Magyar Nemzet, 2016. április (79. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-15 / 88. szám
ES Magyar Nemzet • Külföld 2016. Rovatvezető: Stier Gábor április 15., péntek Kórházba került Robert Fico Infarktusgyanúval tegnap kórházba került Robert Fico. Az ötvenegy éves szlovák kormányfőnél koszorúér-elzáródást észleltek, ezért a pozsonyi kardiológiai intézetbe kellett szállítani, tegnapi prágai hivatalos útját lemondta. Már a reggeli testedzés során is mellkasi fájdalomra panaszkodott. Az orvosok szerint van rá esély, hogy Fico teljes mértékben felépül, és az elzáródásnak nem lesznek további következményei. A szlovák miniszterelnöknek nem először adódik egészségi problémája hivatali ideje alatt. 2009-ben számos alkalommal akadályozta munkáját gerincfájdalma, a sajtó még esetleges lemondását is megszellőztette. Gerincproblémái egy, a 90-es években a magyar határhoz közeli Kolta melletti karambolból eredtek, amikor egy Skoda személygépkocsi nem adta meg az elsőbbséget a szabályosan közlekedő politikusnak. (K. Á.) Kevesebb migráns érkezik Tovább csökkent a Törökországból Görögországba érkező menekültek száma; 24 óra alatt mindössze harminc embert regisztráltak. Egy nappal korábban 101, az azelőtti két napon 80, illetve 18 új érkezőt számoltak. Közben Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter tegnap arról beszélt, hogy napokon belül újabb nagyszámú menekült érkezhet vissza Görögországból Törökországba. Elmondta: eddig 326 embert szállítottak vissza, a mostani hullám során nagyjából 250 ember fogadására készülnek fel. A miniszter számításai szerint a napokban érkező menekültek között több szíriai is lesz. (MTI) Egy lépés előre Genfben A több ellenzéki szervezetet tömörítő tárgyalási főbizottság (HNC) hajlandó együttműködni a szíriai rezsim tagjaival, de nem Basár al-Aszad szíriai elnökkel a politikai rendezést célzó, az ellenzék elvárásai szerint teljes körű végrehajtói jogosultságokkal rendelkező átmeneti hatalmi testületben - jelentette ki Szalim al-Muszlat, a Szaúd-Arábia támogatta csoport szóvivője Genfben, ahol a szíriai béketárgyalások folynak. A szóvivő a rezsimre utalva közölte: sok olyan ember van a másik oldalon, akivel együtt tudnának működni. Leszögezte, az átmeneti kormány csak Aszad nélkül jöhet létre, ugyanakkor a tárgyalások során lehetőség nyílik arra, hogy megvitassák a szíriai kormány képviselőivel, hogyan kezeljék Aszad távozását a hatalomból. Az ellenzéki szóvivő szerint készek megvitatni a damaszkuszi kormány terveit Aszad jövőjére nézve. (MTI) Földrengés rázta meg Japánt A Richter-skála szerinti legalább 6,2-es erősségű földrengés és több utórengés rázta meg tegnap Japán déli részét. A földmozgásban több épület összedőlt, és számos tűz ütött ki. A hatóságok szerint legalább két ember életét vesztette a természeti csapásban - egyiküket ház temette maga alá, másikukkal tűz végzett -, de könnyen lehet, hogy a romok alatt még találnak további áldozatokat, sérülteket is. Figyelmeztettek, hogy a közeljövőben nincsenek kizárva újabb rengések is, ugyanakkor cunamiriadót nem rendeltek el. (MN) Veszélyesebb a zika, mint hitték Immár kétséget kizáróan biztos, hogy a zikavírus súlyos születési rendellenességeket okoz - jelentették be amerikai egészségügyi tisztségviselők. A szakértők idáig csak feltételes módban beszéltek arról, hogy határozott összefüggés lenne a zikaláz brazíliai megjelenése és a ritka rendellenességgel született gyermekek számának emelkedése között. A hivatal tisztségviselői közölték, hogy várandós nőknek továbbra is ugyanazt tanácsolják, mint korábban, csak még nyomatékosabban: ne utazzanak olyan országokba, amelyekben terjed a vírus, elsősorban Latin-Amerikába. (MTI) tt és Putyin kását eszik, és néha magában káromkodik Az oroszokat jobban érdeklik a bérek, az életszínvonal alakulása, a gazdasági helyzet, mint a szíriai háború A gazdasági helyzetről, a szociális problémákról kérdezték a legtöbben az orosz elnököt, aki tegnap tizennegyedik alkalommal válaszolt egyenes adásban a beérkezett kérdésekre. Vlagyimir Putyin állta a sarat, s közel négy órán át felkészülten