Magyar Nemzet, 2018. február (81. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-15 / 39. szám
ROVATVEZETŐ: WEKERLE SZABOLCS • kultura@magyarnemzet.hu Hallott erről? Én nem vagyok szociálpszichológus, de egy drámaíró számára lenyűgöző személyiség a magyar miniszterelnök. SZÉKELY CSABA ERDÉLYI MAGYAR ÍRÓ A HVG-NEK Játsszuk így: nézzük hülyének egymást! • A Valami Amerika harmadik részében egy csecsemő péniszéből és Orbán Viktorból egyaránt viccet csinálnak FICSOR BENEDEK Herendi Gábor egy meg nem értett zseni. A Magyar Vándor és a Kincsem alkotója pontosan érzi, hogy milyen mentális állapotban van a nemzet jelenleg, hogy mire van szüksége a népnek. Ha a Valami Amerika harmadik részét nem nézik meg legalább félmillióan, nincs igazság e lángoktól ölelt kis országban. Herendi ízléstelenségre épített reflexiója önálló életre kel, és hajszálpontos társadalomrajzzá áll össze Néhány héttel a bemutató előtt zavarba ejtő vírusvideó terjedt el a neten: Oroszlán Szonja mint a Valami Amerika Timije idegesítően affektálva mutatta be a táskája tartalmát a közönségnek. Timi ugyanis a történet szerint egy celeb vlogger, vagyis olyan híresség, akinek rövid videókon keresztül követhetik az életét a nézők az interneten. A reklámnak szánt kis szösszenet azonban, mint kiderült, túlnőtt magán, és a film tökéletes esszenciáját nyújtotta át nekünk. Herendi Gábor rendező és forgatókönyvíró társa, Divinyi Réka módszere ugyanis alig tért el Timiétől: kipakoltak mindent, amit a táskájukban találtak, és ezzel kész is lett a Valami Amerika 3. Ennél már nincs lejjebb - lelkendezett néhány kritikus a sajtóvetítés után, a morál nevében kérdőjelezve meg Herendi munkáját. A film kapcsán azonban kár lenne erre hivatkozni, hiszen a Valami Amerika széria legújabb darabja e tekintetben is kifogástalanul rajzolja fel a magyar közélet portréját: tökéletesen amorális. Ezért rossz érzés nélkül csinálhat viccet egy fekete csecsemő nemi szervének méretéből, a terhes nőkből, a rabok homoszexualitásából, Brüsszelből, és kapaszkodjanak meg: Orbán Viktorból. Herendiéknek tényleg semmi sem szent, ami egy vígjáték esetében még akár dicséret is lehetne, csakhogy a film, mint a végére kiderül, egészen más műfajt képvisel. Egy tragikus huszárvágással indítanak az alkotók, a második rész nagy szerelmi története, a legfiatalabb Várnai fivér, András (Hujber Ferenc) és Vivi (Tompos Kátya), a maffiavezér, Bala (Csuja Imre) lányának kapcsolata romokban hever, Vivi Amerikába utazik tanulni, András itthon süllyed mély depresszióba. Innen egy tisztességes szappanopera vágányain haladunk tovább: Eszter (Ónodi Eszter) terhes, Tamás (Pindroch Csaba) keresi önmagát, Ákos (Szabó Győző) meztelenül mászkál Tamásék lakásában, Timi pedig egy kamerával dokumentálja az életét. De hirtelen beüt a ménkű: felbukkan az első két epizód szélhámosa, Alex (Szervét Tibor), és egy különleges bélyeggel ismét bajba keveri a Várnai testvéreket. A Brüsszeli Vörös - így hívják az apró kincset, amiért Bala és riválisa, Toni (László Zsolt) versengenek. A bélyeg mint aktuálpolitikai hívószó és a bűnözők nevének feloldása csupán két gyöngyszem a sok közül. „Az enyém a Balaton másik fele” - mondja Toni, és a fergeteges humorba göngyölt közéleti reflexió (mert ugyan ki a valódi Bala-Toni?) nem áll meg ezen a dicsőséges ponton. Várnaiék börtönbe kerülnek, a cellába lépve a