Magyar Polgár, 1869. július-december (3. évfolyam, 77-154. szám)
1869-12-29 / 153. szám
153-ik szám Így a nép nem bódul el, sőt felüdat, meg oltván szomját az alkotmány éltető nedvével. Nem őrzi meg a bírói káz gyakorlásáról szóló törvény a kormányban helyezett bizalmat sem. Bizalom! ez csak egy szó, mégis mi minden nyugszik ezen. Ez a családélet alapja, társulatok biztosítása, az emberiség egybekötő kapcsa, az országiás kincs hegye, mely azia termés kövéből készíti a nép a korona leí°*ektobogiáját, s rakja meg a trón szilárd alan/*1-E tényező, mely műveien ekkora erőre mutat, meg képes az emberi intézményeket — mint édes anya gyermekét tartani ingatni — maga oly félénk, oly érzékenyyly könnyen sérthető, hogy a csalódás legtöbb jelentkezésére azonnal elhagyja lakhelytét, az emberi kebelt. A nép bizalma legkényesebb, legkönnyebben sérthető A nép bizalmát sokan keresik, s meg is nyerik, s hogy azt hosszasabban kevesen tarthatják meg, oka nem az, mintha a nép túl követelő tenne bizalmáért, hanem az, hogy némelyek a nép bizalmát sokszor csakis önérdekükben felmutatható ajánló levélként tekintik, s úgy tesznek, mint az egyszeri abbás, ki előszobájában egy kifeszitett hálót tartott, s midőn oka felöl kérdezősködtek, kegyeletes hangon telelé: „Szüleim halászok voltak, s azért tartom e hálót, hogy pillanatig se tévesszem szemem elöl azon osztály érdekeit, melyből én is eredtem “ Történt pedig, hogy ő tisztelendősége püspök jön. A háló az előszobából eltűnt, s ő a kérdőknek így felelt: „Ugyan mit gondolnak, mi hasznát venném már a hálónak, miután a halat, mire halásztam — a püspökséget — kifogtam.“ Vannak ily világi abbások is, kik a nép bizalmával szállnak ki a politika tengerére, s ha a szerencsés fogás megtörtént, még attól sem félnek, hogy a szálka torkukon akad, s a hálót a népbizalmat elejtik kezökből. Ily esetben maguk a személyek okai a bizalomvesztésnek. De vannak esetek, mikor az illetők a legjobbb akarattal sem tarthatják meg a nép bizalmat, mert a férfit, mit vállaikra vesznek, emberi erővel megbízni nem lehet, s ez leginkább a kormánykörökben jön elő. Ilyenkor nem a személy, hanem a helyzet oka a bizalomvesztésnek. E törvény éppen e helyzetbe hozza a kormányt, az elvett választási jogért. A népnek független, meg nem vesztegethető, s minden szükséges quanificatioval bíró tisztviselőket igér, s mivel a miniszter is ember s nem láthat be a szivekbe Oh vi-Rákhoz* ,p.v a. kinevezettben csalódhat'!" Csak egy véletlenül elhibázott választás által is, a jogvesztés sebét megérző népnek könnyen veszítheti bizalmát. Iá éppen azért, bár a választás eltörlése miatt nem csüggedek , mert hiszem, hogy fel fog éledni az a szabad eszmék meleg szárnya alatt, s bár a kinevezés káros volta miatt sem aggódom jelenle, mert hiszem, hogy a jeleni kormány hazafisága s tiszta keze ártatlanná teszi azt, mégis ki kell jelentenem, hogy e törvénnyel nem lehetek megembedve. Én oly törvényt óhajtok, mely tisztátalan kezekben is elég erős legyen megőrzeni a polgári jólétet, s biztosítani alkotmányunkat. Eu hat a lentebb eléhozott indokok alapján nemes biharmegyének a bírói hatalom gyakorlatáról szóló törvényt érdeklő átiratát pártolásra ajánlom. S midőn ezt teszem, bátorkodom a tisztelt tagtársakat a 61 diki nagy apostol D. I. intésére figyelmeztetni. „Önsorsunkról önmagunk rendelkezhetünk, s ha azt koczkára tesszük, mi valljuk kárát; de mások jogát, mit a bizalom hitünkre bizott, hazánk sorsát, mely becsesebb mindnyájunk életénél, féltenünk kell minden veszélytől.“ Midőn ez átirat pártolását ajánlom, eleget teszek az apostoli intésnek. Eleget teszek azon polgártársaim óhajának, kiket e teremben képviselni szerencsés vagyok.