Magyar Polgár, 1873. január-június (7. évfolyam, 1-147. szám)
1873-02-18 / 40. szám
n A M. Polgár“ egyes számai kaphatók a lyceumi nyomda központi irodájában. Délután 3 órakor a lap megjelenik pontosan. KOLOZSVÁR, FEBR. 17.1873. Egy interpellátió a Mminiszterhez, melyet székely képviselőink figyelmeim alámmik. Az erdélyi földtehermentesités ügye már többször volt mind a képviselőházban, mind a hírlapokban megpendítve. — Minap a Kolozsvárról Budára költöztetett alapigazgatóságnak újból megszavazták a költségeket. Részünkről mind az ország, mind a vételjogosultak érdekében szeretnék, ha e költségeket ily magasságban utolször szavazta volna meg a ház, amenynyiben óhajtandónak véljük, hogy az erdélyi kárpótlások ügye, amely már 16 év óta anynyi kormány kezén ment keresztül, s oly régóta húzódik, végkép lebonyolíttatnék. Az ügy ily hosszúra történt elhúzódásának következménye,hogy az utalványozott kárpótlási tőkét a tőkésített kamatok már túlhaladták, ennek következménye, hogy az úrbériségvesztettek e kárpótlásnak nem vehették azt a hasznát, amire szánva volt, mert a hosszú várakozásban kimerülve, félárnál is alább elvesztegetni voltak kénytelenek, s így lett e nemzeti adósságból egy olyan tartozás, a melyet korántsem nevezhetni productiv kölcsönnek. — Ezelőtt öt évvel meg lön rendelve a székely kárpótlás is. — Nem tudjuk hány millióra fog rúgni ennek értéke, de hogy maga a székely nép alig részesül annak fele értékében, azt bizton merjük állitni, mert a kárpótlás megállítását, törvényszéki átutalását és végre a kötvények utalványozását e szegény nép még kevésbé birta bevárni és kénytelen volt 100 - t 30 — 40 írton elvesztegetni és e csekély értéket is csak csipegve csopogva kapta kézhez. így hiúsult meg e jóakarat is a végrehajtás hiányossága miatt. A midőn a kir. biztosság feloszlatásával az erdélyi alapigazgatóság is Kolozsvárról Budára jön áthelyezve, azt kellő jogosan remélne, hogy most már a kormány szeme előtt ez ügy kettőzött erélylyel fog kezeltetni, a személyzet kellőleg szaporittatni s általában oly intézkedések tétezni, hogy a történt mulasztások helyre legyenek hozva. E helyütt merjük állítani a adatokkal bebizonyitni, hogy a kezelés még rosszabb jön, az utalványok kiállítása, a kötvények kézbesítése még lassúbb, mint volt ez előtt. Azt hisszük, hogy ha az állam jogosan követeli, hogy mindenki pontosan fizesse adóját, az adófizetők is ép oly jogosan követelhetik, hogy az állam teljesítse tartozását velük Bremben, különben nem helyes, hogy míg a rosztermés következtében a Székelyföldön adóexecutioval sújtják a volt úrbérest, az úrbéres nem képes törvényhozásilag neki biztosított kárpótlásához jutni. Mindezek alapján bátrak vagyunk a t. belügyminiszer urat kérdezni: 1. Tudomásával van-e az, hogy például olyan kárpótlási ügy, amelyet a törvényszék ezelőtt 8-9 hónappal utalt át az illető félnek, még máig sincs utalványozva? 2. Tudomásával van-e, hogy a kiadott utalványnyal a kolozsvári pénztárnál hetekig, sőt mondhatni hónapokig kell várakozni, amíg a kötvények kiadatnak ? 3. Ha mindezekről tudomása van, helyesnek tartja-e ez eljárást, és ha nem, minő intézkedéseket tett, vagy szándékozik tenni, hogy személyzetszaporítás, helyesebb munkabeosztás és általában szervesebb összefüggés által ez ügy minél előbb lebonyolíttassék ? Ez interpellációnkra felhívjuk összes székely képviselőink figyelmét. Ne engedjék e fontos kérdést elalulni. A kormány azt hiszi, hogy eleget tett biztatgatásaival, s kétségbeejtő hidegvérrel nézi évek óta, hogy a székely birtokosság kezéből hogy olvad, jobban mondva , hogy olvasztják ki azon utolsó tőkét, amelylyel zilált birtokviszonyait rendezhetné. Ha van kérdés, mely megérdemli, hogy a képviselőház figyelmére méltassa, ez bizonyára az, s legelső sorban Királyhágón inneni képviselőinktől várjuk, hogy ennek