Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-07 / 1. szám
2 _MAGYAR PAIZS 1904. január 7. nem veszi el tőle a poézist. Jó tolla van. És jónak is kell lenni, mert kétszeres jegyző. Jegyzője a zalai körjegyzők egyletének is — s mikor e tábornak ezerféle baját festi egy-egy feliratban, félve figyel minden ember. Mindenki ugy érzi, de senki sem tudja, ugy l«irni. Kováts Gyula légrádi jegyzővel, aki elnök, ketten vezetik a zalai körjegyzők egyletét. Mikor nem hivataloskodik, akkor hazafias és családi költeményeket ír. Felhívásunkra a következő levéllel válaszolt: Kedves Testvér! Nem vagyok önmagamba szerelmes, a hiúság tojáshéja is rég levált lelkemről, de szeretem az egyszerű szellemi harczosokat, kik nem hírvágyból, de emberszeretetből osztogatják szét szellemi kincseiket az emberiség javára, visszaadta szerény kamatját annak, amit a nemzetcsaládtól nyertek. Tudom, hogy az ostrákok között, ha oda vet a sors, százig sem tudnék olvasni, de áldom a sorsot, hogy magyarnak születtem s hazám dicső apostolai az iskolákban kiművelték bennem azt a nemesebb részt, mely tud hevülni, lángolni nagy ideálokért, s kötelességekért. Tehát a megtiszteltetés, hogy fenkölt nemes szellemi jóbarátokkal lehetek egy társaságban, elküldöm hozzátok képemet, lelkemet s testvéri kézszoritásomat. 3. Péterfy Tamás Budapesten a Közteleknél szerkeszt újságot s igy a Magyar Paizsnak ritkábban küldhet. Pedig van honnan, mert rendkívül termékeny. Sok könyvet tele irt már regékkel, mesékkel, novellákkal. Élénk vérű és leleményes eszű. Összefügg ez avval, hogy autodidakta és avval is hogy a »jég hátán is megél". Költészete a szegény székelyvilágnak gazdag balsorsából táplálkozik. A hírneves meseíró Benedek Elek után őt kell leginkább szeretnünk egyszerű mesterkéletlen gyermekmeséi miatt. Ez könnyedség az, ami egyik legnagyobb értéke a magyaros írásnak. 4. Farkas Antalt sem igen kínálgatta kaláccsal a sors. Hanem azért alighanem ő a legvidámabb gyerek az összes között. Nem is verték beléje tanítók bottal a költészetet — hanem azért mégis tartózkodás nélkül bátran kimondjuk, hogy benne van a legerősebb költői tehetség, — nem számítva ide természetesen azt a költői tehetséget, ami Bartha Miklósban van s ami nem verses alakban nyilvánul. Ez a tehetség itt mindenen felül áll, s összehasonlitgatásba nem vesszük. — Farkas Antallal tanyai tanító korábn találkozott a Magyar Paizs »tul a Héken,* vagy a mi mindegy: tul az operencziás alföldön. Mezőtúr mellett Az Iparos indulójával elnyerte a M. P.-nak 40 aranykoronás pályadiját, s megnyerte a zalaiak szivét is. A leányok babérkoszorút adtak neki s mi ünnepeltük. Azok közé tartozik, kik a M. Paizzsal legjobban össze vannak forrva. Rettenhetetlen demokrata. A most megjelent negyedik költeményes könyvének (Egyenlőség) a czime. Azt hiszi az ember, hogy minden soráért sajtópert lehetne indítani, de azért egyik miatt sem lehet. Most a Szegedi Naplónak belső dolgozó társa. Talán 26 éves. 5. Hugauff Ede (Li-Tsang) szintén a legédesebb testvérek közül való. Időre nézve is a legelső munkatárs, legkitartóbb, legszorgalmasabb, áldozatkész, lelkes terjesztője minden jó ügynek. Zalaszentbalázson a kisiparosok ügyét gyakorlatilag kezdette segíteni s nagy eredménye is lett volna, ha a sors el nem veti a másik megyébe. Kiapadhatatlan humorral lesi el az életből a furcsaságokat s Li-Tsüng néven közli, hogy az olvasókat kedvre derítse. A komoly tartalmat a sorok közül kell kiolvasni. Nagyczenken született (Sopronm.) a Széchényi hazájában. 