Magyar Nemzet, 2020. március (83. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-03 / 53. szám

8 KÜLFÖLD Magyar Nemzet 2020. március 3., kedd LAPSZEMLE Magyar7 Egy-két más pártban kóválygó és be­jutó magyaron kívül nem lesz magyar képviselő, párt a szlovák parlament­ben! Hogy mi ennyire bután nem tu­dunk megegyezni! Mert azzal, hogy a szomszéd tehene is megdöglött, még nem vagyunk kisegítve! A tartásunk­nak, a méltóságunknak ez az ered­mény egy újabb nagy pofon! Mert akik tegnap szlovák pártokra szavaz­tak, lehet, hogy holnap már szlovák iskolára, kultúrára stb. fognak, és ta­lán a kétnyelvűség, az anyanyelvhasz­nálat se lesz annyira fontos számukra - írja a felvidéki magyar hetilap. Denník : Ha normális országban élnénk, a szlovák kormány lemondott volna két évvel ezelőtt, Ján Kuciak újságíró meggyilkolása után. Az azóta eltelt idő megmutatta, mennyire sebzett ma Szlovákia. Ezt a választópolgá­rok megértették. Igor Matovic leendő kormányfő is, aki sokszor tiltakozott és figyelmeztetett arra: rossz irány­ba haladunk. Most azonban kormá­nyoznia kell - írja a szlovák lap. Pravda Bár az OlaNO győzelme sokakat meglepett, nemcsak Szlovákiában, de Európa-szerte teret vesztettek a ha­gyományos politikai pártok, s meg­ingott az emberek bizalma a demok­ratikus intézményekben. A társada­lom jelenlegi helyzetére, érzékenysé­gére rátapintva tudott nyerni a telje­sen kiszámíthatatlan Igor Matovic, aki konzervatív nézeteket vall ugyan, viselkedése azonban gyakran ellent­mond azoknak a nézeteknek. A pszi­chológiai hadviselés során mindig a radikális retorikát folytató, egyszerű megoldásokat kínáló emberek kere­kednek felül - írja a szlovák lap. Négypárti koalíciót terveznek Jobboldali-liberális irányultságú kormány jöhet létre Pozsonyban S­ZLOVÁKIA Munkatársunktól Fogadta a szombati szlovák parlamenti választás győztes pártjának, az Egysze­rű Emberek és Független Személyisé­geknek (OLaNO) a vezetőjét, Igor Ma­­tovicot tegnap Zuzana Caputová ál­lamfő, de még nem bízta meg őt kor­mányalakítással. A találkozó után tar­tott közös sajtótájékoztatón Caputo­vá azt mondta: mielőtt megbízást ad a kormányalakításra, találkozni akar három másik, a parlamentbe bejutott párt, a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobbközép Család Vagyunk, a Richard Sulik vezette, klasszikus liberális Sza­badság és Szolidaritás és az előző ál­lamfő, Andrej Kiska vezette centris­ta liberális Emberekért párt elnökei­vel. Az államfő hozzátette: amennyi­ben igazolódik, hogy a három említett politikai csoportosulás készen áll arra, hogy koalícióra lépjen az OLaNO-val, akkor megbízza Igor Matovicot a kor­mányalakítással. Hozzáfűzte: kedden hívja találkozóra a három párt vezetőit. Az országos választási bizottság ál­tal vasárnap este kihirdetett hivatalos végeredmény szerint hat párt jutott be az új szlovák parlamentbe, és a leadott szavazatok 25,02 százalékával az OLa-­NO nevű jobboldali ellenzéki mozga­lom győzött a választáson, így 53 kép­viselőt küldhet a 150 fős parlamentbe. Második lett a leköszönő kormány leg­erősebb pártja, a Robert Fico vezette, Irány - Szociáldemokrácia (Smer) 18,29 százalékkal, eddigi legrosszabb válasz­tási eredményével, amivel 38 parlamen­ti mandátumot szerzett. A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette Család Vagyunk szerezte meg, a párt a voksok 8,3 százalékát kapta, többet, mint négy éve, ami 17 parlamenti kép­viselőt jelent. A negyedik helyre futott be és ugyancsak 17 parlamenti man­dátumot szerzett a jobboldali radiká­lis Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (8,24 százalék). Bejutott még a parla­mentbe az eddigi legerősebb ellenzéki csoportosulás, a Szabadság és Szolida­ritás (6,22 százalék), illetve az