“ _Szükségesnek tartottuk, szónok kikért beleegyezése folytán, e fennebbi beszédet közölni, hogy lássa e lapok 1. olvasó közönsége is azon „gyönge positiókat“, melyekből némelyek szerint a jobboldal oroszlánai (az irodalom és politika terén pohárköszüntéseiről híres Bihari, Knöpfler, a zsándi ujnemes, Csongvai, a bőbeszédű Szentiványi ess az eléggé ismeretes Dobolyi bátyám etc.) szónokai iy erős érvelésekkel verték ki. Sajnáljuk, hogy a~10 ^erüs érvelésekből, akkori eszünk szerint lejegyezni semmit sem tart ittunk méltónak ; most jó has^t vennek. Igaza van a „Sz. H.“ nak, hogy B. a petitio pártolását ajánló indítványával egy^., egyedül maradt, mert a belső titkos tanács jó elv,,e gondoskodott arról, hogy egyedül maradjon; az idén B- jelentékenyebb elvtársait egytől egyig mind n.ratta a szavazatszedő bizottságba, mely munkálatk épen ez időtájban folytatta. Különben meg lehet győződve a „Sz. H.“, hogy Marosszéken naprólnapra szaporodik és óriásilag kezd emelkedni azok száma, kik elvben és értelemben B. körű tömörülnek, kivált mióta Szász Bélától megértették azt, miszerint ő akarja, hogy a megyei autonómia még a mostaninál is szűkebb körre szoríttassék, és hogy a megye ne legyen egyéb, csupán végrehajtó hatalom.“ Az ilyen érvelésekre borsódzik háta a jogaira ma is féltékeny népnek, a KÜLFÖLD A szabadelvűek nápolyi gyűlése. *) Nápoly, dec. 19. A rendőrség közbejötté megzavarván az ellenzsinat működését, felbomlott a napirend is, de nem csüggedt az ellenzsinatra egybegyűltek lankadatlan tevékenysége, mely leszorulva ugyan az erőszak által a nyilvánosság teréről, csak magán után működhetett, de mégis működött, s életképességének kétségtelen jelét adta azon nyilatkozat által, melyet a világ ebbe bocsátott. E nyilatkozat létrejöttének rövid története következő: December 11-én az amerikaiak, németek s magyarok összejöttünk eszmét cserélni azon elvek fölött, melyeket az ellenzsinatnak proclamálni ke". — Ezen alkalomra elnöknek Ublicitot, jegyzőnek Óváryt választottuk, s működésünk eredménye az említett programm lett. Dec. 12 én Ricciardinál egy általános értekezlet volt, mely igen nagy többséggel jelentéktelen kisebbség ellenében a gyülésesnek nyilvános utón való folytatásában állapodott meg. — De hogy nyilvános gyűléseket tarthassunk, arra nagyon kevés kilátásunk volt, mert a rendőrség a San Ferdinando színház bejáratát fegyveres rendőrökkel őriztette, a vendéglősöknek és más nyilvános épület tulajdonosainak pedig szigorúan megtiltotta, hogy helyiségeiket az ellenzsinat használatára át ne merjék engedni. Ily körülmények közöt nem maradt egyéb hátra, mint ismét csak magán értekezletre gyűlni össze. Ez újabb értekezlet elnöknek Óváryt választotta meg, s miután különösen az olaszok részéről szántás egymástól lényegesen külömböző programm nyuttatott itt be, ezen programmok megbírálásával foglalkozott, a többség minden változtatás nélkül a mi programmunkat fogadta el. Végre sikerült egy helyiséget kapni, az „Egyesült Államok“hoz czimezett szállodának éttermét. Itt gyűltünk tehát össze, de ez sem volt egészen nyilvános ülés, hanem csak az itt levő idegenek és az olasz szabad gondolkozókból állott. Egy hét tagú nemzetközi központi bizottság választatott, s a jövő gyűlés határideje 1870 ik év sept havára tűzetett ki, s miután a szabad szó csak szabad földön nem ütközik rendőri akadályokba, helyiségül Helvetia szabad földjén Genf sáiasztatott. Hitvallás. Alólirott közeti a miveit világ külömböző nemzeteinek, egyesülve Nápolyba, hogy egy ellenzsinatban részt vegyenek, a következő elveket vallják : Proclamálják az értelem szabadságát a vallásos tekintély ellenében; az ember függetlenségét az egyház és állam zsarnokságával szemben; a népek solidaritását a fejedelmek és papok szövetségével szeben; a szabad iskolát a papság vallásos tanításával szemben; a jogot a kiváltsággal szemben. Nem ismervén el más alapot, mint a tudományt, a szabad államot, s benne az ember szabadságát és szuverenitását mondjuk ki, minden hivatalos egyház eltörlésének szükségességét. A nőt fel kell szabadítani azon akadályok alól, melyekkel egyház és törvényhozás teljes kifejlődését akadályozzák. Valljuk a minden vallásos beavatkozástól ment tanitás szükégességét, és valljuk, hogy ez interventiótól teljesen függetlennek kell lenni az erkölcsnek. Nápoly, december 16. 