őrei, lankadatlan szorgalmazói legyenek K. Papp Miklós TÁRCZA. .prsei (Szül. 1473. febr. 19-kén, meghalt 1543. máj.24-kén.) Ma négyszáz éve, hogy Lengyelország Thorn nevezetű városkájában egy gyermek született, ki később a mai csilagászattan tudományos megalapítója, s felfedezése által világnézetünk s egész gondolkozásmódunk átalakítójává lön. E férfiú Kopernikus emlékét akarjuk most egy pár sorban feleleveníteni Kopernicus élete, habár azt — külső állását tekintve — , mint egyszerű kanonok, igen szerénynek gondolhatnók, igen gazdag és tanúságos, nagyszerű tudományos felfedezése mellett azonban csak futólagosan lehet azt megérintenünk. E szerény férfiú nemcsak mint mathematikus, de mint a klassikus nyelvek alapos ismerője, mint orvos, építész s praktikus ügyvéd is kitűnő hírnek örvendett; ifjú korában Rómában is utazván, itt mint a mathematika tanára, nagy sikerrel működött, mint kanonok, s két ízben püspöki helyettes, üzleti ügyekkel is foglalkozott, a a testület érdekeit ügyesen védelmezte a német lovagrend ellenében, mint lengyel országgyűlési képviselő, egy nagybecsű tervet készített a pénzrendszer javítására, s végre a hírneves Gergely-féle naptárjavítás is leginkább az ő munkájának eredménye. De hagyjuk ezeket, s szóljunk inkább a.700 nagy eszméről, mely Kopernikus nevét hallhat- lappá teszi. Amadeo király lemondása és a spanyol köztársaság kikiáltatása. (v) A külföldi lapok következő madridi táviratokat közölnek: Madrid február 11-én este. A congressusban felolvasott királyi üzenet a következőket tartalmazta: A király nem ismeri félre azon magas megtiszteltetést, hogy egy, habár mélyen megrázkódtatott ország sorsa felett befolyással bírhat; erősen el volt határozva, hogy eskübeli kötelezettségének, az alkotmány hű megőrzését illetőleg eleget fog tenni, mivel azt hitte, hogy tapasztalatlanságát pótolni fogja lojalitása Azonban nagyon csalódott mert Spanyolország folytonos harczban él. Ha külső ellenségekkel folyna e harcz, sohasem mondana le az uralomról; de maguk a spanyolok azok, kik egymás vérét ontják, ő nem, akar és nem is fog egy egyes párt királya lenni, és a törvények ellenére uralkodni. Ez értelemben minden további fáradozásokat, haszontalanoknak tart, s ezért a maga, fiai a minden utódai nevében a trónról örökre lemond. A congressus elnöke indítványozza, hogy az üzenet a senatussal közöltessék, azon javaslattal, hogy mindkét kamara, melyeknek a souverain jogokat át kell venniök, közösen tanácskozzék felette. Sabaverrai, pártja nevében, azon óhajt fejezi ki, hogy a törvény értelmében járjanak el, s kijelentette miszerint támogatni fogja, azon kormányt, mely Spanyolország társadalmi rendét és integritását fenn tudja tartani. A 11 o a hasonlóképen nyilatkozott, s következő, élénk helyesléstől kísért szavakkal végző beszédét : A haza mindenek fölött, a haza sorsát kell nekünk szívünkön hordanunk. Castelar megelégedését fejezte ki a conservativok magatartása felett Madrid február 11-én este. A congressus és senatus közös ülésén a senat elnöke elnökölt, felolvasta a congressus praesidense közlését, mely által a két ház egyesültnek és „Spanyolország son verain Cortesé”-nek nyilatkoztatta ki magát. A külügyminiszter, Martos, jelenti, hogy Zorilla elnökminister a gyűlésen nem jelenhet meg,azonban a király erősen ragaszkodik határozatához. A ministérium is beadta lemondását. A Cortes a király lemondását egyhangúlag elfogadta, a király üzenetére adandó válasz fogalmazására bizottság küldetett ki. Az ülés tovább folyt Madrid, február 11-én éjjel. A cortes ülése további folyamában egy bizottság neveztetett ki, mely a királyt a határig kisérje. Azon javaslat, hogy a nemzetgyűlés a kormányt átvegye, és a köztársasági alkotmány formát véglegesen meghatározza, támogattatott, a tanácskozási tárgyak több részre osztottak. Az első fejezet, mely a