Magyar Polgár, 1884. április-június (18. évfolyam, 76-149. szám)
1884-04-02 / 77. szám
o zattal felkéri a Nagyméltóságu Igazságügyminiszter ur ő excellentiáját, ezen felterjesztett inditvány magas pártfogolása és az abban szükségelt további magas intézkedések megtételére. Levelezés. Segesvárit 1884. márcz. 31. (A nagy-küküllőmegyei tanító-egylet szervezkedése.) Tekintetes szerkesztő úr! A tíz év óta fennálló hévízi tanitó-testület ez évi rendes közgyűlését Segesvárit tartotta meg, s bár Segesvár nem esik ezen tanitó-egylet kerületébe, hanem attól meglehetős távolságra, mégis a testületi tagok a gyűlésre igen szép számban jelentek meg, ami által az ügy iránti érdeklődésüknek szép tanújelét adták. Ezen gyűlésen egy üdvös terv került szóba. Nem egyéb ez, minthogy Nagy-Küküllő megyében általános tanító-egylet alakíttassék, miért is ez alkalommal a megye területén lakó összes tanítók meghivattak. A gyűlés legszebb pontját képezte Tiszávszky Dániel tanítónak a „magyar nyelvnek idegen ajkú népiskolákban való mikénti tanításáról“ tartott felolvasása és Szepesy Hermin tanítónő gyakorlati tanítása. Miután a tanítás a közgyűlés által valódi minta-tanításnak nyilváníttatott, Horváth László kir. tanfelügyelő indítványt tett egy nagyküküllő megyei általános tanitó-egylet alakítása iránt, mi nagy lelkesedéssel el is fogadtatott s az egylet alakítása kimondatott. Ez után Horváth László elnöklete alatt megelőzőleg tartott értekezleten elkészített alapszabályzat-terv olvastatott fel, mely minden pontjaiban elfogadtatott. Az alapszabályok felolvasása után beiratkozott 2 alapitó és 50 rendes tag. Az alapitó-tagság dija egyszer s mindenkorra 30 forint, a rendes tagság dija évi 1 forint. Tisztviselőknek megválasztottak , elnöknek Horváth László kir. tanfelügyelő, alelnöknek Rohn Nándor állami elemi iskolai igazgató-tanitó, jegyzőknek: Tiszávszky Dániel, Gábos Dénes és Munteanu János, pénztárnoknak Balázs Imre fehéregyházi ev. ref. lelkész, ellenőrnek Kovács Sándor tanfelügyelőségi tollnok, és 8 választmányi tag. Mikor az egylet így megalakult, egy román pap által indítványba hozatott, miszerint a gyűlésekről vezetett jegyzőkönyv román nyelven is legyen szerkesztve,tekintettel a sok román tanítóra. Ez el is fogadtatott, oly hozzáadással, hogy a magyar szöveg tekintessék hitelesnek. Horváth László kir.tanfelügyelő, mint megválasztott elnök a megalakult egyletet igen szép beszéddel üdvözölte, melyben a nagyküküllő megyei tanító testület hivatását fejtegette. Valóban helyes volna, ha ezen egyletet minél szélesebb körben támogatnák, mert itt a nem magyar ajkú lakosság között nagy hivatása van, melynek az igazán nemzeti érzületű Horváth László, tevékeny tanfelügyelő, elnöklete alatt szépen meg is fog felelni. A gyűlés után társas ebéd volt, melyben magyarok és románok egyaránt, mintegy 60-an vettek részt. Annyi volt itt a felköszöntő, hogy ezekből egy hosszú névsor telnék ki. Nagy-Küküllő megye tanítóinak értelmezsebbjeit öröm volt itt együtt látni. Nem tanúsít ez kevesebbet, mint hogy magyar és román szépen megférnek együtt, ha egy eszme lelkesíti. Az épen megalakult tanitó-egyletnek, hogy virágozhassák s hivatásának megfelelhessen, pártolásra van szüksége, de feltesszük N.-Küküllőmegye értelmiségéről, hogy pártolása által ez egyletet előbbre segíteni törekszik. x. y. A tud. akadémiából. (A karácsonyi-díj. A Péczely-dij Széchenyi István gróf levelei. .A szlávok és a magyar keresztény terminologia.) Budapest, márcz. 