Magyar Polgár, 1873. január-június (7. évfolyam, 1-147. szám)
1873-05-04 / 102. szám
VII. évfolyam. 15 102. strm. POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyceumi nyomdában. Kiadó hivatal : A lyceumi nyomda „központi irodájáéban, főtér, gr. Teleld Domokos -ház. 1. HIRDETÉSI DIJAK : Otaner halábozott sor ára 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegilleték. ( A hirdetéseknél edvesménycíc. _ Na, Kolozsvárt!, vasárnap május 4. 1873. W V NYILTTÉR «orcaként, vagy annak helye 26 kr Reclamok, kirftlérbo «erőnként 1 ft. In KOLOZSVÁR, MÁJUS 3. 1873. Fővárosi levelek. ccLxxxvm. Pest, május 1. 1873. Kedves barátom! Szegény Magyarországnak nagyon kijutott az utóbbi években ! Mintha mi lennénk arra a szomorú sorsra kárhoztatva, hogy megérjük ennek a szerencsétlen nemzetnek elpusztulását. Először éveken át iszonyú szárazság, mely mezeinket tövig leperzselte; majd pár jó év után folyton tartó esőzések és vízáradások, melyek az ország kánaánját, az Alföldet özönlék el s csaknem minden földipart megsemmisitettek. Éhez jött Erdélyben a roncsoló torokláb, mely egész községek uj nemzedékét irtja ki; az egész országban elharapódzott s most újból kitört a kolera, a mely a Hegyalját tizedelte meg s most az irtózatos fekete himlőt vette fel pusztító társául. Még mindez nem elég, hanem e perczekben mindenki attól remeg, hogy a hirtelen beállott zord idő, mely magában a fővárosban is hóval kezdődött meg, az évnek oly szépen és buján mutatkozó áldását is megsemmisíti, elhervasztja. Már ápril eleje oly tavaszi meleggel s oly gazdag tenyészettel köszöntött be, mint más években igen ritkán a május; az ország minden vidékéről nemcsak megnyugtató, sőt valódi örömhírek érkeztek; a rozs már nem egy helytt szárba indult s alig tudták a gazdák mit tegyenek a turbura vetéssel. Egyszerre jött egy szeles éjjel s képzelheted meglepetésünket, midőn a már teljesen viruló zugligetet, s a budai hegyek éjszaki oldalát vastag hótömeggel láttuk elborítva! Azóta is folyton zord, szeles és hideg idő van; a hévmérő 3—4 fokra száll le a 0 pont felett. Az északi megyékben amint ma hallom, minden elfogyott, most még csak az kell, hogy az Alföld áldása is megsemmisüljön! Mi lesz e szegény deficites, hitelét nagy részben kimentett országból, melynek ipara, kereskedelme, még politikája és közmivelődési mozgalma is a jó terméstől függ ? Honnan fogja fizetni elmaradt adóit, honnan fog kölcsönt kapni egy új termés reményében? Bizony szomorú kilátások, adja Isten, hogy legalább az utóbbi csapás ne váljék általánossá az országban, mert elpusztulunk, nyakig merülünk az adósságba, megáll minden kedvező mozgalom, még talán közigazgatásunk kerekei is sárba fognak fenekleni. * * * Ma minden lap a ma megnyílt bécsi kiállításról beszél. Jól esik hallanunk, hogy ezúttal Magyarország csakugyan komolyan lesz képviselve. Lesz és pedig nem csak úgy, mint egykor „tejjel mézzel folyó kánaán, mezei termékeiben, nem is csak úgy, mint vitéz nemzet a huszár csákóban és az Eszterházi-féle gyöngyös mentében : — most e „barbár magyar“ e „keletázsiai kalmük“ faja egy kissé közmivelődési és művészeti képességével is kirukkolt és nem nagyon fog pirulni az európai hangversenyben. Ma egy stuttgarti képeslap az „Allgemeine Familien Zeitung® került kezeinkbe, mely