Magyar Polgár, 1873. január-június (7. évfolyam, 1-147. szám)

1873-02-18 / 40. szám

n A M. Polgár“ egyes számai kaphatók a lyceumi nyomda központi irodájában. Délután 3 órakor a lap megjelenik pontosan. KOLOZSVÁR, FEBR. 17.1873. Egy interpellátió a Mminiszterh­ez, melyet székely képviselőink figyelmeim alámmik. Az erdélyi földtehermentesités ügye már több­ször volt mind a képviselőházban, mind a hírla­pokban megpendítve. — Minap a Kolozsvárról Bu­dára költöztetett alapigazgatóságnak újból megsza­vazták a költségeket. Részünkről mind az ország, mind a vételjogosultak érdekében szeretnék, ha e költségeket ily magasságban utolször szavazta vol­na meg a ház, a­menynyiben óhajtandónak véljük, hogy az erdélyi kárpótlások ügye, a­mely már 16 év óta anynyi kormány kezén ment keresz­tül, s oly régóta húzódik, végkép lebonyolít­­tatnék. Az ügy ily hosszúra történt elhúzódásá­nak következménye,hogy az utalványozott kárpótlási tőkét a tőkésített kama­tok már túlhaladták, ennek következmé­nye, hogy az úrbériségvesztettek e kárpótlásnak nem vehették azt a hasznát, a­mire szánva volt, mert a hosszú várakozásban kimerülve, félárnál is alább elvesztegetni voltak kénytelenek, s így lett e nemzeti adósságból egy olyan tartozás, a melyet korántsem nevezhetni productiv kölcsönnek. — Ez­előtt öt évvel meg lön rendelve a székely kárpót­lás is. — Nem tudjuk hány millióra fog rúgni en­nek értéke, de hogy maga a székely nép alig részesül annak fele értékében, azt bizton merjük állitni, mert a kárpótlás megál­lítását, törvényszéki átutalását és végre a kötvé­nyek utalványozását e szegény nép még kevésbé birta bevárni és kénytelen volt 100 - t 30 — 40 írton elvesztegetni és e csekély ér­téket is csak csipegve csopogva kapta kézhez. így hiúsult meg e jóakarat is a végrehajtás hiányos­sága miatt.­­ A midőn a kir. biztosság feloszla­tásával az erdélyi alapigazgatóság is Kolozsvárról Budára jön áthelyezve, azt kellő jogosan remélne, hogy most már a kormány szeme előtt ez ügy kettőzött erélylyel fog kezeltetni, a személyzet kellőleg szaporittatni s általában oly intézkedé­sek tétezni, hogy a történt mulasztások helyre le­gyenek hozva. E helyütt merjük állítani a adatok­kal bebizonyitni, hogy a kezelés még rosszabb jön, az utalványok kiállítása, a kötvények kézbesítése még lassúbb, mint volt ez előtt. Azt hisszük, hogy ha az állam jogosan követeli, hogy mindenki pontosan fizesse adóját, az adófizetők is ép oly jogosan követelhetik, hogy az állam teljesítse tartozását velük Bremben, különben nem helyes, hogy míg a rosz­termés következtében a Székelyföldön adóexe­­cutioval sújtják a volt úrbérest, az úrbéres nem képes törvényhozásilag neki biztosított kárpótlá­sához jutni. Mindezek alapján bátrak vagyunk a t. belügyminiszer urat kérdezni: 1. Tudomásával van-e az, hogy például olyan kárpótlási ügy, a­melyet a törvényszék ezelőtt 8-9 hónappal utalt át az illető félnek, még máig sincs utalványozva? 2. Tudomásával van-e, hogy a kiadott utal­ványnyal a kolozsvári pénztárnál hetekig, sőt mond­hatni hónapokig kell várakozni, a­míg a kötvé­nyek kiadatnak ? 