Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-10 / 290. szám
30 I magazin Csendes magányban rejlik a talentom PILHÁL GYÖRGY amonnó M ost, hogy néhány napra legyűrt valami divatos vírus, és a szokottnál is jobban beszorultam a maglódi házba, eszembe jutott: nekem szép élményem is van a betegséggel kapcsolatban. Ez így kicsit furcsán hangzik, magyarázom is mindjárt. Húszévesen egy kiadós tüdőgyulladásnak köszönhetően olvastam el Mikszáth Kálmán szerintem legkiválóbb regényét, a Jókai Mór élete és korát. Fölemelő élmény volt. Ha nem kényszerít egy hétre ágyba a kór, aligha veszem a kezembe ezt a lebilincselő könyvet. (Mint kerékpáros újságkézbesítő munka közben sikerült megfáznom egy esős, zimankós hajnalon - ezt leendő életrajzíróim számára biggyesztem ide, jelezve, én tényleg alulról kezdtem a „hírlapos” pályát...) így, viszszagondolva azokra az ágyhoz kötött napokra a betegszoba tárgyai közül szinte csak arra a bordó borítású, csodás könyvre emlékszem, semmi másra, lázmérőre, tablettákra, effélékre... Mikor máskor is tudna elmerülni az ember egy historizált csodavilágban, ha nem egy ilyen rendkívüli alkalomkor? És ki más írná le neki oly tapintható finomsággal az ifjú Jókait, mint a kortárs Mikszáth? Például így: „A szerénységéből nem hullt le egy morzsányi se a tapsok alatt. Szinte csodálatos volt, hogy észre sem látszott venni a saját dicsőségét. Sokan azt hitték, hogy ez tettetés, fölvett színpadias modorral takarja el valódi lényét. Valószínűnek is látszott, de ha játszotta ezt, olyan jól játszotta, hogy igaznak kell venni, mert ha a szeg nem bújik ki a zsákból soha, míg a zsák tart, okvetlenül úgy kell venni, hogy nem volt benne szeg.” „Szövődménye” is lett annak a tüdőgyulladásnak. Szinte rigolyámmá vált, hogy lábadozó ismerőseimnek azóta rendre múltba csalogató klasszikus olvasmányokat viszek kedélyjavító gyanánt. Merülj el benne, barátom, ez talpra állít! A magába zárkózó, olvasó ember elmélyült ismeretszerzésének nagyszerűségét természetesen nem én fedeztem fel, Kölcsey is hosszan ír róla unokaöccsének, ámbár a veszélyeit sem hallgatja el. „Mindig magányban ülő csak magát hallja, és sem ellenmondást tűrni nem tanul, sem a tárgy mások által így vagy amúgy nézett oldalait nem ismeri. A zajban élőnek önszívét és lelkét mélyen vizsgálni ideje nem marad; s így gyakorlat által ugyan készséget nyerhet, tettlegi, egyes ismereteket szerezhet, de talentumát rendszeres haladásban kifejtenie, s ismereteit egészítenie nem foghatja. Kettőt köss együvé, s méltasd a költő mondását: ’Csendes magányban fejük a talentom. / Világi zaj közt állandó karakter’.” Persze betegeskedés nélkül is lehetne kiadósokat olvasni. Magasztos pillanataiban az ember gyakran eltervezi, feltétlenül szakít rá időt - de aztán nem lesz belőle semmi. Erős elhatározás, szelíd erőszak vagy - lám! - kiadós tüdőgyulladás kell, hogy visszataláljunk a könyvekhez. Ezt a világot nem az olvasó emberekre formálták. Már az is szép teljesítménynek számít, és egyre ritkább, ha a napi verkli végén félórányira könyvet veszünk a kezünkbe. Még ritkább, ha az a könyv lelket érintő, szívet melengető szépirodalom, s nem holmi kortermék, száraz, személytelen és agylágyító információözön, adatrengeteg. Mennyivel könnyebben épülne belénk bármiféle fontos eszme, gondolat, ha koszorús szerző tollából jutna hozzánk, mint így, hogy ugyanazt élettelen pontokba sűrítve rakják elénk! Nehéz azt lenyelni, megakad az