reflektált a legelképesztőbb felvetésekre is, ám érezhetően felcsillant a szeme, amikor a világban zajló folyamatokról, Amerikáról, Szíriáról vagy Ukrajnáról kérdezték. m Stif.r Gábor_________________ A bérek, az életszínvonal, a munkanélküliség alakulása, a gazdaság helyzete, nem pedig a korrupció és a szíriai háború érdekli a leginkább az oroszokat. Ez derült ki a legnagyobb közvéleménykutató cég, a VCIOM még az éves élő televíziós fórum előtt készült felméréséből. A politikai kérdések, ezen belül a külpolitikai problémák ugyanakkor a legkevésbé sem izgatják az átlagembert, mint ahogy a kultúra, az erkölcs vagy a patriotizmus állapotával sem nagyon lehet lázba hozni. Ennek megfelelően már az első, a szibériai Omszkból érkező kérdés az utak állapotát feszegette. De sorjáztak a felvetések a lakáshelyzetről, a bérek újra érezhető késedelmes kifizetéséről, az ingatlanadóról, a tej minőségéről vagy éppen a kommunális szolgáltatások színvonaláról. Putyin elismerte, hogy tavaly az árak érezhetően megugrottak, ám idén a helyzet konszolidálódott, s az infláció 12,9 százalékos. A munkanélküliség továbbra is alacsony, 5,6 százalék, a mínusz 146 milliárd rubeles külkereskedelmi mérleg pedig elfogadható akkor, amikor az olaj ára kevesebb mint a felére esett. Mint fogalmazott, ha senki nem termel semmit, a rendelkezésre álló 387 milliárd dolláros tartalék akkor is elegendő négy hónapra, míg a felhasználás jelenlegi üteme mellett legalább négy évre. Putyin beszélt külpolitikai kérdésekről is, így rendes embernek nevezte Barack Obamát, ugyanakkor a panamai papírok mögött szerinte egyértelműen Amerika áll, s úgy látja, ahogy közelednek a választások, úgy lesz egyre több az ilyen kiszivárogtatás. Oroszországnak azonban saját belső problémáinak megoldására kell koncentrálnia, nem pedig arra, hogy miként birkózik meg Amerikával - tette hozzá. Egy 12 éves kislány azt szerette volna megtudni, hogy Petro Porosenko ukrán vagy Recep Tayyip Erdogan török elnököt mentené-e meg, ha vízben fuldokolna. Válaszában Putyin kijelentette, Oroszország mindenkinek kész segíteni, hangot adott azonban annak a meggyőződésének is: ha valaki úgy dönt, hogy megfullad, azt lehetetlen megmenteni. Szíriáról szólva az elnök azt hangoztatta, hogy a válságot tárgyalásos úton, nem katonai eszközökkel kell megoldani, a terrorizmus elleni harc azonban az Iszlám Állam meggyengülésével nem zárul le. Ukrajna kapcsán kiemelte, a minszki folyamatnak nincs alternatívája, s nem számít a harci cselekmények kiújulására. Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy reggelire szereti a kását, magában néha ő is káromkodik, de meggyónja. Magánéletét továbbra is tabuként kezeli, elképzelhetőnek tartotta ugyanakkor, hogy egyszer bemutatja a nyilvánosságnak az új orosz first ladyt. Egyenes beszéd. Az orosz elnök szerint Obama rendes ember, s Erdogant és Porosenkót is megmentené, ha fuldokolnának fotó: europress/afp/natalia Kolesnikova kuspol@magyarnemzet.hu Új ukrán kormány alakult Hrojszman kabinetjében az „ idegenlégiósok” helyett az államfő klánja viszi a prímet Hosszú vajúdás után új kormánya van Ukrajnának. A rada elfogadta Arszenyij Jacenyuk lemondását, és megszavazta az eddigi házelnök, Volodimir Hrojszman kinevezését. Az új miniszterelnök előzőleg Facebook-üzenetében kérte a lakosság támogatását, elismerve, hogy az ország elképzelhetetlenül nehéz helyzetben van. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ha nehezen is, de megszületett Ukrajna új kormánya. A tárgyalások során Petro Porosenko többször a rada feloszlatásával fenyegetőzött, valójában azonban épp ezt akarta elkerülni. Egyelőre levegőhöz is jutott, hiszen a 450 tagú parlament 257 képviselője támogatta jelöltjének kinevezését. A kétpárti koalíció azonban a maga 227 főjével ennél jóval vékonyabb, és ez a minimális többség igencsak kérdésessé teszi a jövőjét. Nehezíti ezt a volt kormányfő és az államfő továbbra is fennálló ellentéte. Jelzésértékű, hogy a lemondott miniszterelnök a Porosenko Blokk koalíciós partnereként meg sem várta a szavazást. Jelen volt viszont az elnök, aki Hrojszmant ajánlva