3. Ha mindezekről tudomása van, helyesnek tartja-e ez eljárást, és ha nem, minő intézkedése­ket tett, vagy szándékozik tenni, hogy személy­­zetszaporítás, helyesebb munkabeosztás és általá­ban szervesebb összefüggés által ez ügy minél előbb lebonyolíttassék ? Ez interpellációnkra felhívjuk összes székely képviselőink figyelmét. Ne engedjék e fontos kér­dést elalulni. A kormány azt hiszi, hogy eleget tett biztatgatásaival, s kétségbeejtő hidegvérrel nézi évek óta, hogy a székely birtokosság kezéből hogy olvad, jobban mondva , hogy olvasztják ki azon utolsó tőkét, amelylyel zilált birtokviszonyait ren­dezhetné. Ha van kérdés, mely megérdemli, hogy a képviselőház figyelmére méltassa, ez bizonyára az, s legelső sorban Királyhágón inneni képviselőink­től várjuk, hogy ennek őrei, lankadatlan szorgal­mazói legyenek K. Papp Miklós TÁRCZA. .prsei (Szül. 1473. febr. 19-kén, meghalt 1543. máj.24-kén.) Ma négyszáz éve, hogy Lengyelország Thorn nevezetű városkájában egy gyermek született, ki később a mai csilagászattan tudományos megala­pítója, s felfedezése által világnézetünk s egész gondolkozásmódunk átalakítójává lön. E férfiú Ko­­pernikus­­ emlékét akarjuk most egy pár sorban felelevenít­eni Kopernicus élete, habár azt — külső állá­sát tekintve — , mint egyszerű kanonok, igen szerénynek gondolhatnók, igen gazdag és tanú­­ságos, nagyszerű tudományos felfedezése mellett azonban csak futólagosan lehet azt megérin­tenünk. E szerény férfiú nemcsak mint mathe­­matikus, de mint a klassikus nyelvek alapos is­merője, mint orvos, építész s praktikus ügyvéd is kitűnő hírnek örvendett; ifjú korában Rómában is utazván, itt mint a mathematika tanára, nagy sikerrel működött, mint kanonok, s két ízben püs­pöki helyettes, üzleti ügyekkel is foglalkozott, a a testület érdekeit ügyesen védelmezte a német lo­vagrend ellenében, mint lengyel országgyűlési kép­viselő, egy nagybecsű tervet készített a pénzrend­szer javítására, s végre a hírneves Gergely-féle naptárjavítás is leginkább az ő munkájának ered­ménye. De hagyjuk ezeket, s szóljunk inkább a.700 nagy eszméről, mely Kopernikus nevét hallhat- lappá teszi. Amadeo király lemondása és a spanyol köztársaság kikiáltatása. (v) A külföldi lapok következő madridi távi­ratokat közölnek: Madrid február 11-én este. A congres­­susban felolvasott királyi üzenet a követke­zőket tartalmazta: A király nem ismeri félre azon magas megtiszteltetést, hogy egy, habár mélyen megrázkódtatott ország sorsa felett befolyással bírhat; erősen el volt határozva, hogy eskübeli kötelezettségének, az alkotmány hű meg­őrzés­é­t illetőleg eleget fog tenni, mivel azt hitte, hogy tapasztalatlanságát pótolni fogja lojalitása Azonban nagyon csalódott mert Spanyolország foly­tonos harczban él. Ha külső ellenségekkel folyna e harcz, sohasem mondana le az uralomról; de maguk a spanyolok azok, kik egy­más vérét ontják, ő nem, akar és nem is fog egy egyes párt királya lenni, és a törvények ellenére uralkodni. Ez értelemben minden to­vábbi fáradozásokat, haszontalanoknak tart, s ezért a maga, fiai a minden utódai nevében a trónról örökre lemond. A congressus elnöke indít­ványozza, hogy az üzenet a senatussal közöltessék, azon javaslattal, hogy mindkét kamara, melyek­nek a souverain jogokat át kell venniök, közösen tanácskozzék felette. Sabaverrai, pártja ne­vében, azon óhajt fejezi ki, hogy a törvény ér­telmében járjanak el, s kijelentette