Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)

1876-10-18 / 239. szám

TiSzETÉSI FELTÉTELEK: ívre •.........................16 frt. - kr. jegyedre •••*•. \ ■ 5Q » hónapra............................. » ou 'V 239-ik szám. Kolozsvárt, 1876. szerda, október 18. POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN“ Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötször hasábozott garmondsor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték külön számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 kr. RECLAMOK: Hirtözérbe soronként 1 írt. ^ I ZSVÁR, OKTÓBER 11. ^ háboru. Orosz lapszemle. Budapest, okt. 15. SoToje Vremia* közli, hogy Szul Bécsben kitérő választ kapott a es beavatkozási javaslatra s ezen köz 1 * * * * mihez következő megjegyzést fűz: A nr politika lett a győztes, megmásíthat-; Lj.. ,ne Oroszországgal és a szlá- , hanem Oroszország és a szlávok elje Ert magyar lap még élesebben nyilat- mioden szerb győzelem a mi vere-; Uh’mioden török diadal a mi diada , ildrassy grófos szorosan össze van is magyar politikusokkal, hogy kény ,engedelmeskedni nekik, ha állomását ! Ausztria-Magyarország sorsának irányán a magyarok ÖSSzes rokonszenvét elrni nem akarja Most már kétségtelen, Ausztria Oroszország iránt részindu Ausztriától indult az orosz javaslat elintézett új diplomácziai lépés: az ál - círi hozták javaslatba a hajóraj-tünte-i szárazföldi haderő által leendő tünte helyett. Ez alkalommal bírálat alá vevén Ro- I magatartását, azon kifogást teszi ell hogy averesekből összeállított bukai kormány a török-szláv harczok kitörésta két kulacsos politikát követ, „Ruszul” pedig barátkozik. .Minden jel arra ut, hogy a román kormánynak Oroszor- I. irányában ellenséges szándéka van. ■észről azonban nem gondolható, hogy kosi diplomatia és orosz haderő általhozott eme kis állam kis kormányféjűi orosz hadseregnek a Bolgárországba tető utat elállni merészelnék. Ugyancsak a Novoje Vemia állítólag lánáatforrásból arról értesít, hogy Ignattábornok Livádiából el nem utazott s lila még arról, hogy konstantinápolyifaára visszatérjen. AzAgence Russel Gálos ellenkező híreit alaptalannak nyíli a St. Peterb. Viedom, nem titkolni többé, hogy Csernajeff helyzete felett súlyos. A tábornoknak nem az réj fegyvere okoz gondot, hanem az fan diplomáczia fakálódása, mely Törökfál érdekében erős nyomást gyakorol fiára és Montenegróra. Csernajeff figyel kiséri a diplomáţia tetteit, s a háború erélyes folytatása mellett nyilatkozik, mert azt hiszi, hogy a szerb ügy a fegyerszünet létesülésének esetében véglegesen bukik. Bevégezett tény már, hogy Csernojeff az orosz önkénytesekből alakított 8000nyi tartalékkal rendelkezik, mely bármily merész vállalatot tesz neki lehetővé. A Novoje Vremia elégületlenséggel szól Riszticsről a fegyverszünetre és békére való hajlama miatt. Lehetséges, úgymond, hogy személyes ingerültség okozta ezen fordulatot Risztics nézeteiben, a szerb királyság kikiáltása megzavarta őt s azóta nem tud kibontakozni a kellemetlen helyzetből, mert Ausztriától fél, s ezen félelem befolyása alatt most is a fegyverszünet mellett van. Az óvatosság szép tulajdonság, de ez szokott némelykor rövidlátó lenni, főképen mikor a félelemből ered, melynek tág szeme van, a közel veszély miatt a távolabb komolyabb veszélyt észre sem veszi. Az események a balkáni-félszigeten olyannyira fejlődtek ki, hogy Risztics a magyaroknál való kegykeresés által, kik még nem intézik a világ sorsát, keveset nyer, de mindent veszíthet. Minden engedmény Szerbia részéről javítandja a törökök állapotát, a montenegrói fejedelem a szláv ügy iránt készülő árulásával szemben. De a szerb miniszter vissza nem terelheti az események végzetes menetét, hanem ezek ötét összezúzhatják. Szerbiából, Belgrádból Írják a .N. H.