Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)

1871-05-04 / 100. szám

1 OO-ik szám ___________ A commune jólléti bizottmányt nevezett ki. Cluseret elzáratott a felkelők ál­tal, mert Issy védelménél compro­mittálta magát. Elsass, Lothringia beolvasztásá­­ról a törvény 28 tagú bizottságnak adatott át. Bismarck kijelenté, hogy 1866- ban Augusztus 6-án Francziaország ultimátumot küldött azon esetre, ha Mainz át nem adatik. A háborút ek­kor csak Napóleon betegsége aka­­dályozá meg. Poroszország Elsass lakosságát községi szabadsággal akarja kien­gesztelni. A M. P.­ távirata a bécsi börzéről. Mii 2. 5% Metaliques 59.10 frt. 59.20. — 5­/0 nemzeti kölcsön 68.80 — 1860-diki államkölcsön 97 25. Bankrészvény 748. — Hitelrészvény 281.10. — London 124.90 — Ezüst 122.35. — Cs. k. arany 5.88s/io Napoleondor 20 franc 991. — Földtehermentesitési kötvények Magyar 79.90. — Temesi 77.75. — Erdélyi 83.50. Horvnt 83.50. HIRHA&ANQ. m­ A vasúti összeköttetés N.- Várad és Kolozsvár között ismét helyre van állítva mind a személy-, mind a teh­erszállításokra néz­ve. Ez örvendetes hírt annál készebb örömmel ad­jak, mert lapunk tegnapi számában egy kis bekül­dött czikknek adtunk helyet, melyben a baj sok­kal nagyobbnak volt jelölve, mint valóságban léte­zett. A helybeli indóháznál tehát akadály nélkül elfogadnak minden termiszállítást e hó­t tól kezd­ve, szolgáljon tehát tudomásul az érdek­letteknek. Kassayné aszszony jutalomjátéká­ul tegnap került színpadra Sardounak „A jó falu­siak" czimű­ szinmt­ve. A közönség igazán szűnni nem akaró zajos tapsokkal fogadta kedvenczét, és annyira, hogy néhány perczre a folyó jelenet meg­szűnt. A versekről, bokrétákról nem is szólva, örömmel értesültünk, hogy Kassaynét az első fel­vonás folyama után a közönség, egy kivél be­lől értékes tárczával lepte meg, melyet Her­man Ottó nyújtott át rövid beszéd, s a jelenvoltak éljenzése mellett, a színpadon. Kassayné a közön­ségnek e szíves megemlékezésére a következőleg válaszolt: Minél gyakrabban találkozom Kolozsvár műveit közönségének érdemeim feletti kitüntetései­vel, annál mélyebben, annál hálásabban érzem azon kötelességet, hogy pályámon egész odaadó igyeke­zetemmel s buzgalmammal köszönjem meg e buz­dítást. Tudom, hogy a czél meszetf^jtó^^érzem, hogy csak megközelítéséhez is többi^^o^ml, mint a mennyit én pályámnak szentelhetek, — de benső örömmel s mély hálával fogok visszaemlékezni mindig, hogy legnemesebb ösztönömet pályám iránt e színpadnak, s Kolozsvár közönségének köszön­hetem, hol buzdítottak, elnézök voltak jóakarattal hibáim iránt. Fogadja a nagyérdemű közönség is­mételve hálás tiszteletem- s köszönetemet." Nem állunk jót, hogy minden egyes szót híven tudtunk reprodukálni, de a lényege bizonyosan, ez, s a je­lenvoltak ismét megéljenezték a jutalmazottat, ki mai nem nagyon hálás szerepéből épen annyit csi­nált, mint a­mennyit csak lehetett. A jutalmazott mellett első­sorban Mátrai Bélát említjük meg, ki Flupin gyógyszerészből figyelemreméltó alakot csi­nált. Nem mondjuk, hogy minden részeiben sike­rü­lt szerep, de tagadhatatlanul igen csinos jelene­tei voltak, melyek egyenként arról tanúskodtak, hogy Mátrai Béla gondolkodó színész, kihez szép reményeket lehet kötni. Azon rövid idő alatt is, mióta színpadunkon van, feltű­nőleg sokat haladt. Csak bátran