Magyar Nemzet, 2017. december (80. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-01 / 280. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallottékól? Nem vitás, az ügyészség ma egy olyan szervezet, amely leplezi az intézményes állami korrupciót. BÁRÁNDY GERGELY MSZP-S ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ AZ ÜGYÉSZSÉG TEVÉKENYSÉGÉRŐL SZÓLÓ PARLAMENTI VITÁBAN Elindult a fény villamos Az egész várost körbeutazhatjuk az adventi járattal Csütörtökön kora este Budapesten elindult a hagyományos adventi villamos, vagyis a több mint ötvenéves Ganz UV típusú, 39 ezer fehér és kék LED-izzóval feldíszített szerelvény a 2-es villamos vonalán. Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnökvezérigazgatója a járat elindításakor a Jászai Mari téren - a távirati iroda tájékoztatása alapján - elmondta, hogy immár kilencedik alkalommal közlekedik a fényvillamos. A karácsonyi kivilágítást 3,5 kilométernyi, a villamoskocsikra szerelt fényfüzér szolgáltatja. Ennek üzemeltetése naponta százforintnyi ráfordítást igényel. Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a főváros arculatához tartozó villamos olyan, hagyományos attrakció, amely a békét és a megértést hivatott megjeleníteni. Ezért arra törekednek, hogy a jármű a város minél több pontjára jusson el, így szolgálatot fog teljesíteni az M3-as metrót pótló villamos vonalán is - mondta a cégvezető. A „csillamos” november 30. és január 7. között, december 24. és 31. kivételével a 2-es, 14M, 19-es, 41-es, 42-es, 47-es, 49-es, 50-es, 56A, 59-es és 69-es járatok vonalán közlekedik 17 és 19 óra között. A villamoson normál díjszabással lehet utazni. (MN) Politikai csatatér a bulinegyedben Tavaszig lehet népszavazás Erzsébetvárosban az éjféli zárásról • Bizalmatlanok a civilek SZABÓ ZSOLT Az országgyűlési választási kampány kellős közepére írhatja ki Erzsébetvárosban a helyi választási bizottság a bulinegyedről szóló népszavazást, amely arról szólna, hogy a Nagykörúton belül található 400-500 kocsmának és szórakozóhelynek egységesen be kell-e zárnia éjfélkor. Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), Erzsébetváros polgármestere kérdésünkre elmondta: december 12-én a képviselő-testületnek formálisan döntenie kell A folyamatos kampányok mellett a bulinegyedben hónapokig megmaradhatnak az áldatlan állapotok a népszavazásról, de annak pontos napját a helyi választási bizottság határozza meg, ami februárra, legkésőbb márciusra eshet. - Örülök, hogy egy ilyen fontos kérdésben az itt élők mondhatják ki a végső szót - kommentálta a politikus. Az ügyben hónapok óta forrnak az indulatok. Az Élhető Erzsébetváros nevű Facebook-csoport tagjai már a nyáron szerveztek tüntetést az itt bulizók által okozott zaj, szennyezés, az állandósult bűnözés és prostitúció miatt. Ugyancsak felvonulást szerveztek a bulinegyed szórakozóhelyeinek tulajdonosai, üzemeltetői és a lakásukat a bulinegyedben kiadók, akik - különösen a tavasztól őszig tartó időszakban - jelentős bevételre tesznek szert, akárcsak az állam, csak 2016-ban hatmilliárdnyi adót szedett be innen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A kerületi képviselők október 3-án tárgyaltak a helyzet rendezéséről, s miután több javaslat sem kapott többséget, akkor fogadták el Stummer János (Jobbik) javaslatát, hogy döntsön a nép minden, a bulinegyedben található szórakozóhely kötelező éjféli bezárásáról. A fideszes vezetés, amelynek nincs számszerű többsége, nem vállalta, hogy a testület hozzon