köztársasági kormány formát megállapítja és a kormány hat a 1 mátgyűlésnek adja át, 256 szóval 32 ellen elfogadtatott. Ezután az egész javaslat vétetett megfontolás alá. Saliero pártolja, és testvéries kibékülést ajánl a pártoknak, melyeknek a köztársaság zászlója alatt összetartóknak kell lenniök. Zorilla javasolja, hogy Évezredeken át, mióta az ember gondolkodni kezdett, az egész kültermészetet mintegy szolgájának tekintette. A föld jóízű gyümölcsei, a folyóvizek halai látszólag csakis az ő számára voltak teremtve, a nap azért jött fel az égre minden reggel, hogy az éjjel megerősödött embernek napi munkája közben világosságot és meleget adjon, s éjjel a tömérdek apró csillag az ő mulattatására tűnt fel az égen. Egy szóval a nagy mindeiság két részre oszlott fel: a földre és a mennyboltozatra. A földön az ember uralkodott, s a mennyboltozat a földnek volt kiegészítő pompás sávja az égi testekkel, melyek mint drabantok folytosan e nagy űr körül keringettek. Miként is gondolhatták volna ezt másként? Naponkint csalatatlan pontossággal láthatták, mint kél fel, sárgy le a nap a föld körül, mint futják a csillagok útjaikat, mig maga a föld folytonosan változatasul, mindenkor egyenlően marad? Kopernikus pedig éppen az ellenkezőt álitotta. Merészen kimondotta, s tudományosan is gazolta, hogy amit naponként változatlan egyformaságban látunk, az mind csak csalódás, s a napol, míg ezen örökké nyugodtnak látszó föld folytonosan kereng, és pedig épen azon nap körül. Hajcan a genialis görögök között is akadt egy pár tueos, ki ezen állítást ki merte mondani, de ezen nézetek már egészen ellettek feledve, s különben is Iopernikus előtt senki sem volt, ki azt egészen határozottan s tudományos alakban mondotta volta, mig a közönség és nézetet Ptoleraeus rendszerbe foglalák az azkolákban, s tudományos művekben mint’ aarkigusztartatott’ töt maga a biblia a a végeldöntés előtt kormány neveztessék ki. Rivero erre azt feleli, hogy a cortes elnöke jót álland a rend és nyugalom fentartásáért. Zorilla megmarad javaslata mellett. Rivero a hazafisághoz appellál, melynek minden pártszellemeit felül kell állnia s felhívja Zorillát, hogy foglalja el helyét a ministerek padján. Martos külügyér sajnálja il, erőszakos formák alkalmazását épen azon perczben, midőn a monarchiát sírba viszik, Rivero erre elhagyja az elnöki széket, s eltávozik a teremből. Esguerola helyére lép. A további táviratok így hangzanak : Madrid, febr. 12-én. Amadeo király a királyi családdal együtt, ma reggel végkép odahagyta a fővárost. Madrid, febr. 13-án. A cortes következő minisztériumot választott: Figueras tanácselnök, Pimargall belügy, Cordoba hadügy, Salvaeron Nicolas igazságügy, Salvieron Francisco telepek, Baranger tengerészet, Castel ár külügy, Becera munka és Echegaray pénzügy. Figueras jelenti, hogy mindenfelé csend uralkodik; reméli, hogy Spanyolországban a köztársaság hosszú időre meg van állapítva, és hiszi, hogy a latin faj egyéb népei is Spanyolország példáját nyomban követni fogják. Madrid, február 13-án. Az éjszakamerikai egyesült államok itteni követük, Sickler által tegnap elismerték a spanyol köztársaságot. Serano Madridba érkezett. Madrid, febr. 13-án. A senatus az állandó bizottmányba 20 tagot nevezett ki. Zorilla külföldre utazik. Madrid, febr. 14-én. Az egész országban nyugalom uralkodik. Espartero, szerencsét kívánt az új kormánynak. A párisi spanyol követ, Olozaga, ismételve beadta lemondását, de a haza nevében felkéretett a kormány által, tartaná meg állását. Tegnap egy kabineti futár indult el a külföldre, hogy az illető kormányoknál lévő képviselőknek tudtul adja a spanyol köztársaság kikiáltását. Madrid, febr. 14. A kormány első ténye azon elítéltek megkegyelmezése volt, kiknek Barcelonában kell kivégeztetniök. Castelar egy a külkormányokhoz intézendő emlékiratban fogja