Magyar Nemzet, 2014. január (77. évfolyam, 1-30. szám)
2014-01-03 / 2. szám
Tízmilliárdok keltek vándorútra Bankszámla helyett inkább állampapírokban és alapokban fialtatja megtakarításait a lakosság Befektetési alapokba és értékpapírokba vándorolnak azok a tízmilliárdok, amiket az alacsony kamatok miatt vesz ki a lakosság a bankokból. A legfrissebb jegybanki adatok szerint novemberben is 53 milliárd forint kelt így vándorútra a számlákról. Ez a tendencia tavaly az egész évre jellemző volt. A HAJDU Pf.TF.R__________________ A 2012 augusztusa óta tartó folyamatos jegybanki alapkamat-csökkentés - amit hét százalékról tavaly év végéig három százalékra mérsékelt a monetáris tanács - ellentétes hatást fejt ki a hiteleknél és a betéteknél. A forintban vagy devizában eladósodott polgároknak jó hír, hogy az alapkamat csökkenéséhez igazodva mérséklődnek a törlesztőrészleteik. Azok számára viszont, akiknek a megtakarítások a fontosak, egyelőre vége a magas betéti kamatok világának. Kis túlzással elmondható, hogy a lekötött lakossági pénzek után fizetett kamat most már a bankszámla költségeit is alig fedezi. Kizárólag a hosszabb időre, 3-5 évre lekötött források után fizetnek viszonylagosan magas kamatot a bankok, de ennek 4,3-4,9 százalékos nagysága is messze elmarad a korábbi kamatszinttől. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból az is kiderül, hogy novemberben 53 milliárd forinttal csökkent a lakosság bankban fialtatott pénze. A források nagyobbik felét, mintegy 30 milliárd forintot a devizaszámlákról vették ki, 23 milliárd forinttal pedig a forintban tartott megtakarítás esett vissza. Az összegek jó részét különféle állampapírokba fektették az emberek. Ezt mutatja, hogy novemberben 42 milliárd forinttal nőtt e körben a lakossági értékesítés. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének legutóbbi elemzése arra is rámutat, hogy a bankszámlákról eltűnt összegnek majdnem a kétszeresét, 90 milliárd forintot fordítottak az emberek különböző értékpapírok vásárlására. Azt nem tudni, hogy az állampapírok mellett pontosan mely befektetési lehetőségeket kedvelik leginkább az emberek - a befektetési alapokból ugyanis vállalkozások is vásárolnak -, de az Énpénzem.hu elemzése azt mutatja, hogy a csökkenő betéti kamatoknak köszönhetően - a magasabb hozam reményében - mind többen vállalnak a minimálisnál valamivel magasabb kockázatot. Ennek köszönhetően az előre nem garantált nyereséget biztosító alapokba áramló pénzek mennyisége is emelkedett. A novemberben tapasztalt folyamatokhoz nagyon hasonló változások zajlottak tavaly az első tíz hónapban is. Vagyis általános a banki lekötések népszerűségének csökkenése és ezzel párhuzamosan az értékpapírokba fektetett lakossági pénzösszeg növekedése. Az Investor.hu felmérése szerint a tavaly nyáron indított alapkamatcsökkentési ciklus kezdete óta megállás nélkül növekszik a háztartások kezében lévő értékpapírállomány nagysága. A folyamat idén felgyorsult: 2013 októberéig egyetlen hónap sem volt az évben, amikor százmilliárd forintnál kisebb mértékben nőtt volna az értékpapírokba fektetett lakossági pénz összege. Ennek köszönhető, hogy október végén csaknem hatezermilliárd forintnyi értékpapír volt a lakosság kezében. A mérleg másik serpenyője azt mutatja, a háztartások bankbetétjei február és október kivételével - amikor minimális mértékben nőtt nagyságuk - folyamatosan csökkentek. A negatív csúcsot július jelentette, amikor csaknem kétszázmilliárd forinttal csökkent a bankban tartott pénzek összege. A befektetésekkel ugyanakkor nagyon óvatosak az emberek. Erre utal, hogy a