Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)
1881-10-23 / 242. szám
lését hogy a meglévő kerületekből egyet (a kolozsvárit) feloszlat, s ennek foszlányaival a két szomszéd kerületet megnagyobbítja, akkor kétségbevonhatlan bizonyítékát adja annak, hogy ő a távirda-intézet vezetésére nem alkalmas. A rendelet, mely a változásokat elrendeli, nem mai keltű, már régen készen tartatott — a levéltárban, a jelenlegi kereskedelmi miniszter függőben hagyta, hazafisága nem tűrte, hogy a közérdek egy bureaucraticus barez példájává tétessék. Most Koller az elavult rendeletet, mely már is egyszer megbukott, kikereste, s nem gondolva a vele sújtott vidékek érdekeivel, most végre akarja hajtani. Ez vágás akar lenni Gervay ellen, ki az egyesítés éráját várja. Hogy Koller ezen első lépésével csak a közfelháborodást zúdítja fel maga ellen, igen természetes. Mert a távirda-igazgatóságok nem azért állíttatnak fel, hogy az alárendelt állomásokat bizonyos előírt biablonok szerint igazítsák és féken tartsák, hanem azért, hogy a kerületnek üzleti és forgalmi viszonyait lehetőleg előmozdítsák. Ebből tehát önkényt következik, hogy nem lehet s nem szabad két oly vidéket egy közös kalap alá helyezni, amelyeknek üzleti és forgalmi viszonyai egymástól eltérnek , mert különben megesik, hogy az igazgató a felmerülő ellentételeket ki nem tudja egyenlítni, s e miatt a kényes helyzetbe jut: az egyik vidék érdekét a másik irányában feláldozni. De még hibásabb azon eljárás, ha egy közös érdekű vidéket ketté szakítjuk, s a két részt két más idegen érdekű vidékhez csatoljuk. Erdély, igaz, megszűnt külön provincia lenni és önkormányzatát a magyar kormányra ruházta át, de ezen országnak volt múltja, s a jelen idő viszonyai a múltból fejlődtek ki. Ez szülte az összetartozóság érzetét, s ez megint az érdekközösséget, s ezen közöösség nem fog soha sem megszűnni, s nem fog soha sem Temesvár, sem Debreczen vidékeinek érdekeivel párosulni. He tehát Koller Erdélyt ketté szakítja, az annyit tesz, mint vidéki érdekünket megsemmisítni. Ámde nem ez az útja, mely a távirda-intézetet a pocsékból kirántja. Nem hogy a kerületeket tarka-barka módon kell nagyobbitni, hanem megfordítva, a már meglévőket, a kolozsvári kivételével, kisebbitni kell, hogy az igazgatás könnyebb legyen. Meg aztán, hogy az administrate kevesebbe kerüljön, egyszerűsítni kell a szolgálatot. Él avval a sok haszontalan irka-firkával, mely 14 év alatt semmire sem vezetett. Szabadítsuk fel az állomásokat a sok havi kimutatás alól, mely csak a munkaerőt öli. Ha kell kivonat, ott a számvevőség, állítsa össze , hát ezek az urak csak arra valók, hogy a már készen beküldött kimutatásokat superrevideálják ? S ha már az intézetet emelni akarjuk, adjunk neki új lendületet. Adjunk a távirda-igazgatónak saját felelőssége mellett teljes hatalmat, s ne kényszerítsék, hogy minden apróságért jelentést tegyen s külön felhatalmazást kérjen. Ezáltal felemunka elesik s ez fogja lehetővé tenni a személyzetet redukálni. Adjunk teljesen kidolgozott szabályzatot s ne állunk meg az esetről-esetre kibocsátott félintézkedéseknél, melyeknek tömkelege nemcsak zavart és félreértést okoz, de nem ritkán alkalmat is nyújt a furfangnak az intézkedések czélját kijátszani. Ez az, amit a szakosztály figyelmébe ajánlunk. A kormányt pedig arra kérjük fel, ne