vécén Stohl Andrást találják, aki diszkrét szellentéssel üdvözli a testvéreket. Majd bemutatkozik, a neve Kokó, a híres színész, akinek dobozszám küldik be a kokaint a kóterbe. De ez még semmi: Toni a luxuscellájában a Vízipók-csodapókot nézi, a képernyőn feltűnik a félelmetesen öntelt orrszarvúbogár, és világgá kiáltja: én vagyok a rettenthetetlen Orrszarvú Orbán! A rendező még saját magán is képes nevetni. Az első epizódból ismerős Bűnös város című (bukott) művészfilmet rendező Tamásnak a rabokkal kell színpadra állítania a második részben előkerült East West című musicalt. Kiemelt szerep jut még egy Oscar-díjnak is, teljessé téve a rendező önmagáról, művészetéről és a világról alkotott képét. A zenés-táncos műfaj óhatatlanul a szereplők közé vonzza Rezsőt (Nagy Ervin), a börtön neccpólóban vonagló vezérbikáját, akiről nem győzik hangsúlyozni, hogy az intézmény legmelegebb alakja. Felbukkanása átszakítja a gátakat, csak úgy áradnak a kifinomult homoszexuális viccek (épp mint az iménti). A tetőponton egy rakás meztelen férfi fetreng a zuhanyzóban, mire az embereivel belépő Rezső csak annyit mond: innen átvesszük. Herendi profin kézben tartja a produkciót, a totális idiotizmust szinte művészi magasságokba emelve. Csupán azt nem veszi észre, hogy ízléstelenségre épített reflexiója önálló életre kel, és hajszálpontos társadalomrajzzá áll össze. A Valami Amerika 3. kíméletlenül tárja elénk a szomorú igazságot, hogy az első rész óta eltelt tizenhat évben hová jutottunk. Egy bájosan bárgyú komédiától a gátlástalan fetrengésig. És ha ennyi elég is nekünk, ha beérjük a film humorával, akkor a közönségről mondott kemény kritika egyértelműen kiemeli a vígjátékok sorából, és realista drámává avatja az alkotást. A másik választásunk az, hogy követjük a filmbeli nyomozót játszó Scherer Péter egy kihallgatáson elhangzó szavait: akkor játsszuk így, nézzük hülyének egymást! Akármelyiket választjuk, az eredmény lesújtó lesz. A totális idiotizmust szinte művészi magasságokba emelik a trilógia szereplői FOTÓ: VERTIGO MÉDIA Születésnap Hetvenöt éves Oravecz Imre író-költő Szajláról indulva bejárta Párizst, Londont, fiával együtt körbeutazta egész Dél-Kaliforniát. A különböző állomások mind alakították a ma 75 éves Oravecz Imre identitását: fontos regényei, az Ondrok gödre és a Kaliforniai fürj nem születhettek volna meg a családi legendárium, a különböző élettapasztalatok nélkül. Választásait nagyon is emberi módon, tépelődve élte meg, mint lapunknak három évvel ezelőtt adott interjújából is kiderült. „Mindig csodálkoztam azokon, akik azt hangoztatják, hogy ha újra kezdhetnék, ugyanúgy csinálnák. Hát ez csacsiság. A tévedéseink, a gyötrődéseink tesznek emberré” - fejtette ki akkor. Ez a fájóan emberi megközelítés világlik ki műveiből is: a szerelem pusztulását végigjáró prózaverse (1972. szeptember) éppúgy ezt járja körül, mint a szülőfaluját középpontba állító Halászóember. Az 1943-as születésű, Kossuth-díjas művész kiváló fordító is: ő magyarította többek között Paul Celan vagy Franz Xaver Kroetz írásait. Az 1979-es Egy földterület növénytakarójának változása óta közel negyven év telt el. Oravecz Imre ezalatt az egyik legfontosabb alkotónkká nőtte ki magát. (L. D.) Elhunyt Kallós Zoltán erdélyi néprajztudós ROSTÁS SZABOLCS Kilencvenkettedik életévében tegnap délután elhunyt Kallós Zoltán, a Nemzet Művésze