*-nak : Románia nagy szolgálatot tett Szerbiának. A hadsereg lőszer dolgában meg volt szorulva, mert megfoghatlan könnyelműséggel a munitiáról igen roszul gondoskodtak. Azonkívül kardjuk és puskájuk sem volt kellő mennyiségben. Mindezen hadiszereket az orosztestvérek bőségesen pótolták s Románia azok átszállítását saját területen ,testvériesen* megengedte. Bravo kiáltanak fel az omladinisták, s tovább dudoják női tájukat .Meg lesz már most a téli háborúi* S csakugyan meg is leheti Napok óta egyre formális orosz századok, ellátva tisztekkel és altisztekkel, teljes hadi fölszerelésben érkeznek ide. Alig múlik el nap anélkül, hogy néhány száz katona be ne köszöntsön. Két üteg tegnap éjjel ért ide Odessából. Látnivaló, hogy az orosz hadügy- miniszter aktióba lépett. Biztosan állítják, hogy ily módon egy egész hadtestet, a negyediket, Szerbiába fogják szállítani, így természetesen igen könnyű lesz folytatni a háborút! Akirályi testőrséget most szervezik. A királyosdit itt egyfolytában játszák tovább. A királyi gárda 200 kozákból és 300 szerb katonából fog állani, s parancsnoka egy főrangú orosz tiszt lesz, a legmagasabb orosz aristokrácia köréből. Lowaachow gróf ez állás elfogadására elöljárójától határozott engedélyt nyert. Pénz megint bőven érkezett. Az állampénztár aggasztó üressége megszűnt. Újra 700,000 rubelt küldöttek. Ki adta a pénzt ? — Csupa Napoleon-arany volt, ládákba rakva. Rajtuk a szentpétervári bank pecsétje. Tehát magánpénz. Én azonban a legjobb forrásból tudom, hogy az orosz állami bank (Gossudarstwein Bank) küldi ez összeget s magától érthetőleg a kormány rendeletére. Ez okból az itteni hadi párt bizton ül a nyeregben. A külhatalmak képviselői már jelentették kormányaiknak, hogy a legcsekélyebb kilátás sincs arra, miszerint Szerbia bármiféle rövid vagy hosszabb fegyverszünetet elfogadjon. A diplomácia, a nagy európai diplomácia, a kis Szerbiából már oly sok kosarat kapott, hogy teljességgel nem lehet megérteni, mint képesek a hatalmak itt még diplomatizálni ? Ha szavaiknak katonai hatalommal nem tudnak kellő súlyt szerezni, úgy jobb lesz egészen elhallgatniuk. Egyébiránt ismétlem, amit gyakran mondottam: Mire való a hatalmaknak itt képviselőket tartaniok?Ha dolguk van Szerbiával, végezzék el Szentpétervárott ! Szerbia tisztán orosz provincia, hol minden Oroszország parancsa szerint történik ! TÁRCZA. | ItTHÖLGY CSODÁI. ~ Théodore Kirchhofftól. — (Folytatás.) H. . búcsút mondtunk a Yosemiti völgyb írnokának. Junius 10 ik reggelének 42 * atban talált, a mint vígan haladt'Indulásunk főczélja felé. Csak nem , ez it, mely most oly biztos, nyak- Im ka'a n°Sy°n festői sűrű fákkal jegyének oldalán. A tágas völgy mának a baloldalon szürke, kupola alakú kennelkedtek, melyek feljebb hatolá litU^nban mind nagyobbaknak tünnek fel. rWt« V°li ma-a9lat°kon. a Coultervil 1'ilLf uf k'riyózott hosszan, mint valamííben PZ'Da Palika. A sötét erdők Uflk vizesés ragyogott. E képek qn..e *faben a hegynek egy kimagasló ittu.L 'trank, melyet .Ihlet pontjának* Ln 18 “°l feltűnt szemeink előtt egész Kid ’ 87’k*Ák által övezve, a — ht|4?.tr®m Amaribát Hudaontól Mexicoig, »I# S.;: ' tenger partjaitól a Csendes ten *2 htj viru[eni W Svájczot, B Európa mászni leheit, de utazásaimban soha se-SR,“ látváDzhot htu!l.A&ír« vetett ( hasonlót, mely első szempillanatra vetett ciou Diempillouat* i W , ‘öltárult, s mely két mértföldnél S Ibi kilometernél szélesebb, as nem látjuk itt az Alpok ha■ (jfc h°S'.____................ . ^ bei!7p8,UC8⁢ a négy csnton f kiírtja---------- • -tavának csinos városokat; a zöldelazur tavak gyanánt su■rfk ei ginben ; tekintetünket nem ran Un 'na vidékének ősi kastélyai, x száz*dok ezer meg ezer em-L.,1 k *el bennünk : itt csak maga J mutatta be magát előttünk, de a Erv’nA népségének egész hatalmával. * nofoaziány ne fokozta a kaliforí niai ég gyönyörű kékségét, melynek éles világa alatt az óriási sziklák meredélyeiknek egész élénkségében, repedéseiknek minden hatalmas sajátságában szemeink elé tárulnak. Mindjárt északon a gránit kapitány tűnik fel a zöldelő völgy fenekében, egy körülbelől 260 hektárnyi hegysor közepén. Távolabb, ennek háta mögött, az Északi kupola világos szürke csúcsa nyúlik az ég felé. A Kapitánynyal szemben a Menyasszony fátyola nevű bűvös hatású vízesés rohan völgybe, zöldelő fenyük közé. Délről a Székesegyház és tornyai gránit csipkézete, s az őr óriási falai képezik a rengeteg, sörényes hegysor feltűnőbb pontjait, mely aztán a Déli kupolában végződik. Mind e csúcsok 3 -- 5 ezer lábra emelkednek a Yosemiti völgy felett, mely már maga 4060 lábnyira esik a tenger színétől E gránit csoporok közt látszik a Mercedfolyó, mely ezüstös szalag gyanánt kígyózik a völgyet borító gyönyörű zöldség közöt. Könyv köd lebeg a távolabb eső ormok felett, varázshatású, átlátszó fátyolt vetve reájuk, míg a közelebbi tetők teljes tisztaságban válnak ki a völgy fái felett. E panoránoa természetes szépsége páratlan. Szívesen élveztük volna hoszasabban is az előttünk föltárult csodálatos képet, de szerencsétlenségünkre az idő siettetett, s annyival inkább, mert kénytelenek valánk fölhagyni a szekérrel, mit egy idő óta használhattunk; még vagy 15 napi munka kellett, hogy a völgybe vezető út kész legyen, hgy mi ismét szamarakra, s apró lovakra szorultunk, hogy az ösvényeken leszállhassunk, így értünk el a völgy fenekébe, hol aztán nyugodtabb valók. Az itt nagyszerű fenyő és tölgy erdőt szelt keresztül, s élvezhettem a sziklák, s a Menyaszszony fátyola által nyújtott elragadó látványt. A Kapitány végtelen falai alatt valánk mely függőlegesen emelkedett oldalunknál 3100 láb magasra. E világos szürke szikla közepén a repedések és alakulások egy tisztán kivihető óriási emberi alakot képeznek mely hoszú zilált fekete haját lebegteti, s merőn a völgybe néz. Ez alakhoz, melyet a kevésbé élénk képzelőtehetségű utas is könnyen észrevehet, érdekes indián monda fűződik. Ka pitány indián nyelven: Tutokanula; s igy nevezték e völgy régi urát. Nagyon régen — szól a monda — mikor a halvány arczok még nem léptek ez országba, veres bőrűek laktak a völgyben, s a komor egyhangúságban Tutokanula őrködött atyailag mindnyájok jólléte fölött. De a boldogság csak azon napig tartott, melynek Tutokanulának megjelent Tissaak kecses istennő a Déli kupola tetején, mely akkor még nem volt ketté hasadva. E percztől fogva Tissaak vette igénybe Tutokanulának minden figyelmét; nem gondolt többé az emberekre, a vetéseket veszni hagyta eső hiányában, s az éhség nemsokára kikerülhetlenné vált. Az istennő szíve megesett az indiánok sorsán, kik hozzá folyamodtak volt segítségért, ő megkérte a Nagy lelket, hogy könyörüljön a saját népén. Ez aztán ketté hasította a Déli kupolát, hogy a magas hegyek vizei alá folyhassanak; az ég bő esőt öntött, a vetések megjavultak, s az éhség félelme eloszlott. De Tissnak, hogy minden ezt megnyerje, áldozatul ajánlta volt magát a Nagy léleknek, és sohase jelent meg többé. Midőn Tutokanula bizonyosan megtudta, hogy az istennő elveszett reá nézve, elhagyta az országot, hol kedvese nélkül nem élhetett tovább. Távozása előtt a Déli kupola oldalába véste a Tissaak képét, melyből néhány elmosódott vonás most is látszik ; a gránit Kapitány oldalán pedig saját képét hagyta, hogy szomorúan örökké a völgyre tekintsen, hát oly sokáig élt boldogan s végképen eltűnt istennője közelében. Az indián mondák, a főbb csúcsoknak általuk adott nevek örökre élni fognak a Yosemiti-völgyben, még akkor is, mikor az utolsó veresbőrű is elenyészik. Maga a Yosemiti név is indián eredetű, és „nagy szürke medvét* jelent. A Menyasszony fátyol a vizesés indiánul: Posonó, az az ,a rosz szelek szelleme.“ A Veresbőrüek nem jó szívvel járnak ennek közelében, s éjjel a lág minden kincséért se mennének oda. A világ, mely a vizesés közelében a víz csappadás miatt folytonos mozgásban van, a vadak előítélete szerint, a rész szellem által van megrontva. A Yosemiti-völgy fölfedezése, mely 1851- re esik, elég sajnosan azt eredményezte, hogy az indiánok tönkrementek. Egy csapat katonaság és szomszéd lakos egész ez addig ismeretlen hegyek tornyaiig üldözött egy csoport Veresbőrüt, kik menekültek a Fehérek elől, miután több rendbeli gyilkosságot és lopást követtek el. Elfogták, s csaknem teljesen megsemmisíték őket. Az utolsó hegynyílás, melyben az indiánok végső menedéket kerestek, ahol a legtöbbet lekonczolták, ma is az Indiánok szorosa név alatt fordul elő. Ma már szinte soha se látható indián e vidéken, aligha egy néhány él halászatból , nyomorult kinézésűek, rongyokban figyegő ruháik szomorú benyomást gyakorolnak az emberre. (Folyt. Xöv.) —S3.— A magyarok védszervezete a honfoglalás idejében.’ A magyarok legrégibb hadi szervezetében határozottan kidomborodik, hogy az a család alapjaira volt fektetve szilárdabban, mint bármely egyéb népnél. Ők is ápolták a vérrokonság kötelékeit, gondoskodtak a közös törzs gyökereiről és nevének fentartásáról. A régi magyar törzsnemzetségek ivadékait közös gyökér fűzte össze, közös birtokaikban közös jogokkal bírtak, megosztották ezeket egymásközt, és az egyik kihalása esetében jogot emeltek annak örökségére. Ezen törzsnemzetségek hozzátartozóikkal együtt képezték a hadcsapatokat, ha há *) Egy jeles kadtani írónak épen most megjelent szakmunkájából vesszük át ez érdekes közleményt, s addig is, mig ez alapon tanulmánynyal irt s fajunk iránt igaz rokonszenvtől átmelegült művet tüzetesebben ismertetnek, felhívjuk rá a magyar olvasó-közönség figyelmét. (Das Kriegswesen der Ungarn in seiner geschichtlichen Entwicklung bis zur Errichtung des stehenden Heeres. Hermann Meynert, Wien, 1 876. Alfred Hölder:Jáborúra hivattak föl, és a nemzetség fejének vezérlete alatt vonultak a csatatérre, mert a törzsnek javaiban és előnyeiben való részesüléséből egyaránt következett a fegyverviselés joga és kötelessége, mint szabad ember fegyvert viselhetett, de ha ellenség fenyegette az országot, vagy a háborút elhatározták, a hadiszolgálat alól nem vonhata ki magát. Mindezen kötelezettségre nagy szigorúsággal ügyeltek, s már a régi időben azt gyanították, hogy a magyaroknál úgy keletkezett a rabszolgaság, hogy a közjóért harcolni vonakodókat fosztották meg szabadságuktól. A