engedje meg, hogy az összes magyar forgalom legkényesebb érdeke két közegének a nagyravágyása miatt oly kockázatnak tétessék ki, melynek következményeit előre kiszámítani nem lehet, de mely könnyen végső bukásra is vezethet. A posta és távirda egyesülése, ha tényleg megtétetik, nem fogja azon előnyöket nyújtani, melyet az eszme pártolói tőle megválnak. A személyzet az egyesítés után is fog a két szolgálati ág szerint elválasztva maradni, s a szolgálati érdek nem fogja a közös személyzetnek tetszőleges ideoda beosztását megengedni, az állomások száma az egyesítés után sem fog azon a határon túl mehetni, melyet forgalmunk s a vonalrendszerünk előír, s melyhez már most is közel állunk. Az administrate nem lesz egészen egyesíthető. A postaforgalomnak más centrumai lévén, mint a távírdának, az igazgatási kerületek határai és székhelyei sem lesznek úgy meghatározhatók, hogy mindkét czélnak megfeleljünk. És ami a kerületi igazgatásról áll, ugyanaz áll a központi igazgatásról is. A posta- és távirda-intézet oly két testvérintézet, mely habár egy közös czélnak szolgál, mégis lényegesen eltér egymástól. Mi mindez októl nem tartjuk az egyesítést szükségesnek, kívánatosnak és czélszerűnek, s tekintve, hogy az egyesítés, ha azt nemcsak a papíron, hanem tényleg végrehajtjuk, tetemes költekezést von maga után s a végeredmény egészen kétséges, nem tartjuk az egyesítést igazolhatónak. tatja az 1880. évi zárszámadást, mely a zárszámadási bizottsághoz utasíttatik. Néhány nap múlva ki fognak nyomatni és kiosztatni a minisztériumnak e zárszámadásra vonatkozó észrevételeit. Engelmayer József, az állandó igazoló bizottság előadója jelenti, hogy a bizottság Spisics Viktor horvátországi képviselőt végleg igazolta. Következett a szavazás a delegatio tagjaira. . . A napirend utolsó tárgya volt a második sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Előadó: Berzeviczy Albert. A Göczel-Lendl ügyre vonatkozó kérvényeknél Csanády Sándor szólalt fel. Az a meggyőződése, hogy az ilyen esetek mindig ismétlődni fognak s kell, hogy Göczel hadnagy teljes elégtételt nyerjen Utasíttatni kivánja tehát a miniszterelnököt, hogy Göczel előbbi katonai állásába visszahelyeztessék. Berzeviczy előadó kifejti a bizottság álláspontját. A ház Csanády indítványának mellőzésével a bizottság véleményét fogadta el, mely szerint e kérvények a katonai büntetőtörvény revisiójánál leendő felhasználás végett a miniszterelnök útján a kormánynak adatnak ki. A többi kérvények szintén a bizottság véleménye szerint intéztettek el. Az ülés ezután fölfüggesztetik, hogy a delegátusokra beadott szavazatok öszeszámittathassanak. Szünet után kihirdettetett a választás eredménye. A delegátió tagjaivá megválasztattak: Apponyi Albert gróf, Audaházy Pál, Bánffy Béla gr . Bánhidy Béla b., Baross Gábor, Beniczky Gyula, Bausztern Guidó, Csernátony Lajos, Éber Nándor, Fálk Miksa, Harkányi Frigyes, Hegedüs Sándor, Ivánka Imre, Jókai Mór, Karácsonyi Guido gr., Kármán Lajos, Kemény Kálmán b., Láng Lajos, Latinovics Gábor, Lukács Béla, Lukácsy Béla, Mihajlovics János, Missies János, Móricz Pál, Odsscalchy Gyula hg., Pulszky Ágost, ifj. Ráday Gedeon gr., Rudics József b., Sváb Károly, Szlávy Olivér, Szilágyi Dezső, Szögyény László, Tisza Lajos, Walerroauu Mór, Zichy Ágost gr., Nugent Arthur gr . Rubido Radoslav, Voucua