Magyar Nemzet, 2018. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-26 / 22. szám

12 ROVATVEZETŐ: WEKERLE SZABOLCS • kultura@magyarnemzet.hu Hallott erről? A Kincsem forgatása előtt azt mondták, őrült vagyok. Kit érdekel egy döglött ló, akiről a moziba járók túlnyomó többsége nem is hallott? HERENDI GÁBOR FILMRENDEZŐ A HVG-NEK A miniszter „levélpartnere” is kiállíthat • Erwin Wurm és Havadtőy Sámuel a Ludwig Múzeumban a Műcsarnokban várja TÖLGYESI GÁBOR A képzőművészet terén nem vezet fe­ketelistát az érzékeny kulturális tárca­­vezető, és nem vétózta meg az idei év egyik szenzációjának ígérkező kiállítást, hisz Balog Zoltán miniszter egykori „le­velezőpartnere”, Erwin Wurm is kiállít­hat idén a Ludwig Múzeumban - derült ki a kortárs művészeti múzeum évindí­tó sajtótájékoztatóján. Az osztrák kép­zőművész ugyanis egyike volt annak a hat osztrák alkotónak, aki 2013 január­jában a Nemzeti Színház igazgatóváltá­sa miatt levélben fordult a humán mi­niszterhez, aggódva a magyar kultúrpo­litika miatt. Wurm vette a bátorságot, és személyes javaslatokat is tett a sokré­tű, egészségesen fejlődő kulturális mű­helyek érdekében, feltehetően a Burg­­theater akkori igazgatója, Matthias Hartmann befolyása alatt. Aki - el kell ismerni - nagy művésznek bizonyult, a figyelemelterelés terén mindenképp, miközben jeles osztrák alkotókat aktivi­zált Vidnyánszky Attila igazgatói kineve­zése miatt, csak abban a színházi évad­ban 8,3 millió euró hiányt halmozott fel Európa legjobban dotált teátrumában. Erwin Wurm természetesen nem közéleti szerepvállalásaival alapozta meg a hírnevét: Ausztria egyik legerő­sebb kulturális „exportcikke”, a tava­ , John Malkovich pedig a közönséget idén­ ­yi és a 2011-es velencei biennálé kiállí­tójaként is felkeltette a figyelmet. Szok­ták mondani róla, hogy a szobrászat határait feszegeti - több mint negyed­­százada -, amin persze nem a klasszi­kus szobrászatot kell érteni: hol karton­dobozból szab felöltőt, hol virslikből te­remti újjá Rodin művét, A csókot, hol házak makettjét rombolja, hogy azok formáit bronzba öntse - mint az látha­tó volt tavaly a Belvedere kortárs galé­riájában, a 21er Hausban. A Ludwigban július 6-tól szeptember 23-ig lesznek lát­hatók leghíresebb munkái közé tartozó egyperces szobrai. E művek is a cselek­vés aktusát alakítják át szoborrá, ironi­kusan reflektálnak a jelenre, de annak megértéséhez, hogy ez valójában mit is jelent, érdemes megkeresni az interne­tes videomegosztókon a Red Hot Chi­li Peppers 2003-as száma, a Can’t Stop klipjét, amely gyakorlatilag Wurm egy­perces szobrairól szól. A Ludwig - idei programterveze­tének tanúsága szerint - láthatóan bí­zik abban, hogy a külföldi turisták is felkapják majd a fejüket az itt feltűnő nagy nevekre: szintén nyáron - július 13-tól szeptember 2-ig mutatják be a Sam Havadtőy (Havadtőy Sámuel) New York-i éveivel foglalkozó tárlatot - a magyar származású belsőépítész, fes­tőművész többek között Andy Warhol, Keith Haring és Yoko Ono művészeti projektjeinek résztvevőjeként alapozta meg a hírnevét. A Ludwig Múzeum lá­togatottsága ugyanis csökkent: tavalyi 17 kiállítását 78 ezren nézték meg, mig A Ludwig Múzeum bízik abban, hogy a külföldi turisták is felkapják majd a fejüket a nagy nevekre közben 2016-ban negyven híján száz­ezer látogatót fogadott az intézmény. A látogatószámok alakulása persze nem feltétlenül minősíti a kiállítások színvonalát vagy a múzeum program­ját, ahogy az is vitán felül áll, hogy a múzeum a Kultúrgorilla és a Studio No­mád A szabadság hídja című projektjét viszi májusban a velencei biennáléra. Az urbanisztikai témájú kiállítás a sza­badság és a híd fogalmát definiálja új­ra, mondhatni, igaz történet alapján: 2016 nyarán építkezések miatt lezár­ták a Szabadság hidat, de a városlakók tömegesen belakták. A Műcsarnok a látogatószámok te­­kintetében is dicsekedhet: tavaly 133 ezer látogatót fogadott, míg 2016-ban „csak” 96 ezren voltak kíváncsiak a ki­állításaira. A fokozott érdeklődés első­sorban Az első aranykor című tárlat­nak, a brazil fotográfus, Sebastiao Sal­­gado kiállításának, valamint a Nemzeti Szalonnak köszönhető. A Műcsarnok az idei blockbusternek ígérkező tárlataival azonban nem vár nyárig: a budapesti fotófesztivál nyitókiállításaként tavasz­tól itt lesz látható Sandro Miller Malko­vich Malkovich Malkovich című anyaga. Az amerikai fotográfus kiállítása évek óta sikerrel turnézik a világ különböző városaiban, akárcsak színházi estjeivel a kiállítás alanya John Malkovich. Spike Jonze szenzációs filmjéhez, A John Mal­­kovich-menethez hasonlóan ez a tárlat is az amerikai színész sokoldalúságát mutatja meg. A kiállítások látogatószámának ala­kulásáról egyébként a kulturális