Magyar Nemzet, 2017. április (80. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-11 / 85. szám
llagyartnet 2017. ÁPRILIS 11., KEDD Államfői aláírás rövid megjegyzéssel • A felsőoktatási törvény módosítása ellen tüntetők remélik, hogy a döntés után spontán utcára vonul a lakosság ► Folytatás az 1. oldalról Soros Györgyre utalva a rektor azt írta, hogy az alapító is elkötelezett az akadémiai munka folytatása mellett. Jelenleg, mint írta, „politikai fenyegetéssel néznek szembe”, valamint „azonnal kidolgozott jogi akcióba” kezdenek Magyarországon és Európában, amellyel hosszú távú megoldást és azonnali jogorvoslatot keresnek. Ennek érdekében egy amerikai és egy brüsszeli küldöttséget is fogadnak a héten az egyetemen, de nem mondanak le a helyzet tárgyalásos megoldásáról sem. Áder János egy pártkatona - az ellenzéki pártok többsége így jellemezte a döntés után a helyzetet. Az MSZP szerint Áder bebizonyította, hogy alkalmatlan köztársasági elnöknek, mert nem képes felismerni a nemzet érdekét, és nem tudja kifejezni a nemzet egységét. - Áder Jánosnak fontosabb Orbán Viktor véleménye, mint több millió ember egyöntetű akarata - közölték. A Jobbik szóvivője is hasonló szellemben nyilat Az egyetem vezetése „azonnal kidolgozott jogi akcióba” kezd Magyarországon és Európában hozott lapunknak. Mirkóczki Ádám megfogalmazása szerint az elnökválasztás után az első adandó alkalommal ékes bizonyítékát adta az államfő annak, hogy ő „elsősorban nem köztársasági elnök, hanem egy elvtelen pártkatona”. Szél Bernadett, az LMP társelnöke pedig azt mondta kérdésünkre, hogy nincsenek meglepődve a döntésen, ám szerinte az, hogy az államfő még politikai vétóval sem élt, azt mutatja, hogy a Fidesz nagyon gyorsan túl akar lenni ezen a történeten. Az LMP mindenesetre már elkészítette alkotmánybírósági beadványát, amihez várják az ellenzéki képviselők támogató aláírását. Kofi Annan előző ENSZ-főtitkár is kiállt a CEU mellett. Michael Ignatieffnek még a döntést előtt küldött levelet, amiben csak „Kedves Michael”-nek nevezi a rektort. Ebben úgy fogalmaz, hogy nagy szomorúsággal értesült a magyar felsőoktatási törvény megváltoztatásáról, amely veszélybe sodorja a CEU működését. Az egyetem szerinte alapvetően járult hozzá a haladó demokratikus oldalhoz, különösen egy olyan régióban, ahol a történelem során jelen voltak az ártalmas nézetek társadalmi és kormányzati szinten is. Annan levele szerint a CEU egy olyan intézmény, amely a szólásszabadság és a szellemi szabadság értékeit adja át a jövő vezetőinek, ennek jelentősége túlbecsülhetetlen. Az egykori főtitkár bízik benne, hogy a CEU leküzdi a mostani akadályokat, és mindenki javára folytathatja küldetését. Jakab András, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének igazgatója a Facebookon úgy reagált tegnap a hírre, hogy Áder János alá fogja írni a jogszabályt, és „nem akarásnak nyögés a vége”, majd az alaptörvény szövegében pontosan megjelölte, hogy milyen kifogásokat lehetne találni: szerinte a nemzetközi szerződéshez kötéssel a kormányzat elvonja a jogot az Országgyűléstől, hogy meghatározza az egyetemek működését, a külföldi campus megkívánása pedig aránytalan követelmény, amit a CEU elismertsége sem indokol. Azt is kifejtette, hogy a törvény konkrét intézményre szabása is szembemegy az alaptörvénnyel. Az ELTE több tagintézményében egymást érik a témában a konferenciák és a szakmai fórumok, tegnap az egyetem Állam- és Jogtudományi Karán délelőtt tartottak fórumot, ahol a jogtudomány különböző területeinek szakértői, oktatóje, rövid,előadásokban reflektáltak az eseményekre. Hack Péter tanszékvezető (korábbi SZDSZ-es képviselő) szerint az 1949-es kommunista alkotmány szövegét idézte az, ahogy az MTI-n megjelentek a CEU-ról szóló tudósítások. Hozzátette, a kormány mellett az államfőnek és az Alkotmánybíróságnak is tisztában kell lennie azzal, hogy itt nem egyszerűen a tanítás szabadsága a kérdés, hanem a jogbiztonság, hogy valaki tudja, ha betartja a törvényeket, akkor vele szemben