előre, — de minden elbizakodás nélkül! (6.) id. Hintz György úr a kolozsvári ág. hitvallásnak érdemes lelkésze a mint halljuk e hivataláról lemondott Okát a lemondásnak nem tudjuk biztosan s csak annyit hallottunk, hogy a hivatalos túlterheltetés is befolyt e lemondásra. (6.) A zene conservatorium, mely már a bukás szélén állott az ideiglenes választmány kezei között határozottan új életre ébred. Nem csak hogy a tanítványok száma folytonosan növekedik, ugy­­anynyira, hogy a szaporított jeles tanerők már csak egygyel bajjal tehetnek eleget, hanem a mű­ködő tagok zenegyakorlatai is oly részvétnek örvendenek, hogy a választmány elhatározta, mi­szerint az alapszabályilag meghatározott rendes, nyilvános előadások elsejét a közeledő pünnköst másodnapján meg fogja tartani. Ennek igazán örvendünk. Az új igazgató- Jakoby- a színházi zenakar néhány kitűnő tagja s az általános érde­keltség kilátást nyújt arra is, hogy az opera szá­mára kerül ki majd egy oly zenekar, a­mely a műértők követeléseinek jobban fog megfelelni mint az a katonai toldozás foldozás. A tanúság más egyletek számára az, hogy egy szakértő, erélyes elnök, támogatva egy munkás választmány által többet ér a tányérnyaló „Nimbus hajhászatnál." (ma.) Doboka megye idei második évnegye­­des bizottmány­­gyűlése f. hó 12 én fog megtartat­ni. A gyűlés tárgyai lesznek: az utóbbi gyűlés óta szentesített törvényczikkek kihirdetése, felsőbb ren­deletek, átiratok s egyéb kebli tárgyak elintézése, egy törvényszéki ülnök, két aljegyző, s a már fel­állítandó dobokamegyei telekkönyvi hatóság tárgyai­nak választása. (ma.) A m. keleti vasút forgalomnak más át nem adott részei építésének folytatását a társu­lat maga révén egyelőre kezeibe, azon kéréssel já­rult a kir. biztoshoz, hogy a társulatnak külön­ben is nehéz körülmények közt küzdő vállalatát támogassa. Kir. biztos ez óhajtást a törvényhatósá­gok figyelmébe ajánlván, kötelességükké teszi, hogy az említett társulat közegeinek eljárásaikban kész segédkezet nyújtsanak, tőlük a törvényes segélyt felkérés esetén felelősség terhe alatt meg ne vonják.­­ Pauler miniszter úr nemcsak beszédei, hanem leiratai — helyesebben az ezekbe foglalt in­dokolásai által is kezd feltűnni. A nagyváradiak állítanak egy polgári iskolát a folyamodnak a kor­mányhoz, hogy bár már most tessék * tö­rvény­ ér­­telmében az iskola fenntartásához hozzá j­áruln’.A miniszter felelete a következő : „Miután pedig N. Várad városa közönsége anyagi erejének mérlege­lése nélkül állított fel polgári iskolát, mely mindig az illető községnek anyagi erejéből tartandó fenn, államsegélyben nem részesíthető. Igyekezzenek a NI.-Váradiak, hogy lóversenyeket rendezhessenek, s a kormánysegély nem marad el. Számos érdeklődő szíves tudakozódására, hogy a „Községi faiskolára" egy fíjával még elő­fizethetni-e, készséggel válaszolom, hogy arra, ez árban az előfizetést a könyv megjelentéig, május végéig, elfogadom. Kolozsvárit, 1-én 66 Kocsis Károly.­­—Rudolf koronaherczeg király őfel­sége vezetése mellett a mult hó utolsó napjaiban vett részt először fajd-vadászatban. A vadászat a Spitali erdőségben ment végbe s a bécsi lapok sze­rint a rész­idő daczára az ifjú vadász két fajdot ejtett el. ...... (o) Thalberg a zongora-király, Liszt egykori versenytársa nápolyi tudósítások szerint meghalt. — Körössy Sándor Nagy-Várad városá­nak főbirája mult hó harminczadikán meghalt. A város sokat vesztett e jellemes, tevékeny ember­ben. Béke hamvaira 1 (o) Beke Antal szentszéki ülnök és egyház­történelmi jogtanár most küldé meg előfizetési felhívását a következő czimű munkára „Elméleti és gyakorlati egyházi irálytan.