Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-08-02 / 175. szám

XI. évfolyam. 175-dik ttvai. Kolozsvárit* 1877» csütörtök* augusztus 21 ESTI KIADÁS: "ITOFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre..................................16 frt. - kr. Félévre................... • • Egy negyedre........................ Egy hónapra........................ 8 4 160 SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN" Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: öttier hasábosott g&nnondaorra, vagji annafc területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegfüsték köttn számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 tar. RECLÁMOK: Hirffizérbe soronként 1 frt KOLOZSVÁR, AUG. 1. A mozgósítás. Tegnap tartatott meg Bécsben a közös minisztertanács, melynek feladata ▼olt határozni a hozandó katonai rendszabályok fölött. E tanácskozás eredményéről tudósításaink ez óráig még nincsenek, de az előzményekből ítélve, alig lehet kétségünk a felől, hogy a mozgósítás csakugyan elrendeltetik. Már most csak az a kérdés, hogy minő természetű és mérvű lesz az, és mennyiben fog megfelelni a monarchia népei azon hangos követelésének, hogy a mozgósítás tökéletesen agressív jellegű legyen. A veszély, mely legfontosabb érdekeinket fenyegeti, napról-napra növekszik; ezt tagadni nem lehet. Az orosz fegyverek minden diadala egy-egy vereség reánk nézve is, melyet az egyes török sikerek absolute nem tudnak paralysálni Aki csak némileg ismeri a mai helyzetet, egy pillanatig sem kételkedhetik többé, hogy Oroszország tökéletesen le fogja verni a portát, ha az érdekelt hatalmak valamelyike közbe nem lép. És melyik hatalom volna itt jobban érdekelve, mint Ausztria-Magyarország ? Volt egy vesszőparipa, melyen eddigre hivatalosan és félhivatalosan nagy kedvteléssel nyargaltak. Azt mondták, hogy elég időnk lesz akkor érvényesíteni követeléseinket, mikor majd békekötésre kerül a sor. Persze ahol e jelszót kiadták, megfeledkeztek arról, hogy minél jobban el lesz gyengülve érdektársunk, Törökország, annál nehezebb lesz nekünk akár diplomatiai, akár fegyveres után sikerrel működni az orosz túlkapások ellen. No de ezzel a vesszőparipával, úgy látszik, már felhagytak. Legalább erre mutat az, hogy végre szükségesnek találták hadseregünkkel, szándékának e leghatalmasabb argumentumával fellépni. Csakhogy azt szeretnék aztán, hogy e fellépés ne valami ártatlan katonásdi játéknak süljön ki, egyedül azért viscensrozva, hogy legyen az izgatott közvéleménynek mivel foglalkoznia. Játéknak igen drága, rendszabálynak pedig alig ér valamit. Mert attól ugyan még nem ijed senki sem, ha 20 —30.000 embert „figyelő állásban“ felállítunk a határszélen, kiknek voltaképen egyéb czéljuk nincs, mint tisztán rendőri kötelességeket teljesíteni. Ezzel pedig a mi keleti érdekeink egy cseppet sem lesznek jobban védve. Azt nem kívánjuk, hogy Ferencz József ő felsége mindjárt hadi manifestumot adjon ki Oroszország ellen, s seregeink minden haladék nélkül a harcrtérre indíttassanak. De azt igenis meg kell tennie monarchiánknak, hogy erélyesen és félreismerhetlenül állást foglaljon az orosz törekvésekkel szemben. Ehez aztán vegyen segítségül egy hatalmas katonai demonstrátiót. Legyen világosan kifejezve ebben, hogy Ausztria-Magyarország szilárdul el van határozva, a mozgósított haderőt minden késedelem nélkül Oroszország ellen vezetni, ha érdekeinek megfelelő fordulatot nem tapasztal a keleti helyzetben. És ha e demonstráló nem használna (ami bizony kétséges dolog) hadd szólaljon is meg az az Actatius-ágyu. Tehát legyen csak mozgósítás, de mozgósítás Oroszország ellen. cak, ki a múlt évben Alexinácznál az előcsapat élén harczolt. Az oroszok közvetlenül Orman Bazár előtt állnak, hír szerint Kai fognak maradni záonál is megjelenek