Iván, Miskatovics József. Póttagokká: Rakovszky Géza, Rohonczy Gida, Szerb György, Teleki Domokos gr., Hofgraef János, Andrássy Tivadar gr., Abonyi Emil, Szalay Ödön, Gyurgyik Gyula, Bartolovica Iván. Ezután azonnal hitelesíttetett a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó része, hogy az a főrendekhez áthülldethessék. Engelmeyer József az igazoló bizottság részéről jelenti, hogy gr. Teleki Sámuel megbízó levelét rendben találta. — A 9-ik osztályba soroztatik. Elnök még előterjesztést tesz a szünet alatti teendőkre nézve s kijelenti, hogy nov. 21-ig nem lesz érdemleges ülés. Felhatalmazást kér arra, hogy a netán új választások iránt intézkedhessék, s hogy nov. 19 én királyné ő felsége névnapja alkalmából tolmácsolhassa a ház érzelmeit. (Helyeslés.) Végül a ma választott bizottságokat alakulásra hívja fel, az ülés ezután ',- ig felfüggesztetik, a mikor a ház átvette a főrendek üzenetét a delegatióba történt választásokról. — ?öagű elnökmester: Zichy Henrik gróf. II P A 11 a gok: Zichy Ferraris Lajos gróf. Pongráczy Emil báró! Nyár, Jenő br. andreánszky Gábor báró. Földvár, Lajos br. Iljev Nándor báró, horvát-szlavon-dalmátországi főrendi képviselő álik be a völgybe, mely Zsögödnél a térséget csaknem elzárva, Csiket két részre osztja, Al- és Fel-Csikra. Zsögödnek berendezett fürdője van. Itt nyílik ki az Al-Csik térsége. Itt Mikó Bálint országgyűlési képviselőnél néhány igen kellemes perczet töltöttünk, de nem azért voltunkrepülő commissió*, hogy ott ne hagyjuk az ozsonnát, a ne csináljunk ezáltal egy csomó zavart. Engedelmet kérünk érette szíves házigazdánktól. Interpelláljon a féltengelyért, s mi szívesen visszamegyünk az ott hagyott ozsonnáért. Csik-Szent-Király 11 megállapodtunk az ősi Andrássy-curia előtt. Ma teljesen romokban hever egy magaslaton, honnan gyönyörű kilátás nyílik az alatta elterülő Al-Csikra. Csik-Szt.-Király még arról nevezes, hogy itt hires malomköveket készítenek. Az egész országot Csik-Szt.-Király és Csicsó-Keresztur látják el malomkövekkel. Szent-Imrén Székely Endre járási szolgabiró barátságos asztala várt. Ritkán lehet a székelyföldön oly tágas cukát, mint ez, még hozzá oly megrakott dús szérüs kertet. Én legalább nem igen láttam. Különben is itt az a divat, hogy a gabonát a csűrbe rakják be, s ezért künn nem lehet látni osztagokat, csak a nagybirtokosoknál. Pár éve Csikba is bejött a gőz-csapógép használata. Ez is elvette néhány tékely család keresetét. Tusnád (a fürdő), szegényes fekvésével meglepi az utazót. Már néhány éve nem jártam Tusnádon s engem a változás, a haladás a csinosításban meglepett. Sokat tesz Tusnád haladására, hogy az ottani házbirtokosok társulattá tömörültek s a fürdőt körülvevő fenyvest haszonbérbe vették s teljesen feltiltották. Ez volt az első lépés. Azután a megmászhatlan szikla-ösvényeket emberfeletti erővel kényelmesen járhatóvá tették s ma Tusnádról a Szt. Anna-tavához kényelmes gyalogút vezet, melyet a fürdővendégek sűrűn használnak. Magából a fürdőből is szép kilátás nyilik az alant kigyódzó Olt terére, az átellenes szikla-csoportozatokra, a Sólyomkőre ; de hatványozottan szebb a kilátás a csak most épülő Károlybástyáról, melyet dr. Apor Károly építtet, és a L u d m i 11 a magaslatról. Újabban igen csinos és ízletes épületek, melyek közül megkapja a szemet a Kónya lasayi