ember torkán. Az idea átültetéséhez kellene a költő. Sodródunk a huszonegyedik századdal. Hová is? Valami ilyesmi szaladt át rajtam most, hogy a betegágyban Kölcsey intelmeit lapozgatom. „Törekedjél ismeretekre! De ismeretekre, melyek ítélet s ízlés által vezéreltetnek. E vezérlet híjával sok ismeret birtokába juthatsz ugyan, hanem ismereteid hasonlók lesznek a szertelen sűrű vetéshez, mely gazdag növésű szálakat hoz mag nélkül. ítélet által rendbe szedett s keresztülgondolt ismeret ver mély gyökeret, s őriz meg a felülegességtől; ízlés pedig adja azon kellemetes színt, mi nélkül a tudomány sötét és zordon, mint a cellájába zárkózott remetének erkölcse.” Csak a nyelvezet régi, a mondandó kortalan. Időzített bombák HEGYI ZOLTÁN hegyi részén December 7. Van belőlük jó és borzalmas. Mármint időzített bombákból. Kezdjük a végén. A Nobel-békedíjas Muhammad Yunus azt nyilatkozta a minap, hogy a gazdagok és szegények között egyre növekvő jövedelmi szakadék időzített bomba, amely előbbutóbb társadalmi és gazdasági elégedetlenségként felrobban, ha a világ nem tesz időben ellene. Yunus ért hozzá, olyan, mint Rejtőnél a kocsmáros, akinél öltek már orvost is. Nevét az általa alapított szegények bankja kapcsán ismerhette meg a közvélemény, amellyel forradalmasította az uzsorán, hazugságon és csaláson alapuló kölcsönzési, „bankolási” gyakorlatot. Yunus szerint a banki és pénzügyi rendszer „minél több pénzed van, annál több pénzt adok neked” világot teremtett, miközben a föld népességének nagy részét megfosztották a vagyonfelhalmozás és egy elégséges életszínvonal fenntartásának lehetőségétől. A jövedelmi egyenlőtlenségek pedig növelik a feszültséget a legszegényebbek között, akik a bevándorlókat és a kisebbségeket kezdik el hibáztatni saját nyomorúságuk miatt, amit aztán a lelkiismeretlen politikai vezetők ki is használnak. Yunus közgazdász és vállalkozó, így aztán választékosan fogalmaz. A tömegek viszont nem fognak, amikor kiválasztják majd a javakat a betört kirakatokból, rájuk meg az vesse az első követ, s csőcselékezzen riadtan pislogva, akinél nem szakadna el a cérna a testet-lelket kivégző örökös szegénységtől és kilátástalanságtól. A brexit és Trump megválasztása csupán egy (két) apró figyelmeztetés az úgynevezett elitnek, és még bizonyos demokratikus keretek között zajlott, de ha a nyár heves és a kasza egyenes, már késő lesz hisztizni. Kellő empátia híján és a kokainnal telerámolt, túldimenzionált táskák súlya alatt roskadozva ezt kissé nehézkes felismerni, pláne előre látni, de a szándék sem igazán tapintható. A hatalom valami miatt mindig azt képzeli magáról, hogy örökké tart, így aztán most éppen az van, hogy a világ leggazdagabb 62 emberének vagyona 44 százalékkal emelkedett 2010 óta, miközben a legszegényebb 3,5 milliárd ember „vagyona” 41 százalékkal csökkent ugyanezen időszak alatt. És ez csak a jéghegy csúcsa, vagy mi. Stephen Hawking fizikus az emberi életre leselkedő veszélyek között ugyanerre a csúcsra teszi a klímaváltozást, az élelmiszerhiányt, a túlnépesedést, más fajok tizedelését, a járványokat, az óceánok elsavasodását és természetesen a mesterséges intelligenciát, de a legnagyobb civilizációs problémát az emberek közötti egyenlőtlenségben látja. Ferenc pápánál tett látogatása során ebben aligha volt közöttük nézeteltérés. Jó, tudjuk, Hawking hülye, a pápa komcsi, az óceánokért aggódók hippik, klímaváltozás nincs is, az Isten neve extraprofit