jó ismerősünk Vastag Györgynek „Erdélyi gombaszedőjét“ közli fametszetben, s ezt a következőleg vezeti be : „Azon képek között, melyek a nagy világkiállításra vannak szánva, a „Czigány-Rafael“ Vastag György „Gombaszedő nője“ az egyik első helyet foglalja el. A festő jól értette, miként kell életnagyságú képét nem csak anyagi technikájának mesterművévé emelni, hanem egy.... „ „i — , — i /„ hatni, mely nélkül a legszíngazdagabb festmény is holt és hideg marad. Az otthonosságnak leirhatlan bája honol az egészen és a főalakon hosszasan elmereng az ember, mert hiszen e vonásokban egy egész életrajz festekezik.“ Ezután a lap e kép keletkezésének történetét, s Vastag életrajzát is közli. Vastagot Erdély növelte s igy büszkék lehetünk e bírálatra. Vastagé mellé pedig Munkácsy, Than, Ligeti, Székely, Keleti stb. műveik fognak csatlakozni, melyek mind becsületet fognak szerezni a magyar képzőművészetnek. P. Szathmáry Károly: A székelytörténeti pályadij-alapról XVI-ik közlemény.*) A folyvást áldásosan munkálkodó nemzeti lelkesedés eredményei hosszú sorát mutatom be a magyar olvasó közönségnek e közleményemben. A Kelet tisztelt szerkesztősége Nagy Szebenből hozzá névtelenül küldött 5 frtot adott át nekem, kir. törvényszéki elnök Sándor István úr ismét 4 frtot küldött be, miből Dezső Mózes 2 frtot, Svéd Kristóf 60 krt., Udvarnoki István 30 krt., Sándor Jenő 1 frt. 20 krt. adott, Bors Albert ur frtot küldött be a Magyar Polgár tisztelt szerkesztője utján, Voith Gergely ur 50 krt. adott. Fogadják szives köszönetemet adományozók és beküldők kegy iránt. Sándor István úr hozzám írt lelkes leveléből értesültem s értesítem a közönséget, hogy Gyergyószékben az alispánság erélyesen buzgolkodik a nemzeti czélra aláírók gyűjtésében. Köszönöm a kedves hírt, legyen siker a fáradozáson. Dániel Gábor udvarhelyszéki főkirálybiró úr négy királyi aranyat küldött be hozzám. Örömmel vette — írja szép leidében — a székely történet megírására indítványozott eszmét, növekedő örömmel olvassa gyönyörű fejlődését, s szívből kívánja fényes diadalra jutását. Ez —szól tovább a levél — nem pártkérdés, ez nemzeti ügy, s gratulál nemzetünknek,hogy kicsinye-nagyja így tekinti azt.“ Én pedig gratulálok a tisztelt főkirálybiró urnak mint a második áldozó székely főtisztviselőnek, s megköszönöm becses küldeményét; példája — tudom — újonnan felbuzdítja Udvarhelyszéken a sziveket, az anyaszék magához méltóan fog képviselve lenni majd midőn az áldozók sorát s az áldozatok értékét számba vesszük. Ugyan Udvarhelyszékről Jakabházy Zsigmond ur is gyűjtését kerek számra egészítve ki, 34 forintot küldött be, mint általa külömböző falvak lelkes székelyeitől gyűjtött áldozatot, íme az áldozók nevei: Szász Dénes 1 frtot, Bodrogi Sándor 1 frtot, Bereczki Zsigmond 1 frtot, Sebestyén István 1 frtot, Fazekas Elek 1 frtot, Makrai Lőrincz 1 frtot, Békési Zsigmond 1 frtot, Rugonfalváról adott Orbók Sándor 50 krt., Kis Elek 50 krt., Magyari János 1 frtot, Baruch János 1 frtot, Sebesi Samu 1 frtot, Pap János 1 frtot, Sebesi Albert 1 frtot, Kabdebó István 1 frtot, Lengyel Lajos 1 frtot, Bartha Miklós 1 frtot, Varga Domokos 1 frtot, Novák Ferencz 1 frtot, Pálfi Miklós 1 frtot, Alsó-Siménfalváról Marosi János 25 krt, Pakot István 1 frtot, Lázár János 15 krt., Vári