Magyar Nemzet, 2012. december (75. évfolyam, 328-356. szám)
2012-12-22 / 349. szám
Magyar Nemzet * Kitekintő 2012. december 22., szombat Több mint egy hete a Depardieu-ügy tartja izgalomban a francia közéletet. Pró és kontra vélemények látnak napvilágot arról, hogy a színész Franciaország elhagyását, sőt új állampolgárság felvételét fontolgatja. Nem az első és valószínűleg nem is az utolsó nagy név, amely távozik Franciaországból. Mí Pósi Tibor__________________ Catherine Deneuve, a francia film nagyasszonya, aki eléggé visszahúzódva él, és csak ritkán nyilvánít véleményt bármiféle francia vitában, a Libérationban védelmébe vette Gérard Depardieu-t. Abban a baloldali napilapban, amely teret engedett egy minden határt átlépő levélnek, amelyben bizonyos Phillippe Torreton színész alpári stílusban támadta a francia filmsztárt azért, mert Belgiumba teszi át lakhelyét, hogy így védekezzen a brutális francia adószabályokkal szemben. A Depardieu-ügy természetesen megosztja a közvéleményt. A francia baloldal részéről záporoztak a vádak a Depardieu-félékre, mondván, csak a maguk hasznát nézik, még gazdagabbá akarnak válni, nem szorult beléjük a szolidaritás szikrája sem. Voltak olyan szocialista hívők, akik egyenesen lehazaárulózták a pénzügyi okokból más lakhelyet választókat. Ám Torreton „forradalmi állásfoglalása” még ezeken is túlment, egyesek fordított „mccarthyzmust”, a baloldal fékevesztett hadjáratát látták a véleményében. Depardieu a baloldali politikai körök szemében amúgy sem szeretett személyiség, különösen azóta nem, hogy fellépett Sarkozy elnökválasztási kampányában. „Putyin már küldött nekem egy útlevelet” - így viccelődött Gérard Depardieu e héten a párizsi éttermében rendezett baráti ebéden, amelyen búcsúját ünnepelték Franciahontól. De mi váltotta ki e haragszómrádot a színész és a francia hatalomgyakorlók között? „Leadom önnek az útlevelemet. Nekünk nincs közös hazánk, én valódi európai, sőt világpolgár vagyok” - ezt válaszolta a múlt hét végén a Journal du Dimanche lapban megjelent nyit levelében Depardieu a francia kormányfőnek, Jean-Marc Ayraultnak, aki „szánalmasnak” nevezte a színész bejelentését, hogy átteszi lakhelyét Belgiumba. Egy hete Depardieu bejelentette, a szomszédos északi országba költözik, a francia határtól nem is oly messzire, úgy egy kilométerre, Néchinbe. A színész - akit legutóbb Asterix és Obelix legújabb kalandozásaiban láthattunk a filmvásznon - a közelmúltban vett is itt egy ingatlant. Csupán ebben a kisvárosban kétezer francia élvezi a Belgium nyújtotta sokkal barátságosabb adórendszert. Itt nincs vagyon- és ingatlanadó, örökösödéskor is jelentősen kevesebbet kell fizetni, mint odaát, és az önkormányzati elvonások is sokkal alacsonyabbak. A jobboldalhoz húzó színésznek a francia szocialisták által a közelmúltban elfogadott adórendszerrel gyűlt meg a baja, amely szerint 75 százalékos adó sújtja az egymillió eurón felüli kereseteket. A 63 éves Gérard Depardieu a francia filmművészet élő óriása. Az elmúlt 45 évben szinte megszámlálhatatlanul sok főszerep kötődik nevéhez. Nyitt levelében kifejtette, 14 éves korától, miután elhelyezkedett nyomdászsegédként, adófizető. Számításai szerint eddig 145 millió eurót fizetett be a francia adóhivatalnak. Jelenleg is 80 alkalmazottnak ad munkát, fizeti utánuk az illetéket. Lehet ezt szánalmasnak minősíteni - írta a művész, aki inkább a szocialisták kormányzására használna ilyen jelzőt. Láttunk már ilyet, az extravagáns, egyébként is nagyszájú művész majd megnyugszik, lehiggad, és rendeződik minden. A jelek szerint korántsem ez a helyzet, Depardieu ugyanis bejelentése szerint tényleg belga állampolgárságért folyamodott. A pénzügyi menedéket kereső franciáknak eddig Svájc volt az első számú letelepedési hely. A Bilan svájci gazdasági hetilap összegzése szerint az alpesi országban élő 300 legvagyonosabb személy közül 43 francia. Közülük 15-en milliárdosok, kezdve a francia Wertheimer, Louis-Dreyfus, Peugeot-tól a Benjamin de Rothschild családig, de találkozhatunk a művészvilág nagyjaival, Alain Delonnal, Isabelle Adjanival Johnny Hallyday-jel is. Sőt sportolók is itt élnek, például szinte kivétel nélkül az egész francia teniszválogatott. Az új célpont a hazai fiskális állapotokhoz mérten valóban adóparadicsomnak számító Belgium. Kétszázezer francia él itt, főleg vállalkozásaikkal együtt a felső középosztályból települtek ide. De francia hipergazdagokkal is lehet találkozni. Itt van második otthona Bernard Arnaud-nak - aki a luxusiparban tevékenykedik, és 44 milliárd dolláros vagyonával a világon a negyedik helyen áll -, és Néchin környékén lakik az Auchan-cégcsoport tulajdonosa, a milliárdos Maihez család is. A BIRODALOM. A Párizs VI. kerületében lévő Cherche-Midi nevű utcát a köznép már rég átkeresztelte