Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)

1876-10-05 / 228. szám

228-ik szám. Kolozsvárt, 1876. csütörtök, október 5. M­AGYAR POLGÁR POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN“ Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötször hasábozott garmondsor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték külön szimu­tatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 25 kr. RECLÁMOK: Hirfűzérbe soronként 1 frt. TÍÓFIZETÉSI FELTÉTELEK: érre 8 frnt' - re6::::: : : í : ^" I hónapra G A R« CZIMÜ POLITIKAI NAPILAPRA. Október hó elsejétől kezdve új előfizetést nyitunk lapunkra, melynek irányát, törekvéseit­­. olvasóink jól ismerik. A békés politikai élet áldásaira van szükségünk, hogy Magyarországot a haladás útjára vezethessük. Ez az egyetlen, ez a legbecsületesebb magyar politika lehet ma, midőn az idők annyi vérző sebet hagytak rajtunk.­­ Nem hangoztatunk nagy és üres phrasisokat, hanem munkára intünk mindenkit. Ebben van a mi jobb jövőnk reménye elültetve, a ki ezt bármi után meg akarja és meg tudja avarni; — az csinálhat ugyan politikát, — de az már nem Magyarország érdekében lesz, — annak másutt arathatják le gyümölcseit. Lehet a kormány ellen is izgatni, minden szúnyogot elefánttá fújtathatunk fel, de jól vigyázzunk, nehogy meggyújtsuk saját fejünk felett tűzhelyünk fedelét mert a széles kerek világon egyetlen kéz sincs, mely mentésünkre jőne!­­ Elvbarátainkat tisztelettel kérjük : ez irányban támogassák lapunkat jövőre is. Nem fogunk szemet hunyni ott, a­hol látni kell; nem fogunk hallgatni akkor, midőn bátor szóra lesz szükség; de azt se várja tőlünk senki, hogy csupa heczből tüzet kiabáljunk akkor is, midőn semmi ok sincs reá. Lapunk mellett eddig ingyen mellékletül a „TÖRTÉNETI L­APOK“-at adtuk. Október hóban befejezzük e vállalatunkat mostani alakjában s helyette ugyancsak októ­bertől kezdve: “ HÖLGYFUTÁR“ czim alatt egy hústartalmu szépirodalmi hetilapot indítunk meg. Ez érdekes tartalmú s a legkitűnőbb irodalmi erők által támogatott lapot M AGYAR POLGAR“ összes előfizetői NAGYRA KAPJÁK. A „MAGYAR POLGÁR“ és a „HÖLGYFUTÁR“ ELŐFIZETÉSI ÁRA: Elmész évre 16 frt. fé élévre 8 frt. Negyedévre 4 frt. Egy hóra 1 frt 50 kr. Az előfizetési összegeket egyenesen a „Magyar Polgár kiadó-hivatalá“-hoz kell utasítani. (Kolozsvárit, főtér, gróf Teleki-ház.) a „Magyar Polgár“ szerkesztője és kiadó­­-tulajdonosa. -VUW I Ail.»» V1V1 Vl/UJ-i J­Legújabb távirati tudó-­­ sitások. it Belgrád, okt. 2 Risztics Jánost, is­z„békés hangulatú“ külügyminisztert, a b­ent tartott minisztertanácsban leszá­ll . Határozatba ment a függetlenség is a háborút folytatni. Hangadók I­­­tuzs és Szerzsa, az igazságügy és köz­­vetesügyi miniszterek. Az Oroszország­it­ó­l szított felbátorítás a már szunnyadás­­;e «dalt chauvinismust ismét lábra ál '* 1 az, hogy itt már senki se • ír 4 »gyalázatos“ békéről szólani, 4 status quo ante bellum för- ^«it nevezik. Az „Tstock“ (100. szá­llta kormány lapja, czikkét igy ír**1 k: „Szerbiának nem szabad el­­^talanodnia. A politikai helyzet ked­­^iik. Szerbiának nincs mit vesz­­, ő azonban csak nyerhet, ha a há­'Jutatja...........“E szavak ha .