Domokos 26 krt, Péter István 25 krt., id. Elekes Péter 10 krt., Marosi István 10 krt., Medeséren: Szabó Mózes 50 krt., Szász Dániel 10 krt. Különböző helyiségekből: Dózsa Sándor 1 frtot, Pap Sándor keresztúri köztanitó 1 frtot, Czakó József 1 frt. 50 krt., Vitályos-testvérek 50 krt., Egy egyén 20 krt. Fiatfalván: Fazakas József 50 krt. Simén Elek 1 frtot, Kis és Nagy-Kedében Márton József 20 krt., id. Vári József 50 krt. Dobos Péter 10 kr. Tiboldi István a hires néptanító és nagy adoma-mester 30 kr., id. Vári András 15 kr., Kibédi István 10 kr., id. Andrási Zsigmond 10 kr., Szathmári Péter 10 kr., Benedekfi János 20 kr., Fekete Mihály 10 kr., id. Benedekfi Sándor 10 kr., Pery Mihály unitárius pap 30 krt., Fekete Sándor 10 krt., Andrássy Mihály 10 krt., Fekete Lajosné 10 krt., Fekete Dániel 10 krt., Fekete Antal 20 krt., Vári Lajos, 10 krt., ifj. Pál György 10 krt., ifj. Vári Andrásné 20 krt. *) Az Erdély, Széky Hírlap, és Nemere tisztelt szerkesztőségait kérem e köz-Beküldő tisztelt barátom szemrehányólag említi meg levelében, hogy vidékén, Székely-Kereszturon, annyian, oly buzgón gyűjtöttek, mint a sok közlött adakozási eredmény is mutatja, hogy neki csak az átutazók és egy-két faluban a közjóra, nemes eszmékre adakozni szerető természetű földmives székely társai jutottak; ivét még nem küldi be — úgymond — mert egy-ketten nem fizettek, és a májusi vásáron remél némelyektől, kivált idegen országból jövőktől. Köszönöm tisztelt barátomnak, hogy épen ez osztálynál jár körülre, mely a nép zöméhez tartozik. Ennek az ügyhöz járulása nagy értékű előttem. Ha a nép pártol valamit, az meggyökerezik s megél az ő ép szivének romlatlan földében. Hermann Ottó , kit Kolozsvár és Erdély igen jól ismer, frtot küldött be hozzám azon nyilatkozattal, „hogy ez már második adománya az evangéliumi özvegy filléréhez hasonlít, de felér azokéval, kik nagy vagyonokból nagy összeget adhatnak. „Ő — úgymond — nehéz munkával keresi kenyerét, Erdélyben azt sem kapott, de adtak a „Pestiek,“ 120 frt havi költséggel járja be az országot, pél faunája összeállítása végett. Örvend, hogy Magyarország munkát adott s alkalmat a hasznos foglalkozásra.“ Fogadja üdvözletem az áldozó, kisérje kedvező szerencse tudományos vándor útján. Özvegy Mohai Károlyné úrnő magyar bályánból öt forintot küldött be azon forró honleányi óhaja kíséretében, hogy a nemes eszme egy mélt tán remélhető történeti remekmunkában minél fényesebb megvalósulást nyerjen. Az ég halgassa meg. Reméljük, Magyarország lelkes tudósai méltóknak mutatandják magukat a nemzeti nagy lelkesedéshez. Biró Miklósné Pataki Luise úrnő Ikafalvi Balogh Zsigmond és Karathnai Könczei Borbála nagyszüleinek emlékezetére kevés tehetsége szerint de igaz nemzeti lélekből egy Mária Theresia korabeli keresztes tallérral járul a szent czélra, melyet az első feltűnés percze óta örvendező figyelemmel kisér, valósulását sóvárogva várja. Mindkét úrnőnek mély tisztelettel köszönöm meg áldozatát s nemes honleányi érzelmei nyilvánítását, ami ügyünknek kétség kívül hasznára lesz. Imets Fülöp Jákó csiksomlyói gymnáziumi igazgató úr a vezetése alatti tanodából következő adományokat küldötte hozzám: a 7-ik gymnaziális osztály tanulóitól gyűlt 2 frt 50 kr., a 6-iktól 3 frt 35 kr., az 5-iktől 2 frt 30 kr., 4-iktől 3 