,9 millió forintot ér a színházat működtető cég. Németh Kristófék a cég megvásárlásával nem beárazható kockázatokat is vállaltak: a Játékszínnél még nem volt átfogó adóhatósági vizsgálat. Bizonyítani kell majd azt is, hogy 2012 első fél évében a színház teljesítette az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött támogatói szerződésben vállaltakat, valamint elő kell teremtenie a 300 férőhelyes színház működési költségeit is - állami segítség nélkül. Németh Kristóf (balról a harmadik) és a Játékszín Nonprofit Kft-t megvásárló csapat fotó: Kéres Attila Késnek az igazgatói kinevezések : Munkatársunktól.________________ Az eredeti tervek szerint november elsejével kellett volna kinevezni az új főigazgatókat több tucat kórház élére, egyelőre azonban még nem hirdettek eredményt a pályázatokon. Úgy tudjuk, komoly belső viták zajlanak az ügyben még a kormánypárti frakción belül is. Összesen több mint hatvan - többségében városi - intézmény vezetői posztjára írt ki pályázatot a fenntartói jogokat gyakorló Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet. Korábban már pályázatot hirdettek 35 kórház főigazgatói posztjára, ezek közül azonban 11 eredménytelenül zárult. Időközben az is kiderült, hogy a törökbálinti tüdőgyógyintézet főigazgatói posztját elnyerő Mark Alexander Feder külföldi diplomája nem felel meg a kiírásnak, ezért végül összesen 12 intézmény főigazgatói székére kellett új pályázatot kiírni. Ezekkel együtt tehát több mint 60 intézménynél várják a döntést. A korábbi eredményhirdetésnél botrányt kavart, hogy az utolsó pillanatban a kormány úgy határozott: nem nevez ki 62 évnél idősebb vezetőt kórház élére. Úgy tudjuk, ezt az irányelvet - bár nem szerepelt feltételként a pályázati kiírásban - most is érvényesíteni akarják.