Magyar Nyelvőr – 114. évfolyam – 1990.

Nyelvművelés - 1

MAGYAR NYELVŐR 114. ÉVFOLYAM * 1990. JANUÁR-JÚNIUS * 1­ 2. SZÁM Az idegen szavak használata a televízióban 1. 1. Az idegen szavak használata a nyelv életének természetes, ám sokat és gyakran vitatott jelensége. A magyar nyelvművelésnek a kezdetek­től — legalább a XVIII. századtól — mind a mai napig állandó s egyben legtöbb körültekintést igénylő területe. Utoljára tizenkét évvel ezelőtt készült a kérdéskörről átfogó elemzés és elvi állásfoglalás (Benkő Loránd és Lőrincze Lajos: Az idegen szavakról címmel a Magyar Nyelvőr és a Magyar Tudomány 1­977-i évfolyamában). Összefoglaló értékelés, valamint a részletkérdésekre is kitérő feldolgozás a Nyelvművelő Kézikönyvben található (1: 1980.; 2: 1985.). Az egyes idegen szavak magyar megfelelőire, illetőleg értékelésére Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (IdSzSz.), másrészt az Értelmező Szótár (Ért.Sz.) és az Értelmező Kéziszótár (ÉSz.) nyújtanak tájékoztatást. Elemzésem az 1988. október 3-tól 1989. május 14-ig tartó időszakban gyűjtött anyagon alapszik (a megrostált szóanyagot mellékelten külön is összeállítottam). A gyűjtés s a belőle vázolt kép természetesen részleges és esetleges, mert csupán bizonyos típusú műsorok egyéni megfigyelésén nyug­szik; mindazonáltal néhány általánosítható következtetés­ és megszívlelhető tanulság levonására alkalmas lehet. Főként a híradók, az Új hullám, a Hazai Tükör, a Stúdió, a Napzárta, a Telefere, a Budapesti körzeti tévéstúdió, az Unokáink is látni fogják, A hét című műsorokat kísértem figyelemmel. A vá­lasztásban, mint látható, szempontom volt, hogy a kötött, illetőleg előre elkészített szövegek mellett a kötetlen beszéd adalékai is helyet kapjanak. Adataim 90%-ban a televízió munkatársainak megnyilatkozásaiból valók, csupán kitekintésül és összehasonlításul jegyeztem fel külső szereplők, riport­alanyok beszédéből, valamint a rádió — kivételesen a sajtó — nyelvhaszná­latából példákat. Az adatokat a tévékészülék előtt ülve hallás után jegyeztem le, csupán két esetben: az Unokáink is látni fogják című műsornak a szálloda­építésről szóló adását, valamint a Hírháttér május 4-i adását forgattam le, illetőleg hallgattam meg újból videokazettáról. A nyelvi adatok közlése után zárójelben a forrást közlöm, ez a televízió esetében többnyire csak az elhang­zás dátuma (pl.: X. 24.), részletesebb adatokat csak akkor adok, ha nem a televízió volt a forrás. 2. Nem volt szándékomban hosszasabban tárgyalni az idegen szavak használatának az utóbbi évtizedekben kiérlelt, meglehetősen árnyalt és össze­tett elvi kérdéseit, mégis kénytelen vagyok — a gyűjtött anyagból kiindulva — egy-két alapvető fogalmat és elemzési szempontot előrebocsátani. Szükséges és fölösleges idegen szavak. Bár az idegen szavak előfordulását a nyelvhasználat természetes jelenségeként fog.

Next