“ A mű terjedelme körülbelöl 25 év lesz, ára 2 frt. Az előfizetési pén­zek szerzőhöz Károly Fehérvárra küldendők. Ajánl­juk a közönség figyelmébe. (o) Felekezetnélküli temetés volt Linz­ben mely nagy pompával minden egyházi szertar­tás­ kizárásával tartatott meg. Egy fegyvergyári művezető gyermekét temették. A plébános tiltako­zott az eln­o,­hogy a gyermek a kath. sirkertben temettessék el, a­ hatóság azonban közbelépett a a törvény értelmét,ez­ elhárította az akadályokat, mire a temetés zavartalanul lefolyt. (o) Biró Misi erőlködik s a­mi a legkülö­nösebb a dologban Füzesséry ügyvéd használtatja magát az erőlködés eszközéül, pedig tudhatná, hogy rósz fába vágta a fejszéjét. Ha van ügy, a­melyet a közvélemény elitélt, ha van eset, a­mely­ben a közvélemény nem változtatható, úgy ez a Biró Misi Ügye és esete. Füzesséry úr rosz szolgá­latot teszen renomméjának, mert egy desperatus ügyet védelmezni csak addig szép, a­míg az ügy igazságos és nemes — azt is tudhatná az ügyvéd úr, hogy „formahibák" és meggyőződés lényegesen különböző dolgok, s hogy a közvélemény az utóbbi­ból alakulva nem változik az előbbiek kedvéért. Füzesséry úr egy röpiratot szerkesztett Biró Misi érdekében, s erre nézve az „Ellenőrben" többek között ezeket olvassuk: „A M. Újság felemlité, hogy Biró ügyvéde, t. Füzesséry ur buzgón ter­jeszti ama füzetet, mire természetes, van joga kellő határig. Füzesséry ur nyilatkozott a „M. Ujság“­­ban, és nem tagadja, sőt egyenesen bevallja azt is, hogy Kossuthnak is küldött ama nyomtatvány­ból s levelet is kapott tőle. Tisztelet becsület Füzesséry úr irányában, de igazság is, h­ogy nem tehetünk róla, ha eljárását s ez iránti naiv vallo­­mástételét nagyon helytelennek kell mondanunk; mert tudva, hogy Kossuth iránt még ellenségei is tisztelettel viseltetnek, ilynemű kérdésekben már nevének említése is pressiót gyakorol. Ama vallo­más elmaradhatott volna. De ha már megtette, közzé kell vala tennie egyszersmind a levelet is. Sőt kérjük rá, tegye közzé még a per tárgyalása előtt. Mélyen meg vagyunk róla győződve, hogy Kossuth ítélete Orbán előnyére üt ki. Ha máskép volna, önök felhasználnák azt az előnyt is. Pedig Török utolsó levele, a jegyzőkönyvi határozat s a többi nyilatkozatok — melyek a történelem oklevelei — kihagyatván a füzetből, nagy hazánk­fia azokat nem is ismerhető." Azonkívül, hogy a füzet bölcsen kihagyta az ellenfél bizonyító okle­veleit, még az esküdteknek is megküldetett s ez egy olyan fogás, a melyet másnak mint fogásnak feltüntetni nem lehet. Helyesen figyelmezteti az „Ellenőr" az esküdteket, a­midőn mondja: „Midőn a történész fölött ítélnek, egyedül a tárgyalás folyamából merített jobb meggyőződésüket mondják ki, s gondoljanak rá, hogy egykor önök fölött is fog ítélni valaki: a történelem........ .... Die Weltgeschichte ist das Weltgericht.