gyógyszerész, melyet csak maga és családja számára épittetett, és a dr. Bánffy Ádám palotája, melynek egyik oldalán egy magas torony van, hova kilencven lépcsőfokon lehet feljutni, s a tetőzet tetején egy hosszú folyosó szolgáltatják a legszebb kilátást és a legjobb levegőt. A feljutás elég fáradságos, de a Tusnádon egyedül itt feltalálható élvezet a kilátásban dúsan kárpótolja a kis fáradságot. Megjártuk a szobákat s a házi ur lakosztályában jól esett látnom a válaszúti kastély képét a parkkal, a tóval, a hattyúkkal, a szökőkuttal teljes természethűen. Akárhogy vesszük a dolgot, az ember a saját megyéjéhez mindig ragaszkodik s távol vidéken jól esik visszagondolnia. Bennem, ki már igen huzamos időn át voltam távol, a válaszúti kastély ahazavágyó érzését ébresztette fel: ha Válaszúton lehetnék, mily közel lennék családomhoz! No, de ha minden úgy lenne, amint akarjuk, hol maradna a küzdelem édes gyümölcse ? Báró Bánffy Ádám pótolhatlan s fáradságot nem ismerő szorgalma és müszlése Tusnádból pár év alatt a lehető legkellemesebb fürdők egyikét fogja teremteni. Az erdélyi fürdők között már is a leglátogatottabb. Az előhaladott évszak daczára, ott létünk alkalmával még volt mintegy 150 vendég. Az idén a vendégek száma az 1600-at meghaladta. A fürdőnek igen kellemes és kitűnő gyógyhatású vize van. A Szt. Anna tavához, meg a torja barlanghoz nem tudtunk rövidre szabott időnk határai között kirándulást tenni Pedig ez a regényes fekvésű hegyekben oly gazdag Erdélynek egyik legszebb pontja, hol a szép, nagyszerű és fönséges őse szeölelkeznek. Utunk Kászonba vitt, Tusnádon, a falun keresztül. Itt láttuk Kovács Miklós volt erdélyi rom. kath. püspök és dr. Éltes Károly kanonok ősi fészkeit. A tusnádi határon valóságos homokzátonyon mentünk keresztül. Egy patak medrében három ös mélységben még mindig futó homokot találtunk. A tenger hagyta itt. A Nyergesen egészen újonnan épitett műut vezet keresztül a régi Kászonszékbe. Sajátságos, hogy míg a szomszédos Gyergyó és Csik meglehetős nagy térségekkel rendelkezik, addig a hasonló fekvésű Kászon belseje hullámzó halmokból áll. Valószinüleg örvény képezte. Kászonban már igen sok román nemzetiségű lakosra találunk, kik azonban csak viseletüket tartották meg, anélkül, hogy románul beszélni tudnának; egy párt kíváncsiságból megszólítottam románul, de nem tudtak felelni kérdésemre. Kászon Impérfalván Baázsi Lajos kitűnő vendégszerető házigazdánk barátságos asztala várt, mire bizony nem alkalmazhattuk a Kászonra úgy találó közmondást : „hol a viz kezdődik és a kenyér fogy.* Igaz. A viz itt kezdődik, mert ez a continensen művelés alatti földek legmagasabb pontja, s épen ezért fogy itt el a kenyér, mert nincs csima, ami éltető meleget adjon. De mi nem éreztük sem azt, hogy a viz itt kezdődik, sem azt, hogy a kenyér itt fogy el. Egész utunkban a legkitűnőbb borokat itt ittuk, ahol talán még a vadszőlőn sem teremne meg. Impórfalváról kirándulást tettünk szíves házigazdánk vezetése mellett a kászon jakabfalvi fürdőre. A fürdő egy kellemes völgyben fekszik, védve minden légházamtól. Balázsi Lajos a fürdő tuajdonosa, mindent megtesz, hogy a vendetőbe. Ott találtam cégek számára kényelmessé tegye, s csak legújabban épített egy csinos és kényelmes bórházat. A ki a nagy világi zajt szereti, az ne jöjjön ide; de a ki a családias