is jogszerűen járnak el. - Vannak bizonyos határok, amelyeket nem szabad túllépni - idézte Horatiust Földi András tanszékvezető. A CEU melletti tüntetéseket szervező Oktatási Szabadságot sajtóreferense, Mayer Dániel kérdéseinkre elmondta, hogy a civil szervezetekre vonatkozó új törvény elleni szerdai tüntetésen kívül egyelőre nincs kapacitásuk újabb megmozdulás szervezésére, így Áder János kedvezőtlen döntése miatt nem lesz hivatalos tüntetés. - Abban bízunk ugyanakkor, hogy a Hallgatói Hálózat egykori tüntetéseihez és a 2006-os kormányellenes tüntetésekhez hasonlatosan az emberek hívás nélkül is az utcára vonulnak majd - mondta Mayer. Amennyiben a CEU kezdeményezése nyomán az Alkotmánybíróságon (AB) köt ki a lex CEU, akkor olyan tüntetést kívánnak szervezni, amely kiáll a bírói testület függetlensége mellett, hogy ne engedjen olyan politikai nyomásnak, amely a kormányoldalról ránehezedik. Lapzártánkkor már spontán tüntetők gyülekeztek a Sándor-palotánál. Az AB döntésében azonban csak kétségekkel bízhatnak: az Eötvös Károly Intézet 2015-ben mérte fel, miként foglaltak állást az alkotmánybírók 2013 tavaszát követően, a jelentősebb alaptörvény-módosítások óta. Az AB tagjainak túlnyomó többségét egyébként már a jelenlegi kormány delegálta a testületbe. Az AB 2013 áprilisa utáni döntéseinek 77 százaléka a kormánypárti elvárásnak megfelelő volt - írta akkor a szervezet. Kofi Annan is kiállt a CEU mellett. A volt ENSZ-főtitkár 2008-ban az egyetem diplomaosztóján Soros GyörggyelFOTÓ: MÁTÉ PÉTER Kulcskérdésben a Fideszben nem létezik külön út • A Jobbikot hozhatja nehéz helyzetbe az államfő lex CEU-val kapcsolatos döntése MARKOTAY CSABA-KATONA MARIANN Egyértelműen kijelenthető, hogy a kulcskérdésekben, az Orbán Viktornak igazán fontos jogi átalakításokban az államfő nem megy szembe a kormányfővel és a Fidesz politikájával - mondta lapunknak Ember Zoltán, miután az államfő aláírta a lex CEU-ként emlegetett, a felsőoktatási törvényt módosító jogszabályt. Az Iránytű Intézet kutatásvezetője utalt arra, hogy annak idején, 2013 tavaszán sokan várták a vétót a negyedik alaptörvény-módosításnál is, amit Áder János végül szintén aláírt. Mostanra ebből kialakult egy széria, amivel jelen pillanatban az ellenzéknek, és ezen belül is a Jobbiknak adta fel a leckét Áder János köztársasági elnök. Ember Zoltán emlékeztetett arra, hogy az LMP már jelezte: utólagos normakontrollt kér az Alkotmánybíróságon a lex CEU miatt (igaz, ez a jogszabály hatálybalépését nem akadályozza meg). Ezt az alaptörvény szerint például az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezheti, ami 50 képviselőt jelent. Ennyi aláírás viszont csak úgy jöhet össze, ha az ellenzéki oldal pártjai összefognak, beleértve a Jobbikot is, azt a pártot, amelyik a törvénymódosítás szavazásán nem is vett részt, jelezve ezzel, hogy nem ért egyet a kormánynyal, de Soros Györgyöt sem akarja támogatni. Ember Zoltán szerint így most a Jobbik kerül igazi dilemma elé. Tegnap kora délután egyébként éles vitákat váltott ki a parlamentben a CEU-t ellehetetlenítő múlt keddi törvénymódosítás ügye, pedig a vita idején még nem lehetett tudni, hogy Áder János államfő végül aláírja-e a törvénymódosítást. A kormány semmilyen egyetemet, így Soros György egyetemét sem zárja be - ezzel érvelt Orbán Viktor, amikor az MSZP-s Bárándy Gergely a CEU-t érintő törvénymódosítást kérte rajta számon. A miniszterelnök szerint igazából dezinformációs kampány zajlik Magyarország ellen, úgy, mint korábban az alaptörvénnyel kapcsolatban vagy éppen migránsügyben. Amikor a szocialista politikus arról beszélt, hogy a tüntető tízezrek, akadémikusok és Nobel-díjasok is ezek szerint megtévesztett emberek, a kormányfő már arról kezdett beszélni, hogy ő sosem becsülné le az ifjúságot. - A CEU melletti vasárnapi tüntetés valójában a hatalmi arrogancia elleni fellépés, egy komoly kormányellenes megmozdulás volt - erről már a jobbikos Szávay István beszélt parlamenti tájékoztatóján, hozzátéve, hogy ezzel a kormány olyan tüntetésélményt adott a fiatalok számára, mint amit annak idején Gyurcsány Ferenc hivatali ideje alatt lehetett átélni. Szerinte a demonstráció világos jelzést küldött a hatalom számára, mert bár lehet vitázni a felsőoktatás kérdéseiről vagy a külföldi egyetemekről, de azt a Jobbik nem fogadja el, hogy bárkit egy nap alatt „ki lehessen csinálni”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a CEU-ról a Jobbiknak „karcos” véleménye van, de sem a Fideszt, sem Soros Györgyöt nem akarja a párt. - Nekünk egyikük sem kell - mondta. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes napirend előtt arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány rárontott saját népére, mivel színtiszta politikai döntéssel be akarnak zárni egy egyetemet. Az LMP-s Schmuck Erzsébet pedig úgy fogalmazott, hogy a vasárnapi tüntetés nem csupán a CEU ellehetetlenítése, illetve a civiltörvény elleni tiltakozás volt, hanem az emberek üzentek a kormánynak: elég volt. KUNHALMI ÁGNES: A Fidesz rárontott saját népére, mivel politikai döntéssel akar bezárni egy egyetemet SZÁVAY ISTVÁN: A kormány olyan tüntetésélményt adott a fiataloknak, amilyet Gyurcsány alatt éltek át sokan Bebizonyították Pruck Pál szerepet az ’56-os plakátokon Az 1956-os Intézet részletes jelentése szerint egyértelműen kiderült, hogy a tavalyi 1956-os emlékév egyik plakátján nem Dózsa László színművész, hanem a 2000-ben elhunyt Pruck Pál látható kamaszkorában - írta a 444.hu. A fénykép miatt tavaly kerekedett hatalmas botrány, ugyanis az emlékév egyik óriásplakátján szereplő archív fénykép alá Dózsa László nevét írták. A fotón egy sapkás gyermek szerepel, fegyverrel a vállán. Nem sokkal később viszont jelentkezett egy férfi, aki azt állította, hogy a fotón nem Dózsa szerepel, hanem az ő unokatestvére, Pruck Pál. Mint mondta, ezt bizonyítja az is, hogy az amerikai Life magazin ’56-ról szóló számában is Pruck Pál nevét írták az amerikai fotós fényképe alá. Dózsa először azt állította, hogy ő van a képen, közölte, hogy a sapkája is megvan, sőt még egy korabeli fényképet is bemutatott magáról. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója is állást foglalt az ügyben. Mint mondta, Dózsa már évekkel korábban azonosította magát a képen. Szerinte ráadásul Dózsa hősiességét nem vitatta senkit, és több elismerést is kapott, míg Pruck köztörvényes bűnöző volt, akit szívesen szerepeltettek a forradalom lejáratása miatt. Ezután Pruck lánya is megszólalt, aki kikérte magának, hogy Schmidt Mária bemocskolja apja nevét, egyben követelte, hogy tegyék rendbe a plakátot. (MN) Mindent lesöpörtek Nem vizsgálhatják az olimpiai költéseket Nem jöhet létre önálló parlamenti vizsgálóbizottság annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora összeget és mire költöttek a 2024-es budapesti olimpiai pályázat kapcsán. Az LMP kezdeményezte a testület életre hívását, az elképzelést pedig az összes ellenzéki frakció támogatta. Arra kerestek volna választ, hogy a központi költségvetés mekkora összeggel és milyen feltételekkel támogatta a pályázat előkészítését és benyújtását, illetve a Budapest 2024 Zrt. kikkel és milyen szerződéseket kötött eddig. Az Országgyűlés igazság- s ügyi bizottsága azonban a kormánypárti képviselők nyolc szavazatával gátat szabott ennek. A vizsgálóbizottság mellett a Jobbik lusztrációs törvényjavaslatát sem engedte a bizottság, még azt sem, hogy a parlament egyáltalán vitát folytathasson róla. A javaslat életre hívta volna a Nemzeti Emlékezet Intézetét, amelynek feladata a jelenleg titkos adatok és dokumentumok alapján az esetleges jogi lépések megtétele lenne. Emellett azt is szerették volna, ha az állambiztonsági múlt minden dokumentuma kutatható és a teljes nyilvánosság számára hozzáférhető lenne. A fideszes Répássy Róbert jelentette be, hogy nem támogatják a javaslatot. Arra hivatkozott, hogy a jelenleg is működő Nemzeti Emlékezet Bizottságának éppen az a feladata, hogy a kommunista hatalombirtokosok rendszerét feltárja. (K. M.) belföld 3