“ — Algírban a lázadás terjed és így a versaillesi kormánynak itt is szaporodnak bajai. Sem keleten, sem nyugaton nem veték ott alá ma­gukat a gyarmatok, és Gneydon tábornok, Algier új kormányzója, folyton kéri az erősítést Franczia­­országból. A tengerészet egy része már elkészült, hogy csapatokat és mitrailleusöket szállítson oda és főleg a mitrailleusök segélyével remélik az arabokat leverni. Az arabok azonban nagyban ké­szülnek, habár több vereséget szenvedtek, így most Kaddei főnök alatt egyesülnek, ki a tarto­mányokba ügynököket küldött, kik az egyes tör­zseket egyesülésre bivják. — Huszárok a határon. A Ferencz­ Jó­zsef huszárok elhagyva eddigi állomásukat, Tar­­novot, hazafelé indultak. Az ezredes csak a ha­tárnál mondta meg nekik, hogy „fiuk haza me­gyünk." A legénység öröme határtalanná lett, és tették a hazát, a királyt,­­és dalolni kezdtek. A Galiczia és Magyarország közti határnál pedig 1©­­szállva lovaikról, megcsókolták az anyaföldet, az­tán éljenezve vágtattak át. Mindjárt megérezték hogy itthon vannak, mert a mely falun és város­son keresztül jöttek, mindenütt üdvözlőkkel barát­ságos arczokkal találkoztak. Lublón, Bélán a ma­gyar vendégszeretet fogadta őket. Késmárkon épen husvétkor voltak, s valóban ünnepet ülhettek. In­nentől kezdve már előre vár­ák őket. Lőcsén a honvédzászló szentelés ünnepélyén is részt vettek Azóta majd mindennap vendégséggel fogadják Valószínűleg igy érnek el a kun fink Temesvárra hol állomáshelyük van.­­ A földmivelők azon közmondása a milyen időjárás van a negyven­­vértanuk napján olyan marad negyven napig, ez idén szórul szóra igaz, mert márczius 19 én esős idő volt, s azóta ez már hetedik hét, hogy majd mindennap esik, így írják a Királyhágón túli lapok. Itt Kolozsvár vidékén éppen az ellenkező következett be. Már­és április napok ritka jó időjárással foly­tak le s csak a május köszöntött be esővel, tegnap­­©lött égiháboruval, mely jéggel járt s tartós or­szág„,r e.5rt ^“"vár. ki,egitő pénztár eevrelfolyó 1871. év május 21 én d. u. 3 órakor Moute teremben közgyűlést tart, a melye az élet minden tagját ezennel meghívja az igazgató­­választmány. E közgyűlés tárgyai: 1) Az igazgató­i ka­llmány jelentése a mult évi üzlet­forgalomról 2) A­ számadás- és pénztár-vizsgáló bizottságok jelentései. 3) A segélyző­ bizottság jelentése. 4) A tisztviselők, a számadás és pénztár­vizsgáló bizot­tságok választása. 5) Az alapszabályoknak az előbbi közgyűléstől indítványozott módosítása, illetőleg az alapszabályok módosítására vonatkozó tervezet előterjesztése, és a módosítások felett határozás. Figyelmeztetés. Hogy az alapszabályok tervezett módosításával minden tag előre megis­­merkedhessék és ez által a tárgyaláson is könnyít­ve legyen, az alapszabály-tervezet kinyomatott példányai az egyesület irodájában a tagok rendel­kezésére állanak s onnan mindenki elitre el is vi­heti az őt illető példányt. 4 *** (Necrol­og) Gyalai Kovács Károlina ,gy ellen leánya Ilona, ennek férje Halmaosdorfi Hatfaludi József, úgy magok mint minden közel és távol lévő rokonaik nevében szomorodott szív­vel jelentik B­er­nád Jósefnek a leggyöngé­debb férjnek, atya, és rokonnak folyó hó 23. éj­jeli 12 órakor élete 67. boldog házassága 27 évé­ben világban történt gyászos kimúltát. — Történeti adatok Neuillyről. Egy párisi lap a következő történeti adatokat közlé Neuillyről, mely a jelen polgárháborúban neveze­tes események színhelye lett. Neuilly a 13 ik szá­zadban egy