és Zuckerberg az ő prófétája, de azért ha majd a viperafajzatok (Keresztelő Szent János) lassan kijózanodnak a zajos és önfényező adventi adakozó felhorgadásukból, nem árt, ha feldereng: a globális-digitális bankárkapitalizmus ugyanolyan szemétdomb, mint a kommunizmus és a fasizmus, és előbb-utóbb minden kakas a levesben végzi. És ha valaki úgy gondolná, hogy a nyomor bangladesi specifikum, téved. Magyarországon a népesség fele él méltatlan körülmények között. Illetve túlél. Az út szélén hagyva. Ezt sikerült összeberhelnie az „elitnek” negyedszázad alatt. Ennél még Kádár alattvalójának lenni is tisztább és szárazabb érzés volt. Legalábbis kiszámíthatóbb és biztonságosabb. Ideje lenne már nem is egy harmadik, de rögtön egy negyedik útnak. Hogy egy időzített bomba akár jó is lehet, annak szép példája az észak-amerikai indiánok „helyzete”. Ha a háborút nem is, de csatát nyertek egy olajtársasággal és a velük szövetséges karhatalommal szemben. Átmenetileg elhárult a veszélye, hogy egy vezeték hatoljon át még megmaradt földjükön, beszenynyezve vizeiket és szent helyeiket. A pokolgép kattogását jó ideje már nem is hallottuk a kaszinók zajától, de most újra megvillant a szeretet és az összefogás ereje. És közben megjött a híres finn dizőz, a Mikulás is. 2016. DECEMBER 10., SZOMBAT Iránytű Ha van tudomása a rovatba illő előadásról vagy rendezvényről, kérjük, az iranytu@mno.hu ímélcímen vagy az(1) 4762173-as telefonszámon ossza meg velünk. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SASHEGYI ZSÓFIA December 10., szombat Kocsis Zoltánra emlékezik a zenekara Fél évszázados, kivételes karrierjére reflektáló koncerttel emlékeznek Kocsis Zoltánra szombaton a Nemzeti Filharmonikusok. A Kocsishoz közel álló komponisták - Mozart, Rahmanyinov és Bartók - jelentős alkotásai csendülnek fel Kocsis Zoltán fia, kortársai, művésztársai és az általa közel két évtizeden át vezetett Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint a Nemzeti Énekkar előadásában. MÜPA - BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. 019.30 Magyar képregényesek napja Tizenkettedszer rendezi meg a magyar képregények és képregényesek napját, a Hungarocomixot a Magyar Képregényszövetség. A csaknem 30 magyar szerző és kiadó számos újdonsága mellett kapható lesz a világ egyik legismertebb kultképregénye, a Blacksad most megjelenő magyar kiadása is. K11 MŰVÉSZETI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT 1075 Budapest, Király u. 11. 010-17 óráig Adakozzunk a Bohócdoktoroknak! Édes álmok pitesütő versenyt és jótékonysági vásárt rendeznek a Forralt Bor és Hamburger Feszten, ahol a kóstolással a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványát támogathatjuk. BUDAPEST IX., RÁDAY UTCA 015-19 óráig December 12., hétfő Hazánkban a Bolsoj szólistái Oroszország legnagyobb opera- és balettszínházának szolistái adnak koncertet, élükön a világhírű Jelena Zelenszkaja, Szvetlána Silová, Andrej Grigorjev, Roman Muravickij operaénekesekkel. ERKEL SZÍNHÁZ 1087 Budapest, II. János Pál pápa tér 30. 019 óra Gondolatok hitről, tudományról A Budavári Evangélikus Szabadegyetemen dr. Falus András immunológus tart előadást Kreáció és evolúció. Gondolatok hitről és tudományról címmel. A részvétel ingyenes. BÉCSI KAPU TÉRI EVANGÉLIKUS TEMPLOM KÁPOLNÁJA Budapest, Táncsics Mihály u. 28. 