tekintélyes haderővel. Fuad pasa még mindig előre nyomul és Giurffavo mióta visszaveri az ellenséget Az oroszok dobrud- 8 és J01, zazsai hadteste Medjidie, és Bazardzsik közt A trónörökös nagyherczeg 80.000 főnyi van, de nem Baltsiknál mint jelentve volt. Nagy csatát lehet várni közvetlenül, miután Mehemed Ali hadosztályokat küldött gyorsan előre. Az oroszok néhány ponton látszólag hátrahúzódnak sereg élén megkezdte a támadást Ruscsuk ellen. Tegnap délután 6 órakor Lommenti elővédje, Pirgon sziget átellenében, a török előőrsökbe ütközött csata fejlődött ki, mely egyre nagyobb mérveket öltött, míg a beál-Drinápoly , pénteki Szuteiman pasaje- *e sötétség esti 8 óra tájban az ütközetnek féltékeny mozdulatokat tesz Karabunarnál, melyeket részletesen nem tudathatok. Való TARCZA. VAN DYCK „SZÜZE." ír A Saint-James palota damaszezal be- ' vont tágas termeinek egyikében gazdag virágkosár gyanánt pompázott az ifjú szép nők koszorúja. Közülök mindegyik holmi varró munkát tartott fehér picziny ujjai között, mi a szem előtt oly kedvesekké teszi az ifjú leányokat, s mit ők ezerszinü virágcsokorhoz hasonlóvá készítenek , vidám csevegés közt várták a királyné fölébredését, kinek ők udvarhölgyei valának; kora és komoly magatartása által csak egy vont némi homályt e képre: d’Alby nagyhereztgnő, az első udvarhölgy, s e kastély özvegy uraszszonya Az oly szépen nyílott virágok közt a legifjabbik egyszerű öltözete, és szerény tekintete által tűnt ki. Egyik leggazdagabb skóciai ház leánya volt; atyja , Rubwen milord, vagy de Gorre gróf szerfelett nagy vagyon felett rendelkezett; czimere pedig még aranyánál is súlyosabb van. Dolly, az is,a hajadon, nemrég érkezett az angol udvarba, hogy a királyné körül foglaljon helyet, s hogy atyjánál megkezdett neveltetését befejezze , azelőtt elzár* !““‚ ® visszavonultan, ösztön által vezérelt , “putoly dolgok felé emelé, s gyöngéd, robbantyfelé'yélen marga,tahh b'vatás fáklyája A terem ódon asztali órája tizet ütött, minden szem arra tekintett. Ugyan későre jó, mondák többen , s e perezben az ajtónálló bejelentő Van Dyck festőt. Rubent ifjú tanítványa, bármily nagyon hozzá volt is szokva,a szépségekhez, nem Az esti postával érkezett lapok kevés érdekes új hírt hoznak a harcztérről. A „Daily Teleg.“ eredeti sürgönyei Így szólnak : Sumla, péntek. Tegnap egy csatározás alkalmával nem messze Rasgradtól Egardzse falunál sikert vívtak ki a törökök, de elveszték Aziz pasát, ő egy golyó ölte meg; egyike volt a legvitézebb tehetséges katonák tudta elfojtani bámulatát és meglepetését ez igéző körben. D’Alby nagyherczegnő magának tulaj-jdonitván az ifjú zavarát, ki szemeit lesütő, segíteni akart rajta, s e szavakkal vélé ezt elérni : — Azt mondják kedves uram, hogy önnek tehetsége van. — Nagyon megtisztelnek herczegnő, akik ezt mondják; törekvésemről ítélnek, de még mit sem állítok elő, mi bebizonyítaná Van Dyck annyi nyugodtságot , önérzetet tanúsított feleletében, mint amennyi érdességet, az úrnő kérdésében. Dolly, mint valódi scóniai büszke jellem, elpirult szégyeletében a herczegnő sértő hangján , az ifjú festő feleletén is elpirult, de örömében, s reá veté szelíd tekintetét; az ifjú megérte őt, s szivében megköszönte jóságát. — Jól van, jól! majd meglátjuk ; mert a királyné próbára teszi önt. ő felsége meg akarja igazittatni kápolnája díszítéseit, s önnek sok dolga lesz. Téli munkahelyül a Blaiffordi palotát jelölik ki önnek; ez egy régi épület,mely ide is látszik; ön ott magánosan és szabadon élhet. Nyáron át Eltheimban fog lakni, s tiszteletdíjat a közkincstárból húz. Ez, azt hiszem, elég szép egy művészre nézve. — A művészet egy megfizethetlen birodalom, herczegnő ; s ha tehetségem vágyammal egyenlő magaslaton állana, a kilátásba helyezett kegyek nem volnának elegendők ecsetem megfizetésére. Mindez