egyszerű várkastély vagyis inkább kikötő volt és Portus Lugunarumnak neveztetett. E névből alakíták előbb Mally, később Neuilly ne­vét. 1606 ban egy híd sem létezett benne, naszád­dal kellett a Szajnán átmenni. A véletlen esély, mely majdnem IV. Henrik király életébe került, tette szükségessé, hogy a Szajnán Hidat építsenek. A bearni herczeg a királynéval St. Germainból visszatért Párisba egy négy lovas kocsin. Midőn Neuilly-be érkezett, a Szajna partjánál lovai, me­lyeket nem itattak meg a kellő időben, a kocsis erőködései daczára, a vízbe rohantak és a kocsit oly mélyen bevitték a folyóba, hogy ha két ne­mes nem ugrik utána, a királynak nejével együtt kelleténél több vizet kellett volna innia. IV. Hen­rik, ki először menekült ki a bajból, nejének se­gítségére ment. Ez már e pillanatban fuldokolni kezdett, úgy hogy a Verneuili marquisne jogosan mondá róla: „Ha láttam volna e jelenetet, azt ki­áltottam volna: „A királyné iszik!" A bearni her­czeg parancsára épült híd a mostani helyén állott, mely 1772 ben XV Lajos alatt adatott át a kö­zönségnek. E király ment először rajta keresztül. 1815 ben több komoly csatát vívtak Neuillynél a francziák az angolok ellen. Egy fegyverszünet alapján átengedték idegen hatalmaknak a hidat s a vá­roskát. Lord Wellington j­l. 6 án a Saint James palotában helyze el főhadiszállását. Elutazása után, mely júl. 8 án történt, a hátramaradt angol és porosz csapatok teljesen kirabolták a palotát. Neuillyből indult ki Excelmans tábornok, midőn lovasságával végrehajtata ama fényes tusát, mely­ben a poroszokat a versailles-i kapukig vissza­lökték. 29/0­i­2968 sz. alatt: „Ő Felsége n­­vében a m. k. Curia mint legfőbb ítélőszék stb. stb. stb. tekintve, hogy a jelen bűnvádi vizsgálat tárgyát, mind a­hogy ez már a fenntebb felhívott legtöbb itélőszéki határozatban kimondatott, nem csak ifj. gr. Haller Ferencznek többször nevezett fellebbező vádlott ügyvéd Schopf ellen emelt pa­­naszsza, hanem az ez utóbbi, illetőleg gr. Haller József által említett ifj. gr. Haller Ferencz Szoboszlai B. Károly — Nuridsán József és az A. M. ellen feljelentett viszonti vádak is képezik, és ama 796. sz. a. határozatban az is kijelentetett, hogy mind­azon vádak egymással szoros egybe­­függésben állván, megvizsgálásuk és elintézésük, a bűnvádi ügyek gyors eljárását parancsoló ér­vénynek megfelelőiig, csak­is együttesen töltethetik; azt tehát hogy e szerint szoros, cfl-f­­eköltetésben, és ugyan azon egy vizsgál^« álló több vádlottak közül, az eljárás csak az egyik vádlott ellen intéztessék — a többiekre nézve p|^» dig mellőztessék, vagy elhasztassék, sem az ism­é-^ telve felhívott, legfőbb itélőszéki határozattal, sem pedig az ügyviteli szabályokkal össz­eegyeztetni nem lehet; mind­ezeknél fogva a fellebbezett kbr. ítélő tábla, úgy nem különben az azt megelőző mindkét alsóbb.bírósági végzés, és a fellebező vád­lott elleni különös vizsgálati fogságot elrendelő részébe, mint idő előtti bort. 313 és 310. § alap­ján feloldatik, s a vizsgálatnak vádlottak mindjája irányábain keresztül vitele, s majd az igy kifej­­tendőkhez képest, a többi vádlottakra is kiterjeszt­­endő új határozat hozatala stb. stb. elrendeltetik. Ezen jurialis végzés, habár másolatba elég korán közölve volt, egy a Belügyérséghez beadott jelentés melllékletéül — merőben mellőztetve, az új belügyér Tóth Vilmos önmga betegsége alatt, következő kiadványai lepte meg a nagyvilágot, állam­titkár Zeyk Károly urömga mint szóról szó­ra következik I 4214 ex 1871. Méltóságod ur! Szoboszlai Károly hivatalától felfüggesztetett megyei főügyész, fegyelmi ügyében f. év febr. lerén ad 530/1870 sz. a. kelt jelentésére hivatkozva, Mirgadat követ­kezőkről értesítem. — Tekintetbe véve azt, a küküllömegyei trv.