Magyar Nemzet, 2017. július (80. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-04 / 153. szám
2017. JÚLIUS 4., KEDD Polgári napilap LXXX. évfolyam, 153. szám 1. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint 3 Megjelenés Kovács Béla ügyvédje ígéri, a politikus legközelebb ott lesz a gyanúsítotti kihallgatásán. 4 Sokkoló valóság Hétszer annyi betegnek lenne szüksége új tüdőre, mint ahányan műtétre várnak. 6 Segítség az utasoknak Megkezdték a csődbe ment Green Holidays utazási iroda ügyfeleinek kártalanítását. 11 Megbeszélnivalók ! Két éven belül másodszor látogatott Budapestre Abdel-Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök. Az ügyészség és a Kúria egymásra mutogat SÁNDORI TAMÁS Bár kiderült, hogy merő hazugság, egyelőre nem folyik nyomozás a miatt a levél miatt, amit a „lúgos orvosként” ismertté vált Bene Krisztián büntetőperében csatolt a védelem - derült ki a múlt héten a fővárosi főügyész tájékoztatásából. Ibolya Tibor kifejtette, a büntető törvénykönyv értelmében az alapügy jogerős lezárása előtt csak akkor indulhat eljárás hamis tanúzás miatt, ha a bíróság tesz feljelentést. Márpedig a Kúria nem tett - derült ki az ügyészség nyilatkozatából. A „lúgos orvos” perében felbukkant levelet a bíró szerint minden producer visszaküldené az írónak Ha a Kúria valóban elmulasztotta a feljelentést, az azért lehet aggályos, mert a büntetőeljárásról szóló törvény világosan kimondja, minden hatósági és hivatalos személy köteles feljelentéssel élni, ha bűncselekményről szerez tudomást. Márpedig a Kúria eljáró tanácsa maga tette világossá, fikciónak tartják a levélben foglaltakat. Erre Kónya István tanácsvezető bíró félreérthetetlenül utalt, amikor az említett levelet egy nagyon rosszul megírt filmforgatókönyvhöz hasonlította, amit minden producer visszaküldene az írónak. [Vita...] Folytatás az 5. oldalon ► Kilencven Erődváros Máris tüntetnek a G20-csúcs ellen Hamburgban © 11 Plakátügyben mindent letagad és az ÁSZ-ra hivatkozik a Fidesz A számvevőszék szerint alig volt eszközük a vizsgálatra 2010-ben © 3 Pont ennyi idős Gina Lollobrigida, a fotósnak se utolsó olasz díva © 12 Szerepzavarban Trócsányi • A miniszter ügyvédi irodája három nagy pénzintézetet is képvisel HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ Már a 2014-ben elfogadott devizahiteles „adósmentő” törvénycsomag előtt is az adósokéval szemben a bankok érdekében lépett fel Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája. A Magyar Nemzet megtudta, hogy a tárcavezető nevével fémjelzett iroda nemcsak az osztrák Erste Bank, hanem az olasz Unicredit Bank és a legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank képviseletét is ellátja devizahiteles-perekben, utóbbit egy ügyben már 2011 óta. Éppen ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy pontosan milyen érdekek alapján készültek Trócsányi László irányítása alatt a három évvel ezelőtt hatályba lépett devizahiteles jogszabályok. Ugyanis miközben a miniszter az állampolgárok képviseletére esküdött fel, az ügyvédi irodája sikerében is érdekelt. Mindezek fényében különösen érdekes, hogy lesújtó a szóban forgó devizahiteles-törvények szakmai megítélése. A hitelszerződések ügyében jártas ügyvédek számtalanszor kifejtették, hogy miért aránytalanul hátrányosak és aggályosak az adósok számára a jogszabályok. Nemrég egy, az adósoktól és a bankoktól is független szereplő, a Magyar Bírói Egyesület elnöke is rámutatott, hogy problémásak a törvények. Makai Lajos, aki egyben a Pécsi Ítélőtábla elnöke, azt mondta, a devizahiteles-törvények, melyek alapján el kell bírálni a hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az. [Szerepzavar...] Folytatás a 2. oldalon ► Milyen érdekek mozgatják az igazságügy-minisztert a devizahitelesek ügyében? FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA Késik a Sportkórház költözése • Időpontot kapnak a betegek, de nem tudni, hova kell menniük KUSUTSSZONJA Június 30-ig kellett volna kiköltöznie a Sportkórháznak a jelenlegi, fővárosi Alkotás utcai telephelyről, és átadni a területet a Testnevelési Egyetemnek, erre azonban máig nem került sor. Sőt, ahogy a munkálatok haladnak, jelentős késés várható - tudta meg a Magyar