miszerint tá­mogatni fogja, azon kormányt, mely Spanyolország társadalmi rendét és integritását fenn tudja tar­tani. A 11 o a hasonlóképen nyilatkozott, s követ­kező, élénk helyesléstől kísért szavakkal végző be­szédét : A haza mindenek fölött, a haza sorsát kell nekünk szívünkön hordanunk. Castelar meg­elégedését fejezte ki a conservativok magatartása felett Madrid február 11-én este. A congressus és senatus közös ülésén a senat elnöke elnökölt, felolvasta a congressus praesidense közlését, mely által a két ház egyesültnek és „Spanyolország son verain Cortesé”-nek nyilatkoztatta ki magát. A külügyminiszter, Martos, jelenti, hogy Zorilla el­­nökminister a gyűlésen nem jelenhet meg,­­azon­ban a király erősen ragaszkodik határozatához. A ministérium is beadta lemondását. A C­o­r­tes a király lemondá­sát egyhangúlag el­fogadta, a király üzenetére adandó válasz fo­galmazására bizottság küldetett ki. Az ülés tovább folyt Madrid, február 11-én éjjel. A cortes ülé­se további folyamában egy bizottság neveztetett ki, mely a királyt a határig kisérje. Azon javas­lat, hogy a nemzetgyűlés a kormányt átvegye, és a köztársasági alkotmány formát véglegesen meghatározza, támogattatott, a tanácskozási tárgyak több részre osztottak. A­z első fejezet, mely a köztársasági kormány formát megállapítja és a kormány h­a­t a 1 m­á­t­g­y­ű­l­é­sn­e­k adja át, 256 szóval 32 ellen elfogadtatott. Ezután az egész javaslat vétetett megfontolás alá. Saliero pártolja, és testvéries kibékülést ajánl a pártoknak, melyeknek a köztársaság zászlója alatt összetartóknak kell lenniök. Zorilla javasolja, h­ogy Évezredeken át, mióta az ember gondolkodni kezdett, az egész kültermészetet mintegy szolgá­jának tekintette. A föld jóízű gyümölcsei, a folyó­vizek halai látszólag csakis az ő számára voltak teremtve, a nap azért jött fel az égre minden reg­gel, hogy az éjjel megerősödött embernek napi munkája közben világosságot és meleget adjon, s éjjel a tömérdek apró csillag az ő mulattatására tűnt fel az égen. Egy szóval a nagy mindeiság két részre oszlott fel: a földre és a mennybolto­­zatra. A földön az ember uralkodott­, s a menny­­boltozat a földnek volt kiegészítő pompás sávja az égi testekkel, melyek mint drabantok folyt­o­­san e nagy űr körül keringettek. Miként is gon­­dolhatták volna ezt másként? Naponkint csala­­tatlan pontossággal láthatták, mint kél fel, s­árgy le a nap a föld körül, mint futják a csillagok út­jaikat, mig maga a föld folytonosan változatasul, mindenkor egyenlően marad? Kopernikus pedig éppen az ellenkezőt áli­­totta. Merészen kimondotta, s tudományosan is ga­zolta, hogy a­mit naponként változatlan egyforma­­ságban látunk, az mind csak csalódás, s a nap­ol, míg ezen örökké nyugodtnak látszó föld folytono­­san kereng, és pedig épen azon nap körül. Hajcan a genialis görögök között is akadt egy pár tueos, ki ezen állítást ki merte mondani, de ezen nézetek már egészen ellettek feledve, s különben is Io­­pernikus előtt senki sem volt, ki azt egészen határozottan s tudományos alakban mondotta volta, mig a közönség és nézetet Ptoleraeus rendszerbe fog­­lalá­k az az­kolákban, s tudományos művekben mint’ aarkigusz­tart­atott’ töt maga a biblia a a végeldöntés előtt kormány neveztessék ki. Ri­vero