Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
4 belföld Ukrajna az Európa Tanácshoz fordul • Amerikában élő magyarok is megmozdultak a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó törvény ügyében FÖLDI BENCE-HUTTER MARIANNA Bár az ukrán külügyminiszter arról beszélt a napokban, hogy az új oktatási törvény kapcsán igazolni kívánják lépéseik helyességét és igazságosságát, most úgy tűnik, Kijev mégis tompíthat álláspontján. Ugyanis Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter pénteken bejelentette: Kijev elküldi az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre a parlament által megszavazott oktatási törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály. A kritikák szerint ugyanis ha a törvényt bevezetik, akkor a nemzeti kisebbségek - köztük a kárpátaljai magyarok - számára csak az elemi iskola első négy osztályáig lenne biztosított az anyanyelvi oktatás, ami hosszú távon veszélyeztetné a közösség megmaradását. Hrinevics az MTI kijevi tudósítójának kérdésére válaszolva hangot adott azon véleményének, amely szerint a törvénynyel szembeni heves tiltakozást Magyarországon az váltotta ki, hogy bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát. Leszögezte: szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátal 3án, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diáok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul. Hangsúlyozta: az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételizni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Amerikában élő magyarok is megmozdultak az ukrán oktatási törvény ügyében: az ezerötszáz tagú Magyar Lobbi vezetője, Lipták Béla arra kérte a tagságot, küldjék el Rex Tillersonnak az American Hungarian Federation vezetői által jegyzett levelet. Ebben a szervezet arra kérte az amerikai külügyminisztert, „nyilvánosan és egyértelműen fejezze ki aggályait a diszkriminatív ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban”. Az oktatási törvény kapcsán Szijjártó Péter külügyminiszter is ismételten felszólalt. Elmondta, kezdeményezik, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának októberi ülésén tűzzék napirendre az ügyet. Továbbá arról beszélt, a törvény ügyében a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen léptek fel: többek között levelet írtak ukrán kollégájuknak. Tegnap este egyébként az ukrán nagykövetség Istenhegyi úton lévő épületéhez szervezett demonstrációt a Fidelitas maroknyi résztvevővel. A megmozduláson több ellenzéki párt ifjúsági szervezete is képviseltette magát. ► ország - Bulgária, Románia, Görögország és Magyarország - külügyminisztere közösen tiltakozott A Fidelitas demonstrációja az ukrán nagykövetségnél Az egyházak kapták a legtöbbet az adózóktól • Drasztikusan visszaesett a botrányokba keveredett Gyermekrák Alapítvány támogatottsága KUSLITSSZONJA Közel négymilliárd forinttal az idén az egyházak kapták a legtöbb egyszázalékos szja-felajánlást Magyarországon. A magyar katolikus egyháznak nem kevesebb mint 2,242 milliárd forintot ajánlott fel több mint 537 ezer ember, ezzel a lista első helyén szerepelnek - derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tegnap nyilvánosságra hozott friss adataiból. A szeptember 1-jei mutatók összesítéséből megtudtuk: 12 822 594 952 forintot ajánlott fel az idén 3 087 988 ember. A Magyarországi Református Egyház a harmadik helyet érte el 890 milliós támogatással, amit több mint 210 ezer embertől kapott. Közvetlenül utána pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház szerepel, ám itt már jelentős csökkenés tapasztalható, ugyanis őket 262,9 millió forinttal támogatta 57 ezer adózó. A lista második helyén egyébként 314 ezer felajánlással és több mint 1,2 milliárd forinttal az a Nemzeti tehetségprogram áll, amellyel kapcsolatban korábban az Átlátszó.hu cikke nyomán már felmerült, hogy nem tudni, pontosan mire is költötték az adózók által több év alatt, 2014-ig felajánlott 5,5 milliárd forintos összeget. A