Magyar Nemzet, 2020. február (83. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-29 / 51. szám

10 KÜLFÖLD 2020. február 29., szombat Újra sorkatonaságot akar a szlovén kormánykoalíció A biztonság került az első helyre a Janez Jansa vezette új, négypárti szlo­vén jobbközép kormány koalíciós megállapodásában, amely szerint szi­gorítanák a menekültügyi eljáráso­kat, megerősítenék a rendőrséget és visszaállítanák a 2003-ban megszün­tetett sorkatonaságot - közölt részle­teket a dokumentumból a helyi sajtó. A szerződésben elsőbbséget élvez a határok hatékony védelme, ami össz­hangban van a bevándorlásellenes jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) programjával; a pártnak Jansa az elnöke. Az SDS korábban is kemé­nyebb álláspontot képviselt a mig­rációval kapcsolatosan, és szigorúbb határvédelemre szólított fel. Növel­nék a védelmi kiadásokat is. (MTI) Patthelyzetet jeleznek előre Izraelben Az utolsó, hivatalosan közzétehe­tő közvélemény-kutatások szerint is­mét politikai patthelyzetet hozhatnak az egy éven belül harmadszor meg­rendezett parlamenti választások Iz­raelben - derült ki tegnap ismertetett eredményekből. A Benjamin Netan­jahu (képünkön) kormányfőhöz kö­zel álló Jiszráel Hajóm lap a hétfői vá­lasztások előtt azt közölte: Netanja­hu kormányzó jobboldali Likud párt­ja, valamint Béni Ganc Kék-fehér el­nevezésű, ellenzéki centrista tömö­rülése egyaránt 33-33 helyet szerez­ne a 120 tagú kneszetben. A válasz­tások legfőbb kérdése, hogy hétfőn Netanjahunak sikerül-e a jobbolda­li-vallásos tömbbel, de Avigdor Liber­man nacionalista pártja nélkül több­séget szereznie a kneszetben. Számít­hat a részvétel, hogy melyik párt tud­ja jobban mozgósítani szimpatizán­sait. Szerepet játszhat a koronavírus is: mintegy százezer olyan izraeli is az országban marad, aki külföldre uta­zott volna a választások miatt hosszú hétvégévé alakult napokban. (MTI) Hongkongi médiamogult vettek őrizetbe Őrizetbe vették tegnap Jimmy Lai hongkongi médiamogult. A 71 éves férfit engedély nélküli gyülekezés­sel és egy újságíró megfélemlítésével gyanúsítják. A rendőrség egy tavalyi demonstráció résztvevői ellen folyta­tott akcióban fogta le az Apple Daily lap alapítóját, akit azonban később, óvadék ellenében szabadlábra helyez­tek. Lai köztudottan Peking-ellenes nézeteket vall, ami lapjában is tük­röződik. Elszánt támogatója a tavaly kezdődött tüntetéshullámnak is, ko­rábban pedig az Occupy demokrácia­párti mozgalomnak. (MTI) A tét a magyarság képviselete Mózes Szabolcs: Az összefogás és a megosztottság között is döntünk ma A magyar térfélről csak mi számí­tunk tárgyalópartnernek, a Most - Hídra nem kíváncsiak - mondja a lapunknak adott interjúban Mó­zes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke, egyben képvise­lőjelölt, akit a mai, szlovákiai par­lamenti választások előtt többek között arról is kérdeztünk, miért nem egyeztek meg a szlovák-ma­gyar vegyes párttal. S­ZLOVÁKIA Beke Beáta (Kassa) - Miért hoztak létre egy ötödik ma­gyar pártot Szlovákiában, amelynek jelenleg az elnöki tisztjét is betölti? - Az Összefogás mozgalommal nem egy újabb pártot, hanem az egységes ma­gyar politizálás közös platformját hoz­tuk létre. A tavalyi európai parlamen­ti választások után világossá vált, hogy a két párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most - Híd külön indulva nem