Magyar Nemzet, 2018. január (81. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-26 / 22. szám
12 ROVATVEZETŐ: WEKERLE SZABOLCS • kultura@magyarnemzet.hu Hallott erről? A Kincsem forgatása előtt azt mondták, őrült vagyok. Kit érdekel egy döglött ló, akiről a moziba járók túlnyomó többsége nem is hallott? HERENDI GÁBOR FILMRENDEZŐ A HVG-NEK A miniszter „levélpartnere” is kiállíthat • Erwin Wurm és Havadtőy Sámuel a Ludwig Múzeumban a Műcsarnokban várja TÖLGYESI GÁBOR A képzőművészet terén nem vezet feketelistát az érzékeny kulturális tárcavezető, és nem vétózta meg az idei év egyik szenzációjának ígérkező kiállítást, hisz Balog Zoltán miniszter egykori „levelezőpartnere”, Erwin Wurm is kiállíthat idén a Ludwig Múzeumban - derült ki a kortárs művészeti múzeum évindító sajtótájékoztatóján. Az osztrák képzőművész ugyanis egyike volt annak a hat osztrák alkotónak, aki 2013 januárjában a Nemzeti Színház igazgatóváltása miatt levélben fordult a humán miniszterhez, aggódva a magyar kultúrpolitika miatt. Wurm vette a bátorságot, és személyes javaslatokat is tett a sokrétű, egészségesen fejlődő kulturális műhelyek érdekében, feltehetően a Burgtheater akkori igazgatója, Matthias Hartmann befolyása alatt. Aki - el kell ismerni - nagy művésznek bizonyult, a figyelemelterelés terén mindenképp, miközben jeles osztrák alkotókat aktivizált Vidnyánszky Attila igazgatói kinevezése miatt, csak abban a színházi évadban 8,3 millió euró hiányt halmozott fel Európa legjobban dotált teátrumában. Erwin Wurm természetesen nem közéleti szerepvállalásaival alapozta meg a hírnevét: Ausztria egyik legerősebb kulturális „exportcikke”, a tava , John Malkovich pedig a közönséget idén yi és a 2011-es velencei biennálé kiállítójaként is felkeltette a figyelmet. Szokták mondani róla, hogy a szobrászat határait feszegeti - több mint negyedszázada -, amin persze nem a klasszikus szobrászatot kell érteni: hol kartondobozból szab felöltőt, hol virslikből teremti újjá Rodin művét, A csókot, hol házak makettjét rombolja, hogy azok formáit bronzba öntse - mint az látható volt tavaly a Belvedere kortárs galériájában, a 21er Hausban. A Ludwigban július 6-tól szeptember 23-ig lesznek láthatók leghíresebb munkái közé tartozó egyperces szobrai. E művek is a cselekvés aktusát alakítják át szoborrá, ironikusan reflektálnak a jelenre, de annak megértéséhez, hogy ez valójában mit is jelent, érdemes megkeresni az internetes videomegosztókon a Red Hot Chili Peppers 2003-as száma, a Can’t Stop klipjét, amely gyakorlatilag Wurm egyperces szobrairól szól. A Ludwig - idei programtervezetének tanúsága szerint - láthatóan bízik abban, hogy a külföldi turisták is felkapják majd a fejüket az itt feltűnő nagy nevekre: szintén nyáron - július 13-tól szeptember 2-ig mutatják be a Sam Havadtőy (Havadtőy Sámuel) New York-i éveivel foglalkozó tárlatot - a magyar származású belsőépítész, festőművész többek között Andy Warhol, Keith Haring és Yoko Ono művészeti projektjeinek résztvevőjeként alapozta meg a hírnevét. A Ludwig Múzeum látogatottsága ugyanis csökkent: tavalyi 17 kiállítását 78 ezren nézték meg, mig A Ludwig Múzeum bízik abban, hogy a külföldi turisták is felkapják majd a fejüket a nagy nevekre közben 2016-ban negyven híján százezer látogatót fogadott az intézmény. A látogatószámok alakulása persze nem feltétlenül minősíti a kiállítások színvonalát vagy a múzeum programját, ahogy az is vitán felül áll, hogy a múzeum a Kultúrgorilla és a Studio Nomád A szabadság hídja című projektjét viszi májusban a velencei biennáléra. Az urbanisztikai témájú kiállítás a szabadság és a híd fogalmát definiálja újra, mondhatni, igaz történet alapján: 2016 nyarán építkezések miatt lezárták a Szabadság hidat, de a városlakók tömegesen belakták. A Műcsarnok a látogatószámok tekintetében is dicsekedhet: tavaly 133 ezer látogatót fogadott, míg 2016-ban „csak” 96 ezren voltak kíváncsiak a kiállításaira. A fokozott érdeklődés elsősorban Az első aranykor című tárlatnak, a brazil fotográfus, Sebastiao Salgado kiállításának, valamint a Nemzeti Szalonnak köszönhető. A Műcsarnok az idei blockbusternek ígérkező tárlataival azonban nem vár nyárig: a budapesti fotófesztivál nyitókiállításaként tavasztól itt lesz látható Sandro Miller Malkovich Malkovich Malkovich című anyaga. Az amerikai fotográfus kiállítása évek óta sikerrel turnézik a világ különböző városaiban, akárcsak színházi estjeivel a kiállítás alanya John Malkovich. Spike Jonze szenzációs filmjéhez, A John Malkovich-menethez hasonlóan ez a tárlat is az amerikai színész sokoldalúságát mutatja meg. A kiállítások látogatószámának alakulásáról egyébként a kulturális