ilyen korlátozó döntést, viszont konszenzussal megszavazták a rendteremtést célzó javaslatokat, így az ellenőrzések szigorítását, a takarítások hatékonyságának növelését. Most Stummer János kérdésünkre elmondta: üdvözli, hogy lesz népszavazás, de abban is biztos, hogy lesz itt nagy csatazaj, ha a két kampány egybeesik. Akárhogyan alakul az egész kerületre kiírandó referendum érvényessége, ha azon a belső-erzsébetvárosiak nagy számban vesznek részt, és nagy többségük az éjféli zárásra szavaz, akkor a döntést valamennyi képviselőnek tiszteletben kell tartania - hangsúlyozta a Jobbik önkormányzati képviselője. Moldován László (LMP), aki korábban saját népszavazási kezdeményezését vonta vissza, hogy legyen referendum, valójában időhúzásnak tartja az eljárást. Ugyanígy vélekedett az Élhető Erzsébetváros nevében megszólaló Bodó Zoltán is. Úgy véli, még a népszavazás kitűzése is bizonytalan, de az áldatlan állapotok tavaszig biztosan megmaradnak a bulinegyedben. A Fogasház a VII. kerületi Akácfa utcában. A bulihelyekről az év első hónapjaiban szavazhatnak a helyiek fotó: Balogh Dávid Miért nem politizálnak a magyar fiatalok? • A 18-29 évesekre mindig is jellemző volt az inaktivitás • Gyenge részvételi demokrácia PINTÉR BENCE Az Azonnali.hu-n fiat egy videósorozat. Egy bizonytalan fiatal választó járja körbe a portál segítségével a jövő évi választáson indulni kívánó pártokat, hogy kérdéseket tegyen fel. Pártot akar választani magának ugyanis. A fiatal szavazó eddig Ungár Pétert (LMP), Gyurcsány Ferencet (DK), Mirkóczki Ádámot (Jobbik), Fekete-Győr Andrást (Momentum) és Juhász Pétert (Együtt) faggatta. Az interjúsorozatot szimbolikusan is értelmezhetjük: ha a pártok nem kommunikálnak külön a fiatal választókkal, akkor a fiatal választó házhoz megy, hogy feltegye kérdéseit. Lassan közhelyszámba megy, hogy a magyar fiatalok még régiós, illetve európai összevetésben is inaktívak, ha politikáról van szó. A KSH adatai alapján a 18-29 éves korosztály meghatározó lehetne egy választáson: ha mind elmennének szavazni, olyan erőt képviselhetnének, amennyi voksot a teljes baloldal összeszedett a 2014-es választáson. Az egész korcsoportra érvényes az inaktivitás, de erősebb az alsó szegmensben. Kivételt képeznek viszont a felsőoktatásban tanuló hallgatók, illetve a nagyvárosokban, főleg Budapesten élők, akik társaiknál aktívabbak politikai kérdésekben. Az inaktivitás kialakulása az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa szerint hosszú folyamat. Szabó Andrea lapunknak elmondta, alapvetően politikailag sohasem voltak különösebben aktívak a magyar fiatalok. Jól mutatja ezt, hogy a nyolcvanas évek végén, a rendszerváltás környékén sem volt széles körben elkötelezett ezen a téren ez a korcsoport. Erre utalt Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője is, aki szerint az inaktivitásnak a Kádár-korszak társadalmi szerződése az oka, amely csak annyit kért a magyaroktól 1956 után, hogy ne foglalkozzanak a politikával. Ez pedig a mai napig hat, és a hazai intézményrendszer sem erősíti a részvételi demokráciát. Kanász-Nagy szerint Bernie Sanders és a brit Munkáspártot irányító, szintén idősebb Jeremy Corbyn sikereiben közrejátszik, hogy az általuk megfogalmazott globalizáció- és kapitalizmuskritikára Az egyetemisták, főiskolások és a nagyvárosokban élő fiatalok érdeklődnek jobban a politika iránt valószínűleg fogékonyabbak a fiatalok. Hozzátette: már az is elég lenne, hogy aktív szavazóvá váljanak, ha lehetne