tulajdonképeni rokonokon kivül, részint örkányt, részint bizonyos kötelezettségeiknél fogva, még mások is csatlakoztak a törzsnemzetségek csapatjához Mindenekelőtt a törzsek mindegyikének számtalan szolgája volt; ezek vagy örökös, vagy ideiglenes szolgák voltak, továbbá udvari szolgák vagy hadifoglyok. Az elfogottak közül a bátrabbakat szabaddá tették uraik, és hadiszolgálatra használták, mely esetben ők is részesültek a zsákmányban; ily módon jó szerrel és a közös táborban híveikké és fegyvertársaikká tették előbbi ellenségeiket. Ezenkívül a törzsek fejének és vezérének számos harczos és fegyvertára ajánlotta föl kardját. Ily idegenek, kik a magyarok sorai közt harczoltak és a csatában érdemeket szereztek, maguk és utóbbiak részére a törzsnemzetségek jogaiban részesültek, és ez előnyök sok bátor és kalandos férfit csalogattak a magyarokhoz. E jövevények csatlakozása által a régi magyar törzsnemzetségek harcosainak száma sokszor igen jelentékenynyé tárt. A magyarok e törzsviszonya különös elaszicitással bírt. A harczban mindegyik törzs külön hadtestet képezett; közös zászlójuk, a későbbi bandérium tartotta őket össze, és a bandérium nevét a későbbi csapatok is örökölték, midőn azoknak részei már egészen megváltoztak és összeolvadtak. A vérrokonság, mely a bandérium harczosainak nagy részét összefűzte, még alkalmasabb volt, mint a későbbi barátság, hogy őket összetartásra ösztönözze és meggyőzze, hogy az egyes mindnyájáért, és mindnyája helyt álljon az egyesért. Az egyesek áldozatkészsége, mely e viszonyból származott, nem ke- Horvát lapszemle. Budapest, okt. 16. Az újvidékiSzleszki Národ, a Miletics ügy, illetőleg Tisza miniszterelnöknek a Miletics elfogatására vonatkozó országgyűlési nyilatkozata alkalmából a következőkép is : Aki Magyarországnak árulójává nem akar lenni, kinek felforgató czélzatai nincsenek , az teljesen és mindenben helyeselheti az indokokat, miket az állami kabinet főnöke az országgyűlésen kifejtett. A szerb török háború igen meggondolatlan nézeteket hoz ugyan a napi politikai élet felszínére, úgy némely szerb, mint a legtöbb nem szerb lapban ; azon álláspont azonban, melyet kormányunk a keleti kérdésben elfoglal és képvisel, egy öntudatos szerbnek sem szolgáltathat okot arra nézve, hogy azzal ellenkezzék. Ausztria-Magyarország mindkét kormánya a hármas szövetség terrénumán mozog, mely a keresztények szabadságát, nevezetesen a törökországi szerbek szabadságát a török zsarnokság ellen az állami és polgári jogegyenlőség alapján képviseli. A hármas császári szövetség nem szól ugyan törökországi független államok alapításáról, ezt azonban Milán szerb fejedelem proclamációja sem mondotta ki, melylyel Törökországnak megszente, hogy a szerb hadsereg a keresztyénség segélyére a törököknek a török határokon való kihágásai és kegyetlenkedései ellenében indul. Tisza miniszterelnök az Irányi képviselő interpellációjára adott válaszában erősen hangsúlyozta, hogy Magyarország kormánya azon elvet képviseli, hogy a török vadságnak vége vettessék, hogy a keresztények állapota javíttassák a népek s hitfelekezetek jogegyenlőségének alapján visszaverte a támadásokat is tehát, melyekkel a sajtó a pétervári kabinetet illeti. Majd igy folytatja : Az osztrák magyarországi szerbek ünnepélyesen visszautasítják maguktól azon politikai álláspontot, melyet dr. Miletics Szvetozár és dr. Polit párthíveikkel Ausztria-Magyarországgal szemben elfoglalnak. Amennyi kárt a törökök okoztak a szerbeknek Törökországban