frt 66 kr., 3-diktól 2 frt 90 kr., 2-iktól 4 frt., 1-iktől 1 frt 65 kr., együtt 20 frt 35 kr.. Megjegyzi a szives béküldő, hogy azon intézet növendékei többnyire szegény szülőkét, a dolog megmagyarázásán kívül egyetlen rábeszélő szót sem intézett hozzájok, annál jobban esik szép adományuk, mert azt látja belőle, hogy a nemzet reményének ezen fejlődő bimbója a szellem egyszerű lebbenésére is fogékonyá vált, átértette fontosságát s tudott lelki tehetsége csírázó zsengéjében lelkesedni iránta! Ebben Önnek nagy része van, tisztelt igazgató úr, üdvözletem az ifjúságnak és derék igazgatójának. Ami szép és nemes e tettben van, azt a székely nemzet és magyar tudomány élvezendi, a dicsőség felett osztoznak a csíksomlyói gymnázium hét osztálya ifjai és szellemi vezetésekre igazán hivatott igazgatójuk. Nagy-Enyedről az ev reformátusok fő tanodájából Gazda József ur szintén egy tekintélyes küldeménynyel örvendeztetet meg. Nagy atyja igy ir szép levelében —s Nagy-Adorjánban született, tehát székely; a nagy-enyedi főtanoda ifjúsága nagyrésze alapítása óta a Székelyföldről vándorol Nagy Enyed múzsájához, tehát a Székely Történet megírására nézve kétszeres érdekkel bir; ez indokok bírták rá, hogy a székely pályadíj ügye előmozdítása végett aláírási ívet nyisson, hogy e szép hirű ifjúság részéről is nyilatkozhassak a Székely törzs iránti érdekeltség. Tanári kar és ifjúság egy iránt melegeit fogadta a kezdeményt, örvendő szívvel tette észre mindenki filléreit, csatlakozott hozzájuk három külső tisztelt egyén, buzgó barátja az ügynek és ifjúságnak, ime ez után gyűlt össze az alábbi áldozat összeg. Gazda József adott 1 frtot 8 frt., Makkai Domokos tanár 1 frtot., Herepei Károly tanár 1 frtot., Löte Lajos segédtanár 1 frtot., Székely Ferencz G. tanár 1 frtot., Vajna Antal tanár 1 frtot., Imreh Ferencz 1 frtot., Kovács Gyula főerdész 1 frtot., Mihályi Károly tanár 2 frtot., Hegedűs János tanár 1 frtot, Dr. Magyar Károly 1 frtot., Medgyes Bálint ügyvéd 1 frtot Vincze Dániel Sz tanár 1 irtot., Kolumbár János osztálytanító 1 fztot., Kónya Dénes osztálytanitó manitó 1 irtot., Bedő Ferencz osztálytanító 50 krt., Molnár Lajos osztálytanító 1 irtot., Szöll Lajos gymn. 20 krt., Bodor Tivadar gymn. 20 krt., Székely János gymn. 20 krt., Benkő Sándor gymn. 20 krt., Salamon Ferencz gymn. 20 krt., Bartha Zsiga gymn. 20 krt., Nemes Elek gymn. 20 krt., Magyari Károly gymn. 20., Demeter Samu gymn. 20., Váró Ferencz theologus 1 ktot., Bodor Géza gymn. 26., Zsigmond Imre gymn. 20., Tőkés József theologus 50 krt., Benedek Dénes theologus 40 krt., Máthé György theologus 10 kr., Kis Péter theologus 10 krt., Demeter Zsigmond theologus 20 krt., Jánosi Gábor theologus 20 krt., Orbán Mihály theologus 20 krt., Biró Berencz 10 krt., Gyártás theologus 30 krt, Koncz István theologus 20 krt., Zágoni Páll III. oszt. phil. 20 krt., Nemes József theologus 20 krt., Saáry Dani 20 krt., Osváth Gyula theologus., 1okrt., Lázár László 10krt., Gyártás Győző II. oszt. phil. 20 krt., Somogyi Jenő theologus 20 krt., Ráczkövi Samu II,oszt. phil 20 krt., Bartha Mózes 10 krt., Szabó Gyula 20 krt., Vásárhelyi László theologus 10 krt., Báthori Béla theologus 10 krt., Bartalus János 10 krt., Nagy József theologus 20 krt, Fördes György theologus 30 krt., Miklósi József theologus 10 krt., Páll János theologust írt., Bari Zsigmond theol. 