látni, foglalkoznak az őket érintő témákkal. S melyek lehetnek ezek a témák? Kanász-Nagy Máté, valamint Hajnal Miklós és Szarvas Koppány Bendegúz, a Momentum politikusai - akiket szintén e téma kapcsán kerestünk meg - kiemelt helyen említik a lakhatást és a fiatalok belépését a munka világába, mint olyan témákat, amelyek érdekelhetik a korosztályt. Kérdés az is, mennyi lehetősége van a fiataloknak a régebbi pártokon belül előrelépni, illetve mennyire van utánpótlás. Szarvas Koppány Bendegúz szerint a baloldalon „sok a fenék és kevés a szék”, a Fidesznél pedig van utánpótlás, de inkább csak mennyiségi, a Fidelitas pedig a modern KISZ. A kutatások szempontjából egyébként vakfoltnak számítanak a külföldre költözött fiatalok, velük kapcsolatban reprezentatív felmérést egyelőre nem sikerült készíteni. (A teljes cikk az MNO.hu-n olvasható, vezércikk a 9. oldalon) 2017. DECEMBERI, PÉNTEK Magyar Nemzet VV fi Alaptörvénybe ütközik Handó szabályzata LÁNDORI TAMÁS „Az alaptörvény értelmében a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, vagyis nemcsak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Utóbbi kapcsán ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét” - fogalmazta meg az Alkotmánybíróság (AB), miért alkotmányellenes annak az integritási szabályzatnak számos pontja, amit Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bocsátott ki nemrég. (Az integritási szabályzat a bírói feddhetetlenséget hivatott elérni.) E bírói magatartási szabályzatot már az első megjelenésekor többen hevesen kritizálták, mondván, önkényesen olyan kötelezettségeket is előír a bíráknak, amelyek jogszabályból nem következnek. Handó akkor úgy foglalt állást, hogy ezek nem jelentenek többletkövetelményt, csak a törvényi kötelezettségek részletesebb kifejtését. A szabályzat miatt végül a Dunaújvárosi Járásbíróság egyik bírája fordult az Alkotmánybírósághoz. Kiemelte, miközben a bírákra kötelezettséget csak sarkalatos törvény róhat, a Handó-féle utasítás olyan előírásokat is tartalmaz, amelyeknek a megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Sőt, amint a panaszos rámutatott, a ütközik szabályanyag szerint az OBH-elnök akár nem kötelező jellegű ajánlásban is megkövetelhetett volna olyasmit, aminek be nem tartása miatt egy bíró ellen eljárás indulhat. Ez annál is inkább aggályos, mert egy ajánlást nem lehet például az Alkotmánybíróságon megtámadni. Az AB keddi határozatában kimondta: az OBH-elnöki utasítás hat ponton ütközik az alaptörvénybe. Kifejtették, nem kötelező erejű dokumentumban - ajánlásban - nem lehet előírni olyan magatartási szabályokat, amelyek érinthetik a bírói függetlenséget; emiatt megsemmisítették az utasításnak azt a részét, amely ezt lehetővé tenné. A határozatban a döntéshozók kitértek arra is, az utasítás úgy fogalmaz meg egyes következményeket, hogy a jogorvoslatukhoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne - ilyen garanciát azonban a szabályzat nem ad, és az alaptörvény szerint nem is adhat. Az AB megállapította: mind a jogorvoslathoz való jogot, mind a bírói függetlenséget sérti az integritássértés megállapítása, a kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása. Az indítványozó egyébként elsődlegesen az egész szabályzat megsemmisítését kérte, de a testület nem látta indokoltnak. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményében viszont kifejtette, ebben a panaszossal értett egyet. HANDÓ TÜNDE szabályzatáról kimondta a testület, hogy hat ponton is az alaptörvénybe