31. A magyar tud. akadémia ma délután gróf Lónyai Menyhért elnöklete alatt összes ülést tartott. Az ülés megnyitása után Hunfalvy Pál jelenti, hogy Lönroth Illés kültag f. hó 19-én 82 éves korában Helsingforsban Finnországban meghalt. Lönroth a Kalevala fin néposz kiadása által európai hírnévre tett szert. Hunfalvy kéri az akadémiát, hogy fejezze ki táviratilag részvétét a fin irodalmi társaságnak Lönroth elhunyta fölött. Az ülés az indítványt elfogadta. Ezután dr. Heinrich Gusztáv olvasta fel a jelentést a karácsonyi drámai pályázatról. A karácsonyi 200 arany jutalomra 1883-ban komoly drámai művek pályáztak. A beérkezett 46 pályamű Zichy Antal t. tag elnöklete alatt Arany László, Heinrich Gusztáv, Pompéri János és Szigeti József tagoknak adatott ki bírálat végett. A 46 pályamű között csak kettő volt figyelemre méltó: a 16 számú „Tiepolo“ czimü tagpedia és a 37 számú „Nora“ czimü dráma. A bírálók közül egy 16 számút tartotta a legjobbnak, kettő a „Norá“-t jutalomra érdemesnek s a többség viszonylag legjobbnak találta. Egyik sem találtatott általában olyannak, mely a pályázati feltételeknek megfelel s azért a bírálók indítványozzák, hogy a jutalom ne adassák ki, hanem az 1885- diki jutalomhoz csatolva, mint 400 arany jutalom tűzessék ki a jövő pályázaton. Az akadémia ily értelemben határozott a jutalom fölött s a jeligés leveleket elégette. Fraknói főtitkár jelenti, hogy az akadémia mult nagygyűlésén a Péczely-féle alapítványból 1000 frtot tűzött ki a magyar történelemből vett olyan színműre, mely 1882—83-ban nyomtatásban megjelent, vagy valamely színpadon előadatott. A mai napig, mint utolsó határidőig egy nyomtatásban megjelent színmű: Kendi Margit, Bartók Lajostól, s kettő kéziratban : Julia, történeti tragoedia 3 felvonásban s Titok és Áldozat, szinmű 3 felvonásos, az utóbbiak zárt jeligés levél kíséretében küldettek be az akadémiához. Minthogy azonban az utóbbi két színmű szerzője nem igazolta, hogy művük valamely színpadon előadatott volna, ennélfogva a pályázatra nem bocsáthatók. Az első, Kendi Margit, bírálatra az első osztálynak adatik ki. Fraknói megjegyzi, hogy a pályázati szabály értelmében minden, az említett időközben nyomtatásban megjelent szintit pályázónak tekintetik, habár nem is küldetett be az akadémiának . A Lukács-féle alapból szintén 1000 frt jutalmat tűzött ki az akadémia Kazinczy Ferencz életének a megírására s felhívást tett közzé, hogy a pályázni kívánók küldjék be ajánlataikat s tervrajzukat az akadémiához. A mai nappal lejárt határidőig csak egy ajánlat és tervrajz érkezett be és pedig dr. Bayer Ferencz lőcsei tanártól, mely birálat végett szintén az I. osztályhoz tétetett át. E jelentések után felkelt Gróf Széchényi Béla tiszteleti tag, hogy egy nagybecsű ajándékot jelentsen be az akadémiának. Nevezetesen oda ajándékozta az akadémiának, halhatatlan atyjának gróf Széchényi Istvánnak társulatokhoz, egyesületekhez s egyesekhez irt leveleit, melyek 7 kötetet tesznek ki s 1833—43 közt írattak. „Felejthetetlen atyámnak szellemi kincseit — úgymond a nemes gróf — annál is inkább ajándékozom az akadémiának, mert ez minden alkalommal jelét adja alapitója iránti hálájának“. (Éljenzés.) Az elnök köszönetet mond a kincsekért, melyek a Széchényi-bizottságnak fognak kiadatni. Az összes ülés után az I. (nyelv- és széptudományi) osztály tartott ülést, melyen dr. Asbóth Oszkár vendég olvasta fel: „A szlávok és a magyar keresztyén terminologia“ czímű értekezését.Ebből a következőket közöljük. Történetíróink kiváló szerepet tulajdonítanak a cseheknek a magyarok