Magyar Nemzet, 2020. március (83. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-03 / 53. szám
8 KÜLFÖLD Magyar Nemzet 2020. március 3., kedd LAPSZEMLE Magyar7 Egy-két más pártban kóválygó és bejutó magyaron kívül nem lesz magyar képviselő, párt a szlovák parlamentben! Hogy mi ennyire bután nem tudunk megegyezni! Mert azzal, hogy a szomszéd tehene is megdöglött, még nem vagyunk kisegítve! A tartásunknak, a méltóságunknak ez az eredmény egy újabb nagy pofon! Mert akik tegnap szlovák pártokra szavaztak, lehet, hogy holnap már szlovák iskolára, kultúrára stb. fognak, és talán a kétnyelvűség, az anyanyelvhasználat se lesz annyira fontos számukra - írja a felvidéki magyar hetilap. Denník : Ha normális országban élnénk, a szlovák kormány lemondott volna két évvel ezelőtt, Ján Kuciak újságíró meggyilkolása után. Az azóta eltelt idő megmutatta, mennyire sebzett ma Szlovákia. Ezt a választópolgárok megértették. Igor Matovic leendő kormányfő is, aki sokszor tiltakozott és figyelmeztetett arra: rossz irányba haladunk. Most azonban kormányoznia kell - írja a szlovák lap. Pravda Bár az OlaNO győzelme sokakat meglepett, nemcsak Szlovákiában, de Európa-szerte teret vesztettek a hagyományos politikai pártok, s megingott az emberek bizalma a demokratikus intézményekben. A társadalom jelenlegi helyzetére, érzékenységére rátapintva tudott nyerni a teljesen kiszámíthatatlan Igor Matovic, aki konzervatív nézeteket vall ugyan, viselkedése azonban gyakran ellentmond azoknak a nézeteknek. A pszichológiai hadviselés során mindig a radikális retorikát folytató, egyszerű megoldásokat kínáló emberek kerekednek felül - írja a szlovák lap. Négypárti koalíciót terveznek Jobboldali-liberális irányultságú kormány jöhet létre Pozsonyban SZLOVÁKIA Munkatársunktól Fogadta a szombati szlovák parlamenti választás győztes pártjának, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségeknek (OLaNO) a vezetőjét, Igor Matovicot tegnap Zuzana Caputová államfő, de még nem bízta meg őt kormányalakítással. A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón Caputová azt mondta: mielőtt megbízást ad a kormányalakításra, találkozni akar három másik, a parlamentbe bejutott párt, a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobbközép Család Vagyunk, a Richard Sulik vezette, klasszikus liberális Szabadság és Szolidaritás és az előző államfő, Andrej Kiska vezette centrista liberális Emberekért párt elnökeivel. Az államfő hozzátette: amennyiben igazolódik, hogy a három említett politikai csoportosulás készen áll arra, hogy koalícióra lépjen az OLaNO-val, akkor megbízza Igor Matovicot a kormányalakítással. Hozzáfűzte: kedden hívja találkozóra a három párt vezetőit. Az országos választási bizottság által vasárnap este kihirdetett hivatalos végeredmény szerint hat párt jutott be az új szlovák parlamentbe, és a leadott szavazatok 25,02 százalékával az OLa-NO nevű jobboldali ellenzéki mozgalom győzött a választáson, így 53 képviselőt küldhet a 150 fős parlamentbe. Második lett a leköszönő kormány legerősebb pártja, a Robert Fico vezette, Irány - Szociáldemokrácia (Smer) 18,29 százalékkal, eddigi legrosszabb választási eredményével, amivel 38 parlamenti mandátumot szerzett. A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette Család Vagyunk szerezte meg, a párt a voksok 8,3 százalékát kapta, többet, mint négy éve, ami 17 parlamenti képviselőt jelent. A negyedik helyre futott be és ugyancsak 17 parlamenti mandátumot szerzett a jobboldali radikális Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (8,24 százalék). Bejutott még a parlamentbe az eddigi legerősebb ellenzéki csoportosulás, a Szabadság és Szolidaritás (6,22 