Magyar Nemzet, 2015. február (78. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-13 / 37. szám
Belföld 2015. február 13., péntek Ellentétes tendencia Matematikából sokkal gyengébben teljesítettek a gyerekek, mint magyarból Magyarból rontottak tavalyhoz képest, matematikából viszont javítottak, ám még így is csak közepes szintet értek el a nyolcadikosok az idei középiskolai felvételi vizsgán - derül ki az Oktatási Hivatal lapunkhoz eljuttatott adataiból. Összességében az elmúlt évek átlagának megfelelő eredmények születtek, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba készülő tanulók most is magasabb pontszámokat értek el, mint a végzősök. Csókás Adris.in_________________ Magyarból kevesebb, matematikából viszont több pontot szereztek a nyolcadikos diákok a középiskolai felvételin, mint egy évvel korábban - derül ki az Oktatási Hivatal (OH) lapunkhoz eljuttatott adatsorából. A maximálisan elérhető 50 pontból a magyar vizsgán átlagosan 29,3 pontot sikerült szerezniük a tanulóknak, ez négy ponttal marad el a tavalyi eredménytől. Matematikából jóval kevesebbet, mindössze 22,6 pontot értek el, ám ez a gyenge teljesítmény tavalyhoz képest mintegy kétpontos javulást jelent. A hatosztályos gimnáziumba készülőknél ellentétes tendencia mutatkozik: ők magyarból javítottak néhány pontot, és a matematikatesztjeik sikerültek rosszabbul a tavalyinál, összességében pedig jobban teljesítettek a végzősöknél. A legeredményesebbnek a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező negyedikesek bizonyultak, akik mindkét tantárgyból javítottak tavalyhoz képest, és a legmagasabb pontszámokat produkálták: matematikából 32, magyarból 37,6 pontot értek el a maximális 50-ből. A speciális, tehetséggondozó gimnáziumok fölénye nem meglepő, hiszen ezek az intézmények általában a legjobb tanulmányi eredményű gyerekeket szívják fel. A középiskolai felvételi tesztek elsősorban nem a tantárgyi, lexikális tudást mérik, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában szükségesek, a tanulóknak többek között szöveges és logikai feladatokat kell megoldaniuk. Az OH-tól úgy tudjuk, a központi írásbeli felvételikre több mint 66 ezer tanuló jelentkezett: 53 800 nyolcadikos, 6700 hatodikos, 5300 negyedikes diák. A vizsga nem volt kötelező, 1051 iskola közül csak 490 írta elő a jelentkezőknek, a többi intézmény a korábbi jegyek alapján rangsorol. Az OH adatai szerint a gimnáziumok 60 százaléka felvételiztetett, a szakközépiskolák 35 százaléka követelte meg a vizsgát, a szakiskoláknak pedig jogszabály tiltja, hogy vizsgáztassanak. A kiszemelt iskolákba egyébként ma estig lehet benyújtani a jelentkezést, a szóbelit és az alkalmassági vizsgákat február 17. és március 6. között tartják. A felvételi döntések határideje április 17., ezután április 24-ig értesítik ki a tanulókat, a beiratkozás időpontja pedig már a nyári szünetre tolódik, június 24-26. között lesz. A középiskolába jelentkezők körében Magyarországon alig van lemorzsolódás, tavaly a felvételiző nyolcadikosok 97 százaléka bejutott valahová, háromnegyedük pedig az első helyen megjelölt intézménybe. Sokan vannak azonban, akik meg sem próbálnak belevágni a középiskolai tanulmányokba: a diákok 11,2 százaléka úgy kerül ki az iskolarendszerből, hogy csak nyolc osztályt végzett, vagy még annyit sem. Ez az arány kedvezőbb a 13,5 százalékos EU-átlagnál, de a kormányzati célkitűzés az, hogy 2020-ra tíz százalék alá csökkentsék a korai iskolaelhagyók arányát. Fontos, hogy a tanköteles korú - vagyis 16 éves kort még be nem töltött - gyerekeknek akkor is folytatniuk kell tanulmányaikat, ha első körben sehová nem veszik fel őket, vagyis mindenképp választaniuk kell iskolát. A nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők jól teljesítettek fotó: Kéres Attila Milliók a családbarát munkahelyekért Az eddigi huszonhárom helyett az idén ötvenmillió forinttal kívánja támogatni a kormány a családbarát munkahelyeket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatot írt ki, a nyertes cégeknek vállalniuk kell, hogy legalább egy éven át egy konkrét családbarát programot folytatnak. Vass-Gabor Dorka_____________ Egy