Magyar Nőorvosok Lapja, 1998 (61. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 2. szám - LEVELEZÉS - Marton István: Tisztelt Főszerkesztő Úr! - Veszelovszky Iván: Tisztelt Főszerkesztő Úr! - Tápainé Bajnay Márta: Egy gyógytornász szemével.... A gátizom tornájának fontossága a stressz inkontinenciában

A vizelet tartása és ürítése bonyolult neuromuscularis folyamat következménye, mely ha zavart szenved, inkon­­tinenciáról beszélünk. Eriológiáját tekintve következő formáit különítjük el: - stressz inkontinencia - ürge vagy késztetéses inkontinencia (motoros és szenzoros) - reflex inkontinencia (cerebralis zavarok, haránt laesio, degeneratív betegségek) - túlfolyásos inkontinencia (hólyagnyaki folyamatok) - enuresis diurna és nocturna kévén inkontinenciák Az inkontinencia kezelése cak akkor lehet eredményes, ha pontosan ismerjük az okát. Az orvos a beteg részle­tes anamnesisének felvétele, laboratóriumi és urodinamikai vizsgálata után határozza meg az inkontinencia fajtáját és terápiáját. A sebészeti megoldások kiegészítéseként is, de főleg a konzervatív kezelésben van fontos szerepe a fizioterápiának. A fizioterápiás eljárások különösen a stressz inkontinencia esetén hatékonyak, mivel ebben az esetben a meden­cefenék izmainak gyengesége és az urethra akaratlagos eleválásának hiánya okozza a vizeletcsepegést. Stressz inkontinencia általában nőknél fordul elő, minden hasűri nyomásfokozódást okozó tevékenységnél (tüsszentés, nevetés, ugrálás). Az intraabdominális nyomás közvetlenül a hólyagra, erről a medencefenék izomza­­tára és kötőszövetére, innen pedig a húgycsőre tevődik át. A húgycső külső záróizma (m. sphincter urethrae) a medencealap harántcsíkolt izomzatának része, így a zárómechanizmus akaratlagosan működtethető. Stress inkonti­­nenciánál az intra­vesicalis nyomás meghaladja a maximális urethra nyomást anélkül, hogy detrusor contractio jönne létre, a gázizomzat gyengesége az urethra nyomás csökkenését, az akaratlagos zárófunkció romlását okozza. A medencealap a gátizomzat helyzetéből adódóan igen sérülékeny, a ránehezedő teher túlnyúlását okozhatja, kötő­szöveti részei nagyon sok nőnél pedig veleszületetten gyengék, szüléskor sérülések érhetik. A gátizomzat renyhesége nemcsak a vizelettartásban okoz zavart, a házasélet örömszerző volta is nagyrészben a gátizom erején múlik, hiszen a hüvely akaratlagos mozgatása, szűkítése is a gátizommal történik. A stressz inkontinencia konzervatív kezelésében a medencefenék izmainak tornáztatását, erősítését először Kegel népszerűsítette. A gyógytornászok munkája a betegek egészségnevelő felvilágosításával kezdődik, amely magában foglalja a kisemdencei szervek anatómiai elhelyezkedéséről, pontos működéséről, biomechanikai törvények hatá­sáról, a hasüregi-, hólyagnyomás változásáról szóló alapismereteket. Fontos megértetni a betegekkel a torna jelen­tőségét a gyógyulásban, és hogy csak rendszeres gyakorlás hozhat eredményt. Ennek érdekében aktivizálni kell a résztvevőket. A következő feladat az izom feszülés és lazítás közötti érzetkülönbség megismertetése, megéreztetni a gátizom feszülését, külön választva a végbél és hüvely-húgycső körüli zárógyűrű működését. A gátizom gyakorlatokat szelektáltan, a hasizom feszülése nélkül kell végezni, mert ha megfeszül a hasizom, növekszik az abdominális nyomás, mely a gátizom ellen működik. Ha már pontosan érzi a beteg a gátizomnak a működését és a többi izomtól szelektáltan tudja megfeszíteni, akkor jöhet a gyakorlás, a tréning fázis. Naponta sokszor, sokat kell megfeszíteni, néhány másodpercig feszesen tartani, majd ellazítani az izmokat. Legalább 3 hó­napos kitartó gyakorlás után mutatkozik eredmény. A gyógyulás feltétele a szorgalmas munka, hiszen az izom még idős korban is fejleszthető, erősíthető. Sajnos nagyon kevés nőbetegnek van kitartása a tartós tréninghez, a rendszeres tornához. Ebben nyújt segít­séget egy nagyszerű segédeszköz, a hüvelytamponhoz hasonló, bónusz alakú, műanyag, 5 darabból álló vaginális súlysorozat. A legkönnyebb súlyt a hüvelybe helyezve, a gátizmokat megfeszítve benntartható az eszköz. Ahogy a medence fenék izom erősödik, egyre nehezebb súlyt lesz képes megtartani. Ezzel az izom erejének növekedési szintje mérhető. A súlysorozat alkalmazása a gáttomna tréning fázisát helyettesítheti, mely által a megerősített me­dencefenék, gátizmok alkalmassá válnak fiziológiás feladatuk betöltésére. Tápainé Bajnay Márta gyógytornász Magyar Nőorvosok Lapja , 1 (2) 1­998.

Next