kifejteni a spanyol köztársaság által követendő politikát. Hírlik, hogy a kormány az általános népfelfegyverzést akarja behozni. A nemzetgyűlés által Martos elnökké, Perales, Sorin és Gomez alelnökökké választottak. Martos székfoglaló beszédében kiemeli a rend fentartásának szükségét, és reményét, fejezi ki, hogy anarchia esetében a nemzetgyűlés a kormányt a legtágabb hatalomkörrel ruházandja fel. A köztársaság Barcelonában is kikiáltatott. A katonaság a néppel fraternizál. Az okok, melyek a királyt lemondásra kényszeríték, mint utolsó üzenetéből láthatni, azok voltak, melyeket az egész világ sejtett. Államcsíny nélkül többé nem uralkodhatott — nevét államcsinynyal bemocskolni, pedig nem akarta, s igy nem maradt más út, mint a lemondás. — Mindenesetre ritka példája az önmegtagadásnak srozza, melyben az ottlevő példány lemásolás végetti viszszaküldését kéri. Lugosi jegyző erre egy általa készített feliratot olvas ; a közgyűlés jónak látja s elfogadja. Ezután sllenségre kerül a polgári iskolaszék három kérése. Egyik a képviselettől ugyan megszavazott, de a költségek fedezésére nem elegendő 850 frt mellé még 597 frt 7 kr póthitelt kér utalványoztatni. A gondnoki kimutatás igazolja ez öszszeg kiadásának szükségességét. Simon Elek gazdasági szakbizottsághoz javasolja véleményadás végett e kérelmet áttenni Elfogadtatik. — Másikban a földrajz és történelem tanszéke betöltését és az illető tanár fizetése utalványozását kéri az iskolaszék. A képviselet elismerve a kérvény méltányosságát, felhatalmazza az iskolaszéket az előleges eljárás megtételére, de az ez évi költségvetés még nem lévén készen, a fizetést csak ennek megkészítése után utalványozhatja. Harmadikban a természettani előadásokhoz szükséges felszerelvények mihamarabbi megnyerhetése végett hívja föl az iskolaszék a képviseletet közbenjárásra a kormánynál E harmadik és utolsó kérvényt így iagáévá teszi a képviselet. Ennek letárgyalása után a belvárosban létesítendő „Fröbel“-féle gyermekkert érdekében is olvastatott fel egy kérvény, mely a képviseletet most kezdetben némi anyagi támogatásra kéri fel, a szakbizottság véleményezi a felszerelésre frlo írt és évi 300 frtvak megszavazását; a képviselet, miután Szász Domokos megcáfolta Kovácsi Ania három pontba foglalt és a segélyezést nem ajánló ellenvéleményét, a kért összegeket megszavazza. A feleki iskola elöljárói évi 400 frtot kérnek egy képzett tanító tartatására. A képviselet, a szakbizottság véleményadására, pénztárából három egymásutáni évre 200 o. é. frtot engedélyez. Erre az ipar- és kereskedelmi kamara felszólítása olvastatik fel, melyben a világkiállításra küldendő szegény sorsú kereskedősegédek költségei fedezésére némi segélyezést kér a képviselettől. Ez készséggel 100 frtot ajánl. Frits Albert volt, v. tanácsos kérvénye, melyben 10 évi szolgálata után, ámbár bizonyos évenkénti pénzlevonások után nyugdíjra is számíthatna, de végkielégítésül csakegy évi tanácsosi fizetést kér, vélemény adás végett átadatik Jakab Elek, Tamási J. és dr. Haller K uraknak Puskás József hasontárgyú kérelme, ámbár felolvastatott, időhiány miatt, tárgyalása a jövő ülésre halasztatik. Gyűlés vége */*7 órakor. Képviseleti közgyűlés. (v) Kolozsvár város képviselete szombaton, február 15-én, Filep Sámuel főispán elnöklete alatt, a tanácsház nagytermében közgyűlést tartott. Elnek a gyűlést délután 4 órakor megnyitja. A mult gyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, a módosítással felküldött szervezeti munkálatokat megerősítő belügyminiszeri leirat olvastatik fel. A képviselet, minthogy az egy példányban felküldött, s ott marasztott szervezési munkálatok másolatának nincs birtokában, egy felirat szerkesztését hatóközépkori tudománynak csaknem bálványozott kút forrása is ugyanazt erősítette meg. Sőt még több A biblia egész szelleme ezt bizonyítja, hogy