Magyar Nyelvőr – 46. évfolyam – 1917.
Nyelvművelés - M. Kiss Lajos: A helységnevekről
A helységnevekről. A földrajzi nevek írásában zavar van és hozzá az idegenszerűség is egyre terjed. Bizony szükség volna egy Földrajzi Nyelvőrre vagy egy Földrajzi Névtárra, mely megállapítaná és megrögzítené a helyes és magyaros alakot s a földrajzi nevek írásában uralkodó zűrzavarnak véget vetne. Ahány író, ahány könyv, annyiféleképen ír. A külföldi nevek írásában teljes fejetlenség uralkodik. Sem a Magyar Földrajzi Társaság írásmódja nem ment át a gyakorlatba, sem a Budapesti Hírlapé. (Az Akadémia határozata nem a neveknek írásmódjára, hanem csak a magyaros alak használatára vonatkozik.) Az idegen írásmód nem lehet általános technikai okokból sem. Néhány nagy nyomda kivételével még a fővárosi nyomdák sincsenek ellátva az összes latinbetűs ábécé betűjegyeivel. Hogy a vidéki nyomdákban milyen a helyzet, tapasztalatból tudom. A magyartól csak négy jeggyel különböző horvát neveket sem lehet kiszedni. A c, c, s és z betűket csak két sorban tudják lenyomatni. Persze, hogy a legtöbb nem töri magát effélével, hanem Foca nevét Focának szedi. Nem helyesebb-e akkor a Focsa alak ? Hasonlóan Cacak, mint Cacak, sőt mint Czaczak szerepelt több nagy napilapban. A magyaros átírás kétségtelenül jobb, mint a torz név. Az Újság pl. így írja : Gorlicse és Buczacz Már most honnan tudja meg a jámbor olvasó, hogy az egyik Gorlice, a másik Bucsacs ? Különösen sürgős szükség van az összetételekben és összeírásokban nyilvánuló idegenszerűség elleni intézkedésre, mert ezekben az utóbbi időkben aggasztó módon haladunk a teljes felfordultság felé. Ha a német Balkanstaaten-t ír, a német tudományos irodalom bő emlőin táplálkozó s magyar nyelvérzékét elvesztett író (nemcsak a felületes újságíró) Balkánállamot ír, a Balkanzug neki Balkánvonat, a Bagdadbahn Bagdadvasút. Pedig olyan nincs, mint ahogy nincs Pestvonat, Bécsvasút sem, hanem van pesti vonat és bécsi vasút, éppenígy balkáni államokat, bagdadi vasutat kell írnunk. A német nyelv szelleme más, ott hülyén lehet az ilyesmi pl. Deutschsüdwestafrika. A Németdélnyugatafrikaféle alak azonban visszataszító, a magyarban írjuk csak így : Német Délnyugati Afrika, vagy bárhogy, de ne arasznyi szóval. Német mintára keletkeznek az efféle nevek : Délmagyarország, Északkeletmagyarország, Keletmagyarország stb. Igazában ilyen nincs is, hanem csak Magyarországnak van déli, északkeleti vagy keleti része. Német okoskodás az, hogy egy fogalomnak egy szóba kell írni a nevét. Hiszen a Szent István koronája, a kezem feje, a falusi bíró kalapjának a karimája stb. is csak egy fogalmat fejez ki, mégse írjuk össze. Azaz ma még nem, de ki tudja, száz év múlva ? Ma még csak a Nagymagyaralföld van összeírva. Száz év múlva talán ilyen névjegyet használnak : Grófszéchenyi István. De nem is célszerű a Deutschsüdafrika-téle írásmód és általában nem célszerű a földrajzi nevek és általában a szavak összeírása azért sem, mert a hosszú név 1. a szemet rontja, 2. az olvasást nehezíti, 3. ízléstelen kivált címekben, 4. magyartalan. A hosszú szavak gyártásában az újságok, a hosszú földrajzi nevek szaporításában az Országos Törzskönyv-bizottság a főrészes, mely a fölösleges szemrontó összeírást a belföldi nevekben megrögzítette. A községnevek rendezése alkalmával mindenféle jelzővel felcicomázta az egyszerű és rövid neveket és így a községek neveit megyénként egy pár tucat vagy egy pár száz szótaggal gyarapította. A neveket sokszor fölöslegesen látták el jelzővel. Kara nevű falu