20 krt., Barabás László theol. 20 krt., Dezső Zsigmond phil. 20 krt, együtt tehát 29 írt 50 kr. papír pénz és egy egy forintos ezüst tálért. Hálás köszönet az igen tisztelt gyűjtő urnak, a derék tanári karnak és nemes ifjúságnak! Bethlen Gábor nemzeti nagy fejedelmünk dicső szelleme örvendhet dicső alapítása felett; az Alstedius és Párizpápai lelke, a Szász Károly és Mikó gróf főgondnok fent költ érzése vezeti most is a nagy-enyedi hires főtanoda tanárait és ifjúságát. E sok nagyság erkölcsi befolyása tartson meg téged régi jó híredben a magyar állam legfontosabb pontjára állított nagyenyedi ev. ref collegium! Zárja be mai örömteljes közlésemet Kis Károly országos ügyvéd tisztelt barátommal Nagyszebenben gyűjtött szép küldeménye. „Amint az indítvány nyilvánulóvá lett — így szól a bensőséggel irt levél — mint székely ember, lelkem mélyéből osztván azt, elmulaszthatlan nemzeti kötelmemnek tartottam, érdekében ismét is életjeit adni, s a székely történet pályaai alapjára székely és más ismerőim körében gyűjtést eszközleni. Kevés az adomány, de ha nemzeti érzésből származik, a nekem nagy örömömre van, hogy azt a szent czélra gyűjteni én voltam szerencsés.“ Az adakozók nevei így következnek: gyűjtő adott 5 frt. Dévai János 1 irtot, Tóth Sándor 1 irtot, Kovács József 1 frtot, Márk Ferencz 1 frtot, Basa Miklós 1 irtot Mike Béla 1 frtot, Herszényi Sámuel 1 frtot, Pálfy Miklós 1 frtot, Kendeffy Ede 50 krt, Boér József 50 krt, Henter Gábor 1 frtot, Veres Ignác 1 frtot, Balázs Ferenc 1 frtot, Sükösd József 1 frtot, HampelAntal egy kir. aranyat, Gidófalvi Géza 1 frtot, Kabdebó Mihály 1 frtot, Kölönyi Antal 1 frtot, dr. Szabó Vazul 2 frtot, Sztojka Sámuel 1 forintot, Fekete Gábor 1 forintot, Csíki József 60 krajczát, Somogyi István 1 frtot, Décsei József 1 frtot, Gidófalvi Benedek 50 krt. Márközy Károly 1 frtot, Sándor Kálmán 1 frtot, ifj. Vipf József 1 fr. 19 krt. Mihály Dezső 50 krt, Újvárosi Gábor 1 frtot, Andrási Károly 2 frtot, Szalánczi Kristóf 1 frtot, Horváth Miklós 1 frt 19 krt, Borosnyai Béla 1 frtot, dr. Borosnyainé 1 frtot, Bodoky Imre 1 frtot, Kulcsár Sándor 60 krt, Fülöp Ferencz 40 krt, Kovács János 20 krt, Kovács András 30 krt, Novák Rudolf 60 krt, Hrabovczky Ignácz 30 krt, dr. Kaszna Mór isrtot. összes adomány 46 forint 30 krezár, készpénz és egy királyi arany. A tisztelt gyűjtő óhajtással kiséri a becses küldeményt: „vajha a szükséges összeg mihamarább összegyűlne, hogy a nagy mű nemzeti dicsőségünket megörökítse, mint a legragyogóbb történeti részek egyike fénnyel tündököljék közhazánk köztörténetében!“ És azon óhajtáshoz mindnyájan csatlakozunk, én a lelkes gyűjtő úr buzgó fáradozását megköszönöm, s szebeni összes áldozó barátimnak, ismerősimnek és kedves honftársaimnak meleg üdvözletemet küldöm. Közelebbi XV-ik közleményem szerint takakarékpénztárba volt téve 2731 forint 38 kr. a kor számítási hibából ki volt feledve -« '■· «*. eg, igéret(20 ,r.» betae»,««. £•£*** T. frt 18 krba, a keresztes tálért 1/ l forint»; oritst .»llért » írt 7 krba «*mitva, egyébb folyó pénzbeli adományokkal ma takarékpénztárba tettem 200 frt 52 frt, a mit a a másikhoz adva, kamatozik 2931 frt 90 kr. ehez adva a múltkor fizetetlen volt s azoba is be nem