Depardieu utcára. Itt összpontosul ugyanis a színész vállalkozásainak jelentős része. Van itt egy étterme, egy szállodája, egy halboltja és japán fűszereket és italokat árusító üzlete. Az Opéra Gamier közelében is van egy feles tulajdonú étterme, a Szajna jobb partján pedig a Jó döntésnek hívott kicsiny borozója. A borszeretetéről híres művész a legutóbb a fővárosban ittasan motorozott, állítása szerint vezetés közben elaludt, majd nagyot esett, szerencsére senki sem sérült meg - nemcsak issza, hanem termeli is a nedűt A legjobb francia, dél-amerikai, kelet-európai, észak-afrikai termőhelyeken vannak kicsi, de kiváló szőlőbirtokai. Ő a kevés hobbiborász közül az egyik, akinek a kedvteléséből jövedelme is származik. Ingatlanvállalkozásai főként Franciaországot érintik. A Loirevölgyben övé a Tigné-kastély, Rennais-ben is van egy káprázatos villája, Párizs nyugati részén háza, övé több bolt tulajdonjoga, amelyeket kiad. Mint a kétkerekűek nagy szerelmese, ő birtokolja a főváros egyik legnagyobb Yamaha motorüzletét Természetesen a filmipar sem hagyja hidegen, s cége a producere több alkotásnak is. Van úgy, hogy szerepel is az adott produkcióban, ilyenkor a bevételből bizonyos százalék az övé. Depardieu az általa készített filmek jogdíjaiból, a tévésugárzásból, a DVD-eladásból is részesül. ~j$mmt^'Wfw’'. a mmm m» *~ Obelix berágott a francia szocialistákra Svájc után most Belgium a pénzügyi menekültek fő célpontja • Nem kérnek a 75 százalékos adóból a gazdagok A renitens Depardieu már régen szálka a baloldali politikai körök szemében fotó: europress/afp/johannes eisele Körmendy Zuzsanna jegyzete a megszólalásig hű és a valódi karácsonyokról A TARTALOMRÓL: Látogató Először érkezett az afganisztáni magyar katonákhoz magyar államfő Túl a Kárpátokon Csángó gyermekek a visszamagyarosodás útján Vége, csapó! Világvége-víziók Latin-Amerikától Kínáig December 23-tól keresse az újságosoknál! Élet a maszk mögött Japán fiatalsága elrejti arcát a városok kutató tekintetei elől Ma már szinte többen viselnek Japánban egészségügyi gézmaszkot, mint akik arcukat felfedve járják a nagyvárosok utcáit. A hivatalos vélekedés szerint az öntudatos japánok így védik meg honfitársaikat kórokozóiktól, de ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. « Sitkéi T.f.vkntf______________________ E urópában kétféle ember visel maszkot az utcán. A kerékpárosok a légszennyezettség miatt, s a súlyos betegek, hogy ne kapjanak el valami újabb kórt a meglevő mellé. Japánban, s a szigetország ismert kulturális hatása miatt az egész kelet-ázsiai térségben elterjedt az a nézet, hogy felelőtlenség betegen kimenni az utcára, és teleköhögni egy metrószerelvényt, ezért az ilyen ember vegyen magára maszkot. Már az 1919-es spanyolnátha-járvány idején is hordták az emberek, majd hullámokban nőtt vagy csökkent a népszerűsége a maszkoknak. Télen, valamint a nagy járványok idején megnövekszik az utcán látott maszkos emberek száma, ahogy a földrengések esetén is egyre többen lépnek ki a házukból fedett arccal. De ma már sokan úgy is maszkot vesznek föl, hogy cseppet sem betegek. A divat főként a fiatalok körében terjedt el, néhány tizenéves még otthonában is maszkot visel. Maszkban járnak az iskolába, egy 15 éves japán fiú bevallotta, kizárólag akkor veszi le, ha tornaórán nagyon liheg, egyébként szinte hozzánőtt a textília az arcához. Az ok sokszor rendkívül banális, pszichológusok szerint ezek a fiúk és lányok egyszerűen nem akarnak kitárulkozni, s úgy érzik, ha eltakarják arcukat, akkor a kutató tekintetek elől el tudnak rejtőzni. Csak azokra az emberekre kíváncsiak, akik baráti hálózatukba tartoznak a megfelelő internetes honlapokon, velük érintkeznek okostelefonjaikkal. A maszk ma már nemcsak egy egyszerű pamutból készült holmi, de divatos kiegészítő is lehet csókos ajkat imitálva, vicces malacorral vagy csillogó csillagokkal. Egyes lányok szerint a maszk sokat segít abban is, hogy rejtelmes maradjon, senki se ismerje fel, s mivel csak a szeme látszik, sokan úgy képzelik, biztosan gyönyörű. A maszk viselésénél sokkal régebbi szokás az Arab-félsziget hölgyei körében az arcot takaró kendő viselése, amelynek szintén van egy ilyen, praktikus célja. A nők igézőnek érzik magukat, ha senki se láthatja őket, ők viszont mindenkit. Az évezredek alatt kialakult erkölcsi kultúrát követve úgy érzik, illetéktelenek ne is vessék rájuk a tekintetüket, az arcuk látványa kizárólag azoknak engedélyezett, akik közel állnak hozzájuk, rokonaiknak, barátaiknak. Emlékezetes, Franciaország betiltotta az arc kendővel való eltakarását, részben politikai és vallási, részben biztonsági okokból, miközben Japán fiatalsága önkéntesen vállalja az elzárkózást a társadalomtól. Tipikus modern kori szerelmespár a tajpeji metrón A SZERZŐ felvétele