keresztény hitre való térítése körül. A nyelvész itt-ott e szerep egyes apróbb vonásait is kiolvashatja még a magyar nyelvben lerakott emlékekből, a meghonosodott szláv szókból. Mégis nem a cseh nyelv hatása szól ezekből a szókból, hanem az általános egyházi szlávnyelvé, az úgynevezett ó-szlovén nyelvé. Ez magyarázatát talán abban leli, hogy e csehek akkor szintén az ó-szlovén nyelvet használták az egyházban, amire több jel látszik mutatni. De más módon is magyarázható e körülmény. A csehek talán csak a főbb papi állásokat foglalták el — az alsó papság a szlovének közül került ki, akik tudtak magyarul is, megértették a cseh térítőket is, tehát nagyon alkalmas közvetítők voltak. A szláv hatás nagysága kitetszik abból, hogy több egyházi kifejezés ószlovén eredetre mutat. Ilyenek : kereszt, keresztény, koma, pogány, eretnek, malaszt, hála, oltás, szent, angyal, pap, barát, apát, apácza, kanonok, prépost, püspök, zsolozsma, vecsernye, zsoltár, karácsony, pünkösd. Ide tartoznak még a hét napjainak nevei is: szerda, csütörtök, péntek, szombat. Más kifejezésekben csakis a sajátságos észjárás mutatja meg a szláv hatást, mint a következőkben : keresztelni, keresztnév, keresztvíz, keresztlevél stb. Ebből az összeállításból — úgymond értekező — kitetszik, mennyire részletesebb képet rajzolhatunk e fontos mozgalomról, ha a nyelvben rejlő tanúságot fürkésszük, mintsem ha tisztán csak írott forrásainkból szedjük adatainkat. Ezzel az ülés véget ért, makról sziveskedjenek a Magyar Polgárt minél többször és minél részletesebben tudósítani. Gyors, tárgyilagos és higgadt hangon tartott tudósításokat kérünk. Hagyjuk a minden áron való szenvedélyeskedést ellenfeleinkre; mi magunk csak ott lépjünk fel keményebben, hol elveink, vagy pártembereink védelme ezt elkerülhetlenül szükségessé teszi.* Gyergyószentmiklós, márcz. 29. Tegnap tartatott meg a gyergyó-kerületi szabaelvü-párt alakuló és szervezkedő közgyűlése, melyen Mikó Árpád szolgabiró urnak, mint a megyei szabadelvü-párt központi bizottsága által a szervezés keresztülvitele czéljából felkért elnöknek meghívójára, úgy a város, mint főként a vidék előkelőségei igen szép számmal jelentek meg. Elnök melegen üdvözli a szép számmal megjelent párttagokat s rövid és szépen átgondolt beszédben hangsúlyozza főként azt, hogy ő sem jelen alkalommal, sem netán ezutáni ténykedésében a vélemények szabad nyilvánítását pressionálni nem akarja, s kijelentve azt, hogy ő mivel állását is a közbizalom folytán nyerte, sem nem akar, sem nem óhajt a magas kormány megbízottja és közegekint szerepelni, hanem függetlenül saját meggyőződését követi. — Felfejtve röviden a szabadelvü-párt czélját, — mely nézete szerint az országban ma egyedül kormányképes — s tekintetbe véve vidékünk speciális érdekeit is, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy Gyergyó választóközönsége a szabadelvüpárt körül fog teljes számmal csoportosulni, — a gyergyói szabadelvű pártot megalakultnak jelenti ki és élteti azt. A felhangzó lelkes éljenzések elhangzása után felolvassa dr. Dobránszki Péter jelenlegi gyergyókerületi orsz. képviselő üdvözlő társürgönyét, mely hosszan tartó éljenzéssel fogadtatott. Ezután szót emelt Császár József úr, Szárhegy község köztiszteletben álló jegyzője, s tőle megszokott szónoki hévvel előadott tartalmas beszédében felfejtve a szervezkedés szükségességét s azt, hogy az óhajtott czél csak úgy érhető el, ha tetterős és független férfit állíthatunk a párt élére, s mert minden követelményeket feltalálhatni