^gja az itteni kormánykörökben *°d() háborús hangulatnak. — A *erU^n Tesitzánál folyt harcz a ^ hadseregnek nem kedvezett. Főokul fotta TOláh zászlóaljak gyávaságát mj'k' Délután 4 óráig a szerbek Kattan előnyben voltak. Ekkor ti, cPáSa 30.000 emberrel nyomult ta serca)ec a tartalékot, mely jobbá­­n Ungari necotin* dandárok alá­­ttj h 1 7 küldte előre és nem állta is.'..e^- A törökök első ütközésére 0 megfutamodtak és futamodásuk ^ilvD ZaVart feltett a summadiji had­iul Sora*ban is. Ezzel eldőlt a harcz. M aJZ '°na'°a \issza kellett vonulni­­^ zorbeknek. — A­­-zárról beszélik, ifli Sa­­ni képviselőjének lanyha magá­ig ,,öy» melyet ez a királylyá ki­lls, almával tanusitott, nagyon ko­­pik-ip?.. állítólag visszahívják és át­­itür^t m­áha! Itt a török-orosz háború *e tulff .élhetetlennek tartják. Hogy »gától !!lN­cU reményeket építenek, ^ (JD, ,thetö­ — A jövő hétre 3500 ¥ A érkezése van bejelent­ed 0rJ ^seregben már is mintegy Bécs, oct. 2. Megbízható forrás­ból hírlik, hogy uralkodónk és a czár közt lényege közeledés történt, sőt már azt is akarják tudni, hogy monarchi­án­k és Oroszország meg­egyeztek volna az iránt, hogy közösen foganatosítják a kényszer-rendszabályoka­t, melyekkel a fellázadt tartományok ke­­resztény lakóinak követelései támogat­­tatnának. BOCS, oct. 2. A porta válasza a hatalmak javaslataira mindenesetre a bé­ke-előfeltételek alapjául fog elfogadtatni. Eddig még egy jelenség se mutat arra, hogy a szerződési hatalmak valamely pont iránt ne tudtak volna megegyezni. Belgrád, oct. 2. A szerb kormány már néhány nap előtt félre nem érthető módon tudatta Oroszországgal, hogy még Oroszország pressiója se bírhatja rá Szerbiát, hogy békét kössön, mielőtt a tel­jes függetlenséget kivívta volna. Orosz­ország ma már nem képes Szerbiát kényszeríteni, mert ez már nincs ráutalva Oroszország hiva­talos támogatására. E nyilatkozat, melyet Gorcsakoff nem az orosz főconsul útján, hanem közvetlenül kapott, Szt.­Pétervártt fel­háborodást idézett elő. Gruics tegnap egy nagyobb társa­ságban kijelente: Mi a háború folytatá­sa által csak nyerhetünk, de nem ve­szíthetünk. Ausztria-Magyarország bizo­nyára nem fogja seregét Szerbiába kül­deni, ha pedig megteszi, akkor Oroszor­szág kénytelen lesz értünk közbelépni. Ragusa, oct. 2. Montenegro és Törökország közt holnap négyheti fegyverszünet áll be, minthogy a békealkudozások sikerére van kilátás. nek folytán tudatták a portával, hogy to­vábbi vonakodása erélyesebb lépésekre fog okot adni Azon orosz tervet, hogy monarchiánk Oroszországgal egyetemben szállta meg a török tartományokat, eddig Andrássy gróf ellenzi, s csak azon föltétel alatt egyeznék meg, ha az összes hatalmak akaratából tör­ténnék e megszállás Anglia azonban, mint a „P. Ll “ nak távírják, már is kijelenté, hogy a török tartományok katonai megszál­lását semmi esetben sem helyesli, s ha ez megtörénnék, az angol érdekeknek megfele­lőig járna el. Míg ez történik a diplomatiában, a csatatéren a törökök sept. 28 án nagymérvű győzelmet arattak a szerbeken. Az erről szóló részletesebb hírek s egyéb jelentések itt kövekeznek. A September 28-iki csatáról jelenti a „N Fr. Pr.