Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-01 / 1. szám
IV. év. Zalacaerszeg, 1303. január I. I. szám. Bely évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Wooyed évre 1 kor. Soros Kalm 8 Wlér. Hazai dolgok hirdetése féláron : egy old. 20 K. Nyilttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóhivatal : Wlassics n. 25. Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. MEGJELENIK HE TE 2ST IC É JN" T CS"Ű"0?ÖE.TÖK:Ö3Sz ESTE. 1903. ijév. Átjöttünk Isten segedelméből és jóvoltából a negyedik évre is, a Magyar Paizszsal. S hogy itt vagyunk, mondhatom, nem is olyan könnyű dolog volt ez, mint ahogy sokan gondolhatnák. Magyar paizs! a te ifjú életedet a rendesnél is több veszedelem fenyegette; után-útfélen többen rádtámadtak. Utadba ezer akadály állott. »Tüske, tövis tépett^ — vad venyige vérzett, ág akad arezodba, bojtorján belédket;« vertek jobbról, ütöttek balról, balsuttogással kerülgettek alulról és buzogánnyal döngettek felülről. Töredeztél, roskadoztál külsődben, véreztél és égtél a fájdalomban, de nem haltál meg. Oh mennyi kínos édes álom, vad remény és szelid óhajtás, gyermeki hit és férfias bizalom, nemes akarat és nemtelen boszu, isteni szeretet és emberi csalódás kísért ifjúi pályádon. Elbukhattál volna, eltévelyeghettél volna, elpusztulhattál volna.— Valami erő tartott tégedet. Az igazság ereje. Ugye rosszul esett, mikor elismerés helyett megszidtak ? Ugye csudálkoztál, mikor útbaigazítás helyett tévútra akartak vezetni, mikor birbáid iuü és ienyüsités ftslyeit le akartak verni a lábadról? Ugye fájt, mikor az édesanyai szeretetnek szelid simogatása helyett mostohán rángatták üstöködet? — Föntartott valami erö. Ugye az igazság ereje! Sokfajta igazság van. Melyek a te igazságaid? Hogy jó gyermekek legyünk, ugye. Hogy Magyarország magyar legyen. Hogy minden magyar csak egy nemzethez tartozzék s azt mindenekfölött tisztelje. Hogy minden magyarnak egy hazája legyen s azt mindenekfölött szeresse, s hogy minden magyar ugyanegy Istent imádjon. Természetes dolgok ezek. Épen azért igazságok. Oh és az is igazság, ha szeretem a felebarátomat, az én atyámfiait. S az is igazság, ha egyenlően kivánom számukra a jogot és kötelességet. És az is igazság, hogy kiki a milyen mértékben dolgozik, olyan mértékben egyék . . . Ezeknek az igazságoknak az ereje tartotta a Magyar Paizst és ez fogja tartani a jövőben is. Négy esztendős már. Árván, mostohán nőtt ennyire. Megedződhetett. Szerves lény módjára önmagából fejlődött. Ezután sem ölt idegen alakot. Nem kényeztették. De nem is hajol előre a kegyosztogatásért, sem hanyatt nem esik a ránczolt homlokok előtt. Egyenesen áll, mint az igazság. Isten etet ugy segélje! Szerk. az ipar fejlődéséről. Irta: Németh Elekné Andaházy Irene. Tisztelt Közönség! Az iparos ifjúság önképző egylete tisztelt elnökének és az ifjúság kiküldöttjeinek szíves és reám nézve megtisztelő felkérése folytán, jelenek meg Önök előtt, s foglalom el a felolvasói széket. Őszintén bevallom, hogy nagy elfogultságomban szívem a szokottnál erősebben dobog. Hisz életemben most történik először, hogy a megtisztelő bizalom nyilvánosság elé állított. Bizony mi tagadás benne, félve lépek Önök tudom, elé tisztelt Hölgyeim és Uraim, mert érzem, hogy a hozzám fűzött várakozásoknak megfelelni, a bennem vetett bizalomnak eleget tenni legjobb akaratom s igyekezetem daczára sem tudok. Midőn tehát Önöket az iparfejlődés korszakain és ezeréves történetén, mintegy 15—20 percznyi időtartam alatt röptében végig vezetni óhajtanám, ezen első kísérletem hiányosságai iránt szives elnézésüket, előadásomhoz pedig becses türelmüket kérem. Földmivelés, ipar- és kereskedelem három olyan társfogalom, melyeknek összetartozandóságát elvitatni nem lehet, amennyiben közös érdekeik és czéljaiknál, egymásba olvadó természetük és lényegüknél fogva, elméletileg és gyakorlatilag össze is tartoznak úgy, hogy együtt szokás őket gondolni és említeni, mint akárcsak a szentháromság összefoglalt eszméit.A fl&Jd anyagot, az ipar feldolgozza, kellő formával, alakkal és csinnal látja el ;— a kereskedelem pedig