Magyar Polgár, 1901. július-szeptember (24. évfolyam, 146-222. szám)
1901-07-01 / 146. szám
2 TADjczikk rendelkezéseihez képest és értelmében megkezdi. Erről a kereskedelmi miniszter Call báró osztrák kereskedelmi minisztert értesítette. A választások ideje Abból az alkalomból, hogy a képviselőház szept. 3-áig elnapolta üléseit, a Magyar Nemzet ezeket írja : Sajnálnók, ha a képviselőház tagjainak nyári üdülését, melyre már egészségi szempontból is szükség van, bármiféle idegizgató esemény megzavarná. A politikai téren nem is fenyeget ilyen veszedelem. Hisz az általános képviselőválasztások tudvalévően késő őszszel lesznek. A választási izgalmaktól tehát még messze vagyunk. Legalább még nincs itt az ideje annak, hogy nagyobb pártmozgalmakat indítsunk, időnek előtte feldúlván a kerületek nyugalmát. Ezt legfeljebb az teszi, aki magát idő előtt akarja izgatni és fárasztani. Kívánjuk, hogy a képviselőház tagjai inkább bölcs ökonómiával oszszák be a nyári szünetet, hogy idegeiket, szellemüket kipihentetve, friss, jó egészségben térhessenek vissza majd szeptemberben ismét a Házba. Ekként újult erővel elintézhetik a még erre az országgyűlésre váró teendőket, azután pedig szintén pihent, felfrissített energiával mehetnek eléje az őszi választási harcznak. Aki mindent idején tesz, az soha sem késik el és soha sem jön korán. És sok felesleges fáradságtól kíméli meg magát. Kiadatási szerződésünk Romániával, Bukarestből jelentik ma 29 iki kelettel, hogy a kamara 62 szavazattal négy ellenében elfogadta az Ausztria- Magyarországgal kötött kiadatási szerződést. _ _________ ORSZÁGGYŰLÉS. — Saját tudósítónktól. — Budapest, jan. 28. Nagy volt az érdeklődés a képviselőház mai ülése iránt. Ma felelt Ugron Gábor az ellene emelt vádakra. Már tíz óra előtt zsúfolásig megtelt a terem és a karzat. Ugrón nagy hangon és híveinek nagy lármájától támogatva adta elő védekezését. De ez a presszionáló föllépés nem tudta elfedni Ugrón védelmének szörnyű hiányosságait. Hiába vagdalkozott a megszorult pártvezér jobbra-balra; hiába zajongott mellette teljes animéval a néppárt ; és hiába tüntetett a karzaton az odacsoportosított klerikális ifjúság, Ugrón nyilatkozata mégis csak értéktelen, hatástalan műveletnek maradt. A jobboldal és a függetlenségi párt elutasították mentségeit és az ellene felszólalók — köztük főként Gajári Ödön — általános, zajos helyeslés közben mondottak sújtó ítéletet a Rimler úr komponistájára. Részletes tudósításunk itt következik : Elnök : Perczel Dezső. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, Hegedűs Sándor, Cseh Ervin. A jegyzőkönyvet hitelesítik. Elnök előterjesztést tesz a királyi kvótadöntésről. A kir. kéziratot felolvassák, amely szerint a magyar kvóta ismét 346*/.-ban állapíttatik meg. Rakovszky meghajlik a kir. döntés előtt, de a kormányt teszi felelőssé azért, mert magasabb kvóta mellett döntöttek. Széli miniszterelnök kijelenti, hogy a kvóta törvényszerűleg lett megállapítva. Rátkay tiltakozik a kir. döntés ellen és kéri azt napirendre kitűzni. Széli ebbe beleegyezik. Elnök: Ugrón akar szólani. Ugrón védekezése. Ugrón Gábor: Az ő személyét mesterséges módon hozták bele az összeférhetlenségi vitába. Erre nyilatkozni fog nem ellenségei kedvéért, hanem önmagáért. Tudomása van arról, hogy Rimler bemártási módját más ellen is használni akarta. Gajári az édes mufti szerepére vállalkozott és a selyemzsinórt hozta, hogy akaszsza föl magát. Köszöni, nem