Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Megünnepelte a kormány a kerítést • A menedékjogi kérelmek szinte mindegyikét elutasítják a magyarországi hivatalok VÉG MÁRTON Hamarosan újra építkezés kezdődhet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal debreceni befogadóállomásánál. A Közbeszerzési Értesítőből kiderült ugyanis, hogy a hivatal 89,5 millió forint értékben kötött szerződést a Négyen 2002 Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel ivóvíz- és szennyvízcsatorna-, valamint gáz- és hőenergia-ellátás kialakítására. A menekülttábort még 2015 végén, tehát a válság kellős közepén zárták be, ráadásul az uniótól kapott felújítási támogatásból 121 millió forintot vissza kellett fizetni. A terület nem teljesen üres, apartmanokat alakítottak ki családoknak, tavasszal a rendőrség is használta oktatásra és kiképzésre. A Migráns Szolidaritás csoport szerint az egykori szovjet laktanya területén működő táborban a feltételek jóval rosszabbak voltak, mint Bicskén (ahova a menedékkérőket végül tovább szállították), vélhetően azért, mert a debreceni tábor épületeit évtizedek óta nem újították fel, és az általános higiéniai feltételek is nagyon szegényesnek tűntek. Migráns tehát nem érkezik Debrecenbe (sem), a kormány viszont éppen tegnap ünnepelte a magyar-szerb zöldhatár lezárásának második évfordulóját a röszkei határátkelőhelyen. A két éve a magyar határ védelmében hozott intézkedésekre továbbra is szükség van, ezeknek tulajdonítható, hogy radikálisan csökkent az illegálisan és ellenőrizetlenül Magyarországra lépők száma - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint jelentősen mérséklődött a nyomás is: mindössze 2217 menedékjog iránti kérelem érkezett az idén július végéig, ezek közül 922 afgán, 464 iraki és 403 szír állampolgártól származik. A kérelmek száma tavaly ilyenkor 24 ezer volt. Persze nem sok jóval kecsegtet a menekültek számára egy magyarországi eljárás, hiszen idén eddig mindössze 61 embert ismertek el menekültnek a hivatalok, 2503 ügy végére pedig az „Elutasítva” pecsét került (ezek egy része tavalyi ügy). Nem véletlen, hogy még kedden úgy fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a magyar-szerb határövezetben tett útja után, hogy a tranzitzónában tartózkodók nem távozhatnak az eljárás végéig, továbbá csak kevesen kapják meg a menedékstátust. Kifejtette: túl kevés ember jut be naponta Magyarországra, hogy benyújthassa a menedékkérelmet, holott menedéket keresni nem bűncselekmény. Kovács Zoltán a 2015. szeptemberi röszkei zavargásra úgy emlékezett, hogy „több száz felfegyverzett migráns támadt a röszkei közúti átkelőnél a magyar határt védő rendőrökre”. Az ellenzék szerint azonban rendőri brutalitás és túlkapások is bőven történtek, amiben gyerekek, nők és újságírók is megsérültek. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélte, aki a kerítést támadja, amellett foglal állást, hogy ellenőrizetlenül nagy tömegek lépjenek az ország területére. Szerinte a tiltott határátlépések számának csökkenése a balkáni útvonal lezárása és az uniós-török megállapodás mellett mindenekelőtt a magyar határőrizet sikerének köszönhető. Az ellenzék részéről Molnár Zsolt (MSZP) országgyűlési képviselő is lement tegnap Röszkére, ahol kifejtette: „A kormány nem teheti kockára a magyar nemzet sorsát, uniós tagságát azzal, hogy nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését.” Szerinte szó sincs felülről nyitott kvótáról, korlátlan számú menekült befogadásáról. Magyarországnak csupán 1294 menekültügyi eljárást kellene lefolytatnia. Többször is hangsúlyozta, amíg a biztonsági helyzet ilyen, a kerítés állni fog, arra