Embe­rekért (5,77 százalék). Nem jutott be a Magyar Közösségi Összefogás (3,9 szá­zalék), illetve az eddigi kormánykoa­líció tagja, a Bugár Béla vezette szlo­vák-magyar vegyes párt, a Most - Híd sem (2,05 százalék). Igor Matovic még szombaton je­lentette be, hogy egy, a parlament­ben alkotmányos többséggel rendel­kező kormányt szeretne alakítani. Azt már korábban jelezte, hogy a leköszö­nő kormánypárttal, a Robert Fico ve­zette Iránnyal és a radikális nemzeti Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt­tal való együttműködés ki van zárva. A PROVOKÁTOR Nem lépünk be olyan kormányba, amely tervbe venné a homoszexuális párok re­gisztrált partnerségének elismerését és lehetővé tenné az ilyen pároknak a gyermekek örökbefogadását, libe­ralizálná a drogpolitikát, felszámolná az eddig meghozott szociális intéz­kedéseket vagy változtatna az or­szág bevándorlási politikáján - idéz­te még szeptemberben Igor Mato­vicot, Szlovákia lehetséges új minisz­terelnökét az Új Szó felvidéki magyar lap, emlékeztetve olvasóit arra: a ma­gát korrupcióellenes mozgalomként meghatározó mozgalom vezetője valójában egy migráció- és abortusz­­ellenes politikus. AZ 1973-ban a felvi­déki Nagyszombaton született, há­zas, kétgyermekes Igor Matovic nézeteit és mozgalmának irányultságát valóban nehéz meghatározni. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OlaNO), mint azt neve is jelzi, elsősorban a jelenlegi hatalomból kiábrándult civil aktivistáknak, tanároknak és a politikától távol álló szakmát végzőknek kívánt politikai pályát biztosítani. A 2011-ben alakult mozgalom választásról választásra jobb eredményeket ért el, ami szakértők szerint elsősorban a harcias korrupcióellenes üzenet következménye - a Győz­zük le együtt a maffiát! volt az OlaNO szlogenje a kam­pányban -, másrészt vezetője, Igor Matovic karizmatikus személyiségének, őszinte retorikájá­nak köszönhető. Az egykori média­­vállalkozót, regionális lapok tulajdo­nosát elemzők egyfajta showman­­nek és bohócnak tartják, aki az utób­bi években különböző produkciókkal hívta fel magára a figyelmet. A po­zsonyi parlamentben például táblát tartott a sokak szerint ittas állapot­ban lévő házelnök, Andrej Danko elé, amelyen az állt: „Be van rúgva". Idén januárban pedig a franciaországi Cannes-ban járt aktivistáival, s a Fa­­cebookon élőben közvetített videó­felvételen kitetettek egy „Ez Szlová­kia vagyona" feliratú táblát annak a villának a kerítésére, amelyet Ján Pociatek egykori miniszter vásárolt. Az OLaNO elnöke és társai így akar­ták jelezni, hogy politikusi bevételéből, bevallott adóbe­vallásaiból nem telhetett volna ilyen házra.­­ Politikai ösztönnel rendelkezik, és érzéke van a politi­kai marketinghez is, de kiszámíthatatlansága miatt nehéz együttműködni vele - mondta az AFP hírügynökségnek Juraj Marusiak szlovák politikai elemző. Matovic szociális értelemben konzervatívnak, gazdasági szempontból libe­rálisnak vallja magát. A Der Standard osztrák napilap And­rej Babis cseh miniszterelnökhöz hasonlítja, aki úgyszintén vállalkozóból avanzsált politikussá, s ideológiailag megha­tározhatatlan mozgalmat épített. (K. Z.) I­A­L Hadgyakorlattal mutatják a NATO egységét A kelet-európai katonai manőverek nem váltották ki Oroszország tetszését LENGYELORSZÁG Bendarzsevszkij Anton Lengyelországba értek a NATO had­gyakorlatában részt vevő első ameri­kai katonai egységek. Ezzel a követke­ző fázisába lépett a februárban Euró­pában elindított nagyszabású katonai gyakorlat, a Defender Europe 20 műve­let.