­­széknek m. e. 840 és 1008. sz. a. kell, s ugyan­ez évi 615. sz. a. ezen minisztériumhoz intézett felterjesztését helyreigazító hivatalos kijelentései szerint Szoboszlai Károly ellen, ezen törvényszék­nél tett bűnvádi feljelentés alapján ellene bűnvizs­­gálat nem rendeltetett el, s egyátlan ugyanott nevezett tisztviselő ellen bűnvádi eljárás ez idő szerint nincs folyamatban; tekintve továbbá azt, hogy ezen utólag fölmerült körülmény folytán, hi­vatalától­ felfüggesztésre alkalmat szolgáltatott indok elenyészett; figyelembe véve végül a megyei kép­viselő bizottmánynak, m. e. decz. 15-én s folytat­va tartott közgyűlésben 21. sz. a. hozott határo­zatát, mely szerint Szaboszlai Károlyt, a fegyel­mi kereset alól is feloldozna: a fenn forgó fegyel­mi ügyben m. évi aug. 7-én 11,182. sz. a. kelt itteni határozat megszüntetésével nem ellenzem azt, hogy Szaboszlai Károly főügyészi hivatalos állását ismét elfoglalja, s a menyiben fizetése helyette­ Bi­cse által igénybe nem vétetett, az részére a fel­függesztés tartamára is kiszolgáltattassék. — Mely határozatomat szíveskedjék Méltóságod saját ha­táskörében foganatosítani, s egyúttal a megye kö­­zönségének tudomására juttatatni. — Fogadja magad tiszteletem nyilvánítását — Budán febr. 26- án 1871 a miniszter helyett államititkár Zeyk K." Ez röviden egybevont tényálladéka a Szo­boszlai fegyelmi ügynek; a felfüggesztésből főis­pán ő maga által f. év ápril elején visszahelyez­­tetvén főügyésznek. A bünfenyizvényi ágáról majd a törvény ítélend, az együttesen lefolytatandó vizs­gálatok után. Az elősoroltak folytán bárki is kérdezheti, hogy mivel indokolható a 4214/871. febr. 26-ikán államtitkár Zeyk Károly úr által kibocsátott „visz­­szahelyezést nem ellenző" rendelete, mert ha a 11,182. sz. alatti rendelet megszüntettetik, fennma­radt a 18,832 /870. sz. alatti rendelet a curialis végzés, melyek ismerete­s tudomása mindenfelé roppant közbotrányos feltűnést okozott; a Rainer P. minister által helyesen felhozott, folyamatban levő bünfenyitő vizsgálat befejeztéig felfüggesztett főügyész Szoboszlai Károlynak — mielőtt a vádak alól felmentetett volna — 4214/871. sz. a. vissza­helyezést „nem ellenzi", mely feltűnő a kormány tekintélyét s közegeit compromittáló eljárás által oda tereltetett már ez ügy, hogy ma jelenleg a világ csodájául az „állam nevében vádol" egy bűn­­vizsgálatok alatt roskadozó jellemű főügyész, ki­nek bármely fegyencz vagy védő, vagy ítélő biró a nyílt végtárgyaláskor vádlói széke elhagyását követelheti, s mely nyílt scandalum a jeleni ma­gyar igazságszolgáltatás szomorú képéül a világ előtt, ha még sokáig késnek annak megváltoztatá­sával, önként fogna következni; de reméljük, s hinni akarjuk, hogy az igazságügyminiszer ö­nmaga is ez ügybe már valahára beleszól, s az erzsébet­városi m. k. adóhivatalnál 1870 ik év decz. 21-én 21 797. sz. alatt augustustól