otthont, a zajtalan magányt akarja feltalálni, az itt feltalálhatja. Nevezetes maga a borviz forrás, mely egy sziklából buzog ki. Erdélyben még csak a kalán-fürdőnél lehet ezt feltalálni. A kászon-jakabfalvi borvizet Csikban, Gyergyóban, Kászonban ás Háromszéken — nagy mérvben használják. Évenként mintegy 2—300,000 palaczkot visznek innen el a bor mellé. Mi eredeti módon ittuk. Beletöltöttük a bort a forrás által kivájt szikla köpübe, s onnan merítettük ki a borvizes bort. Itt ez a szokás. A kézdivásárhelyiek kezdették, mi persze megadtuk magunkat a helyi szokásnak. E fürdőnek másik nevezetessége, hogy talán egy fürdőn sem lehet oly jól és olcsón kilőni. Régibb üvegcsűr is volt itt,de nem fizette ki magát. -*a tulajdonos beszüntette. Impérfalván igen kitűnő és jó úgynevezett kő porczellánt készítenek és pedig a legújabb idomok után alakítva. Társaságunk egyik tagja esernyőjét Impérfalván feledte. Épen a temetőnél voltunk, mikor e veszteséget észrevettük. Egyikünk szekere utána ment, s addig én bementem a te különös siriratot , hősége jeléül . . . másot vel együtt.* Megbámultuk a maradandó céget. Csik-Szeredába visszafelé mente,Bilázs Antal író és plébános barátságos vendégszerető asztala várt Csató-S*8' gén. Házigazdánk szellemdús és humor®* társalgása mellett az idő repült. Estvevomikor visszaérkeztünk Csik-Szeredába- Másnap még megnéztük Csik-Somf Szt.-Ferencz-rendiek kolostorát & * templomot, mely legnagyobb. Csikban a Érdekes, hogy boltozata fából ' orgonája az erdélyi részekben WgW a brassói után következik. A szerelésére lehető legnagyobb 5 fordítva. Szent István és Szt. Urai a főoltárnál életnagyságban **»■ . Szives vezetőnk, a zárdafőnök, ki, a Szt. Ferenczrendiek tartománylö®0* lekötelező előzékenységgel mutatott , minden látnivalót. Érdekes, hogy * (( diszöltönyök nagy része itt készül» , szép könyvkötő munkákat is láttunk Somlyói mester kezéből. Még em‘‘ „(irdemel a 8 osztályos gymnasium* 1 or', sok jeles embert adott eddig i® 11 szágnak. ,j, E látogatás után megváltunk tól, mentünk Udvarhelyszék felé * •./ vajos* tetejéről még egy »Isten ho«*“ mondani visszafordultunk s a lehető szebb panoráma nyilt fel előttünk. Béni® l®''41' egy akköveti e.t a —n —s ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház Illése október 21-én. Elnök: Péchy Tamás. — Jegyzők : Rakovszky, Baross, Duka. A kormány részéről jelen vannak: Tisza, Szapáry, Szende, Kemény, Pauler, Ordódy, Bedekovics. a mai ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. if Elnök bemutatja Simonyi Ernő levelét, melyben egészségének helyreállítása czéljából 6 havi szabadságidőt kér. — Megadatik. A kecskeméti gör. kath. egyház az iránt kérvényez, hogy anyakönyveit magyar nyelven vezethesse. — Szatmár-Németi városa kéri az 1870. 32. t. sz. 8 §-ának módosítását. A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Tisza korrmányelnök három törvényjavaslatot nyújt be: Abaúj- és Tolna megyék egyesítéséről, a megyék háztartásáról, a némely törvényhatóságok határainak egyes községek és puszták átcsatolásával, kiigazításáról. A közigazgatási bizottsághoz utasíttatnak, a megyék háztartásáról szóló törvényjavaslat azonkívül a pénzügyi bizottságnak is ki fog adatni. Ugyancsak a kormányelnök bemu• A főrendiház tegnapi ülésében kihirdettetett a delegáczióba történt választás eredménye, mely