Nemzet. A betegek időpontot ugyan kérhetnek, de azt nem tudják nekik megmondani, hová kell majd menniük vizsgálatra. Márciusban jelentették be, hogy a Sportkórházat június 30-i határidővel a volt Ortopédiai Klinika Karolina úti létesítményébe helyezik át. Aznap azonban a volt klinikára még csak bemenni sem lehetett, a felújítás annyira elmaradott stádiumban van, hogy az épület egy részéből a munkások még a törmeléket hordják járdán álló konténerekbe. Lapunk kérdésére két a felújításon dolgozó alkalmazott elmondta: a költözés jó ideig késhet, az újjáépítés még zajlik, egyelőre „minden szanaszét van”, és az sem biztos, hogy ebben az évben elkészülnek. Forrásunk szerint korábban a Sportkórháznál abban bíztak, hogy augusztus 15-ig kapnak haladékot, de most úgy látszik, már július végéig be kell fejezniük a költözést. Erről azonban hivatalos, nyilvánosan elérhető friss szerződést vagy szerződésmódosítást nem találtunk, így továbbra is a június 30-i dátum érvényes. Utoljára a rendelőket, a fekvőbetegrészlegeket és a műtőket telepítik át. Előfordulhat, hogy lesz egy kis fennakadás a műtéti időpontokban is. A jelenlegi állapotokat figyelembe véve nem tudni, augusztusra hogyan lesz üzemképes a Karolina úti telephely. Az ügyben kerestük a Sportkórházat is, szerettünk volna tájékoztatást kapni, hogy áll a költözés, és milyen átadási határidővel számolnak jelenleg, de kérdéseinkre nem érkezett válasz. Bővebben a 4. oldalon Az Ortopédiai Klinika épülete ... v Ili Ili ► napja át kellett volna már adnia a kórháznak az Alkotás utcai telephelyet Mennyi pénz volt az Arton irodájában? WIEDEMANN TAMÁS Csak idén már 87 külföldi vásárolt az Arton Capital Kft.-n keresztül letelepedési engedélyt. Tekintve, hogy a vállalkozás 60 ezer eurót (18,6 millió forint) kér az ügyintézésért cserébe a külföldiektől, a forgalma elérhette az 1,6 milliárd forintot is. Ez az a társaság, amelynek budapesti irodájába még áprilisban betörtek, és elvittek hatszázmillió forint készpénzt, illetve egy számítógépet, amelyen a kereskedés adatait tárolták. Nagy kérdés, hogyan került oda ennyi készpénz - egyes források szerint csupán váltókról van szó de az bizonyosnak tűnik, hogy a társaság hivatalos könyveiben szereplő számok nem állnak összhangban az egyéb adatokból kikövetkeztethető forgalommal. Tavaly például beszámolója szerint mindössze 247 millió forint volt az Arton Capital értékesítésének nettó árbevétele. Ez persze szép summa, csakhogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adatai szerint a cégnek 2016-ban 172 ügyfele volt. Utánuk viszont a cégnek közel 3,2 milliárd forintos bevétele keletkezett csak a szolgáltatási díjból. Ennek azonban csupán kevesebb mint nyolc százalékát vallotta be a cég nyereségként, ami legalábbis észszerűtlenül magas működési költséget jelent. [Arton-ügy:...] Folytatás a 7. oldalon ► Határtalan határviták Jugoszlávia romjain MAJLÁTH RONALD-FÖLDI BENCE Felkavarhatja-e a balkáni viszonyokat, hogy a hágai nemzetközi döntőbíróság a múlt héten ítéletet hozott a szlovénok és a horvátok közötti egyik határvitában? Alkalom legalábbis lenne rá bőven: a jugoszláv utódállamok a mai napig követelnek egymástól egy-egy kisebb-nagyobb területet. Egy hegycsúcs itt, néhány sziget ott, a Duna medre amott, szinte mindenki kanyarítana magának egy darabot. A legtöbb konfliktusa Horvátországnak van, méghozzá minden egykori jugoszláv szomszédjával. Macedónia az egyetlen, amelynek nincs határvitája egykori tagállamtársaival. Igaz, neki meg Albániával akad gondja. A kisebb huzavonák ellenére az legalább örömteli, hogy a felek már inkább bíróságra bíznák a döntést, fegyveres konfliktus kirobbanása nem várható. Szintén meglehetősen puskaporos a hangulat a Vajdaságban, ahol továbbra is csak ígéret maradt a tartomány autonómiája. Hiába adott már egy éve a helyzet Szerbiában, hogy rendbe tegyék a Vajdaság pénzelésének és hatásköreinek kérdéseit, mégsem történik semmi. Sőt, a Magyar Mozgalom civil szervezet lapunknak nyilatkozó társelnöke, Garai Zsolt egyenesen arról panaszkodott: napjainkra annyira központosították a rendszert, hogy még a tartomány hatáskörébe tartozó kérdésekben is ki kell kérni Belgrád véleményét. Továbbiak a 10. oldalon