7869. J. M. Malta, a lancasteri társulat és a mexicói hazafi junta képviselője. L. R. Zimmermann, az ausztriai szabadelvűk képviselője. Nagy György, a magyar szabadelvűek követe. Ronge János, Németország szabadelvüjei és szabad községei képviselője. Üblich, Németország szabad községei és szabadelvüjei képviselője. Lorenzo L. Ceballos (bijo) és Manegro Lajos a Latino Americana társulat küldöttei Párisból. Dr. Krasser Frigyes, Erdély szabadelvüjei képviselője. Óváry Lipót, Magyarország szabadelvüjei kéviselője. Ludeking Károly, Saint Louis, Chicago, Philadelphia, New York városainak és Amerika Egyesült államainak több egyesületének és községének képviselője. Liblianu István, Románia szabadelvüjeinek képviselője. Swiff Ferdinánd, Jelencze szabadelvüjei társulatának képviselője. kai. Midőn a pásztorok egyike Armindon Juan nyaját legeltetné talál egy érczkövet mit elvitt Csertésre Bornhoz, ki figyelmes lett a bányára. Born mint a csertési bányászat hivatalnoka a pásztor adományát jónak találván a később Wilelburg nevet viselő Pleczker fejérvári tüzér századossal a bányát megkezdő 1747-ben, több tárnái közül leggazdagabb a Ferentz nevet viselő 1884-ből. E bányahely eleinte szekerem név alatt fordult elő Ezt onnan származtatják, hogy midőn e bánya kezdetét véve a fölkiáltással hívták dologra a munkásokat, mely anyit tesz „hordjunk.“ Később a Nagy ariyág elrevezéstől kapta a Nagy Ág nevet. Arany bányászata érczekben jön elő, mely minőségben csak is itt taláható mely Nagy Ágit egyetlen a maga nemében; az irány tollár legnagyobb menyiségben itt található. Igen mesterséges, 200 öl hosszúságú alagút készült ezelött pár évvel. A rómaiak bányászkodásának nyomai még láthatók. Nagyágról Sólymosra mentünk, hol Bánkfalvi Keresztes Kálmánnál egy napot igen kedélyesen töltöttünk Sólymos igen szép helyen fekszik. Határát egyfelől a Maros képezi, keletről Nagyágnak felhőbe vesző bérczei, délről a dévai vár és meszsziről kékellő arany hegy, melyhez a monda egy régi időkben létezett várat kapcsolt. Sólymosról házi urunk társaságában Dévára mentünk. A hajdani Decidvának ma már csak romjai állanak. A hegynek igen sajátságos szabályosan gömbölyű alakja van. Magasan emelkedik ki a völgyből, csak északnyugoti része van összekapcsolva e hegylánczczal, mely a Vajda Hunyadhoz szükséges épitő köveket szolgáltatja. Déva élénk kis város, hol a törekvés egyik legszebb tanúsága az olvasókör, homlokzatán diszló felirattal: „Nemzeti Casino“- 1847. Déván daczára kicsinységének, igen nagy mértékben uralkodik a kasztrendszer, egy egyén mondása szerint pedig anyira, hogy Déván három család, ha lehetne négy felé fordulna. A piaczon egy kis kápolna áll, mely néhány század bélyegét viseli barna falain. A monda itt is előáll: két szemben lakó örmény kereskedő egymással igen sokáig czivódott, igen dühös ellenségek voltak. Hogy a szembe lakás általi látástól megmeneküljenek, hogy többé ne is láthassák egymást igen solid fegyverhez nyúlnak. Egy templomot építenek a piacz közepén. Déván egy igen érzékeny családi jelenetnek voltam tanúja. Ebéden Dr. Spányiknál voltam, kinek jeles képzettségű fia akkor érkezett meg Németországból magával hozván kivívott tudori dip*—-j—»------f-ml kj-*LL- £*m)r névnapi» volt a mintegy huszonnégy teritésű ebéd vígan