a következő: I. Rendes tagok: Andrássy Aladár gr. Andrássy Gyula gróf. Angelics Germán bácsi gör. kel. szerb püspök és érseki helyettes. Bánffy Miklós gróf, kir. főpohárnokmester. Csáky Albin gróf, Szepesmegye főispánja Dőry Lajos báró. I. Erdődy István gróf Esterházy Kálmán gróf, Kelozs megye főispánja. Haynald Lajos bibornok, kalocsai érsek. Ipolyi Stummer Arnold, beszterczebányai püspök. Keglevics István gr. Kussevics Svetozár, horvát szlavon-dalmátországi főrendi képviselő. Ifj. Majláth György Esztergom megye főispánja. Miske Imre TÖRVÉNYJAVASLAT a megyék, háztartásáról. 1. Egyes megyei thatóságok részére, hogy közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásaikat e czélra felhasználható saját jövedelmeik mellett fed®zhe®ssék 1883 ik évtől kezdve a bozás további intézkedéséig évenként az ezen törvényhez csatolt mellékletben megalapított összegek fognak az állampénztárból kiszolgáltatot törvény alapján az 1883. évre kiszolgáltatandó évi illetményekbe az 1882. év végével rendelkezésre maradt házi pénztári maradványok beszámíttatnak. A mely megyében jelen törvény hatályba lépte után az 1881. III. L ez értelmében szervezendő állami rendőrség életbe lép, annak illetményéből a mellékletben kitüntetett közbiztossági kiadások levonatnak. . . 2. §. Az egyes törvényhatóságok részére megállapított évi illetmény havonkénti részletekben előlegesen szolgálta*'** ^*3. §. A megyék mindazon saját jövedelmei, melyek külön rendelteéssel nem bírnak, valamint a gyámpénztári tartalékalapnak az 1877. XX tez. 298. § a alapján az ebben meghatározott eljárás mellett igénybe vehető jövedelmei is, a közigazgatási költségek fedezésére fordítandók, illetőleg az ezen törvény értelmében készítendő költségvetésben, mint fedezet, felveendő. . Az eddigi házi pénztárnak számadási törümények czímén fennálló követeléseiből befolyó összegek, mint jövőben is, a házi pénztárt illető bevételek ezen költségvetés során letsznek elszámitandók. 4. §. Az évi költségvetést a jelen törvény hatályai között az 1870. XLII. t. sz. 14. § ában meghatározott eljárás mellett a törvényhatósági közgyűlés állapítja meg. A költségvetésekben csak annyi és oly minőségű tisztviselő-segédkezelő- és szolgaszemélyzet, csak annyi évi illetménynyel vétethetik föl, mennyi az egyes megyék számára a jelen törvény által megállapított állami javadalmazás kiszámításánál alapuljen véve. A létszám és illetményekre nézve idővel szükségesnek mutatkozandó változtatások csak a belügyminiszter előleges jóváhagyása mellett eszközölhetők. Az évi zárszámadások megviszgálására a közgyűlés által ugyancsak az 1870. XLII. t. sz. 14. §-ban körülírt eljárás szerint történik. 5 §• Úgy a költségvetés megállapítására, mint a zárszámadás megvizsgálására vonatkozó határozat ellen egyes adózók s a számadó tisztviselők a határozathozatalától számítandó 15 nap alatt a belügyminiszterhez felfolyamodhatnak. 