Magyar Nemzet, 2015. május (78. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-02 / 102. szám
Nem lesz halálbüntetés Az európai intézmények határozott figyelmeztetést küldtek ■ A keresztény egyházak elutasítják az ötletet Folytatás az 1. oldalról Lázár János a csütörtöki kormányinfót azzal kezdte, hogy Orbán Viktor Pécsett a halálbüntetésről mondott szavai tükrözik a kormány álláspontját. A Miniszterelnökséget irányító miniszter közölte: Magyarország és a kormány tiszteletben tartja az EU jogszabályait, és megvédi értékeit, ugyanakkor az unió mint a demokrácia bástyája nem utasíthat el semmilyen demokratikus vitát. - A súlyos bűncselekmények kapcsán (...) kialakuló hihetetlen társadalmi felháborodás lehet, hogy nem hallatszik Brüsszelig, de hallatszik Budapestig - fogalmazott Lázár, hozzáfűzve: kifejezetten híve a halálbüntetésnek, de véleménye csak egy a nyolcmillióból. Martin Schulz csütörtöki közleménye után egy nappal Kovács ORBÁN A HANGOT KERESI. A tavalyi választásoknak az volt a tétje, hogy ellenforradalom alakul-e ki, vagy megvalósítjuk a 2010 és 2014 között végigvitt sikeres forradalom berendezkedését - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Echo TV-nek adott interjújában. A Bayer Zsolt által vezetett, Mélymagyar című műsorban kifejtette: ellenforradalom nem lesz, ugyanis három választást is megnyertek - Ebből az következik hogy új, polgári berendezkedést kell megvalósítanunk - fogalmazott A miniszterelnök beszélt arról is, hogy már öt éve kormányoznak, túlságosanbenne vannak a közigazgatásban, és nem viselkednek mozgalomként. - Az a kérdés, megvan-e még a hangunk hogy beszélni tudjunk az emberekkel - fogalmazott, hozzátéve, ebben nem mindig állnak jól. (MN) Zoltán kormányszóvivő úgy vélekedett: a politikának kötelessége beszélni arról, ami az embereket érdekli, mert ha nem hallgatja meg őket, elveszíti kapcsolatát a realitással. Akkor is muszáj beszélni róla, ha olyan dologról van szó, amiről, ha úgy tetszik, a jogszabályok, az írott és íratlan szabályok alapján sokan azt mondják, hogy nem szabad beszélni - vélekedett a kormányszóvivő. Megszólalt Trócsányi László igazságügyi miniszter is, aki szerint a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarországon, más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak. Az EU alapjogi chartája 2. cikkének 2. bekezdése ugyanis kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, és ugyanezt rögzíti hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is. Mindeközben Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Kossuth rádió 180 perc című műsorában megerősítette: az egyházi álláspont szerint az élet abszolút korlátozhatatlan, ezért a kereszténydemokraták ellenzik a halálbüntetést. Rétvári hangsúlyozta: meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy élete végéig megbánja a bűncselekményét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következményeket ne kellene viselnie. A Magyarországi Evangélikus Egyház szerint elfogadhatatlan a halálbüntetés; az egyház arra kérte híveit, hogy közös imádsággal erősítsék a társadalom értékrendjének keresztényi megújulását. Az evangélikusok szerint a magyarországi bűnözési statisztikák egyértelműen igazolják, hogy a halálbüntetés eltörlése óta számottevően csökkent az életellenes bűncselekmények száma. Meggyőződésük, hogy nem szolgálja sem az áldozatok hozzátartozóinak megnyugvását, sem a közbiztonság erősödését, ha a politika vagy a média a bosszúállás és elrettentés „hamis ködképével” mérgezi a lelkeket. Beer Miklós váci katolikus megyés püspök a Klubrádiónak ugyancsak azt mondta: az élet az Úristen ajándéka, a halálbüntetés nem megoldás a bűnözők ellen. Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője azt mondta: az európai elitben régóta van egy meggyőződés arról, hogy a halálbüntetést végleg száműzni kell az európai büntetőjogból. Ugyanakkor az is látható a különféle közvéleménykutatásokból, hogy Európa országaiban mindez egyáltalán nem találkozik az átlagemberek véleményével. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azt mondta: az EU szerződései, emberi jogi egyezmények kizárják e büntetési formának a lehetőségét. Az elemző szerint a polémia lehet hasznos, de lehet kontraproduktív is pártpolitikai szempontból. Sokan csalódhatnak, ugyanis ha a reményeik ellenére nem sikerül megváltoztatni a vonatkozó jogszabályokat Ismeretes, aminiszterelnök kedden Pécsett arról beszélt, néhány éve azt hitték, hogy pontot tettek a magyar büntetőjogról szóló viták végére, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezeknek a visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani. Mindezt a kaposvári fiatal trafikoslány ellen elkövetett gyilkosság kapcsán vetette fel a kormányfő. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is beszélt telefonon Orbán Viktorral fotó: europress/afp/frederick florin Vitanapot szorgalmaz a Jobbik : Katona Mariann____________ Parlamenti vitanapot fog kezdeményezni a Jobbik a halálbüntetés témájában - erről beszélt a párt majálisán Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint Orbán Viktor csak azért vetette fel most a kérdést, mert a Fidesz a tapolcai veresége után sokkos állapotban van, és igyekszik meglovagolni a téma népszerűségét. Ráadásul a miniszterelnök - Vona megfogalmazásában - harminc óra elteltével „viszszavonulót fújt”. A Jobbik ugyanakkor már 2010-ben is beszélt a halálbüntetésről, amelyről egyébként még a párt elnökségén belül is vita van. Vona véleménye az, hogy vannak olyan bűncselekmények - itt említette a kaposvári Szita Bence megölését is -, „amikor a halálbüntetés a jogos viszonválasz”. A Jobbik elnöke úgy véli, európai szinten is vitát kellene folytatni a kérdésről, ugyanakkor azt nem látja megvalósíthatónak, hogy népszavazás legyen itthon e témában. Vona Gábor arról is beszélt, hogy 2018-ban nem fognak koalícióra lépni sem a Fidesszel, sem az MSZP-vel, mert egyik párttal sem közös a jövőképük. Ha úgy alakul, a Jobbik akár a kisebbségi kormányzást is megkísérelné, ha többséget nem szerezne, de megnyerné a választást. A pártelnök egyúttal arra kérte tagjait és szimpatizánsait, hogy fegyelmezetten, kulturáltan nyilvánuljanak meg minden témában. 32015. május 2., szombat Belföld • Mawar Nemzet Erőteljes sajtóvisszhang Európából II Munkatársunktól________ Élénken foglalkozott az elmúlt napokban a nemzetközi sajtó Orbán Viktor felvetésével. A francia Le Monde kiemelte, a magyar miniszterelnöknek a halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentése ellentétes az Európai Unió szellemiségével. A cikk szerint „a provokációkhoz szokott Orbán néhány napja láthatóan nagyobb sebességre kapcsolt, közvetlenül a Jobbik témáinak átvételével”. A szerző felidézte, hogy Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke Orbán Viktor támogatásának megvonására szólította fel az Európai Néppártot, ám Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője tartózkodott ettől. Megjegyezte, a halálbüntetés „nem lehet sem válasz, sem megoldás”. Azt írják, a néppárti frakcióban attól félnek, hogy a 12 fideszes képviselő átül az Európai Konzervatívok és Reformerek padsoraiba. Az olasz Corriere della Sera vezércikke így tájékoztat: „most Orbán Magyarországának olyan Európával kell számolnia, amelyik képes reagálni és meg tudja védeni saját értékeit. Végre”. A cikkíró úgy jellemezte Orbán Viktort, hogy a demokrácia és a putyini autoriter rendszer közül az utóbbit választotta. Eközben a brit Guardian közölte, kitart a napokban közölt álláspontja, vagyis amellett, hogy Orbán Viktor vissza akarja állítani a halálbüntetést, és a bevándorlók számára munkatáborokat akar létesíteni. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban jelezte, valótlanságokat állít a lap, és tudatosan félreértelmezi a miniszterelnök szavait. Kovács azt is mondta, minden szükséges lépést megtesznek. A szegényekről szólt a munka ünnepe A civilek, a szakszervezetek és az ellenzéki pártok is a családok anyagi helyzetére hívták fel a figyelmet Leszámolnának a dolgozói szegénységgel az érdekképviseletek- derült ki a városligeti majálison, ahol több ezren vettek részt a szakszervezeti és civil demonstráción. Az MSZP szerint az ország azért van bajban, mert a politikai jobboldal teret enged a szélsőséges gondolatoknak. _ Katona-Marketag__________ Magyarországon ma csaknem egymillió olyan ember van, aki bár főállásban dolgozik, a létminimumnál kevesebbet keres. Le kell számolni a dolgozói szegénységgel - ez volt az egyik fő mondanivalója a Városligeti fasornál tartott tegnapi szakszervezeti és civil demonstrációnak. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt öt évben a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek. Az elnök diktátumnak, „rabszolgatörvénykönyvnek” nevezte az új munka törvénykönyvét. A demonstráción - amelyen több ezer ember vett részt - felszólalt Gulyás Balázs, a netadó elleni tavalyi tüntetés fő szervezője is. Mint mondta, miközben egyre több a dolgozó szegény, a „fideszes haverok” gazdagodnak. Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke fekete pólóval vállalt szolidaritást az ápolókkal és mindenkivel, aki egyre többet dolgozik, sokszor vállalhatatlan munkakörülmények között. Az egyik résztvevő, a vegyipari szakszervezet mellényét viselő nő a Magyar Nemzetnek arról beszélt, gyakran még azoknak is meg kell gondolniuk a kiadásaikat, akik jólkeresnek. Neki három gyereke és öt unokája van, egyik gyerekének keresete jónak számít, de be kell osztania a pénzt. - Minden kiadást meg kell gondolni, és mivel a kormány azt csinál, amit akar, nem lesz változás - tette hozzá. Külön rendezvényt tartott a Városligetben a Liga. Az érdekképviselet elnöke, Gaskó István azt mondta, komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között, és ha nem lesz megoldás, a sztrájk sem zárható ki. A pártok ugyancsak rendezvényeket tartottak május elsején. Az MSZP a hagyományokhoz híven a Városligetben majálisozott, ahol Tóbiás József pártelnök a szélsőségek veszélyeiről beszélt. Szerinte Magyarország azért van bajban, mert a politikai jobboldal teret enged a szélsőséges gondolatoknak, amelyek „a Fidesz-Jobbik világában” gyökeret tudtak ereszteni. Beépült, mint egészséges testbe a vírus - fogalmazott, hozzátéve, ezzel szemben az egész országnak küzdeni kell. A pártelnök szerint az előttük és az ország előtt álló feladat újraépíteni a társadalmi közösségünket. Előzőleg Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke is arról beszélt, hogy az emberek most kételkednek számtalan dologban, így abban is, hogy kemény és tisztességes munkával előrébb lehet jutni. Megfogalmazása szerint viszont az MSZP politikája az építkezésről, a törekvésről, a jobb élet megteremtésének hitéről szól. - A következő három évben kemény munkával, bizalommal és mosollyal az arcunkon vissza fogjuk venni a hitünket [... ] és vissza fogjuk venni Magyarországot - szögezte le. A Demokratikus Koalíció majálisán kiderült, hogy a párt a minimális szükségleteket fedező, első két köbméter ivóvizet és az első 50 kWh áramot ingyen adná az embereknek. Gyurcsány Ferenc pártelnök úgy fogalmazott, hogy a rezsihazugság helyett „rezsiigazság” kell. Emellett javasolják, hogy a minimálbér nettó összege öt év alatt érje el a mindenkori létminimumot, illetve a gazdasági társaságok vezetői és tulajdonosai teljes vagyonukkal feleljenek a munkabérek kifizetéséért. Az LMP a majálison hétpontos javaslatot tett a dolgozói szegénység felszámolására. Az Együtt ugyancsak javítana a családok anyagi helyzetén, a PM pedig az általuk kezdeményezett alapjövedelem bevezetése mellett érvelt. A Fidesz nem tartott központi rendezvényt május elsején. Közleményükben azt írták, ma a keményen dolgozó emberek figyelmet és támogatást kapnak a kormánytól. A budapesti Városligetben sör és zene mellett politikai beszédek is voltak FOTÓ: BÉRES ATTILA