kockázatosabb befektetési alapok kevésbé népszerűek, inkább az állampapírokat és a befektetési jegyeket keresik a bankokból kivett pénzükkel az emberek. Az év első tíz hónapjának adatai azt mutatják, hogy a háztartások kezében lévő értékpapírok csaknem 52 százaléka befektetési jegy, közel harmada pedig állampapír. Vagyis a kockázatosabb, de jóval nagyobb haszonnal kecsegtető értékpapírok, jelzáloglevelek, illetve egyéb kötvények összesen sem érik el a befektetésre szánt teljes összeg ötödét. Az igazán kockázatos és részletekbe menő piaci ismereteket igénylő részvényvásárlásra pedig alig-alig vállalkoznak az emberek, befektetéseiknek alig öt százalékát fordítják erre a célra. ■ ŐSTERMELŐK IS KAPHATNAK JEGYBANKI HITELT. A korábbinál többen vehetnek részt a Magyar Nemzeti Bank tavaly indított növekedési hitelprogramjában, miután decemberben a jegybank pontosította a részvételi feltételeket a hitelintézetekkel és a lízingszövetséggel - közölte az MTI-vel a jegybank tegnap. A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy az őstermelők és a családi gazdaságok - lévén maguk is kisvállalkozások - nem zárhatók ki a programból. Jelentős változás az is, hogy a korábbi hárommilliárd forintos felső kölcsönhatárt tízmilliárd forintra emelték. Ennek köszönhetően a közepes méretű vállalkozások hitelfelvétele nőhet, ami azért lényeges, mert a támogatás segítségével javulhat versenyképességük, és esélyük van arra, hogy kiléphessenek a nemzetközi piacokra is. LÉPHAFT PÁL RAJZA Népszerűbbé váltak a babakötvények A hozzátartozók kétharmada még mindig nem gyarapítja a gyermek kezdőtámogatását December eleje óta élénkült a kereslet az új babakötvények iránt, ám van még mit javítani a helyzeten. Klétszázezer újszülött kapott eddig életkezdési támogatást, ám ebből csak kétszázezer hozzátartozói gyarapították tovább az összeget. Havi ötezer forint befizetésével több mint kétmillió forint gyűlhet össze 18 év alatt. Munkatársunktól______________ Rekordnagyságú összeg áramlott a múlt év végén az új babakötvény-konstrukcióba. A Magyar Államkincstár arról számolt be a Figyelőnek, hogy a Start-számlák indulásáig, azaz 2006-ig visszatekintve havonta jött össze akkora befektetés a kisgyermekek születésével megnyitható számlákon, mint most mindössze két hét alatt, december 2. és 19. között. Ebben az időszakban több mint 360 millió forint gyűlt össze, míg a Startszámlák indulása óta összesen 2,8 milliárd forintot írtak jóvá a számlatulajdonosoknak. Információink szerint az ügyfélszolgálatok forgalmában is egyértelmű élénkülést lehet tapasztalni. Szakértők szerint viszont az új számlák hirtelen növekedése részben adminisztrációs okokra is visszavezethető, mivel a számlák egy részét automatikusan átirányítják az új konstrukcióba. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése arról szólt, hogy 2006 óta több mint 700 ezer gyermeknek írt jóvá az állam 42 500 forintos kezdőtámogatást a kincstár által vezetett letéti számlákon. Ám ezek jelentős része passzív nyilvántartási számla, olyan, amelyikre nem érkezhet befizetés, sőt sokszor meg is feledkeznek a szülők a létezésükről. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a passzív letéti számlák száma meghaladja az 500 ezret. Ez a pénz azonban nem veszett el, a szülők vagy más hozzátartozók tovább gyarapíthatják, ha Start-számlát nyitnak a gyermekeknek. A babakötvényt érintő december elején életbelépett változások közül egyébként az a legfontosabb, hogy a kormány adómentességgel, extra kamattal és állami támogatással ösztönzi a Start-számla megnyitását és a babakötvény vásárlását. A megújuló babakötvény 19 éves futamidejű állampapír, amelynek névértéke egy forint, és bármekkora összegben vásárolható a Magyar Államkincstár értékesítési pontjain. Az állam továbbra is minden újszülött számláján elhelyez 42 500 forint úgynevezett életkezdési támogatást. Ha a szülők vagy a hozzátartozók Start-számlát nyitnak, akkor ezt az összeget gyarapíthatják tovább a befizetéseikkel, amelyekből infláció plusz három százalék kamatot fizető babakötvényből vásárolhatnak. A takarékoskodást a kormány támogatással is serkenti. A befizetett összeg tíz százalékát maximum évi 6000 forintig ugyanis az állam jóváírja. Így abban az esetben, ha egy család a támogatás szempontjából legoptimálisabb összeget, havi ötezer forintot fizet be, a gyermek 18 év múlva kétmillió forintot meghaladó összeget kaphat. Az így összegyűlt pénzt a gyermekek adómentesen vehetik majd fel. Mióta megváltoztak a babakötvény feltételei, többen kedvelik ezt a befektetést FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS IV?I♦*1 * Bizonytalan időpont devizaügyben HÍRÖSSZEFOGLALÓ M ég bizonytalan, hogy mikor születik döntés arról az alaptörvény-értelmezést kérő indítványról, amelyet a kormány terjesztett elő a devizahitelek ügyében - közölte tegnap Bitskey Botond. Az Alkotmánybíróság (AB) főtitkára a távirati irodának elmondta: a beadvány november végén érkezett meg, jelenleg az ügy előadóbírája foglalkozik a témakörrel, és amint elkészült a határozattervezet, a testület teljes ülése megkezdi a tárgyalást. - Jelenleg nem tudom megmondani, mikor lehet döntés - fűzte hozzá Bitskey Botond. Az Alkotmánybíróság egyébként január 10- ig ítélkezési szünetet tart, az első ülés a január 13-ával kezdődő héten lehet. Az AB-n arról egyelőre nem tudtak felvilágosítást adni, hogy az első ülés napirendjén szerepel-e a kormány devizahitelekkel összefüggő indítványa. A főtitkár mostani nyilatkozatának előzményeként említhető: a Figyelő ma megjelenő számának interneten közzétett előzetese szerint a hetilap „Fidesz közeli parlamenti körökből” úgy értesült, hogy néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitesek terheinek könnyítését szolgáló mentőcsomag, azt követően, hogy az AB dönt a kormány megkereséséről. Felidézhető az is: a kabinet tavaly novemberben kérte az Alkotmánybíróságtól az alaptörvény értelmezését. A kormányzati indítvány lényegében a devizahiteles szerződések esetleges alkotmányellenességét és az utólagos, jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdését veti fel. A beadvány egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés témakörét érintette, megemlítve: a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek okoz nehézséget, így elengedhetetlen a devizahitelezés problémáinak rendezése. Az indítvány mindezeken túl felhozta a gazdasági erőfölénynyel visszaélés kérdését, és ezzel összefüggésben a fogyasztóknak jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét. Továbbá azt, hogy jogszabály útján milyen feltételekkel módosíthatók a fennálló szerződések. Lényeges lehet, hogy a kormányzati beadvány emlékeztet rá: az Alkotmánybíróság már egy 1991-es határozatában rögzítette, hogy kivételes esetben az állam meghatározhatja a megkötött szerződések tartalmát is. Erre különösen a hosszú távú megállapodásoknál kerülhet sor, ahol fennáll annak veszélye, hogy a szerződéskötéskor előre nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem vagy más tartalommal kötötték volna meg a kontraktust. Ha ezek a módosulások társadalmi méreteket öltenek, a szerződések nagy számát érintik, a körülmények megváltozása az állam beavatkozását teheti szükségessé.