címmel és a Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő. A róla elnevezett, a Kolozsvárhoz közeli Válaszúton működő alapítvány lapunkat arról tájékoztatta, hogy a temetés részleteiről a későbbiekben értesítik a nyilvánosságot. Kallós Zoltán neve nemcsak a néprajzkutatással és a népzenegyűjtéssel, hanem Erdéllyel és a romániai magyar közösséggel is egybeforrt. Mindenki Zoli bácsija 1926. március 26-án született Válaszúton, középiskolai tanulmányait Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön folytatta, a kincses városban szerzett tanítói oklevelet. Miközben a kalotaszegi Magyarvistán és a csángóföldi Lészpeden dolgozott tanítóként, elvégezte a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémiát. 1958-ban rövid időre bebörtönözték politikai nézetei miatt, szabadulása után a Gyimesekben volt tanító, majd faipari vállalati alkalmazott. Erdély megannyi tájegységében, a Mezőségen, Kalotaszegen, Gyimesben, továbbá Moldvában gyűjtötte a folklór szinte valamennyi műfaját, különösen az énekes és hangszeres zenét, a népszokásokat és a szokásköltészetet. Gyűjtései kezdeti szakaszában fedezte fel a mezőségi Feketelakon a legrégebbi magyar páros táncot, a cigánytáncnak is mondott mezőségi akasztást, erről azt tartják, ugyanolyan, mint a Bethlen Gábor fejedelem által járt, amelyben alig mozgatta a lábát. „Szabadúszóként mindenképpen nehéz volt gyűjteni, külön engedély kellett ehhez. Mert ezek nemzeti kincseknek voltak nyilvánítva, csak éppen olyan kincsek voltak, amelyeket minél mélyebbre szerettek volna elásni a hivatalosságok. Én pedig az ellenkezőjét akartam” - emlékezett vissza a román kommunista hatóságok hozzáállására egy interjúban Kallós Zoltán. Azt valllotta, hogy csodát kellett megmentenie, mert az erdélyi népművészet egyedül° álló kultúra a Kárpát-medencében: azért olyan szép, mert minél nagyobb a különböző kultúráknak - magyar, román, szász, cigány - az egymásra gyakorolt hatása, annál jobban kidomborodik a nemzeti jelleg. Pályafutása során becslések szerint tizennégyezer népzenei alkotást gyűjtött, Bartóknál is többet, ezzel állítólag az összes magyar néprajzkutató teljesítményét meghaladta. A népi kultúra legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is szolgálta értékmentő munkájával, ugyanakkor az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában is oroszlánrészt vállalt. Ennek elismeréseként részesült tavaly Kossuth-nagydíjban. Kallós Zoltán tavaly elnyerte az Európai Unió Kulturális Öröksége kitüntetését, az Europa Nostra díjat is, akárcsak a közönségdíjat. A néprajztudós saját vagyonából 1992-ben alapítványt hozott létre, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet. Tavaly nyáron a néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített válaszúti múzeum megnyitásával ünnepelték a közgyűjteményt is működtető alapítvány fennállásának 25. évfordulóját. A róla elnevezett néprajzi múzeum és népművészeti központ a magyar állam támogatásával a válaszúti családi kúria (amelyet egyébként az 1989-es rendszerváltás után sikerült visszaperelnie a román államtól) kibővítése révén megkétszerezte kiállítófelületeit. „Nem a díjakért tettem, amit tettem, nem ez volt a tét. A túlélés volt a tét” - válaszolta egy alkalommal Zoli bácsi arra a felvetésre, hogy ő a „legkitüntetettebb” magyar. 2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK