Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)
1876-10-05 / 228. szám
228-ik szám. Kolozsvárt, 1876. csütörtök, október 5. MAGYAR POLGÁR POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN“ Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötször hasábozott garmondsor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték külön szimutatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 25 kr. RECLÁMOK: Hirfűzérbe soronként 1 frt. TÍÓFIZETÉSI FELTÉTELEK: érre 8 frnt' - re6::::: : : í : ^" I hónapra G A R« CZIMÜ POLITIKAI NAPILAPRA. Október hó elsejétől kezdve új előfizetést nyitunk lapunkra, melynek irányát, törekvéseit. olvasóink jól ismerik. A békés politikai élet áldásaira van szükségünk, hogy Magyarországot a haladás útjára vezethessük. Ez az egyetlen, ez a legbecsületesebb magyar politika lehet ma, midőn az idők annyi vérző sebet hagytak rajtunk. Nem hangoztatunk nagy és üres phrasisokat, hanem munkára intünk mindenkit. Ebben van a mi jobb jövőnk reménye elültetve, a ki ezt bármi után meg akarja és meg tudja avarni; — az csinálhat ugyan politikát, — de az már nem Magyarország érdekében lesz, — annak másutt arathatják le gyümölcseit. Lehet a kormány ellen is izgatni, minden szúnyogot elefánttá fújtathatunk fel, de jól vigyázzunk, nehogy meggyújtsuk saját fejünk felett tűzhelyünk fedelét mert a széles kerek világon egyetlen kéz sincs, mely mentésünkre jőne! Elvbarátainkat tisztelettel kérjük : ez irányban támogassák lapunkat jövőre is. Nem fogunk szemet hunyni ott, ahol látni kell; nem fogunk hallgatni akkor, midőn bátor szóra lesz szükség; de azt se várja tőlünk senki, hogy csupa heczből tüzet kiabáljunk akkor is, midőn semmi ok sincs reá. Lapunk mellett eddig ingyen mellékletül a „TÖRTÉNETI LAPOK“-at adtuk. Október hóban befejezzük e vállalatunkat mostani alakjában s helyette ugyancsak októbertől kezdve: “ HÖLGYFUTÁR“ czim alatt egy hústartalmu szépirodalmi hetilapot indítunk meg. Ez érdekes tartalmú s a legkitűnőbb irodalmi erők által támogatott lapot M AGYAR POLGAR“ összes előfizetői NAGYRA KAPJÁK. A „MAGYAR POLGÁR“ és a „HÖLGYFUTÁR“ ELŐFIZETÉSI ÁRA: Elmész évre 16 frt. fé élévre 8 frt. Negyedévre 4 frt. Egy hóra 1 frt 50 kr. Az előfizetési összegeket egyenesen a „Magyar Polgár kiadó-hivatalá“-hoz kell utasítani. (Kolozsvárit, főtér, gróf Teleki-ház.) a „Magyar Polgár“ szerkesztője és kiadó-tulajdonosa. -VUW I Ail.»» V1V1 Vl/UJ-i JLegújabb távirati tudó- sitások. it Belgrád, okt. 2 Risztics Jánost, isz„békés hangulatú“ külügyminisztert, a bent tartott minisztertanácsban leszáll . Határozatba ment a függetlenség is a háborút folytatni. Hangadók Ituzs és Szerzsa, az igazságügy és közvetesügyi miniszterek. Az Oroszországitól szított felbátorítás a már szunnyadás;e «dalt chauvinismust ismét lábra ál '* 1 az, hogy itt már senki se • ír 4 »gyalázatos“ békéről szólani, 4 status quo ante bellum för- ^«it nevezik. Az „Tstock“ (100. szállta kormány lapja, czikkét igy ír**1 k: „Szerbiának nem szabad el^talanodnia. A politikai helyzet ked^iik. Szerbiának nincs mit vesz, ő azonban csak nyerhet, ha a há'Jutatja...........“E szavak ha .^gja az itteni kormánykörökben *°d() háborús hangulatnak. — A *erU^n Tesitzánál folyt harcz a ^ hadseregnek nem kedvezett. Főokul fotta TOláh zászlóaljak gyávaságát mj'k' Délután 4 óráig a szerbek Kattan előnyben voltak. Ekkor ti, cPáSa 30.000 emberrel nyomult ta serca)ec a tartalékot, mely jobbán Ungari necotin* dandárok aláttj h 1 7 küldte előre és nem állta is.'..e^- A törökök első ütközésére 0 megfutamodtak és futamodásuk ^ilvD ZaVart feltett a summadiji hadiul Sora*ban is. Ezzel eldőlt a harcz. M aJZ '°na'°a \issza kellett vonulni^ zorbeknek. — A-zárról beszélik, ifli Sani képviselőjének lanyha magáig ,,öy» melyet ez a királylyá kills, almával tanusitott, nagyon kopik-ip?.. állítólag visszahívják és átitür^t máha! Itt a török-orosz háború *e tulff .élhetetlennek tartják. Hogy »gától !!lNcU reményeket építenek, ^ (JD, ,thetö — A jövő hétre 3500 ¥ A érkezése van bejelented 0rJ ^seregben már is mintegy Bécs, oct. 2. Megbízható forrásból hírlik, hogy uralkodónk és a czár közt lényege közeledés történt, sőt már azt is akarják tudni, hogy monarchiánk és Oroszország megegyeztek volna az iránt, hogy közösen foganatosítják a kényszer-rendszabályokat, melyekkel a fellázadt tartományok keresztény lakóinak követelései támogattatnának. BOCS, oct. 2. A porta válasza a hatalmak javaslataira mindenesetre a béke-előfeltételek alapjául fog elfogadtatni. Eddig még egy jelenség se mutat arra, hogy a szerződési hatalmak valamely pont iránt ne tudtak volna megegyezni. Belgrád, oct. 2. A szerb kormány már néhány nap előtt félre nem érthető módon tudatta Oroszországgal, hogy még Oroszország pressiója se bírhatja rá Szerbiát, hogy békét kössön, mielőtt a teljes függetlenséget kivívta volna. Oroszország ma már nem képes Szerbiát kényszeríteni, mert ez már nincs ráutalva Oroszország hivatalos támogatására. E nyilatkozat, melyet Gorcsakoff nem az orosz főconsul útján, hanem közvetlenül kapott, Szt.Pétervártt felháborodást idézett elő. Gruics tegnap egy nagyobb társaságban kijelente: Mi a háború folytatása által csak nyerhetünk, de nem veszíthetünk. Ausztria-Magyarország bizonyára nem fogja seregét Szerbiába küldeni, ha pedig megteszi, akkor Oroszország kénytelen lesz értünk közbelépni. Ragusa, oct. 2. Montenegro és Törökország közt holnap négyheti fegyverszünet áll be, minthogy a békealkudozások sikerére van kilátás. nek folytán tudatták a portával, hogy további vonakodása erélyesebb lépésekre fog okot adni Azon orosz tervet, hogy monarchiánk Oroszországgal egyetemben szállta meg a török tartományokat, eddig Andrássy gróf ellenzi, s csak azon föltétel alatt egyeznék meg, ha az összes hatalmak akaratából történnék e megszállás Anglia azonban, mint a „P. Ll “ nak távírják, már is kijelenté, hogy a török tartományok katonai megszállását semmi esetben sem helyesli, s ha ez megtörénnék, az angol érdekeknek megfelelőig járna el. Míg ez történik a diplomatiában, a csatatéren a törökök sept. 28 án nagymérvű győzelmet arattak a szerbeken. Az erről szóló részletesebb hírek s egyéb jelentések itt kövekeznek. A September 28-iki csatáról jelenti a „N Fr. Pr.“ harertéri tudósítója, hogy az a törökök jelentékeny diadalával végződött, kik csupán azért nem használták ki a kivívott előnyöket, mert meg akarták tartani a fegyverszüneti szerződést s tettleg be akarták bizonyítani, hogy csupán a támadás visszaverésére szorítkoznak. E napon már napfelkelte előtt megkezdették a szerbek a tüzelést Reggel 6 órakor egy Deligrádnál a légbe röpített gránát volt a jeladás, melyre tizenhét szerb üteg szólalt meg. Ezekre csak tizennégy üteg felelt a törökök részéről. Hét óra tájban a szerb gyalogság támadásra készült. A főtámadás a török hadállás balszárnyára volt irányozva, a középerőt a szerbek foglalkoztatni törekedtek. Itt Hafiz és Adil pasák állottak. Az éj folyamában körülbelül tíz szerb zászlóalj lépte át Drasevácznál a Moravát s a török jobb szárnyat támadták meg, a sereg visszavonulási útját törekedvén elvágni A törökök csak védőleg viselték magukat. Dében a szerbek minden ponton vissza voltak verve. Veszteségeik renkívül nagyok voltak. A délután folyama alatt a szerbek két ízben ismét megtámadták a balszárnyat és este egyszer Tesca mellett. Mindháromszor visszavezettek. Azir pasa Nisból az éj folyamában indult útnak három zászlóaljjal, egy ütteggel és két lovasszázaddal s épen a csata javában érkezett a harctérre. Az ágyuharc éjfélkor ért véget s ez volt a törökök legnagyobb dicsőségteljesebb csatája e háború alatt, az önmegsemmisítésig menő engedékenység is csak újabb incidenseket vonna maga után. Ha a fellázadt tartományoknak administratív autonómia adatnék, ez jutalomigérés volna a birodalom többi részeiben támadható lázadásokra. A porta a hatalmak által követelt reformokat az egész birodalomban akarja foganatosítani; meg akar adni mindenki gondolható garantiát, de északi tartományainak elszakításánál roszabbat még egy háború sem eredményezhetne és Törökország inkább akar harczolva elesni, mint hogy eleven testét feldaraboltassa. Zimonyból jelentik, hogy a múlt hó utolsó napján a Bugar-Morava-völgy egész mentében heves csata vivatott. E csata, úgy látszik, folytatása volt a 28-ikinak. Horvatovics 3000 emberrel támadta meg a törököket Alexinácznál és Bányánál. A csata eredményéről a szerb forrásból eredő sürgönyök nem szólanak. Ugyanezen csatáról azt jelentik török forrásból, hogy a szerbek ez alkalommal is a legteljesebb vereséget szenvedték, daczára annak, hogy megszegve a fegyverszünetet, Alexi Dácznál az utóbbi napokban 60 zászlóaljat összpontosítottak. A szerbek azt hitték, hogy a törököket készületlenül fogják találni. A szerbek vesztesége rendkívül nagy. A háború. — Okt. 2. A helyzet. A diplomaţiai tárgyalásokról a legelenkezőbb hírek jőnek s ez alatt tovább dúl a háború. A porta a békefeltételeket illetőleg kérik a válaszszák Mint állítják, a szultán vonakodik szentesíteni a miniszterei által enyhített föltételekéi, a a hatalmak eny nap hivei. Törökország — mint a .N. Fr. Pr.-nek Perából írják — alkalmasint tagadólag fog válaszolni a hatalmak azon kivonatára, hogy az Angolország által ajánlott békepontokat feltétlenül fogadja el. A porta — írja ezen perai levelező — meg van győződve, hogy lehetetlen neki Oroszországot kielégítenie. Még Politikai szemle. Sumarakosz küldetéséről a fátyol még mindig nem hullott le. A czár küldöttje már tegnap volt elutazandó Bécsből Belgrádra, de mint jelentik, Bécsben időzését néhány nappal meghosszabbító; ő felsége válasza a czár levelére még nem készült el E válasz megállapításában monarchiánk határozott állást foglal Oroszországgal szemben s igy természetes, hogy e megállapítást hosszabb tanácskozás előzi meg az összes hatalmakkal. Az olvasó figyelmét bizonyára nem kerülte el a hír, hogy gr. Beust a londoni követ Bécsbe érkezett, s az utazás czélja csak is az lehet, hogy angolországi követünk az angol kormány szándéklatai s dispositióiról értesítse monarchiánkat. A válaszról, melyet gr. Samaratkoff ura levelére Bécsből magával visz, csak bizonytalan hírek keringenek , de ezek nagyon aggasztók. A bécsi „Fremdenblatt,amelynek a külügyminisztériummal való összeköttetése köztudomású, tegnapi számában oly czikket közölt, mely monarchiánk politikájának az oroszszal való egyöntetűségét, s a Német- és Oroszország közötti intimitást constatalván, félhivatalos körülírással, de elég határozottsággal, azt fejtette ki, hogy azon esetben, ha monarchiánk érdekei Oroszországgal összeütköznének, monarchiánk szövetségesek nélkül áll. A leleplezés természetesen fájdalmas sensatiót szül, s a legkomorabb aggodalmakat keltheti föl. Berlinből jelentik, hogy Németország helyesli az orosz tervet, mely szerint monarchiánk és Oroszország együttesen szállanák meg a török tartományokat. Ha ez való, a „Fritt” czikke oly commentárt talált, melynél, csattanósabb nem kívánható. Csak azon szerény kérdés merül fel, hogy mily sikert tud felmutatni eddigi összes külügyi politikánk, ha végre is kényszerül oly irányt elfogadni, mely a monarchia érdekeivel ellenkezik? A török kormány még mindig vitatja a hatalmak békefeltételeire adandó feleletét. A szombatra tervezett nagy tanács nem tartatott meg. Magánhírek azt tudatják, hogy a török kormány, a hatalmak békefeltéteinek azon részére vonatkozólag, melyek az adandó reformokra vonatkoznak, az általános reformigéretekre fog hivatkozni, e hírek azonban nem megbízhatók. A lefolyt hét egyéb politikai eseményeit a következőkben foglaljuk egybe: Francziaország belpolitikája a lefolyt héten nem tüntetett fel kiválóbb mozzanatokat. A képviselőház tárgyalásai nem keltettek tágabb körű érdeket. Csupán a katonai lelkészek fizetésének törlése adott okot némi mozgalomra. Ez alkalommal a párisi érsek is megszólalt, s az igazságügyminiszterhez intézett levelében a képviselőház e szavazata ellen tiltakozott. A katonai lelkészek állása Francziaországban a restauratio alatt szerveztetett; ezen állás a júliusi kormány által eltöröltetett, s csak 44 évvel később, 1874-ben a nemzetgyűlés által állíttatott ismét vissza. A képviselőház szabadelvű többsége azonban a költségvetésből kitörölte az ezen állások czimén előirányzott tételt. A párisi érsek a kormányt és a senatust hívja fel, hogy ne tegyék magukévá a képviselőház határozatát. Némi munkásmozgalomról is beszéltek a franczia lapok, melyet, az 1792 iki köztársa ág megalapításának emlékünnepe élesztett fel. E mozgalom azonban a kormány erélyes intézkedései által csakhamar elnyomatott. * Az olasz parliament ülésszakát a király bizonytalan időre elnapolta. A közeledi választásokra is készülnek az olaszok, a parliamenti szünet erre kiváló alkalmat szolgáltat. A mérsékelt szabadelvű és a haladó párt a legnagyobb erélyt fejtik ki, hogy uralmukat jövőre biztosítsák Róma bevételének hatodik évfordulóját ez évben is nagy ünnepélyességgel ülték meg .