program honlapjának hivatalos tájékoztatása szerint mégis néhány év alatt hétszeresére nőtt az adójuk egy százalékát felajánlók száma. Az első 30 hely megoszlása a Nemzeti tehetségprogram mellett: 3,9 milliárd forintot kapott kilenc egyház, egymilliárd forint jutott 16 karitatív szervezetnek, míg öt állatvédő szervezet 225 millió forinton osztozik. A Human Dialog elemzése szerint ugyanakkor 2017-ben 12 százalékkal kevesebb szja-t juttattak a civil szervezeteknek az adófizetők tavalyhoz képest. A tavalyi 8,5 milliárdról 7,5 milliárd forintra csökkent az összeg. Ahogy minden évben, úgy most is előkelő helyen végzett a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány (142 millió) és a különböző daganatos és súlyos beteg gyermekek életkörülmén A Bátor Tábor 106, az Együtt a Daganatos Gyermekekért 63 millió forintot kapott az adózóktól nyert segítő szervezetek. Ilyen például a Bátor Tábor Alapítvány (106 millió), az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány (63 millió), és a Piros Bohócdoktorok Alapítvány (62 millió). Nem tudta azonban visszaszerezni korábbi jelentős támogatói bázisát a Gyermekrák Alapítvány, amellyel szemben még 2013-ban merült fel visszaélések gyanúja, ám háromévnyi vizsgálódás után kiderült: alaptalanok voltak a híresztelések. A bizalom azonban megcsappant, ugyanis amíg 2013-ban 221 millió forintot gyűjtött, addig 2014-re ez 70 millióra csúszott vissza, az idén pedig már csupán 44 millió forintot tudtak összeszedni. Az adatok alapján kiderült az is, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek 2014-hez képest sikerült közel megháromszoroznia támogatottságát, ugyanis míg akkor 5,1, addig idén már 14 millió forintot kaptak. Hasonlóan sikeres volt a Transparency International Magyarország társadalmi szervezet is, amely 2014-ben még 900 ezer forintot kapott, idén pedig már 3 milliót. Az adóhivatal egyébként 882 oldalon sorolja, hogy kik és mekkora támogatáshoz jutottak az egyszázalékos felajánlásokból. Összesen 26167 egyház és szervezet érintett, ám sokan csupán néhány ezer forinttal gazdagodtak. A tízezer forintos határt 1893-an el sem érték, míg 14 001 esetben százezer forint alatt maradt a felajánlások összege. Az állatvédő szervezetek egy része sikeres egyszázalékos kampányt zárhat, a Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon, a Rex, a Madárkórház és a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány is bekerült az elsők közé, 61- 31 millió forintos támogatásukkal. Az szja egy százalékának felajánlásából legnagyobb összegben részesült szervezetek Forrás: MN-gyűjtés / MN-grafika Egyház Magyar Magyarországi Magyarországi katolikus Református Evangélikus egyház Egyház Egyház Karitatív szervezet Felajánlott összeg: 1293,3 millió forint Nemzeti Heim Pál Daganatos.hu tehetség- Gyermekkórház Alapítvány program Fejlesztéséért Alapítvány Állatvédő szervezet 14,8 13,0 9,4 t f • Felajánlók száma ezer fő 61,9 55,9 Rákosmenti Rex Kutyaotthon Madárkórház Noé Bárkája Alapítvány Alapítvány Állatotthon (Rex Alapítvány) Alapítvány I ** Nem pénzt, erkölcsi elégtételt szeretne Pruck Pál lánya A bíróság azt várja a Schmidt Mária vezette közalapítványtól, hogy bizonyítsa, Dózsa László van az ’56-os plakáton SZABÓ ZS. LÁSZLÓ Nem tágít a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány: a bíróság előtt is ragaszkodnak ahhoz, hogy Dózsa László színművész látható az 1956-os emlékév plakátjain - ez derült ki a Pruck Pál lánya által kegyeleti jogainak megsértése miatt indított per első tárgyalási napján a Fővárosi Törvényszéken. A közalapítvány - amelynek főigazgatója Schmidt Mária, továbbá az 1956-os emlékév lebonyolításával megbízott kormánybiztos is - álláspontjával szemben egyébként az amerikai Life magazin képaláírása és az 1956-os Intézet Oral History Archívum osztályának áprilisi megállapítása szerint is a fiatal Pruck Pált ábrázolja a kép. A felvétel azért került az érdeklődés középpontjába, mert a forradalom egyik szimbolikus képéről van