munkahely akkor családbarát, ha ott nemcsak a munkavállalókat látják, hanem a mögöttük álló családokat, a gyerekeket, az otthonokat is. Annak érdekében, hogy minél több szülő tudhassa napközben is magához közel és biztonságban gyermekét, a kormány 50 millió forintra emeli a családbarát munkahelyek támogatására kiírt pályázatának keretösszegét - mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a házasság hete programsorozat egyik központi rendezvényén, a Három Királylány Mozgalom konferenciáján. Novák Katalin közölte: a kormány intézkedéseivel elő kívánja segíteni a családi és a munkahelyi élet összeegyeztethetőségét, és szerinte ezt az elvet a munkaadóknak is le kell fordítaniuk a hétköznapokra. A családbarát munkahely címért kis-, közép- és nagyvállalatok is pályázhatnak, de közösségi intézmények, így önkormányzatok, minisztériumok is ringbe szállhatnak. A pályázatot elnyert cégeknek egy évük van a megvalósításra, és vállalniuk kell, hogy legalább egy éven át egy konkrét családbarát programot folytatnak - mondta. Szavaiból az is kiderült: egyes munkaadók az idén a tavalyi összeg kétszeresét, 3 millió forintot kaphatnak új programjaikra, és azokhoz önrészt sem kell biztosítaniuk. A pályázatra március 17-ig jelentkezhetnek a munkáltatók. - A szeretet mellett a boldog házasság nélkülözhetetlen pillérére a bátorság, az alázat és a hűség - mondta Herczegh Anita. A köztársasági elnök felesége, a program fővédnöke a házasság hete mottójára, a megtartó hűségre utalva azt mondta, az minden élethelyzetben nagy segítség lehet, így például a közösséghez tartozásban, a munkahelyi helytállásban vagy a családban, a gyermeknevelésben. Ha egy kapcsolat az Isten akarata szerinti szerelemre épül, amely magában foglalja az örök értékek szeretetét, az alkotás, az életadás örömét, a gyermeknevelés felelősségét, akkor azzal le lehet győzni mindazt, ami a hűséget, a kitartást támadja - mondta Böjte Csabát idézve. Herczegh Anita a megtartó hűség fontosságáról beszélt FOTÓ: Nagy Béla 41 9 Zsúfolt éjjeli menedékhelyek Budapesten nem, vidéken viszont nehézséget okoz a hajléktalanok elhelyezése Folytatás az 1. oldalról : Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében 110 százalékos, Vas és Veszprém megyékben pedig 130 százalék feletti az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága, mert kevés az intézményi kapacitás. A nappali melegedők esetében is magas a kihasználtság, a január eleji pár napban - Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyék kivételével - mindenhol meghaladta a 100 százalékot a telítettség, országos átlagban 130 százalékos a kihasználtság. Országosan egész évben több mint 9500 állandó szálláshely várja a fedélnélkülieket, ezenkívül a téli krízisidőszakban - november elejétől április végéig - további több mint 1500 férőhelyet lehet megnyitni igény esetén. Emellett 7325 férőhellyel működnek nappali melegedők, míg a tartós ellátásra szorulókat a hajléktalanok rehabilitációs intézményei látják el 228 férőhelyen, illetve 460 férőhellyel a hajléktalanok otthonai. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében azonban nincsenek időszakosan megnyitható éjjeli menedékhelyek. Állandó éjjeli menedékhely ugyanakkor minden megyében található, elsősorban a nagyvárosokban. A kisvárosokban, falvakban viszont egyáltalán nincs ellátás, így fordulhatott elő például az is, hogy karácsonykor egy bonyhádi férfi egy templomban keresett menedéket a hideg elől, őt akkor a Bonyhádtól 25 kilométerre fekvő szekszárdi hajléktalanszállóra vitték a rendőrök, ahol ellátást kapott. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Czibere Károly vezette társadalmi felzárkózásért és szociális ügyekért felelős államtitkársága lapunk megkeresésére leszögezte: az éjjeli menedékhelyek a létszámon felüli igénybevételeket sem „utasítják” el. Hangsúlyozták: a 100 százalékot meghaladó kihasználtság mellett a hajléktalanellátó szervezetek mindenkit el tudnak helyezni, aki az ellátást elfogadja. Ezenkívül a települési önkormányzatok egyéb fűtött helyiségek (például várótermek, hivatalok, iskolák-óvodák helyiségei) megnyitásáról is gondoskodnak abban az esetben, ha még több helyre van szükség, hogy megakadályozzák a kihűléses haláleseteket. Lapunk arról is érdeklődött a szaktárcánál, hogy terveznek-e fejlesztéseket a kapacitások bővítésére, különös tekintettel azokra a megyékre, ahol 100 százalék feletti kihasználtsággal működnek télen az éjjeli menedékhelyek. Az Emmi válasza szerint az ellátórendszer látókörébe kerülő hajléktalanok tekintetében a rendelkezésre álló kapacitások - a téli hónapokban is - biztosítják a közvetlen életveszély kiküszöbölését. Továbbra is rendelkezésre állnak azok a kiegészítő források, amelyek lehetővé teszik a főként a téli időszak megnövekedett feladatainak finanszírozását. Leszögezték ugyanakkor, hogy a már kialakult hajléktalanság hatékony kezeléséhez, valamint a hajléktalanok társadalmi integrációjához elengedhetetlen a jelenlegi intézményrendszer és szolgáltatási kör átfogó fejlesztése, átalakítása. Az ehhez kapcsolódó szakmai koncepció kialakítása megkezdődött - tették hozzá. Az elmúlt években több olyan uniós program zajlott, amelyeknek célcsoportjai a tartósan utcán élők voltak. 2015 októberében fejeződnek be a 2009 óta futó, a hajléktalanok társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését segítő Támop 5.3.3. nevű programok, amelyeknek célja az utcán élők társadalmi visszailleszkedésének elősegítése volt. Jelenleg országosan tizenhét program segíti a csaknem négyszáz hajléktalan visszakapaszkodását a társadalomba. A teljes program forrása 2,75 milliárd forint volt, eddig több mint hétszáz ember részesült támogatásban. Még ez év első felében elindul majd a rászoruló személyeket támogató operatív program is, amelyben a hajléktalanok élelmiszersegélyt kapnak majd. Több megyében 110 és 130 százalékos kihasználtsággal üzemelnek az éjjeli menedékhelyek fotó: székelyhídi Balázs Szakgimnáziumokat hoz létre az NGM . Csókás_________________________ A szakképzési rendszer átalakításának legfontosabb célja, hogy olyan szakmát adjunk a diákok kezébe, amit megfelelő színvonalon képesek elsajátítani, és amivel saját erőből helyt tudjak állni a munkaerőpiacon - mondta tegnap Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerő-piaci és képzési államtitkár. A kormány által elfogadott szakképzési koncepciót ismertetve kiemelte: nem várhatnak tovább a reformokkal, mert a szakképzésben 30 százalékos a lemorzsolódási arány, és sokszor a papíron meglévő tudás is funkcionális analfabetizmust takar, a munkanélküliek hatvan százaléka pedig szakképzetlen. - Nagy horderejűek az átalakítások, ezért a teljes átállás csak a 2016/17-es tanévtől valósul meg - mondta az államtitkár, jelezve: a legfontosabb lépés, hogy a szakképzésben tanulók is lehetőséget kapnak az érettségizésre. A mostani szakközépiskolát a jövőben szakgimnáziumnak szeretnénk hívni. Ezekben 4+1 éves képzés folyna, és a plusz egy év a technikusi minősítés megszerzését szolgálná. A jelenlegi szakiskola neve pedig szakközépiskola lenne, ahol 3+2 tanéves rendszerben szakmát, majd érettségit is lehetne szerezni - részletezte a terveket Czomba Sándor. Hozzátette: középtávon az a cél, hogy négy év alatt érettségit és OKJ-s végzettséget is szerezzenek a tanulók, ám ehhez ma még nincsenek meg a feltételek. Kitért arra is, hogy a nappali tagozatos képzésre ma 21 éves korig lehet beiratkozni, de ezt a korhatárt szeretnék eltörölni. Növelnék továbbá a duális képzésben tanulók és a képzésbe bekapcsolódó cégek számát. Változás lesz az is, hogy a jövőben csak akkor lehet iskolai tanműhelyben gyakorlatot teljesíteni, ha az iparkamara egy céget sem tud biztosítani a vállalati körülmények közötti munkavégzéshez. Az iskolák átvételéről Czomba megjegyezte: szeptembertől 400 intézmény kerül az Emberi Erőforrások Minisztériumától az NGM- hez, és nagyobb önállóságot és felelősséget kapnak. A szaktárca kiterjeszti a hiányszakmák ösztöndíjrendszerét is, így a következő tanévben a mostani 10 helyett 12, később pedig 20 szakmában jár majd anyagi támogatás a diákoknak. Az ösztöndíjnak köszönhetően csaknem duplájára nőtt a hiányszakmákra jelentkezők száma az elmúlt években, jelenleg 24 ezer szakiskolai tanuló kap támogatást - mutatott rá az államtitkár.