Magyar Nyelvőr – 80. évfolyam – 1956.

Herczeg Gyula: A nominális stílus a magyarban

nak a mondatból éppen a banális igék, kopulák vagy az őket helyettesítő verbális elemek, melyekre azért nincs szükség, mert a nominális tagoknak az alanyra vonatkoztatását modern stiláris érzékenységünk minden további nélkül elvégzi. A nomenek nyernek kifejező erőben és a stílus könnyedebbé válik. Eközben az angol nők még folyton érkeznek egymásután, egyik úgy öltözve, mint a másik , nagy lapos kalapokban, amelyekre élénk színű virágok vetnek kemény foltot; magas, az egész nyakat elfödő gallér, alatta ezüst lánc, rajta medaillon, a bátya vagy jegyes arc­képével. Buggyos ujjú ruhák, egyenes csőalakú szoknyák, óriási cipők. Egyforma , fehér és rózsaszínű tevit, melyre könnyű pír tolul, ha a tanár a kőkorszak szerelméről vagy a görög istenek erkölcseiről és szokásairól beszél­ (Justh Zsigmond : Káprázatok. 1887. 170). Farkas mérnök kirendelte az alkalmazottakat, mind vasár­­naposan kiöltözve jöttek : vörös kezek . . . gyűrűk , sötétkék zakkó, stráfos nadrág. Gyöngyházimitációs mandzsettagomb (Babits Mihály: Kártyavár, 1923. 274). Kocsi jött hajdúval: Simonffy alispán, a felesége, egy ideges, affektált hölgy és a kis Alice, széteresztett haj, kék máslik a fül mellett, fehér cipő, harisnya (Babits Mihály : Gólyakalifa. 1916. 19). Margitka, új fehér ruha, könnyű kék kabát, fehér cipő, kicsit félénken gubbaszkodott egy karosszékben (Passuth László: Eurázia. 1936. 123). c) Mint már fentebb is láttuk néhány példában, a testi, lelki tulajdon­ságok és az öltözék, tágabb értelemben az egész emberi megjelenésre vonat­kozó nomenek némely esetben egyesülhetnek. Valóban, nagyon alapos és pontos jellemzéskor egyszerre, egy lélegzetre tódul az író fantáziájába mindaz a jellegzetesség, amely egyénileg sajátos lehet. Nemcsak a külső és belső tulajdonságok azok, hanem a megjelenés, öltözék is döntő szerepet játszik , sőt igen gyakran éppen a külső tulajdonságok és a megjelenés, ruházat alkot­nak sajátos nominális konglomerátumot, miközben a belső, a csak sejthető, de pontosan nem egyéníthető teljességgel elmarad, nem említődik. Jellegzetes impresszionista előadásmód! Ezeknek a külsőségeknek a leírása sokszor mélyrehatóbban és meg­bízhatóbban állítja elénk a kérdéses egyént, mint ha lapokat írnánk róla pszichoanalitikus, elemző módszerrel. A nominális próza nem értekezik, hanem hirtelen és erős reflektorral megvilágít. Az értekezés részleteiben eltévedhetünk : a tömör, nominális megvilágítás örökre megragad értelmünk­ben. El lehet-e valaha is felejteni Babits háziorvosát a Gólyakalifából? Kimentem , éppen a háziorvos volt nálunk. Finom, elegáns ember, fehér mellény, fekete zsákor, ezüstnyelű bot, aranykeretes, aranyláncos cvikker, friss borotválás, halk, végletekig udvarias beszéd, nagy doktori parfümlégkör (Babits Mihály : Gólyakalifa, 1916. 57). Az idézett példában a külső tulajdonságok a borotváltságban és a beszéd­tónusban nyilatkoznak meg ; a ruházati tárgyak és öltözék pedig széles

Next