erre azt feleli, hogy a cortes elnöke jót ál­­land a rend és nyugalom fentartásáért. Zorilla megmarad javaslata mellett. Rivero a hazafisághoz appellál, melynek minden pártszellemeit felül kell állnia s felhívja Zorillát, hogy foglalja el helyét a ministerek padján. Martos külügyér sajnálja il, erőszakos formák alkalmazását épen azon percz­­ben, midőn a monarchiát sírba viszik, Rivero erre elhagyja az elnöki széket, s eltávozik a teremből. Esguerola helyére lép. A további táviratok így hangzanak : Madrid, febr. 12-én. Amadeo­ király a ki­rályi családdal együtt, ma reggel végkép odahagyta a fővárost. Madrid, febr. 13-án. A cortes következő minisztériumot választott: F­i­g­u­e­r­a­s tanácsel­nök, Pimargall belügy, C­o­r­d­o­b­a hadügy, Salvaeron Nicolas igazságügy, S­a­l­vi­e­r­o­n Francisco telepek, Baranger tengerészet, Cast­el ár külügy, Becera munka és Eche­­g­a­r­a­y pénzügy.­­ Figueras jelenti, hogy min­denfelé csend uralkodik; reméli, hogy Spanyolor­szágban a köztársaság hosszú időre meg van álla­pítva, és hiszi, hogy a latin faj egyéb né­pei is Spanyolország pé­ldáját nyom­ban követni fogják. Madrid, február 13-án. Az éjszakamerikai egyesült államok itteni követük, Sickler által teg­nap elismerték a spanyol köztársaságot. Serano Madridba érkezett. Madrid, febr. 13-án. A senatus az állandó bizottmányba 20 tagot nevezett ki. Zorilla kül­földre utazik. Madrid, febr. 14-én. Az egész országban nyugalom uralkodik. Espartero, szerencsét kívánt az új kormánynak. A párisi spanyol követ, Olo­­zaga, ismételve beadta lemondását, de a haza ne­vében felkéretett a kormány által, tartaná meg állását. Tegnap egy kabineti futár indult el a kül­földre, hogy az illető kormányoknál lévő képvise­lőknek tudtul adja a spanyol köztársaság ki­kiál­tását. Madrid, febr. 14. A kormány első ténye azon elítéltek megkegyelmezése volt, kiknek Bar­celonában kell­ kivégeztetniök. Castelar egy a kül­­kormányokhoz intézendő emlékiratban fogja kifej­teni a spanyol köztársaság által követendő poli­tikát. Hírlik, hogy a kormány az általános népfel­fegyverzést akarja behozni. A nemzetgyűlés által Martos elnökké, Perales, Sorin és Gomez alelnö­­kökké választottak. Martos székfoglaló beszédében kiemeli a rend fentartásának szükségét, és re­ményét, fejezi ki, hogy anarchia esetében a nem­zetgyűlés a kormányt a legtágabb hatalomkörrel ruházandja fel. A köztársaság Barcelonában is ki­­kiáltatott. A katonaság a néppel fraternizál. Az okok, melyek a királyt lemondásra kény­­szeríték, mint utolsó üzenetéből láthatni, azok vol­tak, melyeket az egész világ sejtett. Államcsíny nélkül többé nem uralkodhatott — nevét állam­­csinynyal bemocskolni, pedig nem akarta, s igy nem maradt más út, mint a lemondás. — Mindenesetre ritka példája az önmegtagadásnak s­rozza, melyben az ottlevő példány lemásolás vé­getti viszszaküldését kéri. Lugosi jegyző erre egy általa készített feliratot olvas ; a közgyűlés jónak látja s elfogadja. Ezután sllenségre kerül a polgári iskolaszék három kérése. Egyik a képviselettől ugyan meg­­szavazott, de a költségek fedezésére nem elegendő 850 frt mellé még 597 frt 7 kr póthitelt kér utal­­ványoztatni. A gondnoki kimutatás igazolja ez ösz­­szeg kiadásának szükségességét. Simon Elek gazdasági szakbizottsághoz javasolja véleményadás végett e kérelmet áttenni Elfogadtatik. — Másik­ban a földrajz és történelem tanszéke betöltését és az illető tanár fizetése utalványozását kéri az is­­kolaszék. A képviselet elismerve a kérvény méltá­nyosságát, felhatalmazza az iskolaszéket az előle­­ges eljárás megtételére, de az ez évi költségvetés még nem lévén készen, a fizetést csak ennek meg­­készítése után utalványozhatja.