“ harertéri tudósítója, hogy az a törökök jelentékeny diadalával végződött, kik csupán azért nem használták ki a kiví­vott előnyöket, mert meg akarták tartani a fegyverszüneti szerződést s tettleg be akar­ták bizonyítani, hogy csupán a támadás visszaverésére szorítkoznak. E napon már napfelkelte előtt megkezdették a szerbek a tüzelést Reggel 6 órakor egy Deligrádnál a légbe röpített gránát volt a jeladás, melyre tizenhét szerb üteg szólalt meg. Ezekre csak tizennégy üteg felelt a törökök részéről. Hét óra tájban a szerb gyalogság támadásra ké­szült. A főtámadás a török hadállás balszár­nyára volt irányozva, a középerőt a szerbek foglalkoztatni törekedtek. Itt Hafiz és Adil pasák állottak. Az éj folyamában körülbelül tíz szerb zászlóalj lépte át Drasevácznál a Moravát s a török jobb szárnyat támadták meg, a sereg visszavonulási útját törekedvén elvágni A törökök csak védőleg viselték magukat. Dé­ben a szerbek minden ponton vissza voltak verve. Veszteségeik renkívül nagyok voltak. A délután folyama alatt a szerbek két ízben ismét megtámadták a bal­­szárnyat és este egyszer Tesca mellett. Mindháromszor visszavezettek. Azir pasa Nisból az éj folyamában indult útnak három zászlóaljjal, egy ütteggel és két lovasszázad­dal s épen a csata javában érkezett a harc­térre. Az ágyuharc éjfélkor ért véget s ez volt a törökök legnagyobb dicsőségteljesebb csa­tája e háború alatt, az önmegsemmisítésig menő engedékenység is csak újabb incidenseket vonna maga után. Ha a fellázadt tartományoknak administratív autonómia adatnék, ez jutalomigérés volna a birodalom többi részeiben támadható láza­dásokra. A porta a hatalmak által követelt reformokat az egész birodalomban akarja foganatosítani; meg akar adni minden­ki gondolható garantiát, de északi tartományai­nak elszakításánál roszabbat még egy hábo­rú sem eredményezhetne és Törökország in­kább akar harczolva elesni, mint hogy eleven testét feldaraboltassa. Zimonyból jelentik, hogy a múlt hó utolsó napján a Bugar-Morava-völgy egész mentében heves csata vivatott. E csata, úgy látszik, folytatása volt a 28-ikinak. Horvato­vics 3000 emberrel támadta meg a törökö­ket Alexinácznál és Bányánál. A csata ered­ményéről a szerb forrásból eredő sürgönyök nem szólanak. Ugyanezen csatáról azt jelentik török forrásból, hogy a szerbek ez alkalommal is a legteljesebb vereséget szenvedt­ék, daczára annak, hogy megszegve a fegyverszünetet, Alexi Dácznál az utóbbi napokban 60 zászló­aljat összpontosítottak. A szerbek azt hitték, hogy a törököket készületlenül fogják talál­ni. A szerbek vesztesége rendkívül nagy. A­­ háború. — Okt. 2. A helyzet. A diplomaţiai tárgyalásokról a legelen­­kezőbb hírek jőnek s ez alatt tovább dúl a háború. A porta a békefeltételeket illető­leg kérik a válaszszák Mint állítják, a szul­tán vonakodik szentesíteni a miniszterei ál­tal enyhített föltételekéi, a a hatalmak en­y nap hivei. Törökország — mint a .N. Fr. Pr.-­­nek Perából írják — alkalmasint tagadólag fog válaszolni a hatalmak azon kivonatára, hogy az Angolország által ajánlott békepontokat fel­tétlenül fogadja el. A porta — írja ezen pe­­rai levelező — meg van győződve, hogy lehe­tetlen neki Oroszországot kielégítenie. Még Politikai szemle. Sumarakosz küldetéséről a fátyol még mindig nem hullott le. A czár küldöttje már tegnap volt elutazandó Bécsből Belgrádra, de mint jelentik, Bécsben időzését néhány nap­pal meghosszabbító; ő felsége válasza a czár levelére még nem készült el E válasz meg­állapításában monarchiánk határozott állást foglal Oroszországgal