és a határ védelmére szükség is van. ► menedékjogi kérelem érkezett a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz idén július végéig A kerítés egy szakasza Ásotthalom közelében. A kormány megerősítette: a határ védelmére szükség van fotó: béres attila A * * Politico: Nyerésre áll Orbán Viktor Brüsszelben • A magyar kormányfő migrációval kapcsolatos véleményét többen is átvették az EU-ban HÍRÖSSZEFOGLALÓ Orbán Viktort sokan szidják az Európai Unióban bevándorlóellenes retorikája, a határkerítés felépítése és a menekültügyi kvóták elutasítása miatt, közelebbről nézve azonban világosan látható, hogy a magyar kormányfő nyerésre áll a migrációs vitában - írta pénteken megjelent cikkében a Politico.eu brüszszeli hírportál. A lap rámutatott, hogy az uniós vezetők többsége az utóbbi időben átvette a magyar álláspont egyes elemeit. Ebből jutott arra a következtetésre a cikk szerzője, hogy „bár ezt Brüsszelben senki nem akarja hangosan kimondani, de Orbán nyerésre áll a migrációs vitában”. Mint írta, az EU vezetőinek szavaiból és tetteiből az látszik, hogy a migrációs válság 2015-ös csúcspontja után valahogy Orbán nézőpontja érvényesült, amely a bevándorlás akadályozását részesíti előnyben az érkezők integrációjával szemben. A híroldal példaként említette, hogy Orbán követelése a szigorúbb határellenőrzésről visszaköszönt az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker minapi évértékelő beszédében, amelynek egyébként - mint írták - több olyan része is volt, amelyet akár egy az egyben a magyar kormányfő is elmondhatott volna. Bár Magyarország és Szlovákia elvesztette a kvótapert az Európai Bíróságon, a tények azt mutatják, hogy az Európai Unió Tanácsa csak üres jogi győzelmet aratott - emelte ki a Politico. Az Európai Unió sok energiát fektetett a szolidaritás hangsúlyozásába, egyes tagállami kormányok intézkedései ugyanakkor tökéletesen illeszkednek Orbán Viktor régóta hangoztatott megoldási javaslatába, miszerint egyebek mellett szigorítani kell a határellenőrzést és fel kell lépni a Földközi-tengeren tevékenykedő nem kormányzati szervezetek ellen. Egyes uniós tisztségviselők szerint bizonyos területeken a magyar megközelítés a józan észt képviseli A cikkben megjegyzik, az is vitathatat lan, hogy Emmanuel Macron francia ál lamfő részben átvette Orbán álláspontját azzal, hogy nemrég befogadóközpontok felállítását szorgalmazta Csádban és Nigerben. Mint írták, nem kell feltétlenül meglepődni a vita súlypontjának eltolódásán, miután Európa láthatta, milyen súlyos politikai következményekkel járt Angela Merkel német kancellár számára, hogy 2015 szeptemberében megnyitotta országa határait a menekültek előtt. A Politico által megkérdezett uniós tisztségviselők szerint bizonyos területeken a magyar megközelítés egyszerűen a józan észt képviseli, az EU vezetése ennek ellenére továbbra is elkötelezett a nyitottság politikája, a legális bevándorlási csatornák kialakítása mellett. Ugyanakkor egyikük szerint az Orbánnal való látszólagos egyetértés mindössze ideiglenes. - Nem az számít, hogy egyetértünk-e Orbánnal. Először meg kell mutatnunk, hogy ellenőrzésünk alatt áll a helyzet, utána pedig kidolgozhatjuk a bevándorlóáradat kezelésének jobb módjait - nyilatkozta név nélkül az uniós diplomata a brüsszeli hírportálnak. Hallott erről? Téves az a hazánkról alkotott kép, amely szerint szívtelenek lennénk. RÉTVÁRI BENCE, AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁRA A MAGYAR HÍRLAPNAK ADOTT INTERJÚJÁBAN 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Magyar Nemzet 2013 óta nem repültek a MI-24-esek Simicskó nem beszél a régi szovjet helikopterek felújításáról