Magyar Nemzet, 2020. április (83. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-08 / 84. szám

2 BELFÖLD 2020. április 8., szerda Segély helyett munkahelyet akar adni a kormány Az ellenzék tovább támadja a válságkezelő intézkedéseket Az elmúlt tíz év igazolta, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek - mondta Szijjártó Péter az Országgyűlésben, ahol az ellenzék továbbra is hevesen bírálta a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a segélyalapú gazdaság eladósodáshoz, az pedig egy külső erőnek való kiszolgáltatottsághoz vezet. Bakonyi Ádám-Bácskai Balázs Tordai Bence (Párbeszéd) napirend előtti felszólalásában végtelenül gyengének nevezte Orbán Viktor hétfőn bejelentett újabb válságkezelő csomagját. Szerinte nem tudni, hogy a kormány milyen arányban vállalja majd át a kieső béreket. Tordai egyszeri „könyöradománynak” nevezte az egészségügyi dolgozók ötszázezer forintos juttatását, ezért számukra százszázalékos béremelést követelt, továbbá az álláskeresési járadék idejének és mértékének növelését. Szijjártó Péter válaszában azt mondta: megmaradt a régi gazdaságfilozófiai vita, az egyik felfogás szerint segélyeket kell adni, ami eladósodáshoz, az pedig egy külső erőnek való kiszolgáltatottsághoz vezet, a másik viszont a munkára helyezi a hangsúlyt. - Az elmúlt tíz év igazolta, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Hangsúlyozta: a baloldali kormányok idején 1,8 millió adófizetővel próbálták meg működtetni az országot, most viszont 4,5 millióan dolgoznak, ami sokkal jobb az álláskeresési segély növelésénél. Annak érdekben, hogy a vállalatok ne bocsássák el a munkavállalóikat, a kormány átvállalja a bérterhek hetven százalékát, ha 15-50 százalékkal csökken a munkaidő - közölte a tárcavezető. Vadai Ágnes (DK) szerint a hétfőn bejelentett intézkedések nulla forintot érnek, egy munkahelyet sem mentenek meg, egyetlen munkáját elveszítő magyarnak sem segítenek. Úgy fogalmazott: a becstelenek, akik munka nélkül az adófizetők befizetésein és az európai forrásokon élősködve gazdagodtak meg, nem igazán értik, miért kellene segíteni a becsületes embereknek. Ha már becstelenség, akkor a DK elnöke volt az, aki több száz milliós osztalékot vett fel a cégéből, ő érkezik elkobzott villából, és ő intézett a saját cégének kedvezményes áramot miniszterelnökként - reagált a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba felsorolta a kormány eddigi intézkedéseit, majd kitért arra: azok javasolnak nyugdíj-kiegészítést, akik korábban elvettek 2,4 millió nyugdíjastól egyhavi juttatást. Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy bár a szociális dolgozók nélkül ma nem működne az ország, mégis siralmasan keveset keresnek. Számíthatnak-e ők is az egyszeri ötszázezer forintos juttatásra, illetve további béremelésre? - kérdezte. Rétvári Bence válaszában köszönetet mondott a szociális dolgozóknak, és emlékeztetett: a kormány január elsejétől 14 százalékos béremelést hajtott végre az ágazatban. Az Emmi államtitkára emlékeztetett, hogy 2010 előtt, amikor Korózs egészségügyi államtitkár volt, nem növelték, hanem csökkentették a szociális dolgozók bérét, akárcsak az ágazatra fordított normatívákat. Rétvári Bence államtitkár köszönetet mondott a szociális dolgozóknak Fotó: MTI/Kovács Tamás Magyarország felkészülten várja SdjyJ VSÚ m ít £1 >; i; j i. y.,, ■ ■ . ,.,J< » > a járvány újabb rohamait Századvég: A gyors intézkedésekkel több fronton lépéselőnybe került hazánk Magyarország élen jár a védekezésben az európai országok között: a kormány hatékony válságkezelésbe fogott, így biztos, hogy a 2008-as világválság baloldali félrekezelésének kudarca nem ismétlődhet meg. A Századvég Gazdaságkutató kedden közzétett elemzésében sorra veszi mindazon feltételeket, amelyek a koronavírus elleni sikeres küzdelemhez szükségesek. Kincses Krisztina A koronavírus-járvány kezelése a magyar egészségügyi rendszert érintő számos kritikát okafogyottá tett, hiszen az Eurostat adatai szerint a százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma hazánkban a negyedik legmagasabb az Európai Unióban - olvasható a Századvég Gazdaságkutató elemzésében. Maurer Szemere egészségügyi üzletágvezető írásában rámutat: Olaszországban és Spanyolországban nagyjából a fele, az Egyesült Királyságban és Svédországban harmadannyi ez az arány a magyarországihoz képest. Közben rohamtempóban épülnek a mobil járványkórházak, s míg a pandémia kirobbanásakor 2560 lélegeztetőgép állt rendelkezésre Magyarországon, márciusban további 86 készülék érkezett Kínából, számos