a nagy mindenség teremtője és ura, maga is minden gondját e földre, s annak emberi lakosaira fordítja, ezeket tekinti a teremtés koronáinak, s imen egy férfiú, ki hivatásánál fogva köteles volmi a kijelentett hit tekintélyét erősíteni, határozottan felszólal ez ellen, s kimondja, hogy nemcsak a nap, de a parányi csillagok legnagyobb része is sokkal nagyobb a dicsőített földnél, mely egy elveszőleg kis részt képez a nagy mindenségben, s a napnak, mint szolgája folytonosan alá van vetve Magától érthető, hogy egy ilyan oly időkben, midőn az eretnekek megégetése s lemészárlása napirenden volt, veszélyesnek tekintethetett. Kopernikus jól tudta ezt s azért nem is sietett művének közzétételével mindaddig, mig azt az érvek egész halmazával nem sikerült meggyőző erejűvé tenni. 1507-ben kezdte meg a geniális szerző e művek kidolgozását s 1543-ban, csak is egy pár órával halála előtt, már félholtan, juthatott kezébe az első nyomtatott példány belőle. 1530- ban azonban már többen olvasták e kéziratot, sőt egy pár teljes másolat is keringett róla, mely másolatok sok hívőt szereztek e tanoknak, akiknek unszolására lehetett csak reávenni a különben már is sok oldalról eretneknek kikiáltott szerzőt reábízni, hogy művét még életében sajtó alá bocsássa. A mű Nürnbergben Osiander András felügyelete alatt jelent meg következő czímmel: Nicolai Copernici Foriensis, de revolutionibus orbium coelestium libri VI. in quibus stellarum et fixarum et erraticarum motus ex veteribus atque recentibus observationibus restituit hic autor. Praeterea tabulas expeditas luculentasque addidit, ex quibus eosdem motus ad quodvis tempus Mathematum studiosus facillime calculare potest. Norimberge 1513-Thorni születésű Kopernikus Miklós hat könyve az égi testek mozgásáról, melyben úgy az álló csillagok mint a bolygók mozgásait ezen szerző régi és új vizsgálatok után megállapította. Ezen kívül teljes és számos tábla van e műhöz csatolva, a melyből ama mozgásokat a számtant tanuló bármely időre igen könnyen kiszámíthatja. Nürnberg 1543.) Ez a teljes czime azon nagy jelentőségű műnek, mely — miként a kereskedelem történetében Amerika — a tudomány terén valódi korszak-alkotónak tekinthető. Jól tudjuk az irodalom-történelemből, mint vetélkedett a régi tudomány és az egyház ezen új „veszélyes” tan elnyomásában s mint üldözték a már elhalt férfiú tanítványait, különösen Galilaeit; jól tudjuk, hogy Kopernikus eszméi a tudományban Keppler és Newton által csaknem apodiktikus bizonyságra emelkedtek, hogy Kant a gondolkozás módot is a szerint alakította át s ma már — alig háromszázad elteltével — a legutolsó iskolás gyermek is tudja, min akkor a kor legelső tudósai kételkedtek s habár még most is akadnak egyesek, kik világnézetünk ezen alapeszméjét megtámadni merik, mi a tudományra hivatkozva bátran mondhatjuk: És mégis mozog a föld. (E pur si muove.) Ezen igazsággal gazdagította meg a tudományt Kopernikus. Áldott legyen emlékezete, György Aladár, Országgyűlés, Budapest febr. 14-én A mai ülés tárgyát az udvartartási költségeknek egy millió forinttal fölemelése és annak 4.500.000 forintban nyolc évre való megalapítása képezte. A deficitekkel együtt beadott törvényjavaslat kellemetlen hatása nem maradt el, s csak a szélsőbal heves felszólalásai után fogadta azt el a ház többsége, név szerint szavazás útján, melyet a szélsőbalról kértek. Mellette szavazott 229, ellene 44, távol volt 161. Elfogadta még a ház a Belgiummal kötött pótegyezséget, s ezzel véget ért az ülés. Holnap a kérvényi bizottság jelentései igénybe alkalmasint veszik az ülés idejének tetemes részét,mert többi közt tárgyaltatni fog több hátszegvidéki választó azon kérvénye is, hogy Macellariu Ilés képviselő szoktasék fői megbizó levele bemutatására mert mind tudva van, Macellariu nem akarja elfoglalni helyét a magyar törvényhozásban.