019 óra December 13., kedd Úton a visszafordíthatatlan félé Veress József közgazdászprofeszszorral beszélget a Kairosz Kiadónál megjelent új, Úton a visszafordíthatatlan felé című könyvéről Kondor Katalin. POLGÁROK HÁZA 1089 Budapest, Visi Imre u. 6. 018 óra December 14., szerda Szájharmonikás Szombathelyen A Pribojszky Mátyás Band koncertezik a Lamantin Klubban. WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ, KRÚDY BÁR 9700 Szombathely, Akacs Mihály u. 7. 020 óra December 15. csütörtök Kós Károly és Sepsiszentgyörgy A Magyar Építőművészek Szövetségének Kós Károly Köre ünnepi emlékestet rendez, amelyen Anthony Gall Kós Károly és Sepsiszentgyörgy című könyvét Hadik András mutatja be. A konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet történetéről Kenyeres István tart előadást, Juhász Orsolya pedig kalotaszegi dalokat énekel. ÉPÍTÉSZPINCE Budapest Vili., Ötpacsirta u. 2. 017.30 December 16., péntek Petőfi, újratöltve „Petőfi egy, a miénknél sokkal nyersebb korban védelmezte azokat az értékeket, amelyekért ma nekünk egyet kattintani is fáradságot jelent. Közben megalkotta az újjáéledő magyar nyelv legnagyobb hatású életművét. Szóval gyere, elmondok neked pár Petőfi-verset zenére, lesz félhomály, muzsika, vetítés és költészet” - írja Horváth Kristóf, alias „Színész Bob”, a Kortársunk, Petőfi című est rendezője a PIM Klasszikusok kortárs hangszerelésben című sorozat következő előadásáról. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM 1053 Budapest, Károlyi utca 16. 017 és 20 óra December 12. Élő Biblia Megnyugtattam és elcsöndesítettem lelkemet címmel bibliaórán vehetünk részt Csillag Péter diakónus vezetésével. MOLNÁR C. PÁL MŰTEREM MÚZEUM 1118 Budapest, Ménesi út 65. 017-18 óráig FOTÓ:VÉGH LÁSZLÓ magazin A Magyar Nemzet Magazint szerkeszti: Wekerle Szabolcs, György Zsombor, Szathmáry István Pál, Csécsi László, Gazda Albert Képszerkesztő: Végh László Olvasószerkesztő: Szita János, Szekeres István Tördelőszerkesztő: Esztergás Tibor tatta el HIRDETÉS RICHARD HARVELL: A KASZTRÁLT A kasztrált egy angyali hanggal megáldott ember magával ragadó, érzéki vallomása. Mózes Proben az opera színpadán elbűvöl mindenkit, hangjáért ezrek lelkesednek. Mesél anyjáról, a kirekesztve élő süketnéma nőről, akinek egyetlen feladata a harangozás, s akinek a templom papjától születik gyermeke. Mesél az apjáról, aki papként retteg az igazság napvilágra kerülésétől, ezért fiát egy hegyi patakba veti. Mesél a két szerzetesről, akik megmentik, s az apátságba viszik. Itt a kórus remek énekese válik belőle, és kivételes énekhangjának megőrzése érdekében titokban kasztrálják. Mesél Bécsről, mely megnyitja számára az utat Európa nagy operaházai felé. Mindenekelőtt azonban a múlt titkairól mesél, megválaszolva egy kérdést, mely egész életében árnyékként követte őt: Hogyan lehetett fia Mózes Frobennek, a világhírű kasztrált énekesnek? TYPOTEX KIADÓ 384 oldal, 3900 Ft ROBERTO BOLANO: 2666 Fordította: Kutasy Mercédesz „A latin-amerikai irodalom Kurt Cobainjének” mesterműve. Roberto Bolanót generációja legbámulatosabb spanyol nyelvű regényírójának tartotta sokakkal egyetértésben Susan Sontag is. A 2666 pedig a chilei szerző életművének vitathatatlan ékköve, amely a korai halála utáni évben, 2004-ben jelent meg, és máig a 21. századi világirodalom talán legnagyobb hatású regénye. Az öt könyvből álló mű minden része külön kaland, melyek egy meghatározott hely, a mexikóiamerikai határhoz közel fekvő, kitalált város, Santa Teresa felé vezetnek. JELENKOR KIADÓ 828 oldal, 5999 Ft / I /