kér belőle, visszaadja Gajárinak, tartsa meg és hasonló jót kíván neki. (Zaj.) Nem igaz, hogy Delcassetól egy millió frankot kért. Nem kért tőle semmit. Gajári nem az igazságot kereste, hanem a liczitácziót. Hogy az első berendezkedésre pénzt elfogadott volna, az vélemény volt és nem cselekedet. (Derültség jobbról.) Pénzt fel lehet használni választásnál becsületesen és becstelenül és meg lehet venni a mandátumot csalással is, — szól ez bizonyos urnak, aki hazaárulásról szólott. Lévay: Majd felelek. Ugron: Amikor barátai közt akarta felosztani a bank jövedelmét, akkor, meglehet, rossz példát nyujtott Budapesten, de talán az ellenzéknek is szabad pénzének lenni, hogy a hatalom ellen harczoljon és nem csak a hatalomnak És miért ne legyen bankja annak a pártnak is, amely a függetlenséget akarja kivívni. Volt az ellenzéknek is bankja, de nem volt pénze. Orosz szövetséget nem akart. Oroszokkal nem érintkezett. Mindig franczia barát volt s a szerint is cselekedett, a miként mindig beszélt. Magyarországot a germán és szláv elemtől félti. Molnár Jenő : Ezt érteni kell ! (Viharos derültség jobbról.) Ugrón : Dobránszky Pétert mindig sajnálta, műkedvelő hóhérségre sohasem vállalkozott. Tagadja, hogy franczia szövetséggel az ország vitális érdekeit támadta volna meg, mert a franczia és magyar érdekek ellentétben nincsenek. Franczia pénzzel több nép függetlenségét védték meg és mentették meg, de mutasson valaki olyan népet, amelyet német pénzzel megmentettek. (Tetszés az Ugron-pártban.) Nyugodtan várja az ország ítéletét, mert nem lehet egy ellenzéki embert, akihez kémeket küld egy felsőbb nyomás, lehetetlenné tenni és becsületét kirabolni. (Taps az Ugron-párton.) Olay és Dienes odakiáltoznak Ugrón felé. Senki sem érti, hogy mit beszél. (óriási zaj. Taps a diákkarzaton.) Vészi: A karzaton a rendet zavarják! Ugrón: Gajári úr, ez nem volt úri munka ! (Nagy zaj.) Elnök elrendeli a diákkarzat kiürítését és felfüggeszti az ülést. Szünet után Elnök megnyitja az ülést. Rakovszky István kijelenti, hogy az elnök nem tartotta be a Házszabályokat, mert nem figyelmeztette a karzatot, hogy csendben maradjon. Kéri a karzatot újból megnyitni. Elnök: Igenis figyelmeztette a karzatot, sőt már az ülés elején tartván a rendzavarástól, szigorú utasítást adott ki. Bartha Miklós: Nem rendőr. Elnök : Barthát rendreutasítja. (Zajos helyeslés jobbról.) Olay Lajos kijelenti, hogy az elnök szavát tényleg nem hallották, kéri tehát a karzatot megnyitni, különben Ugrontól azt követelte, hogy nevezze meg azt az embert, aki franczia pénzt keresett. (Helyeslés.) Szilágyi Dezső elfogadja az elnök előterjesztését és ezért helyesli az eljárását, mert neki a zajban is teljesítenie kell kötelességét. (Viharos heheslés a jobboldalon.) Rátkay hozzájárul Szilágyi álláspontjához. (Heheslés.) Folényi a karzat megnyitását kéri. Rakovszky nem kétkedik az elnök szavában, de kijelenti, hogy a karzat az elnöki enuncziácziót nem hallotta. Andrássy Gyula gróf megerősíti az elnök ama kijelentését, hogy a karzatot kiürítéssel fenyegette. (Helyeslés.) Vészi József előadja, hogy a karzat az elnöki megintés után is éljenzett, tehát vétett a rend ellen. Elnök a Házat megszavaztatni kívánja. Felkiáltások: Nem lehet! Elnök: Kéri a megtörténtekben való megnyugvást, különben később beereszteti a karzatot. Válasz Ugronnak. Gajári Ödön : Nem tévesztette őt meg Ugron kíméletlen hangja és hogy a védekezés helyett ő támadott. Nem téveszti