18 éves korában már jótanítónak választották meg Zalaszentbalázson. Két évvel ezelőtt Gerdéra ment Baranyába. Kitűnő gazdasági ismerete van. Kinevezték faiskolai felügyelőnek s a Gazd. Egylet méhészeti előadójának, mely egylet dicsérő" okmánynyal tüntette ki. Az országos Gazdaszövetség szintén elismerő okmánynyal tüntette ki a szövetkezeti eszme terjesztéséért. A Magyar Paizson kívül több "lapnak "élt munkatársa: Zala, Zalai Közlöny, Balatonvidék, Tanitók Szava, Tanügy, Pécsi Napló, Karikás. — Szomszédos falvaiban gazdasági, szakoktatásokat tart: Gerde, Szentkirály, Baksa, Ózd, Sztdénes, Bogdós stb. Alakított 5 gazdakört, melyek mind a Magyar Paizs programmjába is tartoznak. — 1863-ban született,^ nem is magyar eredetű, de bárcsak ilyen nem magyar eredetű lenne az a többi 5—6 millió is! -r JTTT** ' "V, G. Zrdstt Lujza. (Debreczen.) Egyik jó lelkű s rokonának a segítségével tanulta végig az iskolákat postamest lei Zalamihályfán, hol inkább visszavonK»>, de csendes boldogságban él. Költeményei alanyiak, de nem elmélkedés nélküliek, — borus hangulatuak, de csendes megnyugvás van bennök. Jelenleg Balaton-Berényben van szabadságon gyöngélkedése miatt 7. Németh Elekné-Andaházy Iréné: Határtalan gyöngédség, a női finomságnak superlativusa, s egy nagy műveltséggel járó figyelem jellemzik. Ezek mellett, vagy ellen is, mikor ír, a tudás mélysége, a gondolatoknak terjedelmessége s a kifejezéseknek a férfiasnál is nagyobb bátorsága jellemzik. Megtörtént, hogy ismeretlen vidékiek Németh Elekné újságczikkeiről dicsérőleg beszélgetve kételyét fejezte ki az egyik: talán az ura segít neki, Németh Elek, aki városi főjegyző, s mindenesetre jó tollforgató. Hanem a többi jelen levő igen igen jókedvű hangulatba tört ki erre a megjegyzésre. — Édesapja Andaházy Szilárd bányaakadémiákat végzett nagyműveltségű természetbúvár. Innen örökölte a természet iránti szeretetet. Ismeri a növény és állatvilágot. Otthon van a latin műveltségben is, írásait mély hazafiság jellemzi. Március 15 diki emlékbeszédét lélekzetet visszafojtva hallgatja a nagyközönség. A Magyar Paizsnak egyik legközelebbi, és legjobb barátja. 8. Reviczky Jmflin-Irma. Trencsénből—Zalaegerszegre, ahol sok ismerőse van, Gyopár, Chrysanthemum stb. virágnevek alatt küldi könnyed franczia modorban irt csevegéseit Még sok lapnak a munkatársa. Kiapadhatatlan vénája van. Szeretetreméltó barátságos modora írásából is kitetszik, s ebből következett, hogy kitűnő poétánk, Farkas Antal, ismeretlenül is hozzáírta »Gyopár és Pipitér meséje* cz. kedves költeményét. 