6. §. A jövő évi költségvetés az állandó választmány véleményes jelentésével és a vonatkozó közgyűlési határozattal az előző év október hó 15-dik napjáig a belügyminiszterhez terjesztetik föl. 7. §. A belügyminiszter a költségvetést egyszerűen tudomásul veszi azon esetre, ha a) az állampénztárból nyert javadalmazás, valamint az ezen kiadásokra a jelen törvény 3 ik §-ában érintett saját jövedelem kizárólag csak közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadások fedezésére fordíthatik ; b) ha a kiadások megyei pótadó tétele nélkül fedeztetnek; c) ha a megyei törzsvagyon nem csonkíttatik; d) ha a költségvetés, illetőleg az azzal kapcsolatosan a jelen törvény 9-iks a értelmében igénybe vehető pótadó kivetése ellen felfolyamodás nem történt. Ellenkező esetben a költségvetést részletesen felülvizsgálja, észrevételeit a törvényhatósággal közli, esetleg azt új költségvetés készítésére utasítja. 8. §. Az évi zárszámadás, mely a költségvetés rovatai szerint szerkesztendő, a tavaszi közgyűlés által eszközölt megvizsgálás után 16 nap alatt felülvizsgálat végett a belügyminiszterhez terjesztő 9. §. A megyék a már fennálló törvények alapján kivethető pótadón kívül közigazgatási, közlekedési, közgazdasági és közmivelődési czélokra 3%-tólit meg nem haladó pótadót vethetnek ki. Ezen pótadó igénybevétele, valamint annak mérve és kivetési módja iránt a közgyűlés rendszerint évenként előre a költségvetés megállapitása alkalmával határoz. . . _ _ . Ezen közgyűlésre a közgyűlés határidejét nyolc napra megelőzőleg a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjához külön meghívás intézendő, melyben az, hogy a közgyűlés első tárgya költségvetés megállapítása, esetleg a közigazgatási és közművelődési czélokra kivetendő pótadó iránti határozathozatal leend, világosan fölemlítendő. Azon esetben, midőn pótadó kivetése határoztatik, érvényes határozathozatalára a közgyűlésen jelenlevő tagok kétharmadának hozzájárulása szükséges. 11. §. A 9. §-ban megállapított pótadó kivetése iránt a megye,elen csapások, vagy más előre nem láthatott események folytán a belügyminiszter jóváhagyása mellett kivételesen az év folyama alatt is határozhat. Az eljárást ez esetben is a 9. 10. és 12-ik §§-okban foglalt rendelkezések szabályozzák. 12. §: A megállapított pótadó egyénenkénti kivetése községenként előre kihirdetendő, 3 napon át közszemlére kiteendő, mely kitétel után 8 nap alatt a magátúlterheltnek vélt fél a közigazgatási bizottságnál felszólalhat. Ezen felszólalások elintézésére a közigazgatási bizottság saját kebeléből minden év első ülésében egy négy tagú küldöttséget választ, mely a főispán, vagy ennek akadályoztatása esetében az alispán elnöklete alatt ez ügyben végérvényesen dönt. Ezen küldöttség, ha szükségét látja, határozathozatal előtt a királyi adófelügyelet, — amennyiben az a küldöttségnek tagja nem lenne, valamint a megyei számvevőt is meghallgathatja; ha pedig az illető fél ezt felebbezésében kívánta, meghallgatni tartozik. 13. §. A 9. § ban említett pótadón kívül a megyék az ezen törvényben meghatározott czélokra még 2% erejéig vethetnek ki pótadót a bel és pénzügyminiszter előzetes engedélye mellett. Továbbá megyei pótadó kivetése, úgy általában, valamint egyes törvényhatóságokban csakis a törvényhozás külön felhatalmazása alapján foglalhat helyet. 14. §. Az előző §. alapján igénybe vehető pótadóra nézve is a 9., 10. és 12. §- ban foglalt rendelkezések irányadók. 