­­ Harmadikban a természettani előadásokhoz szükséges felszerelvé­­nyek mihamarabbi megnyerhetése végett hívja föl az iskolaszék a képviseletet közbenjárásra a kor­­mánynál E harmadik és utolsó kérvényt íg­y ia­gáévá teszi a képviselet. Ennek letárgyalása után a belvárosban léte­­sítendő „Fröbel“-féle gyermekkert érdekében is olvastatott fel egy kérvény, mely a képviseletet most kezdetben némi anyagi támogatásra kéri fel, a szakbizottság véleményezi a felszerelésre frlo írt és évi 300 frtvak megszavazását; a képviselet, miután Szász Domokos megc­áfolta Kovácsi Ania három pontba foglalt és a segélyezést nem ajánló ellenvéleményét, a kért összegeket megszavazza. A feleki iskola elöljárói évi 400 frtot kér­nek egy képzett tanító tartatására. A képviselet, a szakbizottság véleményadására, pénztárából há­rom egymásutáni évre 200 o. é. frtot engedélyez. Erre az ipar- és kereskedelmi kamara fel­szólítása olvastatik fel, melyben a világkiállításra küldendő szegény sorsú kereskedősegédek költsé­gei fedezésére némi segélyezést kér a képviselet­től. Ez készséggel 100 frtot ajánl. Frits Albert volt, v. tanácsos kérvénye, melyben 10 évi szolgálata után, ámbár bizonyos évenkénti pénzlevonások után nyugdíjra is számít­hatna, de végkielégítésül csak­­egy évi tanácsosi fizetést kér, vélemény adás végett átadatik Jakab Elek, Tamási J. és dr. Haller K uraknak Puskás József hasontárgyú kérelme, ámbár felolvastatott, időhiány miatt, tárgyalása a jövő ülés­re halasztatik. Gyűlés vége */*7 órakor. Képviseleti közgyűlés. (v) Kolozsvár város képviselete szombaton, február 15-én, Filep Sámuel főispán elnöklete alatt, a tanácsház nagytermében közgyűlést tartott. Elnek a gyűlést délután 4 órakor megnyitja. A mult gyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, a mó­dosítással felküldött szervezeti munkálatokat meg­erősítő belügyminiszeri leirat olvastatik fel. A kép­viselet, minthogy az egy példányban felküldött, s ott marasztott szervezési munkálatok másolatának nincs birtokában, egy felirat szerkesztését ható­középkori tudománynak csaknem bálványozott kút forrása is ugyan­azt erősítette meg. Sőt még több A biblia egész szelleme ezt bizonyítja, hogy a nagy mindenség teremtője és ura, maga is minden gond­ját e földre, s annak emberi lakosaira fordítja, eze­ket tekinti a teremtés koronáinak, s ime­n egy fér­fiú, ki hivatásánál fogva köteles volmi a kijelentett hit tekintélyét erősíteni, határozottan felszólal ez ellen, s kimondja, hogy nemcsak a nap, de a pa­rányi csillagok legnagyobb része is sokkal nagyobb a dicsőített földnél, mely egy elveszőleg kis részt képez a nagy mindenségben, s a napnak, mint szol­gája folytonosan alá van vetve Magától érthető, hogy egy ily­­an oly idők­ben, midőn az eretnekek megégetése s lemészár­lása napirenden volt, veszélyesnek tekintethetett. Kopernikus jól tudta ezt s azért nem is sietett művének közzétételével mindaddig, mig azt az ér­vek egész halmazával nem sikerült meggyőző ere­jűvé tenni. 