kiemelte, hogy az a politikusok új generációját képviseli, ennek ellenére hatalmas vezetői gyakorlattal rendelkezik. Az új kormányfő a szavazás előtti beszédében az Ukrajnát fenyegető három fő veszélyként a korrupciót, a nem hatékony államirányítást, valamint a populizmust nevezte meg. Az új kabinetben hat miniszter, köztük a kül-, a bel- és a védelmi tárca vezetője maradt a helyén, kikerültek belőle az „idegenlégiósok”, megjelent ugyanakkor a „vinnicai klán”, és a legfontosabb pozíciókba Porosenko emberei kerültek. A szakértők szerint kulcskérdés, hogy ki tárgyal majd az IMF-fel, miután az amerikaiukrán Natalja Jareszkót nem jelölték. A pénzügyminiszter végül a szlovák állampolgárságát választó Ivan Miklós helyett az elnöki adminisztráció eddigi helyettes vezetője, Olekszandr Daniljuk lett. Volodimir Hrojszman, Ukrajna új kormányfője FOTÓ: europress/ahvgenya savilov _ Az elnök embere __Stier_______________________________________________________ N ehéz, majdhogynem teljesíthetetlen feladatra vállalkozik a 38 éves Volodimir Hrojszman, aki Vinnica polgármesteri székéből 2014- ben váltott a nagypolitikára. Addigi életútja szorosan összefonódik a nyugat-ukrajnai városhoz - amely a Roshen csokoládégyár székhelye - szintén erősen kötődő Petro Porosenkóéval. A már 14 éves korában asztalosként dolgozó Hrojszman fiatalon, 16 évesen a város egyik ismert üzletemberének számító apja egyik cégének vezetője lett. Ezután 11 évig az üzleti szférában tevékenykedett, mígnem 2002-ben apjával egyetemben a városi tanács tagja lett. Jogi, később államigazgatási diplomát szerzett, 2006-ban pedig, 28 évesen Ukrajna legfiatalabb polgármesterévé választották. Az utak felújításával, a város egyik jelképévé vált zürichi villamosok bérlésével nagy népszerűségre tett szert, miközben elismerésképpen a Forbes szavazásán Vinnica három évben egymás után elnyerte az Ukrajna legélhetőbb városa címet. Kijevbe hívta már elnökként Juscsenko és Janukovics is, ám csak az Euromajdan után vált - Jacenyuk puccs utáni kormányában - azonnal a regionális politikáért felelős miniszterelnök-helyettesé. Az ország decentralizációján dolgozott, s közben a maláj gép tragédiáját vizsgáló kormánybizottságot is vezette. A választás után az egyik legnehezebb kihívással szembesült. A populistákkal, az oligarchák embereivel teli rada kézben tartását kapta feladatul támogatójától, Petro Porosenkótól, aki egyébként már ekkor a miniszterelnöki posztra szemelte ki emberét. Hrojszman házelnökként bizonyította, hogy érti az ukrán rendszer csínját-bínját, és sikeresen egyensúlyozva a képviselők és a hatalom között az egyik legelismertebb politikussá nőtte ki magát. Mostani jelölését a többség támogatja. Ahogy frakciótársa, a Majdan egyik kezdeményezője, Musztafa Najem ennek kapcsán fogalmaz, kinevezése messze nem a legrosszabb, ami történhet Ukrajnával, s meg kell adni neki az esélyt. Hasonlóan vélekedik másik kollégája, Szvetlana Zaliscsuk is, aki szerint Hrojszman ugyan nem álmai kormányfője, de rosszat sem nagyon lehet róla mondani. Az elnök pártjának az oligarchákat ostorozó képviselője, Szerhij Lescsenko ilyet is tud mondani: „Eleve egy oligarchikus alku következtében született meg a jelölése, s túlságosan közel áll az elnökhöz ahhoz, hogy új színt tudjon hozni a politikába.” Az egyébként újságíró Lescsenko rámutat arra is, hogy az állam lerablásában jeleskedő „vinnicai klán” védelmezőjeként idáig is elnézte, sőt támogatta a korrupciót. A honatya példaként azt hozza fel, hogy Hrojszman egykori üzlettársai, a Tkacsuk testvérek tették rá a kezüket a postára. Mások ezzel ellentétben Hrojszman eddig mutatott energikus fellépésében esélyt látnak a reformok előrelendítésére. Volodimir Feszenko politológus arra is felhívja a figyelmet, hogy Porosenko egyengette ugyan a karrierjét, ám Hrojszman meglehetősen önálló figura, így nem tagja egyetlen pártnak sem, s 2015-ben a helyi választásokon sem az elnöki pártot támogatta. A vele szimpatizálók féltik is a kormányfőt, hiszen a reformok sikere elkoptathatja, s az ezzel járó népszerűtlenség megtörheti ígéretesen felívelő politikai pályáját. ORTRÉ