állam­titkár, Hoppál Péter az év elején beszélt egy szűk körű sajtóreggelin, állítva: ta­valy a 2008-as válság kitörése óta elő­ször emelkedett tízmillió fölé a múzeu­mi látogatók száma Magyarországon. A bejelentés azért annyira nem meglepő: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis már 2016-ban 10,4 mil­lió volt a múzeumok, kiállítások látoga­tóinak száma. Erwin Wurm a szobrászat határait feszegeti egyperces műveiben. Hideg víz című alkotását a tavalyi velencei biennálén mutatták be Shakespeare­ hagyományok Hogyan venné át egy feminista a férfiszíntársulat díját? A kizárólag férfi hallgatókból álló harvardi diákszíntársulat Hasty Pudding-díjának visszautasí­tására szólították fel feministák Mila Kunis színésznőt (képünkön), aki korábban élesen bírálta a szórakoztatóiparban tapasztalható szexizmust. „Remek lenne, ha nem fogadná el ezt a dí­jat a nemek közötti egyenlőtlenség miatt” - mondta el Liz Kantor, aki molekuláris és sejt­­biológiát tanul az egyetemen. Kantor is azok között a hallgatók között volt, akik a nők ki­rekesztése elleni tiltakozásul jelentkeztek a társulat meghallgatására, de nem kerültek be az előadásba. A Hasty Pudding-díjat évente adják át a társulat által az év legjobbjának tartott férfi és női színésznek. Idén Mila Kunis lett „az év nője”, Paul Ruddot pedig „az év férfijának” választották. A színésznő még nem reagált a feminista csoport felszólítá­sára. A harvardi Hasty Pudding társulatot 1795-ben alapították, és akárcsak az egykori shakespeare-i színháznak, hagyományosan csak férfi tagjai lehetnek. Női hallgatók csak a technikai személyzetben vagy íróként dolgozhatnak, de a társulat vezetőtestületében is ülnek nők. (MN) ­ A legügyetlenebb címfestő is jobb, mint a nyomtató • Manapság a tulajdonosok silány minőségű vizuális szemfogókkal hirdetik üzleteiket WEKERLE SZABOLCS Interaktív Még véletlenül sem tartozom azok kö­zé, akik szerint régen minden jobb volt. De hogy régen jóformán minden városi falon, homlokzaton, portálon és másutt látható hirdetőtábla szebb, igé­nyesebb hatást keltett, mint a maiak, azt hiszem és vallom. Budapesten, az Üllői út és a Thaly Kálmán utca sarkán szúrható ki ma is ez a gépírást figyel­münkbe ajánló hirdetmény. Egysze­rű üzenet, egyszerű kivitelezés. Még­is szép. Hogy az egykori, névtelen címfestő munkája nem túlbonyolított, ne lepjen meg bennünket. A hajdan nagyon ke­resett szakmát általában nem művészi hajlamú iparosok űzték, a címfestés in­kább más tevékenységek mellékszála­ként jelent meg a kisvállalkozói portfo­liókban. Erről árulkodik a Nagybánya (Bányavidék) című partiumi periodi­ka 1931-es évfolyamában olvasható hir­detés is: „Tisztelettel értesítem nagy­­rabecsült megrendelőimet, hogy meg­érkezett az új, tavaszi mintakollekció. Készítek: szobafestést, mázolást, ara­nyozást és cimfestést, olcsón és csino­san. Nagybánya és vidéke n. é. közön­ségének szives megrendeléseit kérve, tisztelettel: Szentmihályi József festő iparos. Str. S. Barnussy (Rák­ u.) 30.” A vidéki településeknél e téren is nagyobb étvágyú nagyvárosokban, így Budapesten külön a címfestésre spe­cializálódott cégek is kínálták tudásu­kat - mint a Fővárosi Hírlapban 1927- ben hirdető Minkovits, a „Modern Cím­festő”, akinek pesti, Vig utcai főüzeme mellett a budai oldalon, a Horthy Mik­lós úton is működött fiókvállalata. Az egész egzisztenciájukat a rek­lámtáblák, üzletportálok készítésére alapozó mesterek egyébként már 1889 óta szigorú szabályok szerint működ­tek, amiről a Magyarországi Rende­letek Tárának 1889-es kiadványa ta­núskodik, benne Baross Gábor keres­kedelemügyi miniszter „valamennyi magyarországi és a fiumei másodfo­kú iparhatósághoz intézett” rendele­te a „czég- és czímfestő-iparnak a ké­pesítés igazolásához kötött iparágak közé fölvétele tárgyában”. Itt olvasha­tó: „A czég- és czímfestő-ipar a [...] má­zoló és fényezős iparral rokon iparág, s minthogy kézműves természeténél fogva rendszerint csak hosszabb gya­korlás után sajátítható el, ezennel ren­delem, hogy a czég- és czímfestő ipar - a­mennyiben önálló ipar gyanánt s nem valamely rokon iparág keretében űzetik - a képesítéshez kötött iparágak sorába tartozzék.” Ma már, fájdalom, jórészt mind a főállású, mind a munkájukat szobafes­tés-mázolás vagy egyéb rokonszakma mellett űző címfestők munkái eltűntek a honi utcaképből. Helyüket jobbára az üzlettulajdonosok által eszkábált vizuá­lis szemfogók vették át, amelyek olykor fluoreszkáló szigetelőszalaggal, máskor rossz helyesírással kinyomtatott fecnik­kel operálnak. A Ferenc téri gépíró hir­detménye még kopottságában is kirí a kavalkádból. Ránézni is öröm. Kopottan is öröm ránézni erre a feliratra 2018. JANUÁR 26., PÉNTEK Magyar Nemzet

Next