lehet sikeres. Miután a Most - Híd döntése miatt nem kötött választási ko­alíciót a két párt, aláírásgyűjtést indí­tottunk az Összefogás bejegyzéséért. Rekordidő, három hét alatt sikerült a szükséges tízezer aláírás közel kétsze­resét összegyűjtenünk, ami azt mutat­ja, komoly legitimitása van a mozga­lomnak és annak a gondolatnak, amit képvisel. Ezt a politikusok is elfogad­ták, és a Magyar Közösségi Összefogás­ra átnevezett mozgalom listáján indul­nak azok a pártok és jelöltek, akik ösz­­sze akartak fogni. - Miért és miben más az MKÖ, mint az MKP?­­ Az Összefogás gyűjtőpárt, közös platform, választási párt. A két létező párt potenciálja behatárolt volt, számos fiatal szakértő vagy aktivista egyik párt listájára sem akart volna felkerülni, az MKÖ viszont megoldást kínált. A Most - Híd elutasító döntése után az onnan kilépett politikusoknak szintén nem volt járható út az MKP-ba való átiga­zolás. Ők csak úgy tudtak csatlakozni, ha egy közös választási párthoz adják a nevüket - csak így tudnak szavaza­tokat is hozni.­­ Ahogyan 2010 óta mindig is tör­tént, most sem sikerült teljes körű meg­egyezésre jutniuk a magyar közössé­get képviselő pártoknak abban, hogy egy listán induljanak. A felmérések ráadásul azt mutatják, hogy sem az MKÖ, sem a Most - Híd szlovák-ma­gyar vegyes párt nem fogja átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges öt­­százalékos küszöböt. Zajlottak tár­gyalások a közös indulásról. Miért nem tudtak megegyezni?­­ A Hídban két szárny volt, egy meg­egyezéspárti és egy másik, amelyik a külön indulás mellett állt ki. Utóbbiak voltak többségben a vezetőségben, az ő véleményük érvényesült. Az októberi, utolsó tárgyalási körben a szakítóok a Smer vezető szlovák kormánypárthoz kötődő viszony volt. Mi elmondtuk: csak olyan közös listán indulunk el, amely kizárja a választások utáni együttmű­ködést a Smerrel. Ezt a Híd nem tud­ta megtenni. Ami pedig a felmérése­ket illeti, ezekkel óvatosan bánnék: az országos mérésekben ahhoz túl kicsi a magyar minta, hogy releváns adatokkal szolgáljon. Egy friss példa a legutóbbi országos választásról, a tavaly májusi EP-szavazásról: a felmérések öt száza­lékot mutattak a Hídnak és 3,5-et az MKP-nak, míg az előbbi 2,6-et, utób­bi pedig 4,94-et szerzett a voksoláson. Bizakodók vagyunk, jó hajrával és erős mozgósítással megugorhatjuk az ötszá­zalékos bejutási küszöböt.­­ Erdélyben, a Vajdaságban és Kár­pátalján is voltak komoly feszültsé­gek az ottani magyar pártok között, de mára sikerült annyira megbékél­niük egymással, hogy nézeteltéréseik ellenére közös listákon indulnak, kö­zösen képviselve a helyi magyarságot. A Felvidéken mi romlott el? - Ez a téma egy külön interjút is megérne, de az én olvasatomban leg­inkább a személyi ellentétekre vezet­hető vissza. Ezt meghagynám a törté­nészeknek, a mi célunk az, hogy ez az állapot megszűnjön, és a következő vá­lasztáson már csak egyetlen, egységes magyar lista legyen. Ezen dolgozunk, ebbe az irányba tehetünk meghatáro­zó lépést február 29-én, amikor arról is döntünk: az összefogás vagy a meg­osztottság útját akarjuk-e járni. - Úgy tűnik, az elmúlt években csil­lapodott a szlovák-magyar kapcso­latokat, illetve a felvidéki magyarság helyzetét is érintő korábbi feszültség. Ez valóban így van, vagy csak kevesebb nyilvánosságot kapnak a problémák? - A szlovák pártok rájöttek, nem hoz már annyit a „magyar kártya”, és talál­tak maguknak hatásosabb ellenségeket is. Másrészt viszont azt is el kell mon­dani, hogy ehhez a magyar ügyek fo­kozatos térvesztése, az országos köz­beszédből való eltűnése is hozzájárult.