őt meg a multi szerepeltetése sem, mert biztosítja Ugront arról, hogy ha a szóban forgó zsinórt Ugronnak átadni akarta volna, az nem selyemből való lett volna. (Zajos derültség és tetszés jobbról.) Azt is elismeri, hogy Ugron nem egy millió forintot kért, hanem frankot de 1 milliót kért. (Tetszés.) Ugron Rimlert vádolja, de hogy van az mégis, hogy Ugrónjalkra hivatkozva sürgette a pénzt ? (Tetszés.) Az Ugrón által megindított akció mindenesetre Oroszország szövetségére vezetett volna és a magyar szlávokra kellett volna támaszkodni. (Igaz!) A Vatikánról nem akar szólani. Rakovszky: Kérdje meg Tisza Kálmánt ! Gajári: Ha ellenben valaki politikai akciót idegen pénzzel akar itt csinálni, akkor mindegy, akár német pénzzel, akár Kanczával teszi. (Zajos helyeslés, éljenzés.) Bánffy Dezső becsületszavára jelentette ki, hogy külföldi pénzt nem kapott. Kérdi Ugront, hogy a tisztességgel megegyező-e a Vaterlanddal való érintkezése. A becsületrablókkal mindig szembe szállott, de ha ő a Vaterland dolgát kiaknázni akarta volna, Ugronnak még sokkal nagyobb vakmerőségre lett volna szüksége, mint amilyen ma volt. (Zajos helyeslés.) A sértésekre nem reflektál, mert úgy sem használna Ugronnak. (Zajos éljenzés.) Meszlényi Pál bejelenti, hogy a karzat ajtaja be van zárva. Elnök : Később kinyittatom. Lévay Lajos fölolvassa a választására vonatkozó kúriai ítéletet, mely szerint a vesztegetés alól felmetették a vádlottakat. Ugrón eljárását, amiért a külföldtől pénzt kért, hazaárulásnak tartja. (Élénk helyeslés jobbról.) Tisza Kálmán személyes kérdésben szólal föl. Többször vádolva volt azzal, hogy a Vatikántól támogatást kért, holott már Wekerle adatokkal bizonyította be, hogy ez nem igaz és nem kért választásra semmit. Az akkori vatikáni követ is kijelentette, hogy nem a kormány támogatásáról van szó, mert erre nincs a kormánynak szüksége, hanem csupán a katholikus papság korteskedése ellen szólalt föl a Vatikánnál. Ebben kéri, hogy kövessék őt, nem pedig azokat, akik most a Vatikánt levelekkel árasztják el. (Zajos éljenzés jobbról.) Ugrón kijelenti, hogy Lévay igazsága majd kiderül a választáson. Gajánval szemben azt bizonyítgatja, hogy az ő politikáját akkor fejtheti ki, amikor akarja, különben az ország közvéleményére bízza az ítéletet. (Éljenzés az Ugronpárton.) Gajári Ödön kijelenti, hogy Ugron nem tisztázta magát, mert azt akarta elkövetni, ami ellen az egész ellenzék hitezott, holott az ellenzék vádja és gyanúja bebizonyítva nem volt. (Éljenzés jobbról.) Szünet után Széll miniszterelnök azt válaszolja Rátkaynak, hogy a Kossuth-szoborra és mauzóleumra még nincs elegendő pénz együtt. A Kossuthszobor fölállítása ellen semmi akadályt nem gördít. (Helyeslés.) Rátkay nem vette tudomásul a választ. A Ház tudomásul vette. Széli miniszterelnök a takai erődnél levő katonák tárgyában azt feleli Ugronnak, hogy az ott levő 130 embert legközelebb szabadságolják. A választ tudomásul vették, valamint Pless és Darányi miniszterek válaszait is a mezőtúri rendőrbrutalitás és szőlőkarók, valamint a gabonauzsora tárgyában. Széli miniszterelnök javaslatára a Ház szept. 3-ig elnapolja magát, s addig érdemleges ülést nem tart. MAGYAR POLGÁR 1901 junius 1. A magyar gyáripar. Budapest, jun. 30. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter még 1899. tavaszán elrendelte az ország összes gyárainak szakszerű helyszíni felvételét. Az eddigi szokástól eltérőleg nem kérdőíveket küldtek szét.