Nem nyilvános információnak nevezte Simicskó István honvédelmi miniszter a honvédség 2013 óta nem használt Mi-24-es harci helikoptereinek felújításával kapcsolatos kérdéseket. Demeter Márta LMP-s parlamenti képviselő egyebek közt arról kérdezte a minisztert, milyen okokból döntöt-ttek a szovjet gyártmányú gépek felújítása mellett. Megírtuk: a kormány tízmilliárd forintot szán a Mi-24-esek nagyjavítására, amelyet nagy valószínűséggel az eredeti (szovjet) gyártói jogokat öröklő Vertoleti Rosszii orosz cég végezhet majd el. Demeter Márta azon kérdésére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök idei budapesti tárgyalásain felvetődött-e a honvédség más haditechnikai eszközeinek modernizációja, Simicskó István annyit közölt: az ország védelmi képességeit érintő kérdések nem képezték részét a tárgyalásoknak. Simicskó nem válaszolt arra sem, hogy a magyar Gripen vadászgépek balesetei után alakult vizsgálóbizottság ajánlásait végrehajtották-e. (MN) D Gyurcsány nélkül nincs együttműködés MOLNÁR RICHÁRD A potenciális kormányellenes tüntetőket akarhatja elriasztani Budapesttől a Fidesz a forró ősz emlegetésével, de a Demokratikus Koalíció (DK) nem látja jeleit a jövendő utcai zavargásoknak - mondta a párt elnöke. Gyurcsány Ferenc egy budapesti háttérbeszélgetésen, amelyen elsősorban a választási kampány és az ellenzéki együttműködés kérdései kerültek szóba. A volt kormányfő szerint a parlamenti választást érdemben nem befolyásolhatják az Európai Unió esetleges büntetőintézkedései a kvótaperben hozott ítélet után, csak ritkulhat a levegő a magyar kormány körül. Gyurcsány Ferenc elmondta, jó hangulatú konzultáció zajlik az ellenzéki pártok és politikusok között a választási együttműködésről. Csak két kivétel van: a Momentummal csak Juhász Péternek, az Együtt elnökének van némi kapcsolata, de még ő sem tudja, pontosan mi zajlik a pártban, és kivel lehet érdemben tárgyalni. A másik kivétel Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Gyurcsány szerint rajta kívül mindenkivel lehet normálisan beszélni a szocialisták közül, de Botka koncepciója nem könynyíti meg a tárgyalást. E szerint az MSZP csak akkor működne együtt a DK-val az egyéni választókerületekben, ha Gyurcsány Ferenc nem szerepel a DK országos listáján. Erre azonban a belső pártszavazáson nemet mondott a szavazó tagság 90 százaléka, így arra a felvetésre is, hogy Gyurcsány egy biztos baloldali győzelemmel kecsegtető egyéni választókörzetben indulhasson a listás szereplésről való lemondásért cserébe. Botka politikai álláspontja szemben áll a DK elvi álláspontjával. Nem mondhatják meg kívülről a DK-nak, hogyan döntsön egy kérdésben - szögezte le a volt kormányfő, aki azonban nem zárta ki, hogy egyéni választókörzetben is induljon. A DK pedig csak akkor tárgyal az egyéni jelöltek koordinált indulásáról, ha az mind a 106 választókerületre vonatkozik. Molnár Csaba, a DK alelnöke hozzátette: legutóbb Tóth József, Angyalföld szocialista polgármestere kereste meg azzal, hogy tárgyaljanak a 18 budapesti választókerületről. Tóthot az MSZP országos választási bizottsága jelölte ki arra, hogy koordinálja a párt budapesti kampányát. Gyurcsány Ferenc megjegyezte: a jelenlegi választási rendszerben bárki szerezhet kétharmados parlamenti többséget, de ellenzéki együttműködés nélkül biztos a Fidesz kétharmada. Szerinte elég lenne, ha az LMP, a Momentum és a Jobbik a választás előtti utolsó pillanatban mégis az ellenzéki együttműködést választaná a szükséges számú választókerületekben, így akár egyharmados kisebbségbe szorulhatna a Fidesz. GYURCSÁNY FERENC: Nem mondhatják meg kívülről a DK- nak, hogyan döntsön egy kérdésben