­­ Egy hónapja közös sajtótájékoz­tatót tartottak a Szabadság és Szoli­daritás párttal (SaS), és ezen elhang­zott, hogy programjuknak nem része a Benes-dekrétumok felülvizsgálata, valamint a területi autonómia. Ez a kijelentés azonnal bírálatokat vál­tott ki a Magyarok Világszövetségé­nek felvidéki országos tanácsában. Szerintük a Benes-dekrétumok em­­beriességellenes bűneire tekintettel ki kell nyilvánítani az autonómia­igényt, valamint a jogfosztó intézke­dések felülvizsgálatát, az igazságté­­teli folyamat megindítását. Ön ezt hogyan látja? - A Benes-dekrétumok kérdése ak­kor rendezhető, ha emberi jogi és al­kotmányossági keretbe helyezzük. Szá­munkra elfogadhatatlan, hogy egy em­bercsoportot kollektíven bűnösnek ítél­tek. Ami pedig a területi autonómiát il­leti, irreális cél, hogy elérjük ezt a kö­vetkező négy évben, amekkora időtar­tamra pedig a választási programunk készült. Ezt nyíltan mondjuk ki! A te­rületi autonómia hasznos eszköz, hosz­­szabb távú célként megfogalmazhat­juk, ám ha valaki azt állítja, hogy a kö­vetkező négy évben el tudja és akar­ja érni, az nem mond igazat. Ezt egy öt-hét százalékos támogatottságú párt nem tudja kizsarolni koalíciós partne­reiből anélkül, hogy legalább minimá­lis fogadókészség legyen a téma iránt a szlovák pártok és a közvélemény részé­ről. Más típusú autonómiákat viszont tartalmaz a programunk: ilyen az ok­tatási vagy kulturális önkormányzati­ság. Emellett pedig szorgalmazzuk az ország megyerendszerének felülvizsgá­latát is. Ez részben válasz az autonó­miatémára, egy magyar többségű me­gye létrejöttével számos helyi gondunk megoldódna.­­ A SaS-on kívül milyen egyéb szlo­vák pártokkal tárgyaltak még, és mi­ről, miben tudtak megegyezni? Egyál­talán, új pártként mennyire számí­tanak önök tárgyalófélnek a szlovák pártok szemében?­­ A magyar térfélről csak mi szá­mítunk tárgyalópartnernek, a Most - Hídra nem kíváncsiak. Az SaS mellett a leendő győztes Egyszerű Emberek ve­zetőségével, Igor Matovic pártelnökkel és csapatával tárgyaltunk, valamint a Progresszív Szlovákia nevű mozgalom­mal. Ezekkel a partnerekkel nem len­ne gond egy ambiciózusabb kisebbsé­gi program gyakorlatba ültetése sem. - Melyek voltak a vezető témák ezeken a tárgyalásokon? Véleménye szerint biztosítottak-e ma a felvidéki magyarok jogai, vagy van még tenni­valója ez ügyben a szlovák államnak? - Nagyon sok a tennivaló! A léte­ző jogok alkalmazhatósága terén és a jogbővítésben is. A szombati választás egyik tétje, hogy tudunk-e sebességet váltani, szerintünk sokkal hatékonyabb­nak kell lennie a magyar érdekképvi­seletnek, mint az elmúlt tíz vagy har­minc évben volt. A jobboldal márpe­dig ezekben a törekvésekben hagyomá­nyosan partner - velük sem hasonlíta­nám méznyaláshoz a közös kormány­zást, de elérhetők valós eredmények.­­ A napokban volt Ján Kuciak újságíró halálának második évfor­dulója. Ennek a gyilkosságnak a kö­vetkezményei uralták a leginkább a szlovákiai politikát az elmúlt két év­ben. Fény derült arra, milyen szoros a kapcsolat a politikai elit és a maf­fia között. Ennek alapján mely pár­tokkal hajlandóak együttműködni, ha bejutnak a parlamentbe? - Természetes partnereink a kor­mányváltó jobboldali pártok. Kizártuk viszont az együttműködést a Smerrel, a Szlovák Nemzeti Párttal, valamint a szélsőségesekkel, a neonácikkal, akik a magyarságra is veszélyt jelentenek. - A visegrádi négyek között erős kötelék alakult ki az utóbbi években. Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország számos uniós vitá­ban közös álláspontot fogalmaz meg, így erősebbé válik az érdekérvényesí­tési képességük. Véleménye szerint ez akkor is így maradhat-e, ha a mosta­ni választások nyomán egészen más összetételű kormány alakul meg Po­zsonyban? - Ennek egyik záloga lehet a ma­gyar részvétel a következő kormány­ban, ezért is lényeges, hogy az Összefo­gás bejut-e a parlamentbe. Számunkra is kiemelten fontos, hogy a V4-es együtt­működés pezsgő maradjon. Ami jó a magyar-szlovák államközi kapcsola­toknak, az általában jó a magyar-szlo­vák helyi kapcsolatoknak is. A kormányváltó jobboldal a természetes partnerük Forrás: Facebook FŐSZERKESZTŐ: Toót-Holló Tamás FŐSZERKESZTŐ­HELYETTESEK: Villányi Károly, Tábori Gabriella, Pósa Árpád Lapszerkesztők: Jakubász Tamás, Kiss Gergely, Sitkei Levente Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. Felelős kiadó: Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató BELFÖLD: Kis Ferenc (rovatvezető) • VÉLEMÉNY: Berszán György (rovatvezető) • KÜLFÖLD: Sitkei Levente (rovatvezető) • GAZDASÁG: Kiss Gergely (rovatvezető) • KULTÚRA: B. Orbán Emese (megbízott rovatvezető) SPORT: Novák Miklós (rovatvezető) • FOTÓ: Éberling András (rovatvezető) • VEZETŐ OLVASÓSZERKESZTŐ: Nádai László • VEZETŐ TÖRDELŐ: Imrik László, Ivanov György • SZERKESZTŐSÉG: 1082 Budapest, Üllői út 48. • Postacím: 1476 Budapest, Pf. 47 • A szerkesztőség számítógépeinek vírusvédelmét az ESET Antivirus biztosítja. A MAI LAPSZÁMOT SZERKESZTETTE: Jakubász Tamás ELŐFIZETHETŐ: a kiadónál - Mediaworks Hungary Zrt. (1034 Budapest, Bécsi út 122-124., tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu) • ELŐFIZETÉSI Díj: egy évre 34 680 Ft, fél évre: 17 340 Ft, negyedévre: 8670 Ft, egy hónapra: 2890 Ft. • Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. (1089 Budapest, Orczy tér 1.). Reklamáció: tel.: +36-1/767-8262, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu; Mediaworks Hungary Zrt. Komárom-Esztergom, Tolna, Baranya, Veszprém és Fejér megyében. Reklamáció: tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu • Árusításban terjeszti a LAPKER Zrt., a Magyar Posta Zrt., valamint az alternatív terjesztők. • ISSN 0237-3793 ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A Magyar Nemzet bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Magyar Nemzet tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Nemzetre való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Központi telefonszám: (06-1) 920-6979 E-mail-cím: kapcsolat@magyarnemzet.hu Előfizetés, terjesztés: (06-1) 920-6979 Terjesztés e-mail-címe: terjesztes@magyarnemzet.hu Digitális előfizetés: Digitalstand https://digitalstand.hu/magyarnemzet Hirdetésfelvétel telefonszám: (06-1) 920-6966 Hirdetés e-mail-címe: hirdetes@magyarnemzet.hu Internet: ww­w.magyarnemzet.hu Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. Internet: www.mediaworks.hu E-mail: nyomda@mediaworks.hu Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató

Next