Magyar Nemzet, 2013. március (76. évfolyam, 59-87. szám)
2013-03-01 / 59. szám
Lefújták a békemenetet A titkosszolgálat jelzése alapján állhattak el a szervezők a Ponta látogatása elleni demonstrációtól Folytatás az 1. oldalról • A Magyar Nemzet értesülése szerint a civileket a hazai titkosszolgálatok figyelmeztették a békemenet tervezett megzavarásáról, a provokációs előkészületekről. Lapunk tegnap számolt be arról, hogy a békemenet székely és magyar zászlós tüntető tömeggel várja majd a magyarellenes intézkedéseiről és kijelentéseiről elhíresült Victor Pontát március 9-én a Papp László Budapest Sportarénánál, ahová a román kormányfő az MSZP évértékelő rendezvényének díszvendégeként érkezik. Fricz Tamás akkor azt nyilatkozta: azért tüntetnek, mert elfogadhatatlannak tartják az erdélyi magyarság jogait lábbal tipró, a kisebbségeket sorozatosan sértegető Ponta magyarországi látogatását. A civilek a nemzeti érdekek arculcsapásának tartják, hogy egy ilyen szélsőséges, gyűlölködő embert hív meg magához díszvendégnek az MSZP, és szerintük ezzel a szocialisták ugyanott folytatják, ahol Medgyessy Péter és Kovács László 2002- ben a „23 millió román munkavállalóval” való riogatással, illetve az Erdély elcsatolására való koccintással abbahagyták. Ismeretes, Ponta hatalomra kerülése után kizárólag nemzetiségi alapon elküldte az erdélyi magyar prefektusokat és alprefektusokat, felszámolta a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karát, tűzzelvassal üldözi a székely zászlót, újabban pedig szét akarja zúzni a Székelyföld tömbmagyar régióját. Ráadásul olyan (utóbb alkotmányellenessége miatt megsemmisített) választási törvényt dolgozott ki, amely alaposan megnyirbálta volna az erdélyi magyarság képviseletét a bukaresti törvényhozásban. Mint megírtuk, az erdélyi magyarságot sanyargató Ponta érkezése szocialista körökben sem aratott osztatlan sikert. Többen úgy vélik, nem feltétlenül egy ilyen vitatott megítélésű politikussal kellene szemléltetni, milyen kiterjedt a szocialista párt nemzetközi kapcsolatrendszere. Eközben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) keddi közleményében elfogadhatatlannak nevezte a székely zászló használatának romániai tiltását. A Martha Stocker, a FUEN dél-tiroli alelnöke által aláírt nyilatkozat kiemelte: „Romániának engedélyeznie kell a székelyek számára zászlójuk használatát - nem utolsósorban a hivatalos épületeken. Európai kisebbségi jogi távlatból minden más megoldás elégtelen volna”. Hozzátette: ilyen kérdésekben az Európai Uniónak a kisebbségek védelmezőjeként kellene fellépnie. Az európai nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének közleménye aggodalmát fejezte ki a zászlóügy kapcsán kialakult román-magyar vita miatt is, mert szerintük az államoknak nem szabad a kisebbségek kárára vitatkozni. A 32 európai ország 94 szervezetét tömörítő FUEN szerint a most zajló román-magyar nézeteltérések ismét rávilágítanak arra, hogy Európának foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek kérdéskörével. ■ SZÉKELYFÓBIA: A pápai trónra esélyes Erdő Péter bíborosi címerében is ott vannak a székely szimbólumok, így a nap és a hold, mert az egyházi vezető nagyszülei székelyek voltak - közölte tegnap a bukaresti Cotidianul. Már a cikk címe (A székely felmenőkkel rendelkező magyar kardinális, Erdő Péter esélyes arra, hogy ő legyen a pápa) is arra utal, hogy továbbra sem csillapodik a román sajtó székelyfóbiája. A bukaresti sajtóorgánum XVI. Benedek utódjának március végén tartandó választási procedúráját elemezve megállapítja: a 116 pápaválasztó bíboros közül több sajtóorgánum, így az olasz RAI rádió és a német Die Welt is esélyesként emelte ki Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket. (L. Cs.) Victor Ponta román kormányfő Mesterházy Attila MSZP-elnök vendége lesz Budapesten FOTÓ: europress/afp/johnthys Tiszta lap a településeknek Megközelítőleg hétszázmilliárdnyi adósságot vesz át az állam az önkormányzatoktól az idén - erről a kistelepülések többségével még tavaly, a városokkal pedig a napokban köt megállapodásokat a kormány. A két évvel ezelőtt kritikussá vált eladósodási folyamatnak ma már törvényi gátja van, ugyanakkor a kabinet június végéig dönt: milyen előnyökhöz juttatja azokat a helyhatóságokat, ahol jól gazdálkodtak, és nem vettek fel jelentős hiteleket. L. Szabó Zsolt Tiszta lappal indulhatnak Magyarország önkormányzatai azután, hogy a kormány csaknem 685 milliárd forintnyi adósságukat vállalja át - közölte tegnap Giró-Szász András kormányszóvivő. A kabinet tavalyi döntése alapján december végéig 1710 ötezres lélekszám alatti település 74 milliárdos tartozását teljes egészében átvették. Összesen 278 város, nagyváros 1033 milliárdnyi hiteléből több mint 610 milliárdot az állam fizet vissza a bankoknak. Pintér Sándor belügyminiszter leszögezte: Magyarország törvényei nem engedik meg, hogy az önkormányzatok újra eladósodjanak. Amennyiben egy település mégis erre az útra lépne, a helyi vezetőknek tudniuk kell, az adósságrendezési eljárás nem változik - figyelmeztetett mindenkit a miniszter. Hozzátette: ha van olyan település, ahol az önkormányzat önhibáján kívül olyan nagymértékű az adósságspirál, hogy az állam segítsége után is gondok vannak, a Belügyminisztériumnál elkülönített 25 milliárd forintos keretből támogatáshoz juthatnak. Várhatóan a második fél évében már adatok is lesznek az eljárásnak az önkormányzati gazdálkodásra gyakorolt hatásairól. A városok adósságállományának átvételéről 40 és 70 százalék közötti arányt tartalmaz a kormánydöntés. Ez 48 önkormányzat esetében minimális, 91-nél pedig maximális segítséget jelent. A fővárosban a korábbi bejelentés szerint 60 százalékos lesz az állami segítség, amellyel több mint 104 milliárd forintos törlesztéstől szabadulna meg Budapest. Pintér Sándor azonban hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester jövő pénteki megállapodása után ez a szám még változhat. Mint ismeretes, a húsz évig tartó Demszkykorszak legsúlyosabb öröksége, a BKV működtetése máig megoldatlan, a város gazdálkodását pedig többek között a 4-es metró elhibázott beruházása szorítja korlátok közé. Az általános önkormányzati eladósodottság 2011-re vált tarthatatlanná: a településeken 1247 milliárd forintnyi adósság, továbbá 136 milliárd forint lejárt szállítói tartozás halmozódott fel. - Az előző kormányok egyre több fedezet nélküli feladatot adtak át a helyhatóságoknak. Az adósságteher egy része a felelőtlen helyi gazdálkodás miatt keletkezett, sokan devizában, jellemzően svájci frankban adósodtak el - sorolta a fő okokat a belügyminiszter. Azt is jelezte: június végéig döntenek arról, milyen előnyhöz juttatják azt az 1160 önkormányzatot, ahol „a jó gazda gondosságával” kezelték a közös pénzt. Tegnap országszerte számos adósságrendezési megállapodást írtak alá a kormány és az önkormányzatok között. Veszprémtől például 70, Debrecentől, Tapolcától, Tatabányától 65, Szekszárdtól, Siófoktól és Mosonmagyaróvártól 60, Győrtől pedig 40 százalékos tartozást vesz át az állam. 3 2013. március 1., péntekBelföld Magyar Elemzőt Több adóson segítenek Kibővítik az eszközkezelő programjaiban részt vevők körét m Munkatársunktól Még az idén tavasszal jelentősen nőhet a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programjára jogosult családok száma, miután a kormány tegnap elfogadta az ezzel kapcsolatos előterjesztést. Az Országgyűlés várhatóan még a tavaszi ülésszak első felében dönthet a javaslatról, vagyis akár már nyár előtt életbe léphetnek a változások. Az Otthonvédelmi Akcióterv részét képező programban az állam az eszközkezelőn keresztül úgy vásárolja meg a hiteladósok ingatlanjait, hogy lehetőséget ad számukra az ingatlan bérlésére. Jelenleg a programban azok vehetnek részt, akik maguk, házastársuk vagy élettársuk révén felelnek meg a kritériumoknak. Az előterjesztés ezt a kört tovább bővítené a hozzátartozókkal is. Vagyis a családok akár a velük élő nagyszülő jogán is bekapcsolódhatnak a programba. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a jogosultak körének bővüléséhez leginkább az járulhat hozzá, hogy a felajánlható ingatlan forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millió forintról 20 millióra, egyéb településeken 10 millió forintról 15 millióra emelkedhet. Korábban már többen is azért kritizálták a programot, mert a jogszabályban megállapított értékhatárok véleményük szerint túl alacsonyak voltak. A két évre szóló visszavásárlási jogot annak rövidsége miatt érték bírálatok. A javaslat épp ezért jóval hosszabb, ötéves időtartamra nyújtaná ki a korábbi tulajdonosok vételi jogát. A Nemzeti Eszközkezelő tavaly év végéig 600 lakást vásárolt meg, az idén pedig tízezer család megmentésére van keret a programban. A 2013-as költségvetésben a társaság ingatlanvásárlásaira 33 milliárd forint áll rendelkezésre. ■ LEJÁRT A MORATÓRIUM. Véget ért a mai nappal a kilakoltatási moratórium. A lapunknak nyilatkozó szakértők ugyanakkor biztosak abban, hogy hétfőn a parlament elé kerül a moratórium meghoszszabbításáról szóló javaslat. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője reményét fejezte ki, hogy a lakások kiürítésével foglalkozó cégek nem vágnak elébe a kormányzat moratóriumhosszabbító szándékának. A szakember azt üzente az adósoknak, hogy egyelőre ne hagyják el otthonaikat, hivatkozzanak a tilalom fenntartásának ígéretére. (Cs. L.) Elkészült Németh javaslata HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jövő héten az Országgyűlés elé kerülhet a tízszázalékos rezsicsökkentést törvényi szinten is rögzítő javaslat. Németh Szilárd (Fidesz), a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője az Országgyűlés keddi ülésén már beszélt a tervezett jogszabályról, amelynek célja, hogy a tíz százalék törvényi rögzítésével kizárjanak mindenféle szolgáltatói trükközést, és minden szolgáltatót kötelezzenek arra is, hogy a rezsicsökkentés tényéről számszakilag alátámasztva tájékoztassák a fogyasztókat. A jogszabály emellett felhatalmazná a kormányt a további rezsicsökkentési elemek kidolgozására és érvényesítésére, a fogyasztók védelmét pedig az garantálná, hogy a törvény 365 napon belüli számlázásra kötelezné a szolgáltatókat a hátralékosok felé. A fideszes politikus közölte, az előterjesztést az általa vezetett testület dolgozta ki és nyújtja be a Ház elé. ■ BAJNAI A CSÖKKENTÉS ELLEN. Bajnai Gordon volt kormányfő szerint a rezsicsökkentés nem fenntartható. - Az árát sokszorosan fizeti meg mindenki - nyilatkozta a politikus a 168 Órának adott interjúban. Hozzátette, miközben a lakosság rezsiköltségei csökkentek, a vállalatoké növekedett. (MN) Hétfőn az Országgyűlés is foglalkozhat a rezsicsökkentéssel fotó: Kocsis ZOLTÁN A Jobbik megelőzte az MSZP-t Másfél éves csúcsra emelkedett azok száma, akik szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon és jók az Orbánkormány intézkedései - derül ki a Medián legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint a kormánypártok stabilan őrzik vezető szerepüket, míg a biztos választók között a Jobbik megelőzte a szocialistákat. ft Munkatársunktól______________ Stabilan őrzik vezető szerepüket a kormánypártok a Medián legfrissebb, februárban készült közvélemény-kutatása szerint. A teljes népességen belül a januári adatokhoz képest némi esés után 26 százalékos a Fidesz-KDNP támogatottsága. A második helyen álló MSZP szimpatizánsainak száma ugyanakkor jelentőset zuhant, a párt az év eleji 16 százalék után jelenleg 12 százalékos népszerűséget tudhat magáénak. Ebben a kategóriában a Jobbik 10, míg a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 néhány százalékpontos erősödés után 8 százalékon áll. A felmérés szerint sem az LMP, sem pedig a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció nem jutna be a parlamentbe 2-2 százalékos támogatottságával. A biztos szavazók között is jelentős a kormánypártok előnye, a Fidesz-KDNP ugyanis 41 százalékon áll. Ebben a kategóriában ugyanakkor a Jobbik megelőzte a szocialistákat, 19 százalékos támogatottságával a radikális párt ugrott a második helyre. Az MSZP-t 17, az Együtt 2014-et 15 százalék támogatja, míg a DK és az LMP a parlamenti küszöb alatt, 4, illetve 2 százalékon áll. A kutatásból az is kiderül, hogy az elmúlt másfél év legmagasabb szintjére emelkedett a derűlátók aránya. Jelenleg minden negyedik válaszadó látja úgy, hogy Magyarországon jó irányba mennek a dolgok. Ugyancsak másfél éve a legtöbben, az emberek 30 százaléka értékelte jónak az Orbán-kormány eddigi munkáját. A politikusok listáján továbbra is Áder János köztársasági elnök a legnépszerűbb, habár népszerűségi szintje a januári 49 pontról 43 pontra csökkent. A második helyen egy pontot erősítve az előző hónaphoz képest Orbán Viktor miniszterelnök áll, 34 pontos népszerűséggel. A harmadik legnépszerűbb a fideszes Pokorni Zoltán, őt Bajnai Gordon, illetve a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal követi. A Tárki szerdán közzétett felmérése is jelentős emelkedést mért a kormánypártoknak. A kutatás szerint a Fidesz-KDNP a teljes népességen belül a januári 20 százalék után februárban 26 százalékon áll, míg a biztos választók között 40-ről 48-ra növelte táborát. Az MSZP a Tárki szerint is lényegi esést produkált, a teljes népességen belül a szavazótábora 14-ről 12 százalékra, a biztos szavazók között pedig 28-ról 22 százalékra csökkent. ■ KRITIKUS A KÜLFÖLDI MÉDIA. Öszszességében kritikus volt a világsajtó Magyarországgal szemben a múlt évben - erre a következtetésre jutott a Nézőpont Intézet több ezer, a nyugati sajtóban megjelent cikk áttekintése után. Mráz Ágoston Sámuel vezérigazgató elmondta, a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban Magyarországról megjelent cikkek 57 százaléka volt negatív és mindössze hat százaléka pozitív. A legkritikusabb az osztrák Der Standard volt, országonként vizsgálva pedig Németország.