egyéb védőfelszereléssel együtt. Mindeközben a Nemzeti Népegészségügyi Központban március 17-én sikeresen izolálták a vírust, a Pécsi Tudományegyetem kutatói pedig 23-án bejelentették, hogy meghatározták a koronavírus teljes genetikai kódját, amely mérföldkő lehet a vakcinafejlesztésben. A Századvég Gazdaságkutató üzletágvezetője kifejti: amennyiben bebizonyosodik, hogy széles körű BCG- átoltottság esetén a Covid- 19-járvány terjedése lassabb, lefolyása pedig enyhébb, erőforrásai segítségével Magyarország egyenrangú félként vesz majd részt a gyógyszerkutatásban és vakcinagyártásban. Sokatmondó, hogy míg hazánkban 1954 óta minden újszülött megkapja a TBC elleni védőoltást, addig Olaszországban soha nem volt kötelező ez a vakcina, Spanyolországban és Franciaországban pedig korábban felfüggesztették a programot. A fertőzés terjedésének leghatékonyabb, azonnal megvalósítható - és mint ilyen, egyetlen módszere a kontaktusszám csökkentése és a személyes távolságtartás, kiegészítve a higiénés szabályok követésével. Az elképzelést a megvalósítás követte: a külföldi utazásokra vonatkozó szigorú szabályokat vezettek be, a rendezvényeket betiltották, a vendéglátóhelyeket bezárták, a köz- és felsőoktatás átállt a digitális munkarendre, valamint bevezették a karanténszabályokat - sorolja a Századvég Gazdaságkutató elemzése. Az egész lakosságot bevonták a vírus elleni védekezésbe, és a kormány már az első magyarországi beteg felfedezése előtt elindította hivatalos, folyamatosan frissülő tájékoztató oldalát. A védekezésért felelős operatív törzs január végén megalakult, csaknem egy hónappal a lombardiai fertőzések számának megugrása előtt, hogy az ország működőképessége, az alapvető közszolgáltatások és a gazdaság minél zökkenőmentesebb működése biztosítva legyen. Magyarország felkészülten várhatja a járvány újabb rohamait, hiszen minden feltétel adott volt ahhoz, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben is összpontosítani tudjuk erőforrásainkat a járvány elleni küzdelem érdekében. Maurer Szemere kiemeli: bár a szakemberek március közepe óta próbálják prognosztizálni a várható esetszámokat, ám diagnosztizált kontra becsült esetszám ide vagy oda, az idő mára bebizonyította, hogy a szükséges intézkedések megtörténtek és eredményesek voltak, ezáltal a legrosszabb forgatókönyvek nem következtek be. A koronavírus elleni küzdelem nem ért véget, sőt a neheze még csak most jön. A fertőzöttek és életüket vesztő honfitársaink száma is növekedni fog, az egyre magasabb számokat hallva pedig néha nehéz lesz elhinni, hogy sikerrel felvehető a harc. Magyarország azonban máris megelőzött sok ezer fertőzést, kórházban kezelendő megbetegedést, megmentett több száz emberéletet, és gyors lépések sorával számos fronton nemcsak sikerrel állt ellen a járványnak, hanem lépéselőnybe is került. Felkészültünk a láthatatlan ellenségel történő harcra - zárul az írás. Eddig sikeres a harc a láthatatlan ellenséggel Fotó: Kurucz Árpád Hiteltelen Gyurcsányék támadása Kincses A Demokratikus Koalíció elnökének támadása a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv ellen meglehetősen hiteltelen, ő ugyanis miniszterelnökként nemcsak a 2008-as gazdasági és pénzügyi világválságot kezelte félre, hanem már azt megelőzően is jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói - olvasható a XXI. Század Intézet kedden közzétett elemzésében. Deák Dániel vezető elemző írásában rámutat: Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon a válság kirobbanását követően nem a veszteségeket minimalizálták, hanem megszorítócsomagok sorozatával mélyítették tovább a gazdasági és társadalmi problémákat. Eközben az IMF és az Európai Unió gyakorlatilag mindenféle ellenállás nélkül képes volt érvényesíteni akaratát hazánkkal szemben. A lesújtó állapotban átvett országot ma a sikeres gazdasági mozgástérbővítésnek és az azóta is stabil kormányzásnak köszönhetően világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemzi, 2010-hez képest szinte minden mutatószám jelentősen javult - hangsúlyozza az elemző. Magyarország visszaszerezte önrendelkezését, a korábbi meghunyászkodó mentalitással szakítva erőteljesen képviseli érdekeit a világban, szakított az IMF-fel és számos brüsszeli intézkedéssel is szembement, például a nyugat-európai kritikák ellenére elsőként hozott szigorú intézkedéseket a 2015-ös bevándorlási válság megállítása érdekében. A 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így most van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően - olvasható az elemzésben.