1507-ben kezdte meg a geniális szerző e művek kidolgozását s 1543-ban, csak is egy pár órával halála előtt, már félholtan, juthatott kezébe az első nyomtatott példány belőle. 1530- ban azonban már többen olvasták e kéziratot, sőt egy pár teljes másolat is keringett róla, mely má­solatok sok hívőt szereztek e tanoknak, a­kiknek unszolására lehetett csak reávenni a különben már is sok oldalról eretneknek kikiáltott szerzőt reá­­bízni, hogy művét még életében sajtó alá bocsássa. A mű Nürnbergben Osiander András felügyelete alatt jelent meg következő czímmel: Nicolai Co­­pernici Foriensis, de revolutionibus orbium coeles­­tium libri VI. in quibus stellarum et fixarum et erraticarum motus ex veteribus atque recentibus observationibus restituit hic autor. Praeterea tabu­las expeditas luculentasque addidit, ex quibus eos­­dem motus ad quodvis tempus Mathematum stu­diosus facillime calculare potest. Norimberge 1513-­­Thorni születésű Kopernikus Miklós hat könyve az égi testek mozgásáról, melyben úgy az álló csilla­gok mint a bolygók mozgásait ezen szerző régi és új vizsgálatok után megállapította. Ezen kívül teljes és számos tábla van e műhöz csatolva, a melyből ama mozgásokat a számtant tanuló bár­mely időre igen könnyen kiszámíthatja. Nürnberg 1543.) Ez a teljes czime azon nagy jelentőségű mű­nek, mely — miként a kereskedelem történetében Amerika — a tudomány terén valódi korszak-al­­kotónak tekinthető. Jól tudjuk az irodalom-törté­nelemből, mint vetélkedett a régi tudomány és az egyház ezen új „veszélyes” tan elnyomásában s mint üldözték a már elhalt férfiú tanítványait, különö­sen Galilaeit; jól tudjuk, hogy Kopernikus esz­méi a tudományban Keppler és Newton által csak­nem apodiktikus bizonyságra emelkedtek, hogy Kant a gondolkozás módot is a szerint alakította át s ma már — alig háromszázad elteltével — a legutolsó iskolás gyermek is tudja, min akkor a kor legelső tudósai kételkedtek s habár még most is akadnak egyesek, kik világnézetünk ezen alap­eszméjét megtámadni merik, mi a tudományra hi­vatkozva bátran mondhatjuk: És mégis mozog a föld. (E pur si muove.) Ezen igazsággal gazdagította meg a tudo­mányt Kopernikus. Áldott legyen emlékezete, György Aladár, Országgyűlés, Budapest febr. 14-én A mai ülés tárgyát az udvartartási költségek­nek egy millió forinttal fölemelése és annak 4.500.000 forintban nyolc­ évre való megalapítása képezte. A deficitekkel együtt beadott törvényjavaslat kellemetlen hatása nem maradt el, s csak a szél­sőbal heves felszólalásai után fogadta azt el a ház többsége, név szerint szavazás útján, melyet a szél­sőbalról kértek. Mellette szavazott 229, ellene 44, távol volt 161. Elfogadta még a ház a Belgiummal kötött pótegyezséget, s ezzel véget ért az ülés. Holnap a kérvényi bizottság jelentései igénybe al­kalmasint veszik az ülés idejének tetemes részét,mert többi közt tárgyaltatni fog több hátszegvidéki vá­lasztó azon kérvénye is, hogy Macellariu Ilés kép­viselő szok­tasék fői megbizó levele bemutatására mert mind tudva van, Macellariu nem akarja el­foglalni helyét a magyar törvényhozásban.

Next