szemben s igy termé­szetes, hogy e megállapítást hosszabb tanács­kozás előzi meg az összes hatalmakkal. Az olvasó figyelmét bizonyára nem kerülte el a hír, hogy gr. Beust a londoni követ Bécsbe érkezett, s az utazás czélja csak is az le­het, hogy angolországi követünk az angol kormány szándéklatai s dispositióiról érte­sítse monarchiánkat. A válaszról, melyet gr. Samaratkoff ura levelére Bécsből magával visz, csak bizony­talan hírek keringenek , de ezek nagyon ag­gasztók. A bécsi „Fremdenblatt,a­melynek a külügyminisztériummal való összeköttetése köztudomású, tegnapi számában oly czik­­ket közölt, mely monarchiánk politikájának az oroszszal való egyöntetűségét, s a Német- és Oroszország közötti intimitást constata­l­­ván, félhivatalos körülírással, de elég hatá­rozottsággal, azt fejtette ki, hogy azon eset­ben, ha monarchiánk érdekei Oroszországgal összeütköznének, monarchiánk szövetségesek nélkül áll. A leleplezés természetesen fájdal­mas sensatiót szül, s a legkomorabb aggo­dalmakat keltheti föl. Berlinből jelentik, hogy Németország helyesli az orosz tervet, mely szerint monar­chiánk és Oroszország együttesen szállanák meg a török tartományokat. Ha ez való, a „Fritt” czikke oly commentárt talált, mely­nél, csattanósabb nem kívánható. Csak azon szerény kérdés merül fel, hogy mily sikert tud felmutatni eddigi összes külügyi politi­kánk, ha végre is kényszerül oly irányt el­fogadni, mely a monarchia érdekeivel ellen­kezik? A török kormány még mindig vitatja a hatalmak békefeltételeire adandó feleletét. A szombatra tervezett nagy tanács nem tarta­tott meg.­­ Magánhírek azt tudatják, hogy a török kormány, a hatalmak békefeltétei­­nek azon részére vonatkozólag, melyek az adandó reformokra vonatkoznak, az általános reformigéretekre fog hivatkozni, e hírek azon­ban nem megbízhatók. A lefolyt hét egyéb politikai eseményeit a következőkben foglal­juk egybe: Francziaország belpolitikája a lefolyt héten nem tüntetett fel kiválóbb moz­zanatokat. A képviselőház tárgyalásai nem keltettek tágabb körű érdeket. Csupán a ka­tonai lelkészek fizetésének törlése adott okot némi mozgalomra. Ez alkalommal a párisi érsek is megszólalt, s az igazságügyminiszter­hez intézett levelében a képviselőház e sza­vazata ellen tiltakozott. A katonai lelkészek állása Francziaor­­szágban a restauratio alatt szerveztetett; ezen állás a júliusi kormány által eltöröltetett, s csak 44 évvel később, 1874-ben a nemzet­gyűlés által állíttatott ismét vissza. A kép­viselőház szabadelvű többsége azonban a költ­ségvetésből kitörölte az ezen állások czimén előirányzott tételt. A párisi érsek a kormányt és a senatust hívja fel, hogy ne tegyék ma­gukévá a képviselőház határozatát. Némi munkásmozgalomról is beszéltek a franczia lapok, melyet, az 1792 iki köztár­sa ág megalapításának emlékünnepe élesztett fel. E mozgalom azonban a kormány erélyes intézkedései által csakhamar elnyomatott. * Az olasz parliament ülésszakát a ki­rály bizonytalan időre elnapolta. A közeledi választásokra is készülnek az olaszok, a par­­liamenti szünet erre kiváló alkalmat szolgál­tat. A mérsékelt szabadelvű és a haladó párt a legnagyobb erélyt fejtik ki, hogy uralmu­kat jövőre biztosítsák Róma bevételének hatodik évfordulóját ez évben is nagy ünnepélyességgel ülték meg .

Next