anyagi és erköcsi tekintetben, és annyit okozott a „Zásztava“ körül csoportosult szerencsétlen társaság a magyar cultusminisztériumban levő s a minisztériumon kívüli szövetségeseivel a szerbeknek. Minden rész, ami eddig tudva van, s ami az osztrákmagyarországi szerb népet ma tönkre teszi, csak is Miletics és párthiveinek tulajdonítható, s kiválólag nekik köszönhető. Isten büntetése el nem kerülhette az egyház ezen felforgatóit; s bármennyire sajnáljuk is, hogy az eltévedteket fel nem világosíthatjuk s öntudatra nem ébreszthetjük, más részről azonban igazságosoknak kell lennünk, s kimondják , hogy Tisza miniszterelnök ne maradjon csak az eddig tett lépéseinél, hanem alapjában gyökeresen gyógyítsa meg a szerb népet. A felforgató pártnak kezeiből az összes eszközöket ki kell csavarni, melyekkel a nép fölött parancsol. A kolozsvári orvos-természettudományi társulat 1876. osz. 7-én tartott 17. természettudományi estélye. (Vége.) Így lehet tartós kalapálás által egy vasszegnek fejét izzó állapotba hozni.. Már az első gyorsütések után érezni, hogy a szeg megmelegedett. A kalapács mozgása megszűnik ugyan minden ütésnél, de a helyett a vas részecskék jöttek élénkebb mozgásba és a hőmérsék minden ütésre emelkedett. Nem kézenfekvő-e tehát az, hogy itt a mozgás megint csak mozgást szül, és hogy ennél fogva a hő vagy melegség nem más mint a legkisebb részecskék sajátszerű gyors mozgása. Az említett esetben az izomerő által a kalapácscsal közlött erély nem veszett el, hanem átruháztatott a vastömecsekre, láthatatlan, de azért érezhető hőeréllyé alakult át. Amint egy részt mozgó tömegek meleget képesek előidézni, úgy tapasztaljuk gyakran azt is, hogy a meleg látható tömegeket hoz mozgásba, a mint ezt p. o. gőzmozdonyoknál látjuk a hol gőz részecskék mozgása vagyis a, gőz melege, a vonatok óriási tömegére átruháztatván, ezt mint egészet látható mozgásba hozza. Az erélynek külömböző nemei léteznek, egyik a másikba alakulhat át, de az erély összege a természetben állandó. Ezen sarkalatos tétel az újabb természettan egyik fő vívmánya, holott azon tétel, mely , szerint az anyag mennyisége állandó, már régen ismeretes volt. Az erély egyik átalakulási esetét láthatjuk a következő egyszerű kísérletnél, melyet a légtűr szerrel önöknek bemutatni akarok. Ezen eszköz egy igen erős üveg csőből áll, mely egyik végén zárva van és melybe egy dugattyú végére egy kis taplót teszek és a dugattyúval a levegőt gyorsan nagy erélylyel összeszorítom, akkor amint látják, a tapló meggyulad. A levegő erőszakos összenyomásánál a karom által kifejtett tetemes mozgási erély a levegő legkisebb részecskére lett átruházva, melyek a legkevesebb mozgásba jöttek. Ha a meleg csakugyan e kis részecskék mozgási erélye, akkor fölfogható, hogy ezen mozgási erély hirtelen szaporítása által az összenyomott levegő melegsége annyira növekszik, hogy általa a tapló meggyulad. Most megfordítom a kísérletet és az összenyomott levegőt engedem a dugattyúra hatni. A dugattyú a csőből kilöketik, mihelytt a kezemet a dugattyú reszéről elveszem. A levegő részek láthatlan mozgása átruháztatott a dugattyúra és láthatóvá lett. Érzékeny hőmérővel biztosan kimutatható, hogy az itt táguló levegő hőfoka csökkent, miből következik, hogy midőn a levegő részecskéi mozgási erélyük egy részét elvesztik, ez a bennük foglalt meleg rovására történik. Minden testben nagyobb kisebb mennyiségű meleg van és ennél fogva azt kell képzelnünk, hogy minden testnek tömecsei szüntelen mozgásban vannak.