15. §. Azon megyei alapok felett, melyek a jelen törvénynyel szabályozott háztartás keretébe nem tartoznak a különös rendeltetésüknél fogva a házi pénztártól elkülönítve kezeltetnek, a belügyminiszter felügyelete és jóváhagyása mellett a törvényhatósági bizottság közgyűlése rendelkezik. A törvényhatóság e részbeni határozatának jóváhagyását, amennyiben az törvénybe vagy szabályrendeletbe nem ütközik — és az ellen a törvényes határidő alatt alaposan indokolt felszólalás nem létezik, a belügyminiszter csak azon esetben tagadhatja meg, ha az alapok rendeltetésüktől elvonatni szándékoltatnak azoknak tőkeállománya támadtatniuk? 16. §. A belügyminiszter fel.,,H tűtik, hogy a megyéknél úgy a pénzkezelés és számvitel módját , a járásokban is a pénzkezelés és talos pénzek elküldése körül követt járást a kellő ellenőrzés és a 81. felelősség követelményeinek merle átalánosan kötelező szabályrendeletiabályozza. 17. §. Az 1870. XLII. tez 1, 90. §§ ai ezennel hatályon kivül fektetnek. 18. §. Jelen törvény végrehajt, a belügy- és pénzügyminiszterek hív meg. Budapesten, 1881. okt. 21.és Ti8*» K‘l«án,, mint belügyo^ A KATASZTER A kataszteri munkálatokról rt., tes kimutatást közöl a pénzÜKvmbi.fr működésről szóló jelentés, melyhen? emeljük a következőket. A katasuri vény végrehajtása még 1871. foganatba vétetett ugyan, de a kit . év csak a változott miveléai 4«? ** művelés alá vont földterületek im.V megadóztatására fordittatott. E 2011,* évi 2 200,000 frttal növelte ugyan ,?.* tól kezdve az állambevételeket de?, évre elodázta magának a földadóstulzásnak megkezdését. Ez csak 1877. nyarán Tette kitét s további két évet a járáabecülőkű oktatá ai járásleirások elkészitői* ni mint az adatok gyűjtése vett igénybe . Ebben a stádiumban volt a fity* szabályozás 1878. őszén. Az 1878/79-iki téli idény a tini. jövedelmi fokozatok kiszámitására kunáltatott s 1879. tavaszán a járáabadlói járásaik beutazásához fogtak, a miemv bérig mindenütt véget érvén, azon éve még az osztálybasorozás is megkezdődön De épen ennek folyamán nyert mn erőnbülést a szakközegek azon feltevel hogy a kinyomozott jövedelem meascatm. haladja a valót. A minisztérium ennélfogva a kialmított tisztajövedelmi fokozatokat arányosan szállította, s a roiut ez fentebbre letesen van ismertetve, a kataszteri tai értekezletet hívta egybe. A kataszteri szakértekezlet üléseinek befejezése után az egész munkálat újból revisió alá vétetett, a járások és ostályozási vidékek végleg megállapittatta! járási bizottságokkal a munkálatok iliposan megismertettek a az osztálybarozás megindittatott. Ezenkívül a mór 1878 ban falvit árterek a valónak megfelelőleg kiigultattak s a kataszteri munkálatokba keresztül vezettettek. Az 1881. XL. törvény által fak adó a magyar korona egáz terülkjáit nézve 29 millió forintban s az utánajáró földtehermentesitési járulék Horn. Szlavonországoktól eltekintve, I ailla forintban lett contingentálva. Et put, ezen összegekben nem oly módon lett contingentálás kimondva, hogy ezen közegeknek tiszta jövedelemkép be kell földadóból folyniok, hanem hogy kitők összege nem haladhatja meg a jelzett maximális összegeket. Minthogy az osztályhasorozás mit. előbbre halad, úgy hogy 1882. nyarán ki leend fejezve, a folyó év nyarán mint országos földadóbizottság is megalakult kebeléből küldötteket választott, hogy az utján az ország minden vidékén a munkálatokkal alaposan és idejekorán Digit merkedhessék, az osztálybasorozás ***' történte után tehát mi sem fogja gátoli az országos földadóbizottságot, hogy a leges döntő szavát a tiszta jövedelmi fokozatokra nézve kimondja, úgy hogy ws . néhai férje másik férje