százalék), illetve az Emberekért (5,77 százalék). Nem jutott be a Magyar Közösségi Összefogás (3,9 százalék), illetve az eddigi kormánykoalíció tagja, a Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyes párt, a Most - Híd sem (2,05 százalék). Igor Matovic még szombaton jelentette be, hogy egy, a parlamentben alkotmányos többséggel rendelkező kormányt szeretne alakítani. Azt már korábban jelezte, hogy a leköszönő kormánypárttal, a Robert Fico vezette Iránnyal és a radikális nemzeti Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárttal való együttműködés ki van zárva. A PROVOKÁTOR Nem lépünk be olyan kormányba, amely tervbe venné a homoszexuális párok regisztrált partnerségének elismerését és lehetővé tenné az ilyen pároknak a gyermekek örökbefogadását, liberalizálná a drogpolitikát, felszámolná az eddig meghozott szociális intézkedéseket vagy változtatna az ország bevándorlási politikáján - idézte még szeptemberben Igor Matovicot, Szlovákia lehetséges új miniszterelnökét az Új Szó felvidéki magyar lap, emlékeztetve olvasóit arra: a magát korrupcióellenes mozgalomként meghatározó mozgalom vezetője valójában egy migráció- és abortuszellenes politikus. AZ 1973-ban a felvidéki Nagyszombaton született, házas, kétgyermekes Igor Matovic nézeteit és mozgalmának irányultságát valóban nehéz meghatározni. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OlaNO), mint azt neve is jelzi, elsősorban a jelenlegi hatalomból kiábrándult civil aktivistáknak, tanároknak és a politikától távol álló szakmát végzőknek kívánt politikai pályát biztosítani. A 2011-ben alakult mozgalom választásról választásra jobb eredményeket ért el, ami szakértők szerint elsősorban a harcias korrupcióellenes üzenet következménye - a Győzzük le együtt a maffiát! volt az OlaNO szlogenje a kampányban -, másrészt vezetője, Igor Matovic karizmatikus személyiségének, őszinte retorikájának köszönhető. Az egykori médiavállalkozót, regionális lapok tulajdonosát elemzők egyfajta showmannek és bohócnak tartják, aki az utóbbi években különböző produkciókkal hívta fel magára a figyelmet. A pozsonyi parlamentben például táblát tartott a sokak szerint ittas állapotban lévő házelnök, Andrej Danko elé, amelyen az állt: „Be van rúgva". Idén januárban pedig a franciaországi Cannes-ban járt aktivistáival, s a Facebookon élőben közvetített videófelvételen kitetettek egy „Ez Szlovákia vagyona" feliratú táblát annak a villának a kerítésére, amelyet Ján Pociatek egykori miniszter vásárolt. Az OLaNO elnöke és társai így akarták jelezni, hogy politikusi bevételéből, bevallott adóbevallásaiból nem telhetett volna ilyen házra. Politikai ösztönnel rendelkezik, és érzéke van a politikai marketinghez is, de kiszámíthatatlansága miatt nehéz együttműködni vele - mondta az AFP hírügynökségnek Juraj Marusiak szlovák politikai elemző. Matovic szociális értelemben konzervatívnak, gazdasági szempontból liberálisnak vallja magát. A Der Standard osztrák napilap Andrej Babis cseh miniszterelnökhöz hasonlítja, aki úgyszintén vállalkozóból avanzsált politikussá, s ideológiailag meghatározhatatlan mozgalmat épített. (K. Z.) IAL Hadgyakorlattal mutatják a NATO egységét A kelet-európai katonai manőverek nem váltották ki Oroszország tetszését LENGYELORSZÁG Bendarzsevszkij Anton Lengyelországba értek a NATO hadgyakorlatában részt vevő első amerikai katonai egységek. Ezzel a következő fázisába lépett a februárban Európában elindított nagyszabású katonai gyakorlat, a Defender Europe 20 művelet. Az elmúlt évek legnagyobb katonai hadgyakorlatát, a Defender Europe 20-at kezdtük meg. Ebben 37 ezer katona vesz részt, többek között 20 ezren az Egyesült Államokból. Az első amerikai