folyt le. Ráhúzta a dévai banda, folytak a tavasztok. De daczára e kedélyességnek az öreg urat anyira meghatotta fiának a székelyföldre leendő távozása hogy atya és fiú könyekben tört ki Öröm és üröm egyesítve volt Hija úgy van ez az életben! Szép gyűjteménye van az öreg urnak, melynek példányai leginkább romai régiségek. Mi felette meglepett, az egy vastag pénzdarab volt, Attila képével és feliratával. Tulajdonos mondása szerint épen az Attila idejéből származik, melyből csak is még egy található: az angol király gyűjteményében. Megenged a Dr. úr, ha elmondom nézeteimet e pénzről. E pénz nem Attila idejéből számozott, hanem egy egyszerű emlékpénz lehet jóval Árpád után. Lássuk az érdeket. A nomád életet folytatott kunoknak nem volt még akkor pénzök, később a rómaiakkali érintkezés után az még csak inkább hihető volna. De ha lett volna is, azok mint a legrégibb péznek holmi karikák lettek volna, mit n ép karjába fűzött, mely pénzekből némit mai nap is található maze umókban. Innen származtak az úgynevezett közpénzek, melyek köre a későbbi pénzeken egész ki volt domborítva. Azon felül e pénzen e feiirat látható „Attilla 441 rex.“ Hol a hunoknál a latin írás? Hol a hun király? A huinoknak Attilla csak vezérök volt Sőt a rómaiaktól sem származhat, mert akkortájt nem voltak még használatosak az arab számok. E pénznek István király idejében valamely Demzeti Ünnep emlékére kellett veretnie. Déváról utam Vajda-Hunyadra vezetett. Mit Hunyadon találhatni legnevezetesebb a Hunyadi vár. Igen örvendetes hogy nem engedik át az enyészetnek e mind fekvése, mind a kiestekéz ügyes kivitele által egyaránt nevezetes régiségét. A munka igen szorgalmasan foly, de az elkészülés, még öt évet igénybe fog venni. Eredetét e vár még az ősidők homályából veszi. A Hunyadiak után, majdnem minden erdélyi fejedelem bivta. A Hunyadiak korából a várat érdeklő írás semmi sincsen. Tökülyi idejéből vannak határozottabb adataink, nevezetesen egy inventárium a Tökülyi főtisztjétől, mely Vajda Hunyadon az erdészeti hivatal levéltárában vagyon. A munka vezetése igen alkalmas műérték kezében vagyon, kik azt egészen a régi építészeti modorban adják vissza. , Erdély fejedelmei közül építettekis javítgattak rajta, de csak kivetkőztettték ez által eredeti modorából így Bethlen Gábor a templomot javíttatta ki, mely alkalommal a boltozat anyira leeresztetek, hogy a magas ablakoknak csak fele maradt meg. Most e még ép boltozat lerontva felemeltetik a mint volt eredetileg. A várnak gyönyörű fekvése van. A magas hegyormon óriási nagyságú függő hídja, a kiestájra nyíló pavilion, az alatta morajjal tóvá száguldó és mellette egyesülő Cserna és Zalasd vize, a magas oszlopok, erős bástyák, a legköltőibb lovagvárak egyikévé helyesé. Igen meglátszik, hogy Mátyás király kitűnő olasz mesterek is működtek rajta. Innen Hátszegre mentünk. Mesziről volt már látható a Retyezár, kiemelkedve vágott csúcsával a Kárpát hegyláncából. Alatta terül el a Hátszeg szék vidéke, mely egész a Vas Kapuig nyúlik. Hátszeg igen rendetlenül épült kis város, közepén foly keresztül egy romboló hegyi patak. Vegyes lakói között, nem igen uralkodik az egyesig feltevő hatása, mi a városnak igen nagy hátrányára van. Megemlítésre méltó a leány iskola, mely eredetét plébános György István erélyességének köszöni. Hátszegről Pujt érintettük, honnan a szolgabiró Wassiuval egy kirándulást tettünk Petrosevy fölé. A szolgabiró igen erélyes ember mely erélyességét alattvalói, leginkább az elhanyagolt falusi oláh iskolák ügyében tapasztalták. A vasúti munkálatok szorgalmasan folynak, de igen sok nehézséggel kell a béretek között küzdeni. Pujtól pár litértföldnyire a munkálatok igen érdekesek. Ritka jó és szép márvány kövek vannak itt, melyekből, művészi hidakat