­­ Az elmúlt évek legnagyobb kato­nai hadgyakorlatát, a Defender Europe 20-at kezdtük meg. Ebben 37 ezer ka­tona vesz részt, többek között 20 ez­ren az Egyesült Államokból. Az első amerikai katonák már átlépték a len­gyel határt - közölte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter még csütörtökön. A hadgyakorlatok legfőbb célja an­nak a lemodellezése, hogy milyen gyor­san és operatívan tudnak reagálni az amerikai egységek Európa védelmében. Az egyik központi kérdés például az, hogy mennyi ideig tartana az amerikai haditechnika átcsoportosítása Euró­pa kikötőibe. A nagyszabású hadgya­korlat tíz ország területén zajlik több hónapon keresztül, 18 NATO-tagor­­szág vesz benne részt. A lengyel sza­kasz után a szövetség egységei a bal­ti államokban folytatják a gyakorla­tozást. A hivatalosan deklarált célok mellett a műveleteknek más indítékai is lehetnek. Az egyik annak a bemu­tatása, hogy a NATO mint szervezet igenis működőképes és hatékony.­­ A hadgyakorlat fő politikai célja, hogy megmutassák a NATO egységét, erejét külső szereplőknek. Ez különö­sen fontos most, mivel az elmúlt évek­ben számos, már korábban is meglévő töréspont éleződött ki még jobban a AMERIKAI RÉMÁLOM A NATO évtizedek óta leg­nagyobb hadgyakorlata válasz lehet Oroszország legutób­bi, 2018 szeptemberében megrendezett nagyszabású ka­tonai manővereire, a Vosztok-2018-ra. A gyakorlatokon 300 ezer katona, 36 ezer katonai jármű és ezer repülőgép vett részt - ez volt a legnagyobb orosz hadgyakorlat 1981 óta. A másfél évvel ezelőtti esemény újdonságát az adta, hogy orosz katonai alakulatok mellett kínai és mongol erők is részt vettek benne, az előbbiek mintegy 3500 egy­séggel. Miabár a gyakorlatok nem Európában, hanem szi­bériai területeken és az orosz Távol-Keleten zajlottak, mégis nagy jelentősége volt: először csatlakoztak orosz manőverekhez a volt szovjet tagköztársaságokon kívüli ál­lamok. Korábban a gyakorlatok fegyveres csoportok vagy terroristák ellen irányultak, de a Vosztok-2018 új szintre lé­pett: először játszották el azt, hogy miként kerülhet sor konfliktusra más országok és egy több államból álló orosz koalíció között. Egy esetleges orosz-kínai katonai együtt­működés pedig mindig is az egyik rémálma volt az Egye­sült Államoknak, szövetségben, többek között török-né­met, török-amerikai, amerikai-fran­cia ellentét. A NATO belső konfliktu­sait egy közeli nagyhatalom örömmel figyeli, az Egyesült Államok neki üzen és persze az aggódó lengyeleknek és baltiaknak is. A helyszín nem vélet­len. Ezenkívül természetesen fontos a hadgyakorlat tartalmi eleme, a lo­gisztika és a NATO-hadseregek közöt­ti együttműködés gyakorlása - nyi­latkozta a Magyar Nemzetnek Dem­­kó Attila biztonságpolitikai szakértő. A hadgyakorlatok másik oka a po­tenciális orosz fenyegetéssel szembe­ni reakció. A Krím félsziget 2014-es orosz megszállása óta egyre nagyobb a félelem az Oroszországgal közvet­lenül határos országok részéről. Ezért a balti országok és Lengyelország ki­emelt szerepet kapott, a műveletek az ő biztonságérzetüket is erősítik, és egy­ben üzenet Moszkvának is. A NATO elmúlt 25 év óta legnagyobb katonai gyakorlatozása a Kreml reakcióit is ki­váltotta: Valerij Geraszimov orosz ve­zérkari főnök szerint a műveletek az oroszellenes forgatókönyveket köve­tik és provokatív jellegük van. Szer­­gej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Oroszország részé­ről válaszlépések várhatók. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint a manőverek egyik ország ellen sem irányulnak. - A hadgyakorlat az Egyesült Államok erős elköteleződését mutatja a NATO, valamint Európa sza­badsága és biztonsága felé - nyilatkoz­ta az AFP hírügynökségnek. - Orosz­országnak minden joga megvan ahhoz, hogy biztonságban érezze magát a ha­tárain belül, ahogy a tagországainknak is - mondta a NATO-főtitkár. Az Egyesült Államok egyik harckocsiját készíti elő szállításra a német hadsereg Fotó: Reuters

Next