9. Harmath Lujza: Országos hirnevü író. De nem azok közül való, akik az idegent émelygősen affectálják. Eredeti. Természetes egyszerűséggel ir. Amint van a valóságban, úgy írja meg a székely legény történetét. De mikor ez a valóság olyan szép poézis lesz a, ő tollának a melegségétől . . . sok joveHája van. Több könyvet irt már. Elsőrendű szépirodalmi lapoknak a munkatársa. Az elsők között volt, — kik a Magyar Paizt megindulásakor üdvözölték — egy szép erdélyi levéllel. Melegen érző szivével jótékonyan hat vidékének szegény székely népére — a gyakorlati életben is. 10 Chászár Károlynf. Abban a hírneves családban van, melynek a fényét ezelőtt 100 évvel Chászár András adta meg avval, hogy hazánkban az első emberbaráti intézményt létesítette Ferencz császár-királylyal, Váczon a siketnémák intézetét. Gömörmegye Kokova nevű községéből küld gömörmegyei állapotokat, hol ugyancsak inog a föld a magyarok lába alatt. Messze földről járnak oda grófi hatalmas birtokokat vásárolni A kép nem mai keletű. Több a gyermeke, mint 11. Kovách István fizetése. Azért nagy lelkiismerettel neveli és nevelteti őket. Ma a is tanító. Közelebbről a szombathelyi tanfeluvaló mellé nevezték ki, aki kitűnő munkaerőt nyert benne. Társaságokban megbecsülhetetlen mulató és mulattató. Ha egy inge van, azt is odaadja a barátságért. Felolvasásában csak úgy ömlik a humor A Magyar Pajzsnak a kereskedelmi közlekedési részét látja el. Nála nélkül nem ismerjük a vasút járását. 12. Nagyhodjai Thamássy Ilona. Előkelő tartású nemes lelkű magyar leány. Édesapja Szathmár vármegyének főorvosa. Kitűnően végezte iskoláit. Előbb polgári iskolában tanított, most igazgatója a nyíregyházai leányiskolának. A magyar iparvédelemnek lelkes barátja nmcsak újságczikkekben, melyeket a Magyarországba és Magyar Paizsba ír, hanem az életben is, és főkép az iskolában, ahol tulajdonképen a legnagyobb értéke van ennek a mozgalomnak. 13. Bartha Miklóst sem ismertettünk, sem méltatnunk nem kell Magyarországon. Ő más régióban van. Sokkal magasabban, mint mi. Csak megköszönjük, hogy a Magyar Pajzs megindulakor őszintén üdvözölte a lapot is, minket is; tanáccsal, útbaigazítással látott el, hogy miként kell az iparban is védni, fejleszteni és ápolni a magyar jelleget. Amit azonban tán Zalában nem tudnak, azt megemlítem, hogy Bartha Miklós már fiatal korában disze volt Ugron Gáborral együtt a pesti jogász ifjúságnak. Aztán nyomban megteremtette Kolozsvárt az Ellenzék napilapot, melynek máig is felelős szerkesztője s mely lap ma XXV. évfolyamában az erdélyi részeknek legtekintélyesebb lapja 1880-ban valami dologban meg merészelte ez a lap kritizálni a katonaságot. Erre egy Dienstl nevü hadnagy s egy RűstoW nevű főhadnagy (olyan mint főhadnagy ur Formanek) ketten kivont karddal rontottak az író asztal mellett ülő és csak tollal fegyverkezett szerkesztőre. A szerkesztő kapta a széket, a melyen ült s agyba-főbe szapulta a két kardos vitézt. A kifent karddal azonban ezek összevagdalták a kezét, karát. A katonák elfutottak, bezárkóztak egy nagy kőházba. Tíz percz alatt talpon volt a város polgársága s a kőházat összerombolja s a főhadnagy úrékat megnyúzza, ha csak a vgarnizony katonasága is talpon nincs. De talpon volt, mert épen a nagy kaszárnya tőszomszédságában volt az eset. S az ágyukat kiszegezték a fellegvárra. Valahogy elcsendesült a dolog. Csak Bartha Miklósnak a jobb kezét rongálták össze, hogy ne tudjon írni. S csudálatos! még jobban tud írni. — 23 év óta országos képviselő. A Magyarországnak első munkatársa. Hanem aztán ezen kívül semmi hivatala, rangja, czíme, kitüntetése, monétája, jövedelme nincs a hivatalos részről. Mindezeknél