készítenek. Az azelőtt néptelen tájakon, több százra menő olasz munkások telepjei láthatók, melyek egész falukat képeznek. Mindenfelé szép lakházak, tárházak, műhelyek. De tovább menve Merisortól Petrosény felé a munka még nehezebb lesz folyton, miről az óriási töltések és alagutak tanúskodnak Petrosény az eddig elhagyatott falu városias jelleget öltött magára, mely azzá is fog emelkedni, ezt különösen kőszénbányája hozta létre. Pujról a Hátszeg síkján a Retyezát hegy alatt fekvő Kernyestre mentünk bel mértsgos Kendeffy Sámuelnél meghalva, Demsusra küldött fogatával. Erdélyben igen sok szépet jót és érdekest találhatni, de semmi sem érdekelt anyira mint Demsus temploma. A rómaiak idejéből egy szép bárba romladozó, de még fent álló emlék. Tornya igen csinos, mely egy a feláldozott állat füstjének rendelt kéményből áll. A sírkő feliratok tanúsítják, hogy Longinus halálának emlékére épült volna. A jósda súgó lyukja tisztán kivehető, mely egy a falba illesztett vas csőből áll. Láthatók még némi Symbolumok is. Jelenleg az oláhok templomul használják. Nem sokára ily kezelés mellett a rómacVouzi ZV.nt loroma egyetlen emlék is át fog adatni az enyészetnek. A kormány bárka fel volt híva, de nem sokat gondol vele. Így pusztul el egyik régiség a másik után... Igaz ugyan a Hunyady várán erélyesen dolgoznak. De miért épül ez föl? Ezt tudva fájdalommal kell gondolnunk az önző kormányra. Innen Várhelyet, a rómaiak híres Sarmisegethusáját érintve, megszemléltem a még tisztán kivehető amphiteátrumot, az ott talált sírköveket, szobrokat és mozaikat. Még az napon a Vaskapu felé kimenve a hires csata helyén átléptem Erdély határait. Az est ködébe vesznek Erdély bérczei, a hold méla fényes busáivá tekint a távozóra A magyar vendégszeretet és utazásom kedves emlékei, mégegyszer hatalmasan merülnek föl képzeletembe. Nem nem lehet sokat merengenem, a fájó érzelmek elfojtják a képzelem szárnyalását, s mint szárnya szegett madár tekinték még egyszer a kedves táj felé , ajkam sóhajtva rebegé: „Isten veled! “ Ha a sors szerencsésen elvezet honomba, el fogom beszélni mindazon szépet és jót melyet a magyar nemzet egykori ellenségének egy fiával tett, hogy e két nemzet valahára hajlandó baráti kezet szorítani. Addig is mig mégegyszer érinthetném bérczeidet: „Isten veled! S mikor rálebeli ajkamra a halál hideg csókját, s ha a nyelv nem lesz képes többé beszélni, emléked szivemben akkor is élni fog, lelkem gondolatban is azt fogja rebegni: Légy boldogabb mint valál, „Isten veled“ ! Molia Hallil, valóban nem lehet oka bámulni a tetmár urnáit azon, ha már elvtársai is Schmerlinghez kezdik méregetni! Beküldő. Vegyes. Egy utazó török Erdélyről. XIII. A nyugoti havasok szélén fekvő Nagy Ágnakezen festői kinézése van, mely méltóságteljesen fektet le a Maros partjára és a dévai várromra. A gazdag nagy ági bánya eredete következő Mintegy 3 század előtt még vadon volt e helyi itt ott elszórt havasi gunyhókkal dús legelőjű nyájak *) Saját tudósítónk egészségi szempontból a zsinatról annak feloszlása elött J. /,j jg, eltávozván a további eseményeket a „Hona tudósitásai nyomán közöljük. Szerkesztő, —647 — December 29 HÍR, HARANG. jUgF" Lapunk összes t. előfizetőit tisztelettel kérjük, tegyék meg előfizetéseiket a minél előbb, mert fölösleges példányokat nem nyomathatunk. Az előfizetési feltételek maradnak az eddigiek. Egész évre ... 12 frt. Félévre............... 6 „ Évnegyedre ... 3 „ A bélyegdíj eltörlésével lapunk tartalmát jövőre mellékletekkel fogjuk bővíteni, amit eddig ritkábban, mert nagy áldozattal tehettünk csupán. Az előfizetési összegek beküldésénél postai szelvényeket kérünk használni, mely tetemesen jutányosabb a zárt levélben küldésnél, mind az előfizető, mind kiadóhivatalunkra nézve egyszerűsíti a munkát