betiltott főügyészi fi­zetésnek ki nem adatása, s idézett betiltó rendelet vissza nem vonása által, beható s igazságteljes vizsgálat után a tényállásról meggyőződve, a fő­ügyész Sz. K. felfüggesztését a bünvizsgálatok be­fejeztéig újra megrendelendő, s erélyesen intézke­­dendik, hogy a további vizsgálatok kikerüléséért az állam nevében tiszta jellemű hazafiak vádolhas­sák a törvényhatóság vizsgálat alatt álló feb­ven­ Meggyőződésünk az, hogy mihelyt tudomása lesz egy szeplőtelen tiszta jellemű, s hazafias irá­nyu igazságÜgyministernek a tény­állásáról- mi­lyent Horváth B. ö­nmagában hiszünk tisztelhetni rögtön intézkedés fog hivatalból is létetni. Egy felsőfehéri birtokos. Vége. a | |— 304 UVI ^_|_________- A közönség köréből*) Tekintetes szerkesztő ur! Kolozsvárit apr. 28-án 1871. A tekintetes szerkesztő ur kegyes engedel­mével bátor leszek becses lapjában többek felszó­lítása után azon felvilágosítást kérni városnak anyagi érdekei előmozdítása k­örül intézkedő fen­­sőbb helyhatóságától: vájjon mikor remélhetni megérkezettnek azon idő­pontot, a­mikor valahára — megnyugodva — elmondhatják azok, kik az esős napok alatt kényszeríttetvén kibújni csendes hajlékukból, azon fatális sorsnak nézhetnek eleibe, hogy a piacz körüti járdán járva, nem tudják a pillanatot, a melyben egy „pocsolyában",— vagy nevezzük költőiebben „esővízzel telt gödörben" megbotorkálva, árukkal vonjanak, a piszkos és sá­ros kövezeten (!) keresztet, városi tensebb ható-­ságunk hanyag eljárása felett, miszerint ime el­érkezett a „szabadulás napja", — s jöjjenek bár reánk még fatalisabb esős napok (mit sem kívá­nunk) még akkor is felemelt fővel járnak­­ a kolozsvári járdán, mert nem kell tartanunk attól, hogy méltóságunk érzete, mely a test merev maga­tartásában nyilatkozhatik külsőleg: egyes „pocsol­­yák" által abszorbeáltassék a városi rendelkező hatóság szégyenére?! Ki tudja a jövőt! Azonban jöjjön el „járda nyitás", a te na­pod is, mert te vagy egyik orvoslandó sebe e vá­rosnak most és mindörökké ... Amen. — Egy városi polgár *) Midőn e rovatunkat a közönségnek közérdekű ügyek­ben felajánljuk, kijelentjük egyszersmind, hogy minden e rovat­ban közölt czikkekért csak a sajtóhatóság irányában vállal fe­lelősséget a gie,k_ T. és felelős szerkesztő K. PAPP miküinT ..T *.vxc_t­ * .................... I, M yílíí^r, *i Adatok A felfüggesztett Felső Fehérmegyei Főü­gyész, Szoboszlai B. Károly ügyéhez. Fenoközölt 18,832­­sz. alatti magas leirat daczára, illetőleg annak tartalma ellenére, szüksé­gesnek látta később az indítványok során törvény­széki ülnök Pantin Döme a belügyminister ö­nmga 11,182. és 18,832) 870. sz. alatti világos leira­tokkal szemben egy viszszahelyezési indítványt tenni, az 1870 ben, decz. 15 én tartott kiz. gyűl­­és 21-ik pontja szerint, melyet előre kifőzött terv szerint, a gr. Haller Ferencz féle többség el is fo­gadott , mi ellen a minoritás indokolt óvást adott jegyzőkönyvre. Ezen események között a m­aga m. k. Curia a következő végzést mondott ki 1870 ik év *) E rovat alatt megjelenő csikkért a sa­rkösszeség telm •lelDséget vero váVer 8sark — Biasini gyorsutazási intézete a maros­­­vásárhelyi zászló szentelésre egy rendkívüli gyorskocsit indít szomba­ton május 6 ikán reggel 6 órákkor Kolozsvárról, még csak 5 üres hely kiadható.

Next