Magyar Rendőr, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-25 / 47. szám
Várkonyi Péter elvtárs megnyitja a sajtótájékoztatót BELÜGYI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ — a közrend és közbiztonság helyzetéről — A kormány Tájékoztatási Hivatala és a Belügyminisztérium sajtótájékoztatót szervezett a központi és megyei lapok, valamint a rádió és a televízió munkatársai részére. Az eseményen részt vett Várkonyi Péter, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, dr. Csendes Lajos, a KB osztályvezető-helyettese, dr. Honti János, a KB alosztályvezetője és Borgos Gyula rendőr vezérőrnagy, a BM-titkárság vezetője is. A tájékoztató technikai bemutatóval kezdődött, ahol a résztvevők megszemlélték a kiállított belügyi műszaki felszerelést és közlekedési eszközöket. Rendeltetésük és alkalmazásuk tapasztalatait, továbbá a belügyi szervek anyagitechnikai fejlesztésének törekvéseit dr. Vörös Balogh István rendőr ezredes, budapesti főkapitány-helyettes ismertette. Várkonyi Péter elvtárs megnyitó szavai után, a belügyi vezetés tájékoztatóját Körösi György rendőr vezérőrnagy, miniszterhelyettes ismertette. Ebben választ adott a korábban eljuttatott kérdésekre is, amelyek arra irányultak, hogy miképpen alakult a bűnügyi helyzet és milyen fejlődés következett be a Belügyminisztérium munkájában az MSZMP KB 1969 novemberi határozata nyomán. A beszámoló után a jelenlevők további kérdéseket tettek fel, elsősorban a lakosság jobb tájékoztatása és közérdekű témák vonatkozásában. A résztvevők megtekintették a Bűnügyi Múzeumot, majd fogadás keretében folytattak tapasztalatcserét. Tudósításunkban kivonatosan közöljük a közrend és közbiztonság helyzetéről elhangzott értékelést. Körösi György miniszterhelyettes beszámolnia Az elmúlt évek során több ízben elhangzott, hogy hazánkban a közrend, közbiztonság szilárd, a lakosság nyugodt viszonyok között él és dolgozik. Ezek a megállapítások jelen időszakra is érvényesek. Szerveink tudomására évente országosan mintegy 110—120 ezer bűntett jut. Az ismertté vált bűntettek száma 1965-től 1969-ig egyenletesen csökkent. 1970- ben mintegy 10%-os emelkedés mutatkozik. A bűnelkövetők száma az 1966. évi 88 ezerről az elmúlt évben 67 ezerre csökkent. Az elkövetett bűntettek többsége viszonylag kisebb súlyú. Az összbűnözésen belül — a társadalmi tulajdont és a személyek javait károsító — viszonylag kis kárértékű, egyszerű módszerekkel elkövetett jogsértések vannak túlsúlyban. A lakosság nyugalmát nagymértékben zavaró, a közrend-közbiztonság helyzetét súlyosan sértő, szervezetten elkövetett bűncselekmények viszonylag ritkán fordulnak elő és rendszerint nem maradnak felderítetlenül. A bűnözés területi megoszlását illetően erőteljes koncentrálódás figyelhető meg a nagyvárosokban. 1970- ben az ismertté vált bűntettek 48,6%-át követték el a fővárosban és a megyeszékhelyi nagyvárosokban. Városokban követték el az összes bűncselekmények 63,1%-át. A bűncselekmények lakosság lélekszámához viszonyított aránya a legmagasabb a fővárosban ... A beszámoló ezután elemezte: Budapesten szervezett alvilág nincs, de kialakulóban van egy bűnöző réteg, amely a visszaeső bűnözőkkel együtt a bűncselekmények jelentős hányadát követi el. A veszélyt felismerve, megtörténtek a szükséges intézkedések. A közbiztonság és közrend elleni bűntettek aránya az utóbbi években 10,6%-ról 12,8%-ra emelkedett. Ebbe a csoportba tartozik a garázdaság, amely 1971- ben 0,9%-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában . .. Bűnüldöző szerveink az erőszakos és garázda jellegű bűntettek visszaszorítását alapvető feladatként kezelik. Felhívtuk intézkedő rendőreink figyelmét a rendbontókkal szembeni határozott és kemény fellépésre, s ahol ennek előfeltételei megvannak, szorgalmazzuk gyorsított eljárás keretében történő felelősségre vonásukat. Rendszeresen folytatunk országos és helyi közbiztonsági akciókat, razziákat az ilyen elemek igazoltatására, ellenőrzésére, tettenérése érdekében. A rendőri szervek a jövőben még erélyesebben fognak fellépni a nagyvárosok utcáin hangoskodó, durva magatartást tanúsító huligán-csoportokkal és személyekkel szemben, akik nyugtalanítják, felháborítják a becsületes embereket. * * * Fiataljaink döntő többsége — mint az ifjúsági törvény tárgyalása során többször is elhangzott — becsületesen él, dolgozik és tanul, szocialista társadalmunk építésének aktív részese. Tevékenységétől és magatartásától teljes mértékben idegenek az olyan jellegű cselekmények, amelyekről a továbbiakban szó esik. Ugyanakkor fel kell figyelni arra, hogy az utóbbi években a fiatalok részvételi aránya a bűntettek elkövetésében — ha nem is jelentős mértékben, de — emelkedett. (Az összbűncselekményeknek mintegy 10 —12%-át követik el.) ... Az értékelés szerint a fiatalkorúak és az ifjú felnőttek bűnözési aránya azért érdemel fokozott figyelmet, mert egy részükből később szokásos bűnöző válhat. Mint az ismeretes, az ifjúkori bűnözés sajátos és komoly veszélyt magában hordó formája a galeribűnözés. Jelentőségét a szervezettség, az együttes fellépés és az elkövetésnek az a módja adja, hogy válogatás nélkül a legkülönbözőbb bűntetteket hajtják végre. Az elmúlt években alkalmazott szigorú rendőri fellépés és példamutató bírói ítéletek hatására mind a bűnöző galerik, mind az azokban részt vevő fiatalok száma az 1970 és 1971-es években csökkent. A megélénkülés veszélye azonban továbbra is fennáll ... A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a gazdasági bűnözés kérdéseivel, elsősorban a meg- A technikai szemlén dr. Vörös Balogh István főkapitány-helyettes nyújtott tájékoztatást — képeinken a bűnügyi helyszínelő gépkocsi és a közlekedési felszerelés bemutatása A kiállított „vízágyú”, amely viszonylag békés, de hatékony eszköz a csoportos rendzavarások megszüntetésére A résztvevők megtekintették a Bűnügyi Múzeum gazdag kiállítási anyagát, amelyet dr. Katona Géza alezredes mutatott be .