jól van; ön büszke, mi pedig nagyok vagyunk; hanem ez ajánlatokban csak egy feltétel alatt részesül: a királyné csak akkor fogja önt udvari festészének nyiltan is elismerni, ha a Róma tanítványai számára hirdetett pályadíjt megnyeri. Szűz Máriának feje a pályatárgy. — Jól van, asszonyom; de ha a királyné kegye e feltételhez van kötve, félek, hogy nem nyerem meg azt. — Hogyan? — Mert nem nyerem meg a pályadijt.! — Ba megnyerem a pálykéljt, még látfelelt Van Dyck szomorúan, s e szomorúság ni fog engem, asszonyom ; ha nem, elhagyom a Dolly szivén átfuródva, kedves arczára Angelhont, szállt. Van Dyck Blaiflordba helyezkedett el. — És miért mond le a kitüntetésről ? mely Saint-James étellenében fekszik. Nincsen-e hite hozzá? A mint a festő a palotát elhagyta,mint Nem az, asszonyom; de hogy tudden élet és tekintet a szegény Dolly felé ------jam én a Megváltó anyjai a maga valóságá- fordult, irigy társai drágán fizettették meg, oly gazdagon vala: fölkelt, s halk,b z'Orban feltüntetni ? Nincs mintám hozzá, vele a Van Dyck választását 1 léptekkel visszaért az előbbi után, a nélkül. S ez utolsó szavaknál Dollyra vetéte- Aztán később elváltak egymástól, de hogy egy szót szó ott volna. Dolly egy gondolatot ápolt önmagában. És Van Dyck káprázó szemekkel, elfojtott — - - - - •*-*--* lélekzettel, hangveezive nézést a távozó útin, a nélkül, hogy visszatartására csak egy mozdulatot is tett volna. A leány nem vonöbkintetét. ----.. ~ . — Mindenütt hiába kerestem ez isteni téli könyörgése után a festő neve volt végső arczat. Senkiben sem találtam fel a lélek gondolata. # titkos Bzendeségét, mely annak szemeiből Éjfél volt: az ég világított az ő millió visszatükröződött; senkinél se volt meg a festék csillárjával, s szelíd fény tölte el a .. . 1 / / . r r_______I„ 1---1m. Asi/vr. folakrfl vasva VI ászÁt.. dé halandó az ő szemei előtti Távozóban gyöngédség, és azon megkapó szépség, mely a nők ama türelmes testvérének minden mozdulatában nyilvánult. E szavaknál mindenik ifjú lány egyszerre a festőre emelé tekintetét ; nemesnek és szépnek találták őt! S széles, tiszta homloka valóban ragyogott a tehetségtől. DölOU vOJIItVI jAVttij ö otvIiU JV4JJ lv I • • . i i j , (i & palota terét az ódon falakra vetve világát, látva Őt, azt hitte, hogy a boldogságos sitii* melyek úgy álltak ott komoran és némán, | röppen el az ég felé. * . . /• 1 / • 1 / I- A lfnl/1 na J J D rv _ mintha romjaik felett fohászkodnának. A palota egyik ablaka hirtelen kinyílik, az áslányon és hosszú lépcsőzeten egy ároy suhan alá, b az épület kijáró ajtajához ér. vaiuuau a Azt bajos volna megmondani, hogy ez De hiszen én azt hittem, hogy a festő a nő miként jutott ki, és miként natolta urak sohase szorulnak meg minta-hiány! düledező falak közé; annyi azonban bizonyosmiattnak látszik, hogy a helyet jól ismerte, mert — Nem, az igaz, oly nők hiánya miatt, a hosszú utakon nagy gyorsasággal haladt kiket az ember megfizet és szépek is. De végig, s a mint az épület egyik szárnyéhoz ö^gVíité'mindengem meg tudná-e közelíteni csak egy is azt a ért, a festő műhelye előtt talált“ “ ^ [J?!.zötehetségét s eszének egész ereje sem szendeséget és szépséget, mik szemeim előtt Bement gondolkozás nélkül, egy széket ra- kifölderiteni előtte a valót Annyira felöltüntek ! Haj ! higy e nő, kit találtam, higadt hirtelen s a festő állványa elé ült. Oh és Dolyt, hogy a*re szükségem volna, egy főrangú ház sarja, szórni írőszábó. Majd fáradság és álom által elcsigázva, egy karszékbe hanyatlott, s elszendesedett. . . w . A mint fölébredt, első dolga volt, hogy vásznához rohanon Müve láttára, mely egészen megelevenít előtte, úgy elragadta a gyönyör, hogy térdre esett, s angyal vagy asszony volt is az, megköszönte, hogy meg""“hi- isf-ke-.«., hogj mld-t «; meglepetés, oh öröm! Ez oly szép és nyu-jébe vett' » sarából ki-A mide na,.it bee«, leibe« ■« vi»«z„,del. mo„ .« I«j. öt él«, cg. .f,e W/«J| «. ..... - -szegény festőnek üljön ;?atV-7cg«zív e-TbiT cicadi jrtA « jön neki. Re miféle hatalom boti« W ide gyaló kegy d, moj & j gy Miféle gondolat onté belé ezt az erőt és J adta az életet; mondja meg bátorságot? kilaző nekem, hogy ki jelent meg előttem az éjjel. A festő térdre hullt előtte, hogy kúszó mene , w » netet rebeghessen neki! Hanem Dollyne , nagyherczegnő volt megbízva az hoev kelien föl s ecseteire mutatott. lekin J v « « v tekintetet vetett Dollyra. Az ifjú leány meg érzé ezt, s zavarba jött; e tekintetet társai is észrevették, s haragosan értették meg, hogy Dolly az a nő, kiről a festő beszélt. Az öreg herczegnő, ki mit se vett észre,Jg)^fele_t^ ^ nagy urnő ? hogy keljen föl s eC8et®**T ^'"ifjúba, hogy őrizete alá adott fiatal leányokhoz érkező le — Maga a szent szűz, asszonyom. ,e,e oli d0Zta ,fá“^ látványának valódi velek fölbontásával. Mennyire megütött, S ezzel meghajtó magát mindnyájuk ez egészen elfelejtő látványán midőn h 80rokat elolvasál Borzasztó Ielőtt, búcsútekintetet vetett Dolly felé, s sagát. Íjta a költészet régi útjaira klálta fel, Hogy egy főrengű ház sűrí* ett* szólt a herczegnőhez: J "P ragadtatva, úgy érzé, hogy elvált a földből, ■ az égben élt Midőn az ifjú leány észrevette, hogy az önmagára föllelkesült festő egyedül is elvégzi művét, midőn lété, hogy arcmnatainak bevégzése után megfeledkezik a mintáról, hogy önmagából merítse a lelket, mely benne Az európai török harertér, egy gyalogságból és lovasságból álló hadoszlop küldetett a török főhadsereggel szemközt álló orosz csapatok ellen. Az oroszok meglepetve, a legnagyobb sietséggel, 10 lovasezreddel és 16 zászlóaljjal csatarendben elitnek nyomultak. Nem volt azonban egyéb kölcsönös demonstratiónál s néhány ágyulő szerelt uj sáncok ma először szerepeltek. E lövegek már dörgésükkel is elkábitják az embert és megrengetik a földet, az orosz óriáságyuk hordereje mesés, a török vár bástyáin túl, a török erődbe hordanak. A távolság egy német ménföldnél bizonyára nagyobb, mivel maga a Duna is egy negyed résnél, mert esti 5 órakor borzasztó ziva- ménföldnél még mindig szélesebb, taz és jégeső következtében teljes sötétség állott be, s mindkét rész visszavonult táboraiba. A kémszemlére kiküldött török lovas A törökök e pillanatig (d. u. 2 óra) még nem válaszoltak a sloboziai sánczok tüzére. Bizonyosnak látszik, hogy a vár mégig 3 órányira előrenyomult az orosz terv- nincs teljesen cernirozva. Az oroszok terve létén a azon jelentést hozta, hogy az oroszok sokkal kevesebben vannak, semhogy a sorekeli positjót megvédhetnék, s valószínűleg területükre visszavonulva defensivában puhítsák s azután a várat rohammal hevegyék. Hir szerint a carevics szavát adta Miklós nagyherczegnek, hogy Rua Cruk még július vége előtt orosz kézbe kerül. (?) véget vetett. Giurgevoból csak vérpiros felhő sejtette a tüzérség kemény ütközetét, az színüleg rögtön igen erős küzdelem veszi ágyuk bömbölése tompa hangokban hatolt át kezdetét. Az előcsatározások már megkez a Dunán. Az ütközet a török ütegekkel megadődtek, a várost nagyban erősítik. rakott jobbparti dombeütte mögött vitatott, Philippopol, péntek. Reuf pasa hadereje ayplg a török védvonal jobbszárnyát biztoösszetűzött ez ellenséggel. Eski Zágránál erős ■allotta. Ez utóbbinak erősségét innen épencsata foly. Az oroszok a magaslatokon van- seggel nem lehetett megbecsülni, mivel a nak,s gyorsan tüzelnek. A törökök ostromőporgöz és a terepalakulat elzárták a kimet intéztek az orosz hadállásokra Mind a két oldalon nagy a veszteség. Az ozmán csapatok igen hősiesen harczolnak. Az egész ország harczolni kész. Az oroszok haderejét a Balkán innenső oldalán 50,000 emberre becsülik. A törökök a philippopoli vonalat védik, s visszanyomják az oroszokat látást. Giurgevo városában aggodalmas csönd uralkodik. A lakosság, mely utóbbi időben elég nagy számmal tért vissza a városba, és részben már az előbbi bombázások okozta károkat helyreütni készült, ismét elhagyta a várost, habár a török várból egyetlen egy Sumla, csütörtök éjszaka. Az oroszok a lövés nem esett Giurgevora, sem a Slobozia tirnovai kerületben minden falut felgyújtó melletti orosz sánczokranak. A mohamedánoktól a fegyvert elveszik Mellékesen megjegyzem, hogy a Giur- és a bolgárok közt osztják ki A törökök vagovoban eddig okozott károk korántsem oly gyávát is elkobozzák s a nőket és fiatal leájelentékenyek, mint a Bukarestbe érkezett nyolcat elviszik,az oroszok felbujtogatják a jelentések után hinni lehetne. Említést érbolgárokat, hogy gyilkolják meg a mohamédemnet az is, hogy a házak kívülről kevedánokat s kényszerítik őket, hogy lőjjenek a tebbet szenvedtek, mint belülről, a házba török csapatokra Várai lehet, hogy a jövő hét hatolt és ott szétpattant gránátoktól, elején nagy csata lesz Ruszcsuknál. A közönséges szerkezetű szoba plafondók a nagy légnyomás következtében középütt Erzsimmból felvettettek és boltozatszerü alakot nyertek. Ez alaktorzitás következtében állékonyságuk jelentik a „N. Fr. Presse“-nek juvust, felette kétségessé vált. 27 ikéről: Akhmed Multár pasa ma reggel Ma kora reggel az ütközetet újból két lovasezredet küldött kémszemlére , ha megkezdték. A sloboziai sáncok is részt vett áron át. Ezen mozdulat födözésére egyúttal telt abban. A Krupp-féle óriási ágyukkal fele valószínűleg abban áll, hogy előbb a ruscsuki helyőrséget iszonyatos ágyutüzzel meg Pétervárról A plevnai orosz vereségek alkalmából az «Alig. Ztg.] pétervári levelezője a következő észrevételeket teszi: A plevnai szerencsétlen eset ismét két momentumot világított meg, egyrészről a vigyázatlanságot, amelylyel — a csapatok vitézségére való bizalommal, nem véve tekintetbe a gyöngébb haderőt az ellenség erős positióival szemben, — az ellenséget megtámadták, s másrészről tiszteink és katonáink hős önfeláldozását. Plevna mellett a mi részünkről három ezred harczolt, körülbelül 6—7000 ember; veszteségünk több 2000 embernél, tehát egy harmadánál. A legnagyobb arány, melyet tudtunkkal a hadi történelem fölmutathat. A három ezredparancsnok közül kettő maradt meg, a dandártábornok megsebesült, h ötven tiszt meghalt vagy megsebesült. Többet, mint amennyit csapataink és tiszteink Plevna mellett tettek, tenni nem lehet. A bálák lávái angol lovasságról azt mondták: a C’est magnifique, mais ce n’est pas la guerre*, még nagyobb igazsággal lehetne e szavakat Plevnár alkalmazni. Kiemelhető ez alkalommal, hogy mily káros befolyással van az egyes csapatvezetőkre a puskaport nem szagoló szláv sajtó szálassága. Komoly politikai körökben már régóta rosz szemmel nézik, hogy mennyit tanultak ebben a tekintetben a francziáktól a nagyszájú szlávisták. A szláv szélső pártok szeretnék a viszonyokat hatalmunkba keríteni, saját politikát csinálni, melynek érdekében Sándor czár pedig nem indította meg a háborút. Ha tehát nem is kell attól tartani, hogy e tekintetben változás áll be, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a felelősséggel nem bíró szláv sajtó, lágyszájúsága tetemes befolyást nyert. Ultraszláv szellemben terrorizmust igyekeznek gyakorolni, s anélkül, hogy puskaport szagoltak volna, ez vagy amaz csapatvezért a lapok támadásaitól való félelem miatt, elhamarkodott lépésekre vezetik. Szükséges lesz föllépni ezen pánszláv eljárás ellen. (Hát csak lépjenek föl, amint tetszik — de mindenesetre originális módja ez a vereségek mentegetnének, legkivált Ooroszországban, ahol oly sokoldalulag igyekeznekalkalmazni az újonan fölfedezett „közvélemény nyomását»*)