forgalomba hozza s átadja rendeltetése czéljainak. Az életnek mindenütt megnyilatkozó jelensége gyanánt vonul végig az emberiség egész történetén ezen testvérgéniuszok hármas szövetsége. Eredetét azonban mégis az ipar viheti legmesszebbre vissza az emberiség létezésének homályba vesző történelmébe, ő a legrégibb, legősibb, legizmosabb ága származásuk közös családfájának. Az emberi mivelődés minden korszakán végig visznek utjai, a barlanglakók kezdetleges eszközeinek elenyésző nyomaitól, a középkor haladó civilisatiójának darabos ösvényein át, — egész a mindinkább fejlődő technica csodás vívmányainak magaslatáig. — Bizton és bátran állíthatjuk, hogy az ipar lassú, de fokozatos haladásain emelkedett kulturális életünk a művészetek és tudományok jelen színvonalára. A kőkorszak kezdetleges kézműiparának első lépcsőfokától, — midőn a körös körül óriási arányokban megnyilvánuló természet gyámoltalan fia, az őserdők vadonaiban tisztán önerejére hagyatva önvédelme és életszükségleteinek megfelelő eszközeit durva kőszerszerszámainak segítségével kopácsolta; egész a tűz olvasztó hatásának felhasználásával létrejött réz és nemes fém keverékéből készült első bronz-eszközök, fegyverek, használati és dísztárgyak aránylag fényűző korszakáig: évszázadok kellettek ! A földtől nyert anyagok és javított eszközei föld és bányamivelésre, majd lakházak építésére ösztönözték az embert. A bányaműveléssel, az ötvös művészet is fokozatosan fejlődött s agyagból gyúrt edényeit kiégetés által ellentállóbbá tehette, font, szőtt, varrt s testének megvédelmezésére az évszakoknak megfelelő öltönyöket készített,— azokat pedig támadások esetére érczlemezekkel aggatta tele, — míg nem fegyvereinek és eszközeinek folytonos czélszerüsítése, és tökéletesítésével végre urává lőn az erdők vadjainak, a folyók halainak. — Ez időben egyes ipartelepek nyomai is mutatkoznak már, hol fegyverek, házi és bányász eszközök, ékszerek stb. szóval, az ős pogánykor összes szükségletei iparszerüleg állíttattak elő. Pénz azonban még nem lévén, csak cserekereskedés létezhetett, mint az még máig is egyes szigetek lakóinál és Afrika belsejében teljes vadságban élő némely néptörzseknél szokás. Néhány évszázadnak kellett tehát elmúlni ismét, míg a kohászat annyira kifejlődött, hogy vasat lehessen előállítani, mely kezdetben az aranynyal volt egyenértékű. — Ezen ujabb vívmánya az ipar haladásának azonban a növény- és állatvilág feletti uralma mellett, — csodás hatalmúvá nevelte az ember izmainak erejét. Létrejött az első — eke, ásó, csákány: felhasogatta vele a föld szilárd kérgét és megvetette a földmivelés első alapját. Kitétéritette a folyamokat medreikből, elhordozta a hegyeket helyeikről, sziklákat repesztett, alagutakat vájt azok bensejében s az akadályok elhárításával megteremtette a közlekedés első feltételeit. Szilárd, éles eszközeinek csapásai alatt pedig hullott az ártó — vagy táplálékot nyújtó vad, a támadó ellenség, — de hullottak az őserdők százados törzsei is, módot és anyagot szolgáltatva a közlekedési eszközök előállítására. — S ahol eddig az ősi természet termelő ereje volt az egyedül uralkodó hatalom, — újabb századok multával ott buján termő gabonafélék, hasznos gazdasági vetemények vagy színpompás fényűzési díszletek az ember ápoló keze alattl az őserdők rengetegében duló vadr csordát tenyésztek, most szelidi állatok egész nyájai legelésznek ' ékességben; — hol a magány és pu elhagyottságában csak a távoli v felett egykor az ember kiáltó SZIT hatalmas, népes városok keletkezn anytól ragyogó márvány templomo! és disz épületek egész palota sorai , s tudományok — és művészeteknek szó- csarnokaival, a politika és társadalom , munka és fényűzés, az ipar és kereskedelm nyüzsgő-pezsgő mozgalmaival. Széles, gondozott országutak ágazódnak szerte-szét a szélrózsa minden irányában s beláthatatlan hosszú sorokban elvonuló seregek ütemszerű lépései alatt dübörög a föld . . . Mozgó lándzsaerdő vas-sudarairól, finom mívű pánczélok-, bronz-paizsok-, rézsisakok sima lapjairól csillanva verődik vissza a napsugár . . . uyleti szám.'an]j: ÍO oldalra -text'ecl-