vél Mikó Árpád ur személyében, ajánlja őt a szabadelvű párt elnökévé megválasztani Lelkes és hosszantartó éljenzés követő szavait . Mikó Árpád ur, engedve a közóhajnak, elfogadja az elnökséget. Ezután hajolván előbbi szónok indítványára, a gyergyókerületi szabadelvű párt és végrehajtó-bizottság jegyzőjévé ifj. Puskás Lajos, közig. joggyakornok választatott meg, szintén egyhangú felkiáltással. Következett a központi végrehajtó-bizottság és a községi intéző bizottság megválasztása, mely következőleg ejtetett meg. A végrehajtó bizottságba beválasztottak: Alfaluból: Horváth Károly és Gál Ignácz; Ditróból: Fülöp István, Mezey Ignácz; Remetéről: Betegh Imre, id. Mélik István ; Szárhegyről: Both Ferencz, Csergő Zsigmond ; Szentmiklósról: Deér Venczel, Nagy Tamás; Salamásról: Platon Mihály, Trif Alexius ; Várhegyről: Kimpán Illés, Kotfász Vaszi; Tölgyesről: dr. Lázár János és Kapdebó Vidor urak. Ezenkívül a községi intéző bizottságok elnökei és jegyzői. A községi intéző bizottságok következőleg alakíttattak meg: Alfaluból: Elnök Boga Bálint, jegyző Lőrincz Vilmos. Bizottsági tagok : Domokos Sámuel, Győrffy Sándor, Kiss Elek, Balázs Imre, Győrffy Gábor, Fülöp Sándor, Rancz Fülöp, Gál Elek, idősb Gál Sándor (tanácsos) . Ditróból: Elnök : Siklódi Péter, jegyző: Kelemen Károly. Bizottsági tagok : Biró István, Gaál Miklós, Biró Sándor, Köllő Ferencz, Kelemen Albert, Lukács János (albíró), Orosz Alajos, Józsa Sándor, Fülöp Alajos, Küllő János, Fülöp Ferencz, Bajkó Mátyás, Trucza Ignácz, Lukács János (keresk.), Bajkó Móricz, Wondracsek Ferencz, Csíki József, Barabás Rajmond, Orosz Károly, Puskás Pál, Kovács Lajos, Csíki Ferencz, Puskás Ferencz. — Remetéről: Elnök: Ivácson Márton, jegyző: Veress Antal, b. t.: Balázs Bertalan, ifj. Puskás Sámuel, Puskás József, Porszik János, id. Puskás Lajos, ifj. Puskás Lajos, László Péter, László Antal, Borbély Antal, György Antal, Vass Ferencz, Kajtár Ignácz, Laczkó Dávid, Balázs Péter, Albert János, Varga Imre. — Szárhegyről : Elnök: Bartalis Ignácz, jegyző: Császár József, b. t.: Csergő Lajos (bíró), Czimbalmas József (albíró), Nagy Imre, Czimbalmas Antal, Lőrincz Ignácz, Korpos István, Polgár Imre, ifj. Gurzó János, Tóth Elek, Ferencz Imre, György József, Keresztes Fülöp, Ferencz Mihály, Ferencz Ignácz, Fazakas Imre. — Szt.Miklósról: Elnök: id. Tiltscher Ede, jegyző: Hochschild Lajos, b. t.: Küllő Károly, Székely Dénes, Nagy Ferencz, Hideg József, ifj. Drótos János, Madaras András, Madaras Péter, Balázs Antal, Kari Károly, Ferenczi István, Márton Ferencz, Szentpéteri János, Kopacz Lukács, id. Drótos János, Kálmán Itván, Hozó Pál, Márton Lajos, Kémenes Sándor, Ferenczi Sándor, Biró János, Kermenes János. — Salamásról: Elnök : Czárán Gábor (lelkész), jegyző: Platón Mihály, b.: Trifu Alimpiu, Mundra Vaszilie, Mundra Niculai. — Várhegyről: Elnök: Platón Mihály, jegyző: Hurubeanu Mihály, b. t.: Kotfász Vaszi, Huruba János, Marusán Miklós. A szervezkedés befejezte után szót emelt Császár József úr, s hazafias szellemtől átlengett beszédében kifejtette szükségességét annak, hogy a már-már küszöbön álló választási határidő közelléte elutasíthatlanul magában involválja azon követelményt, hogy a leendő képviselő személyére nézve is megállapodásra jöjjön a gyűlés s ajánlja, hogy érdemekben gazdag jelenlegi képviselőnk dr. Dobránszky Péter úr jelöltessék a kerület képviselőjévé, a felhangzó lelkesült éljenzés csak igazat adott a most felszólaló Boga Bálint alfalvi iskolaigazgató úrnak, ki a jelenlegi képviselő