államtitkár, Hoppál Péter az év elején beszélt egy szűk körű sajtóreggelin, állítva: tavaly a 2008-as válság kitörése óta először emelkedett tízmillió fölé a múzeumi látogatók száma Magyarországon. A bejelentés azért annyira nem meglepő: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis már 2016-ban 10,4 millió volt a múzeumok, kiállítások látogatóinak száma. Erwin Wurm a szobrászat határait feszegeti egyperces műveiben. Hideg víz című alkotását a tavalyi velencei biennálén mutatták be Shakespeare hagyományok Hogyan venné át egy feminista a férfiszíntársulat díját? A kizárólag férfi hallgatókból álló harvardi diákszíntársulat Hasty Pudding-díjának visszautasítására szólították fel feministák Mila Kunis színésznőt (képünkön), aki korábban élesen bírálta a szórakoztatóiparban tapasztalható szexizmust. „Remek lenne, ha nem fogadná el ezt a díjat a nemek közötti egyenlőtlenség miatt” - mondta el Liz Kantor, aki molekuláris és sejtbiológiát tanul az egyetemen. Kantor is azok között a hallgatók között volt, akik a nők kirekesztése elleni tiltakozásul jelentkeztek a társulat meghallgatására, de nem kerültek be az előadásba. A Hasty Pudding-díjat évente adják át a társulat által az év legjobbjának tartott férfi és női színésznek. Idén Mila Kunis lett „az év nője”, Paul Ruddot pedig „az év férfijának” választották. A színésznő még nem reagált a feminista csoport felszólítására. A harvardi Hasty Pudding társulatot 1795-ben alapították, és akárcsak az egykori shakespeare-i színháznak, hagyományosan csak férfi tagjai lehetnek. Női hallgatók csak a technikai személyzetben vagy íróként dolgozhatnak, de a társulat vezetőtestületében is ülnek nők. (MN) A legügyetlenebb címfestő is jobb, mint a nyomtató • Manapság a tulajdonosok silány minőségű vizuális szemfogókkal hirdetik üzleteiket WEKERLE SZABOLCS Interaktív Még véletlenül sem tartozom azok közé, akik szerint régen minden jobb volt. De hogy régen jóformán minden városi falon, homlokzaton, portálon és másutt látható hirdetőtábla szebb, igényesebb hatást keltett, mint a maiak, azt hiszem és vallom. Budapesten, az Üllői út és a Thaly Kálmán utca sarkán szúrható ki ma is ez a gépírást figyelmünkbe ajánló hirdetmény. Egyszerű üzenet, egyszerű kivitelezés. Mégis szép. Hogy az egykori, névtelen címfestő munkája nem túlbonyolított, ne lepjen meg bennünket. A hajdan nagyon keresett szakmát általában nem művészi hajlamú iparosok űzték, a címfestés inkább más tevékenységek mellékszálaként jelent meg a kisvállalkozói portfoliókban. Erről árulkodik a Nagybánya (Bányavidék) című partiumi periodika 1931-es évfolyamában olvasható hirdetés is: „Tisztelettel értesítem nagyrabecsült megrendelőimet, hogy megérkezett az új, tavaszi mintakollekció. Készítek: szobafestést, mázolást, aranyozást és cimfestést, olcsón és csinosan. Nagybánya és vidéke n. é. közönségének szives megrendeléseit kérve, tisztelettel: Szentmihályi József festő iparos. Str. S. Barnussy (Rák u.) 30.” A vidéki településeknél e téren is nagyobb étvágyú nagyvárosokban, így Budapesten külön a címfestésre specializálódott cégek is kínálták tudásukat - mint a Fővárosi Hírlapban 1927- ben hirdető Minkovits, a „Modern Címfestő”, akinek pesti, Vig utcai főüzeme mellett a budai oldalon, a Horthy Miklós úton is működött fiókvállalata. Az egész egzisztenciájukat a reklámtáblák, üzletportálok készítésére alapozó mesterek egyébként már 1889 óta szigorú szabályok szerint működtek, amiről a Magyarországi Rendeletek Tárának 1889-es kiadványa tanúskodik, benne Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter „valamennyi magyarországi és a fiumei másodfokú iparhatósághoz intézett” rendelete a „czég- és czímfestő-iparnak a képesítés igazolásához kötött iparágak közé fölvétele tárgyában”. Itt olvasható: „A czég- és czímfestő-ipar a [...] mázoló és fényezős iparral rokon iparág, s minthogy kézműves természeténél fogva rendszerint csak hosszabb gyakorlás után sajátítható el, ezennel rendelem, hogy a czég- és czímfestő ipar - amennyiben önálló ipar gyanánt s nem valamely rokon iparág keretében űzetik - a képesítéshez kötött iparágak sorába tartozzék.” Ma már, fájdalom, jórészt mind a főállású, mind a munkájukat szobafestés-mázolás vagy egyéb rokonszakma mellett űző címfestők munkái eltűntek a honi utcaképből. Helyüket jobbára az üzlettulajdonosok által eszkábált vizuális szemfogók vették át, amelyek olykor fluoreszkáló szigetelőszalaggal, máskor rossz helyesírással kinyomtatott fecnikkel operálnak. A Ferenc téri gépíró hirdetménye még kopottságában is kirí a kavalkádból. Ránézni is öröm. Kopottan is öröm ránézni erre a feliratra 2018. JANUÁR 26., PÉNTEK Magyar Nemzet