Magyar Nyelvőr – 88. évfolyam – 1964.

A Nyelvőr hírei - Kodály Zoltán-ünnepség - Sz. L.: TIT-hírek

Állónak Az Imatránál című novellájában" és Molnár Ferenc (Debrecen): „Szó­képek használata Munkácsi hős- és vitézi énekeiben". — Lisztóczki László (Debecen) ,,A Kalevala hatása a magyar irodalomra" címmel olvasta fel inkább iro­dalomtörténeti, mint nyelvészeti tanulmányát. — A modern nyelvészeti irányzatok képviselőjeként Magyar Mihály debreceni hallgató ,,A francia és a magyar névelőrendszer összevetése" címmel mutatta be jól megalapozott tanulmányát. — A kon­ferenciát különösen értékessé tette az, hogy a szép számban megjelent hallgatóság köré­ből minden előadás után többen hozzászóltak a felvetett kérdésekhez, s az üléseken elnöklő tanárok irányításával színvonalas viták bontakoztak ki. A Szegeden töltött három nap alkalmat nyújtott a barátkozásra, tapasztalatcserére is. Az ülésszak végez­tével a három egyetem diákkörei megállapodtak abban, hogy munkaterveiket kicserélik, nyelvjárási gyűjtőútjaikra egymást meghívják, üléseiket kölcsönösen látogatják, és más módon is keresni fogják az alkalmakat avégett, hogy a három egyetem nyelvészeti diák­köreiben jó munka folyjon. Fábián Pál Kodály Zoltán-ünnepség. — A kecskeméti városi tanács és az óvónőképző intézet Kodály Zoltán születésnapjának tiszteletére 1963. december 16-án ünnepséget rendezett. Fábián Pál kandidátus „Nyelvművelésünk és Kodály Zoltán" címmel tartott ünnepi beszédet. Ez után a kecskeméti középiskolák között rendezett szép magyar kiejtési verseny színvonalas városi döntője következett. A műsort az óvónőképző intézet tanárai művészeti csoportjának zeneszámai zárták be. XIT-hírek. A nyelvi ismeretterjesztés 1963. évi országos statisztikáját tanulmá­nyozva ugrásszerű fejlődést tapasztalhatunk a korábbi évekhez képest. 1958-ban csak 95 nyelvi előadás hangzott el, 1959-ben már 155, 1960 —62-ben 350—400 az évi előadások száma, 1963-ban pedig már megközelíti a 600-at. Ezt a fejlődést tükrözik az elmúlt fél év adatai is. 1963 második felében Budapesten 119 előadás hangzott el 3930 hallgató előtt. A legnépszerűbbek a nyelvhelyességi előadások voltak: A szép magyar beszéd, Időszerű nyelvhelyességi kérdések, Nyelvhelyesség stb. Nagyon sikeresek még a nyelvi ankétok is, amelyeket már ötödik éve rendez a szakosztály. Egy ankéton általában 200 hallgató jelenik meg. 1963 második félévében vidéken összesen 197 előadás volt, s a hallgatók száma meghaladta a 8500-at. A legtöbb résztvevőt (100—150-et) itt is a nyelvművelő elő­adások vonzották. Hogy is szólítsam? Helyesírás és nyelvi műveltség, A helyesírás alapelvei stb. A legtöbb előadást a megyék közül — az elmúlt félévhez hasonlóan — Baranya rendezte (36-ot), utána Bács-Kiskun (25) és Szolnok megye (22) következett. A többi megyében egészen változó volt az előadások száma, s Tolna és Fejér megyében egyáltalában nem volt nyelvi előadás. A legtöbb ember Baranya megyében érdeklődött nyelvi kérdések iránt, szám szerint 1635, utána Békés (1480) és Szolnok megyében (1410), de ezek az adatok elsősorban a megyében elhangzott előadások számának függvényei. Az érdeklődés fokát jobban kifejezi az egyes előadásra jutó hallgatók száma szerint való besorolás. Ennek alapján az első helyezést Békés megye érte el 77 hallgatós átlag­gal, a második helyezett Szolnok megye (64), majd ehhez zárkózik fel Hajdú megye 60 hallgatós átlaggal.

Next