Magyar Nyelvőr – 12. évfolyam – 1883.

Értekezések - Szilasi Móricz: A számnevekről

Megjelenik MAGYAR minden ap NYELVŐR Szerkesztő - kiadó hivatal Budapest VI. ker. Sugárút 116. sz. három ívnyi sze­­keszti tartalommal. SZARVAS GÁBOR. XII. kötet. 1883. január 15. I. füzet. A SZÁMNEVEKRŐL. A magyar-ugor nyelvrokonság egyik leghathatósabb és megdönthetetlen bizonyítéka a számnevek közössége. A laikus abban talán még kételkedhetnék, noha jogtalanul, hogy a m. egy (tdk. eggy) — finn. yhte, cser. ikte, lp. akte, vog. a­kva. mord. fka, zürj. ötik, oszt. it; de bárki is első szempillantásra meggyőződhetik, hogy két (kettő) — finn. kahte, lp. kuekte, mord. kafta, vog. oszt. cser. kok, zürj.-votj. kik. Senki se kételkedhetik azon, hogy a m. három (hármon) : vog. churum, korom, osztj. k­ulim, -yolim, finn. kohne, lp. kolui, kolma, mord. kolma. cser. kum, zürj. kaim, négy , finn. noljavog. nile, lp. nolje, mord. nild, cser. nil, votj. nil, oszt. nel. öt . vog. zürj. 77'/, lp. 77'/, cser. vit, oszt. vét, mord. veta. finn. viite ; hogy a m. hat teljesen meg­egyezik az oszt. vog. lp. cser. kut, mord. finn kuute, zürj. kvajt szavakkal. Ha végre valakinek különösnek tetszenék talán, hogy a m. hét­­— vog. .ra/, lp. d­eca. finn. seitse­ma, mord. sisem, zürj. sizim. cser. sem, oszt. tabel, labir. szavakkal, az menjen, üsse fel Budenz MUg-Sz.-át, és biztosan meg fognak szűnni kétségei. A nyolcz és kilencz szerkesztett számnevek az ugor nyelvekben és az egyezés köztük tudvalevőleg már nem oly egyarányos, mint az első hétben. A finn kahdeksa, yhdeksd mását például csak a cser. kandaks, indeks, a mord. kafksa, veliksa, meg a lp. kaktse, oktse mutatják; míg a m. nyolcz részben a vog. vala-lu, vol-lu, oszt­. nigela-fo osztr. nijil szavaknak felel meg. A m. tíz s­zürj.-votj. öfor, de már a finnben kymmene­n mord. kemen; míg a lp. lokke­n vog. /ÖZ*, lu­­cser. és egészen árván marad az osztj. jang. m. nyelvőr. xir. i

Next