szó. Magyar Gábor, Pruck lányának jogi képviselője szerint jelkép is. Az ’56-os pesti srácok arcának szerepére azonban több jelentkező is van. Ezt az állami emlékezetpolitika szerint Dózsa Lászlónak kell eljátszania - érvelt a jogász, hozzátéve, hogy közérdek az ügy megnyugtató lezárása. A közalapítvány képviselőjének szavaiból az derült ki, hogy a színművésznek elég volt szóban és írásban nyilatkozni arról, hogy ő van a képen. Jóhiszeműen jártak el a plakátok kihelyezése előtt - emelte ki. Az 1956-os Intézet történészeinek megállapítását pedig azért nem fogadja el, mert szerinte „szubjektum nélkül nem tudtak ítélkezni” (vélhetően itt arra utalhatott, hogy nem objektíven jártak el az ügyben), illetve csak arcfelismerő rendszerrel állapítható meg, ki van a képen. Dózsa László egyébként tavaly novemberben kegyeleti okokból lemondott arról, hogy az ő nevét írják a felvétel alá, de ahhoz ragaszkodott, hogy ő szerepel a fotón. Bene Lajos bíró szerint a közalapítványnak viszont bizonyítania kell, hogy Dózsa László szerepel a képen, Pruck Pál lányának, Pruck Erikának pedig azt, hogy az édesapja. A 42 éves asszony szerint ez nem lehet kérdés. Ugyan a történtek és édesapja emlékének megsértése nagyon felháborította, mégsem anyagi, hanem magánlevélben erkölcsi eléggé-A közalapítvány jogásza arról beszélt, hogy jóhiszeműen jártak el a plakátok kihelyezése előtt telt kör - amit a bíróság hozna nyilvánosságra -, illetve a még ma is látható falfestés, plakát, illetve kiadványok javítását szeretné elérni. Azt mondta egyébként, odahaza a Life képét jól ismerték, noha csak azt követően volt meg, hogy a Népszabadság 1984-ben az édesapjával készített interjúval együtt közölte Michael Rougier felvételét is. Magyar Gábor ügyvéd a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta: Schmidt Mária, a forradalom 60. évfordulójára létrehozott szervezet koordinálásával megbízott kormánybiztos ígérete ellenére máig nem kért bocsánatot. Azonban a közalapítvány felmondott munkatársa, Horváth Miklós hadtörténész megtette. A tárgyalás novemberben folytatódik. Akkor többek között Horváth Miklóst is tanúként hallgatja meg a bíróság. 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Magyar fent Nem volt indokolt Putyin soron kívüli kitüntetése MYATYINSZKI GYÖRGY Nem volt meg az alapfeltétele annak a rendkívüli online szavazásnak, amellyel augusztus közepén eldöntötte a Debreceni Egyetem szenátusa, hogy egyetemi díszpolgári címmel tünteti ki Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ilyen szavazásra kizárólag akkor van lehetőség, ha „olyan sürgős döntésre van szükség, mely nem teszi lehetővé az ülés időben történő összehívását, vagy a sürgősen megtárgyalandó téma nem indokolja az ülés összehívását” - áll az egyetem szabályzatában. Azonban pontosan tudta a Debreceni Egyetem vezetése, hogy Vlagyimir Putyin 2017-ben nem fog ellátogatni az intézményükbe, mégis kezdeményezték a különleges eljárást, ami így kizárta a szenátusi vita lehetőségét. A személyes látogatásnak azért van jelentősége, mert az oklevél személyes átvétele alapfeltétele a cívis honoris causa cím viselésének. - Nem is terveztük, hogy díszoklevelet adunk át Budapesten - szólta el magát Szilvássy Zoltán rektor a Debrecen Televíziónak adott, napokban ismertté vált interjújában. Az egyetem sajtóirodája kérdéseinkre közölte, hogy azért döntöttek a különleges eljárás mellett, mert még Putyin magyarországi látogatása előtt szerettek volna döntést hozni az ügyben. A rektor egyébként az egyetem véleménykisebbségben lévő tanszékeit is minősítette az interjúban, kifogásolható stílusban. Többször hangsúlyozta azt is, hogy számos ügyben 90-100 százalékos többségű volt az orosz féllel kötendő megállapodások támogatottsága a szenátusban. Érdekesség, hogy Szilvássy 2013-ban úgy lehetett az egyetem rektora, hogy csak a szenátus kisebbsége támogatta vetélytársával szemben, ám kinevezésre mégis őt terjesztette fel Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.