Magyar Nőorvosok Lapja, 1983 (46. évfolyam, 1-6. szám)
1983 / 3. szám - GONDOZÁS-MEGELŐZÉS - B. Nagy Zoltán - Józsa Géza - Veszelovszky Iván: Prekoncepcionális gondozással szerzett tapasztalataink
dat: azoknak az egészségügyi ellátását jelenti, akiknek szülészeti anamnézise terhelő, előző terhességük sikertelenül fejeződött be. Lampé véleménye szerint „a gondozás feladata a sikertelenség okának feltárása, annak lehetőség szerinti kiiktatása már a következő terhesség előtt vagy alatt” [14]. A gondozás komplex volta ellenére jól adaptálható a helyi lehetőségekhez. Ott is eredmény várható bevezetésétől, ahol a tárgyi-személyi feltételek nem ideálisak. Fentiek miatt a prekoncepcionális gondozás bevezetésével igyekeztünk javítani területünkön a szülészeti ellátás színvonalát vizsgálva, hogy módszerünk mennyiben eredményes. Anyag és módszer A Szentes V. T. Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályán a prekoncepcionális gondozottak körét retrospektíve — az előző szülészeti kórlapok alapján állapítottuk meg. 1979. január 1. és 1980 december 31. közötti két éves időszak szülészeti eseményeit tekintettük át. Az érett és kora perinatális halálozás, valamint a 20 hét feletti nagy vetélések mellett sikertelen terhességnek minősítettük a koraszüléseket is — tekintettel arra, hogy jelenleg a koraszülés kérdése hazánkban a szülészet egyik központi problémája. A szülészeti kórlapok alapján „Adatgyűjtő lapot” töltöttünk ki, mely a személyi adatokon kívül, tartalmazta a szülészeti esemény időpontját, körülményeit, a terápiás próbálkozásokat és a sikertelenség feltételezhető okát is. Ezen adatgyűjtő lap alapján betegeinket osztályunkra berendeltük. Megjelenésüket követően riport felvételével tájékozódtunk a szülészeti esemény és a kontrollvizsgálat közötti időszak fontosabb történéseiről, az esetleges gyógyszerelést, panaszokat külön rögzítettük. A szocioökonomikus háttérről szintén e riport kapcsán informálódtunk, kitérve az anyagi helyzetre, lakás- és munkakörülményekre, iskolai végzettségre, családi körülményekre, mentálhigiénés helyzetre is. Az értékelés megkönnyítésére pontrendszert dolgoztunk ki. Ezt követte a tulajdonképpeni nőgyógyászati vizsgálat (kolposzkóp és onkocitológia is), anyagot vettünk a hüvelyváladék bakteriológiai vizsgálatára, valamint mycoplazma, ill. toxoplazma szűrésre. Az előzmények, a leletek és betegeink panaszai alapján adott esetben belgyógyász, nephrológus, urológus, genetikus bevonásával további célzott vizsgálatokat végeztünk (izotóp, röntgen és laboratóriumi módszereket igénybe véve). Diagnosztikus beavatkozásokat követően amennyiben szükséges volt — gyógyszeres kezelést kezdtünk — a profilambulanciák valamelyikén gondozásba vettük — osztályunkra műtétre előjegyeztük betegeinket. Amennyiben betegeink igényelték, segítséget nyújtottunk a megfelelő antikoncipiens kiválasztásában. A már bekövetkezett terhességeket veszélyeztetettnek tekintettük, ezen gravidákat fokozottan gondoztuk, figyelve és kezelve az esetleges aszcendáló infekciókat, cervix inkompetenciákat. Teendőinket ezen esetekben elsősorban az előző terhesség sikertelenségének oka határozta meg. Eredményeink Osztályunkon 1979. jan. 1. és 1980. dec. 31. között 2498 szülés zajlott le. Ugyanezen időszak szülészeti kórlapjait átnézve prekoncepcionális gondozásba vettünk 298 főt. Prekoncepcionális gondozottaink a terhelő szülészeti anamnézis alapján az alábbiak szerint oszlanak meg. Gondozottaink közel háromnegyede koraszült. A perínatális veszteséggel végződött terhességek részesedési aránya 13,7%, ebből 11% a kora-, míg 2,7% az érett perínatális veszteség. A kórház ellátási területe három megyére (Csongrád, Szolnok és Békés) terjed ki. Az integráció adta kedvező lehetőségeket csak Szentes városában tud 263