nagyobb elismerése, oklevele van neki a nemzete szivében, a melyért verejtékes küzdelmet vív naponkénti vezércikkeiben, melyeket a Magyarország és Ellenzék bocsát világgá. A természetet ugy ismeri, mint a tudós, s ugy szereti, mint Petőfi, onnan veszi eszméibe, megdöbbentően találó hasonlatait. A nemzeti jogok védelmében néhány társával áll, mint szikla a tenger közepén, a nemzeti eszmének mintegy élő lelkiismerete. A hullám elbonthatja, de helyéből ki nem mozdítja, meg sem ingathatja. Az erdélyi fejedelmek földjén mintha talán másképen tanulnák a nemzeti eszmének a védelmét .. . Miluta iskolát alkot. És egyetlen az országban. A Magyar Pais olvasói is jól ismerhetik. Több nagy czikkén kívül megjelent itt a „Kazár földön” cz. sorozat is, mely egybekötve a legremekebb könyvek közül való. 14. Horánszky Margit. Legfiatalabb tagja a társaságnak. Unokahúga a boldog Horánszky Nándor miniszternek, aki igen emlékű kedvelte a szép kis leánykát jó tanulásáért is, fájdalom nem sok ideig tehette. — Iskolái elvégzése után postahivatali vizsgát tett, s gyakorlatban is volt pár helyen, de a nyűgös hivatal nem egyezik a természetével. Édesapja Horánszky Bertalan Zalaegerszegen volt pénzügyi tisztvselő s a mult évben nyugalomba vonulva Pestre költözött családjával együtt jó emlékkel gondol Egerszegre, jobban szereti, mint a fővárost; talán azért ir ilyen idesége mellett már is olyan borongos verseket. — Levélben ezt írja: »Ne busuljon Szerkesztő úr! A Paizs szegény, de becsületes újság! Ez volt a baja a Magyar Világnál is, és Beöthy Zsolt szerint: a becsületesség olyan takaró, amely alatt a mai korban könnyen meghűlhetjük magunkat !« 15. Árcay Ignácz Zalából Somogyba került Bodrog nevü községbe s fiatalos hevvel tanit, s a távolból sem feledkezik meg a Magyar Pajzsról. megyet legjobban a laniók szeretnek. 16. Ligeti H. József, Szegély embernek a gyermeke, igy m árván maradt. Nyomóral küzdött. Hivatalba sietett s tanító lett. Alig 23 éves. Jó tehetsége van. Jövő állhat előtte. Erős megfigyelő tehetséggel, melyen ér.* Kiekkel fogja fel a dogot s eleg bátorsággal is .nemsxkedv azt kifejezni. Sokat ir. Alapja az erő* hazafisag. Forrongó indulatában nem is sok híja van már a tisztulásnak. Muravidéki levelket irja. Apja (L.parits) kovács volt. A könnyű tollal ó talán még ulyosabbakat üthet idővel, mint apja a vaskalapácscsal. 17 Adamcsik István. Érdekes ifjú Más eléfelé megy, ő visszafelé. Elébb vegezte a theologiát, azután lett tanitó s most beállott tanulónak. Zalakoppingból Váczra ment a süket néma intézet tanfolyamára. Ebből látszik, hogy tö ekvő. Kedves humoros ember s csak a sorok között lehet megtalálni a komoly irányt. 18. Lengyel Ferencz. Apját is igy hivják, aki Bartán tanító, ő is tanitó Gellénházán. Apró kis ember. Mi kis Li Tsüngnek hívjuk, csupán azirt mert Hungauft főtanitósága alatt kezdte a tanítói pályát. Tréfás ember, annál komolyabb dolgokat ir a „Göcseji levelek"-ben Pedig ugyancsan tréfásan vannak irva. Értsük meg lehát: komoly tárgy tréfás alakban. A göcseji levelekben felmutatja a göcseji beszédmódot. Az ethnogialiátiak pedig a nyelvjárás legértékesebb része. A legelrejtettebb faluból szedi össze azt az ősi hangtant, amit idővel nagy kincsért nem adna a nyelvuuvár.