katonák már átlépték a lengyel határt - közölte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter még csütörtökön. A hadgyakorlatok legfőbb célja annak a lemodellezése, hogy milyen gyorsan és operatívan tudnak reagálni az amerikai egységek Európa védelmében. Az egyik központi kérdés például az, hogy mennyi ideig tartana az amerikai haditechnika átcsoportosítása Európa kikötőibe. A nagyszabású hadgyakorlat tíz ország területén zajlik több hónapon keresztül, 18 NATO-tagország vesz benne részt. A lengyel szakasz után a szövetség egységei a balti államokban folytatják a gyakorlatozást. A hivatalosan deklarált célok mellett a műveleteknek más indítékai is lehetnek. Az egyik annak a bemutatása, hogy a NATO mint szervezet igenis működőképes és hatékony. A hadgyakorlat fő politikai célja, hogy megmutassák a NATO egységét, erejét külső szereplőknek. Ez különösen fontos most, mivel az elmúlt években számos, már korábban is meglévő töréspont éleződött ki még jobban a AMERIKAI RÉMÁLOM A NATO évtizedek óta legnagyobb hadgyakorlata válasz lehet Oroszország legutóbbi, 2018 szeptemberében megrendezett nagyszabású katonai manővereire, a Vosztok-2018-ra. A gyakorlatokon 300 ezer katona, 36 ezer katonai jármű és ezer repülőgép vett részt - ez volt a legnagyobb orosz hadgyakorlat 1981 óta. A másfél évvel ezelőtti esemény újdonságát az adta, hogy orosz katonai alakulatok mellett kínai és mongol erők is részt vettek benne, az előbbiek mintegy 3500 egységgel. Miabár a gyakorlatok nem Európában, hanem szibériai területeken és az orosz Távol-Keleten zajlottak, mégis nagy jelentősége volt: először csatlakoztak orosz manőverekhez a volt szovjet tagköztársaságokon kívüli államok. Korábban a gyakorlatok fegyveres csoportok vagy terroristák ellen irányultak, de a Vosztok-2018 új szintre lépett: először játszották el azt, hogy miként kerülhet sor konfliktusra más országok és egy több államból álló orosz koalíció között. Egy esetleges orosz-kínai katonai együttműködés pedig mindig is az egyik rémálma volt az Egyesült Államoknak, szövetségben, többek között török-német, török-amerikai, amerikai-francia ellentét. A NATO belső konfliktusait egy közeli nagyhatalom örömmel figyeli, az Egyesült Államok neki üzen és persze az aggódó lengyeleknek és baltiaknak is. A helyszín nem véletlen. Ezenkívül természetesen fontos a hadgyakorlat tartalmi eleme, a logisztika és a NATO-hadseregek közötti együttműködés gyakorlása - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. A hadgyakorlatok másik oka a potenciális orosz fenyegetéssel szembeni reakció. A Krím félsziget 2014-es orosz megszállása óta egyre nagyobb a félelem az Oroszországgal közvetlenül határos országok részéről. Ezért a balti országok és Lengyelország kiemelt szerepet kapott, a műveletek az ő biztonságérzetüket is erősítik, és egyben üzenet Moszkvának is. A NATO elmúlt 25 év óta legnagyobb katonai gyakorlatozása a Kreml reakcióit is kiváltotta: Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint a műveletek az oroszellenes forgatókönyveket követik és provokatív jellegük van. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Oroszország részéről válaszlépések várhatók. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint a manőverek egyik ország ellen sem irányulnak. - A hadgyakorlat az Egyesült Államok erős elköteleződését mutatja a NATO, valamint Európa szabadsága és biztonsága felé - nyilatkozta az AFP hírügynökségnek. - Oroszországnak minden joga megvan ahhoz, hogy biztonságban érezze magát a határain belül, ahogy a tagországainknak is - mondta a NATO-főtitkár. Az Egyesült Államok egyik harckocsiját készíti elő szállításra a német hadsereg Fotó: Reuters