érdemeit elismerő méltánylásban részesítve s azon erős hitének adva kifejezést, hogy az ő személyét tartja egyedül olyannak, kiben a közbizalom öszpontosulva, a szabadelvű párt teljes egyetértésre jut, a ki múltjában elegendő garacziát nyújtott a jövőre nézve is, minélfogva melegen ajánlja jelöltjét. A felhangzó lelkes éljenzések tanúsiták, hogy a szónok a jelenlevők közös óhaját tolmácsolta, minélfogva elnök dr. Dobránszki Péter orsz. képv. urat a gyergyószentmiklósi választókerület szabadelvű pártjának egyhangúlag kikiáltott képviselőjelöltjéül declarálja. Id. Tiltscher Ede ügyvéd ur indítványára Dobránszki úr jelöltetéséről azonnal távsürgönyileg értesittetett. Az egész gyűlés példás rendben s higgadt férfiakhoz illő komolysággal folyt le. — Egyetlen egy gyenge hang említett holmi ellenzéki aspiratiót, a nélkül azonban, hogy bárki figyelembe vette volna. A gyűlésen részt vett egyének mindenike azon reménynyel távozott, hogy a szabadelvű párt kibontott lobogói minél teljesebb diadalt arassanak ! ügy legyen! Ditrói. MAGYAR POLGÁR (77. sz.) Képviselő - választási mozgalmak. Lapunk barátait tisztelettel felkérjük, hogy a képviselő-választási mozgal 1884. ápril. 2. SZÍNHÁZ, zene. A színházi játékrendet a folyó hétre ma juttatták kezeinkhez. E szerint holnap Miltont adják, a czí szerepben E. Kovács Gyulával, kinek egy szép alkalmi verse eszezépre vonatkozólag mai számunk tárczájában olvasható. Csütörtökön, e hó 3-án, Szentgyörgyi István jutalmául VIII. Henrik kerül színre. Pénteken nincs előadás. Szombaton ismét jutalomjáték lesz: a Gerő Lináé, ki a Szentivánéji álomban Puck szerepét fogja játszani. Kedvelt naivánk e jutalomjátékát szükségtelen bővebben ajánlgatnunk. Vasárnapra — ötödizben — a Szép juhász van kitűzve.* „Kendi Margiténak, Bartók Lajos öt felvonásos történeti drámájának vasárnap volt bemutatója a budapesti nemzeti színházban. Kendi Margit a Nemzet szerint meghódította a közönséget. Erőteljes lüktetése, költői erővel szőtt dialógjai, szépen kidomborított történeti háttere, az indulatok és szenvedélyek megkapó festése, megannyi tényezői voltak a darab sikerének. S derekasan hozzájárultak a szereplő művészek is. Jászai M. asszony Kendi Margitja hatalmas tragikai alakítás volt, megrázóan tüntette fel végzetét a szerencsétlen asszonynak, ki szerelmével s nagyra vágyásával felidézi a katasztrófát, mely viharszerűen söpri őt is el. Gyenes egészben véve jól kidomborította Báthori Zsigmond fejedelem ingatag, szeszélyes alakját. Boldizsár férfias alakjának finomabb vonásaiból sok elveszett Szacsvainak különben erőteljes játékából s azt a hamis pathoszt, vidéki színészeinknek, úgy látszik, közös vonását, remélhetőleg mihamar le fogja vetkőzni a nemzeti színháznak ez az újonnan szerződtetett tehetséges tagja. Annál finomabban személyesíté Bercsényi a ravasz pápai nunéziust, Carillit, a darabon átvonuló politikai cselszövényeknek intézőjét. A fejedelem kedvencz udvari bolondját igen jellemzően ábrázolta Vízvári; megtörtént vele a szerepkörében nem mindennapi jelenet is, hogy a színpadon egy bus monológgal halt meg. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 133. szám. Kolozsvár, 1884. ápril. Milton. Dráma 4 felv. Irta Jókai Mór. Személyek: II. Károly . . Krasznai. Milton . ... E. Kovács. Lady Milton Lubinszkyné. Bora .... Szacsvayné Márton .... Mátrai B. Lambert . . . Lubinszky Monmuth . . . Zilahiig. Flye .... Szentgyörgyi. Csütörtökön, ápril 3-án, Szentgyörgyi István jutalomjátékául: Vilik Henrik. Shakspere tragédiája